Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)

1984-12-24 / 353. szám

A hortobágyi kilenclyukú hid (MTI fotók: KS) Ipari műemlékeink Amikor a világ első mű­szaki múzeumát létrehozták Párizsban az 1700-as évek vé­gén, célja nem a régi gépek, műszerek megőrzése volt, ha­nem a legújabb technikák bemutatása, demonstrálása. Ilyen elképzeléssel alakultak sorra Európa más nagyvárosai­ban is a műszaki múzeumok. Az ipartörténeti. műszaki, tudománytörténeti szempontú gyűjtés, őrzés, megőrzés szá­zadunkban és napjainkban kap különös jelentőséget. Az ipari épületek megőrzésének gondolata az ötvenes évekből Angliából származik — bár kísérletet tettek gyárépület, üzem műemlékké nyilvánításá­ra korábban is. Az ipartörténe­ti, műszaki, tudománytörténeti emlékeinkre muzeális értéke­inkről szóló törvény is kitér. Védelmet élveznek a tárgyi és írásos emlékek, műszaki jellegű tárgyak (létesítmény, berendezés, műtárgy, gép, szerkezet, készülék, szerszám, műszer, kísérleti eszköz, mo­dell stb.), amelyek a fejlődés, a technikatörténet, vagy a mű­szaki oktatás szempontjából jelentős emlékek. Ilyen ipari műemlékkel — használatban levő és haszná­laton kívüli épülettel, géppel, berendezéssel - az ország szá­mos vidékén találkozhatunk. Egyrészük műemlékké nyilvá­níttatott (Széchenyi-Lánchid, herendi porcelángyár, horto­bágyi kilenclyukú híd, a Szent­endrei úti római kori vízveze­ték), másrészük műemlék jelle­gű objektum (pápai kékfestő­üzem, zebegényi vasúti viadukt, olaszliszkai csúcsíves kőhíd). Vannak városképi jelentőségű objektumok (margitszigeti víz­torony, Zugligeti úti egykori villamos-végállomás). S egész sor olyan ipartörténeti emlé­künk is van, amelyet egyik ka­tegóriába sem soroltak, mégis védendő, óvásra, megőrzésre érdemes. Igen sok híd, pályaudvar, ál­lomás, szél- és vízimalom, moz­dony, kohászati üzem, olvasz­tómű, bánya gyarapítja törté­neti, muzeális értékével nem­zeti kincseinket. Köztük olyan ismert és látogatott létesítmé­nyek, mint a Rudabányácska középkori aranybányája, a fer­tőrákos! kőfejtő, Ganz Ábra­hám kéregöntödéje (ma ön­tödei Múzeum), az idegenfor­galmi látvónyosságú Hámori tó, a kiskundorozsmai szélma­lom, a sárvári vár feljárója, vagy a tatai Nepomucenus ví­zimalom. De megemlíthetjük a ma is eredeti funkcióját betöl­tő budai Alagutat, a budapes­ti Közvágóhidat, a ferencvárosi Gőzmalmot, a káposztásmegyeri Vízműveket, a Margit-hidat. Olyan ipari komplexumokat, mint a pécsi (Zsolnay) porce­lángyár, a kelenföldi erőmű, a pécsi uránbánya, a gánti bau­xitbánya. Az épületek egy részét az Országos Műemléki Felügyelő­ség jóvoltából, helyreállítva látogathatjuk. Többet az or­szágos vagy a megyei múzeumi szervezetek vettek birtokukba, s használják fel muzeális kiál­lítási célokra. Nehezebb a régi épület, berendezés megóvása ott, ahol használják az épü­letet, működtetik a berende­zéseket, s ahol még nem tu­datosult az ipar emlékeinek műemlék értéke. Pedig az ipar. a technika múltját tanúsító emlékek. K. M. írók, művek, adaptációk A világ filmtermésében sor- ra-rendre találunk irodalmi adaptációkat. Hisz a maradan­dó művek a későbbi korokhoz, nemzedékekhez is szólnak, s más-más