Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)
1984-12-24 / 353. szám
A hortobágyi kilenclyukú hid (MTI fotók: KS) Ipari műemlékeink Amikor a világ első műszaki múzeumát létrehozták Párizsban az 1700-as évek végén, célja nem a régi gépek, műszerek megőrzése volt, hanem a legújabb technikák bemutatása, demonstrálása. Ilyen elképzeléssel alakultak sorra Európa más nagyvárosaiban is a műszaki múzeumok. Az ipartörténeti. műszaki, tudománytörténeti szempontú gyűjtés, őrzés, megőrzés századunkban és napjainkban kap különös jelentőséget. Az ipari épületek megőrzésének gondolata az ötvenes évekből Angliából származik — bár kísérletet tettek gyárépület, üzem műemlékké nyilvánítására korábban is. Az ipartörténeti, műszaki, tudománytörténeti emlékeinkre muzeális értékeinkről szóló törvény is kitér. Védelmet élveznek a tárgyi és írásos emlékek, műszaki jellegű tárgyak (létesítmény, berendezés, műtárgy, gép, szerkezet, készülék, szerszám, műszer, kísérleti eszköz, modell stb.), amelyek a fejlődés, a technikatörténet, vagy a műszaki oktatás szempontjából jelentős emlékek. Ilyen ipari műemlékkel — használatban levő és használaton kívüli épülettel, géppel, berendezéssel - az ország számos vidékén találkozhatunk. Egyrészük műemlékké nyilváníttatott (Széchenyi-Lánchid, herendi porcelángyár, hortobágyi kilenclyukú híd, a Szentendrei úti római kori vízvezeték), másrészük műemlék jellegű objektum (pápai kékfestőüzem, zebegényi vasúti viadukt, olaszliszkai csúcsíves kőhíd). Vannak városképi jelentőségű objektumok (margitszigeti víztorony, Zugligeti úti egykori villamos-végállomás). S egész sor olyan ipartörténeti emlékünk is van, amelyet egyik kategóriába sem soroltak, mégis védendő, óvásra, megőrzésre érdemes. Igen sok híd, pályaudvar, állomás, szél- és vízimalom, mozdony, kohászati üzem, olvasztómű, bánya gyarapítja történeti, muzeális értékével nemzeti kincseinket. Köztük olyan ismert és látogatott létesítmények, mint a Rudabányácska középkori aranybányája, a fertőrákos! kőfejtő, Ganz Ábrahám kéregöntödéje (ma öntödei Múzeum), az idegenforgalmi látvónyosságú Hámori tó, a kiskundorozsmai szélmalom, a sárvári vár feljárója, vagy a tatai Nepomucenus vízimalom. De megemlíthetjük a ma is eredeti funkcióját betöltő budai Alagutat, a budapesti Közvágóhidat, a ferencvárosi Gőzmalmot, a káposztásmegyeri Vízműveket, a Margit-hidat. Olyan ipari komplexumokat, mint a pécsi (Zsolnay) porcelángyár, a kelenföldi erőmű, a pécsi uránbánya, a gánti bauxitbánya. Az épületek egy részét az Országos Műemléki Felügyelőség jóvoltából, helyreállítva látogathatjuk. Többet az országos vagy a megyei múzeumi szervezetek vettek birtokukba, s használják fel muzeális kiállítási célokra. Nehezebb a régi épület, berendezés megóvása ott, ahol használják az épületet, működtetik a berendezéseket, s ahol még nem tudatosult az ipar emlékeinek műemlék értéke. Pedig az ipar. a technika múltját tanúsító emlékek. K. M. írók, művek, adaptációk A világ filmtermésében sor- ra-rendre találunk irodalmi adaptációkat. Hisz a maradandó művek a későbbi korokhoz, nemzedékekhez is szólnak, s más-más megközelítésben mindig újat és másként tudnak mondani velük és általuk a filmrendezők. Ez év utolsó hónapjainak filmprogramja feltűnően sok irodalmi adaptációt tartalmaz, a világ különböző részein készült alkotásokat, amelyek között — érdekes módon - több olyan szerepel, amelyben egyik ország, nép írójának alkotását más ország filmművészete vitte vászonra. Nem először — és valószínűleg nem utoljára — került a kamerák elé Jack London A vadon hívása című regénye. Ezúttal angol produkcióban készült A vadon szava, Ken Annakin rendezésében, nem kisebb világsztárral a főszerepben, mint az amerikai Charlton' Heston. A művész október 4-én múlt 60 éves, és klasszikus szerepekkel lett világhírű: Julius Caesar. A tízparancsolat, Ben Húr. Partnerei' a Sztrogof Mi- hóly-sorozatból jól ismert Raimund Harmstorl és a szép Michele Mercier. Luigi Pirandello A sorrend című elbeszéléséből Tonino Cer- vi forgatott olasz filmbohózatot, Vittorio Gassmannal a főszerepben. Altatódal nász- ágyon címmel játsszák a magyar mozik. A Vassza című díjnyertes szovjet filmet Gorkij Vassza Zseleznova cimű drámájából adaptálta Gleb Panlilov. Inna Csurikova, Vagyim Medvegyev és Valentyina Tyelicskina alakítja a főszerepeket. Ugyancsak szovjet rendező, Szergej Bondarcsuk forgatta John Reed Tíz nap, amely megrengette a világot című könyvéből a Vörös harangokat, amelyet már bemutattak a magyar mozik. Folytatása Láttam az új világ születését címmel most kerül közönségünk elé. A nemzetközi szereplőqárda élén Franco Nero és Sydny Rome áll. Charles Dickens Twist Olivérje sem először került a filmvászonra. Több évvel ezelőtt sikerrel mutatták be nálunk is musical változatát. A legújabb angol feldolgozás rendezője Clive Donner, Fagin alakítója ezúttal George C. Scott. A Naplemente című jugoszláv társadalmi drámát Gion Nándor regénye nyomán ViA Twist Oliver Faginje: George C. Scott esek Károly rendezte, a főszerepeket Nikola Simie és Milan Gutovic játssza. A Scapin iurlangjai című Mo//ére-adaptáció érdekessége, hogy rendezője és főszereplője egy személyben Roger Coggio. Georges Simenon A bérlő cimű regénye nyomán készített Észak csillaga című filmjét Pierre Granier-Delerre. A bűnügyi film Az egyiptomi utas ci- met kapta a magyar kereszt- ségben. Főszereplője Simone Signorét, Philippe Noiret és Fanny Cannecon. Még nincs egy éve, hogy megjelent nálunk a könyvpiacon a Lady Chatterley szeretője. Hamarosan szétkapkodták. Bizonyára a filmváltozat is kapós lesz. D. H. Lawrence regényének filmváltozatát Just Jaeckin rendezte francia-angol közös produkcióban. A főszerepeket Sylvia Kristel, Shane Briant és Nicholas Clay játsz- sza. Turgenyev elbeszélése nyomón forgatta Roman Báláján a Magányos farkas című filmet, amelynek egyik főszerepét a filmből és magyarországi vendégszereplésekből jól ismert Ole g Tabakov alakítja. Egy másik orosz klasszikus műből, Lev Tolsztoj A pénz című elbeszéléséből is film készült, francia stúdióban. Robert Bresson forgatta, főszereplői: Christian Patey, Sylvie van den Elsen. Erdős Charlton Heston a nálunk is játszott A majmok bolygója cimű filmben