megközelítésben min­dig újat és másként tudnak mondani velük és általuk a filmrendezők. Ez év utolsó hó­napjainak filmprogramja feltű­nően sok irodalmi adaptációt tartalmaz, a világ különböző részein készült alkotásokat, amelyek között — érdekes mó­don - több olyan szerepel, amelyben egyik ország, nép írójának alkotását más ország filmművészete vitte vászonra. Nem először — és valószínű­leg nem utoljára — került a kamerák elé Jack London A vadon hívása című regénye. Ezúttal angol produkcióban készült A vadon szava, Ken Annakin rendezésében, nem kisebb világsztárral a főszerep­ben, mint az amerikai Charlton' Heston. A művész október 4-én múlt 60 éves, és klasszikus sze­repekkel lett világhírű: Julius Caesar. A tízparancsolat, Ben Húr. Partnerei' a Sztrogof Mi- hóly-sorozatból jól ismert Rai­mund Harmstorl és a szép Michele Mercier. Luigi Pirandello A sorrend című elbeszéléséből Tonino Cer- vi forgatott olasz filmbohóza­tot, Vittorio Gassmannal a fő­szerepben. Altatódal nász- ágyon címmel játsszák a ma­gyar mozik. A Vassza című díjnyertes szovjet filmet Gorkij Vassza Zseleznova cimű drámájából adaptálta Gleb Panlilov. Inna Csurikova, Vagyim Medvegyev és Valentyina Tyelicskina ala­kítja a főszerepeket. Ugyancsak szovjet rendező, Szergej Bondarcsuk forgatta John Reed Tíz nap, amely megrengette a világot című könyvéből a Vörös harangokat, amelyet már bemutattak a ma­gyar mozik. Folytatása Láttam az új világ születését címmel most kerül közönségünk elé. A nemzetközi szereplőqárda élén Franco Nero és Sydny Rome áll. Charles Dickens Twist Oli­vérje sem először került a film­vászonra. Több évvel ezelőtt sikerrel mutatták be nálunk is musical változatát. A legújabb angol feldolgozás rendezője Clive Donner, Fagin alakítója ezúttal George C. Scott. A Naplemente című jugosz­láv társadalmi drámát Gion Nándor regénye nyomán Vi­A Twist Oliver Faginje: George C. Scott esek Károly rendezte, a fősze­repeket Nikola Simie és Milan Gutovic játssza. A Scapin iurlangjai című Mo//ére-adaptáció érdekessé­ge, hogy rendezője és fősze­replője egy személyben Roger Coggio. Georges Simenon A bérlő cimű regénye nyomán készí­tett Észak csillaga című filmjét Pierre Granier-Delerre. A bűn­ügyi film Az egyiptomi utas ci- met kapta a magyar kereszt- ségben. Főszereplője Simone Signorét, Philippe Noiret és Fanny Cannecon. Még nincs egy éve, hogy megjelent nálunk a könyvpia­con a Lady Chatterley szere­tője. Hamarosan szétkapkod­ták. Bizonyára a filmváltozat is kapós lesz. D. H. Lawrence regényének filmváltozatát Just Jaeckin rendezte francia-an­gol közös produkcióban. A fő­szerepeket Sylvia Kristel, Shane Briant és Nicholas Clay játsz- sza. Turgenyev elbeszélése nyo­món forgatta Roman Báláján a Magányos farkas című filmet, amelynek egyik főszerepét a filmből és magyarországi ven­dégszereplésekből jól ismert Ole g Tabakov alakítja. Egy másik orosz klasszikus műből, Lev Tolsztoj A pénz című el­beszéléséből is film készült, francia stúdióban. Robert Bresson forgatta, főszereplői: Christian Patey, Sylvie van den Elsen. Erdős Charlton Heston a nálunk is játszott A majmok bolygója cimű filmben

Next

/
Thumbnails
Contents