Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)

1984-12-23 / 352. szám

e Dunántúlt napló 1984. decembex 23., vasárnap A 40. évfordulóra emlékezve 19AO j Tanulmányok Baranya megye és Pécs város legújabb kori történetéből lUIUsoraJanlat Rádió Szerdán: sportfotók Baranya megye és Pécs város felszabadulásának 40. évfordu­lója megünneplésének tisztele­tére az MSZMP Baranya me­gyei Bizottsága, a KISZ Bara­nya megyei Bizottsága, a KISZ Baranya megyei Tanács Appa­rátusi Bizottsága, a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága, a Baranya megyei Le­véltár, a Baranya megyei Könyv­tár — Tanulmányok Baranya megye és Pécs város legújabb kori történetéből — kiadványát veheti kézbe az olvasó. A szer­zők nagy feladat végrehajtásá­ra vállalkoztak, amelyet ered­ményesen megoldottak. Levél­tári kutatásokat végeztek, vete­ránokkal beszélgetéseket foly­tattak, visszaemlékezéseket gyűjtöttek, hogy a második vi­lágháború alatt és hazánk fel­szabadulása után eltelt eszten­dőkben vizsgálat tárgyává te­gyék Baranya megye és Pécs város gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális életét. A szerzők levéltári kutatá­sokra épülő tanulmányokban gazdag tényanyagot sorakoz­tattak fel, élethűen szemléltet­ték a magyarországi helyzet­hez viszonyítva Baranyában és Pécs városában a magyar és német fasiszta rendszerek erő­szakos tevékenységét, a Szov­jetunió Vörös Hadserege, a szövetséges hadseregek, a par­tizánok hősies harcait, a társa­dalmi rétegeződés mozgását, a kommunisták által vezetett politikai mozgalmak mozgósító hatóerejét. Ebben a bonyolult átfogó képben kirajzolódnak azok az általános tapasztala­tok, amelyek a dolgozók tör­téneti ismereteinek tárházát gyarapíthatják. A tanulmányok méltó emléket állítottak a szovjet, bolgár, jugoszláv, ma­gyar katonáknak, sokoldalúan bizonyítva a baranyai és pécsi dolgozók alkotó munkáját. A szerzők különböző mércével mérő, összehasonlítható vizs­gálatuk révén olyan eredmé­nyekre jutottak, amelyeket az országos történetírás felhasz­nálhat. A könyv első fejezete a má­sodik világháború időszakának helyi vonatkozásait tükrözi. A szerzők: Fehér István, Szita László, Tegzes Ferenc, Zeleni Ferenc ismertetik a baranyai mezőgazdaság konkrét problé­máit, a zsidóság helyzetét, összetételét, deportálását, a német és magyar fasiszta rend­szerek összefonódását, a kom­munisták által irányított hala­dó erők politikai és fegyveres küzdelmeit, a magyarországi németek Volksbund mozgal­mait, a „Hűséggel a Hazá­hoz" nevű Volksbundellenes mozgalmait. A könyv második fejezete Ba­ranya megye és Pécs város felszabadulásának menetét és a háborús kórok mértékét rög­zíti. A szerzők: Bezerédv Gvő- ző, Borsy Károly, B. Horváth Csilla, Márfi Attila elemzik a Szovjetunió Vörös Hadserege hadműveleteit, amelyeket Ba­ranya megve és Pécs város fel­szabadulásáért folytattak. A Dráva menti harcokban a szov­jet, bolgár, jugoszláv hadsere­gek összehangolt hadművele­teit. A szoviet katonákról . és tisztekről készült érdekes fénv- kéoeket, A Dráva menti harcok időszakában meghalt maiva­rok létszámát, a teljesen el­pusztult és megrongálódott házak, termelő berendezések számát, az élelmiszerek meny- nyiségét. A falvak újjáéDÍté- sét, a pécsi nvomdák felsza­badítását, az újságok előállí­tását. A könyv harmadik fejezete Baranya megye és Pécs város közigazgatási, társadalmi, gaz­dasági életét szemlélteti a második világháború után el­telt esztendőkben. A szerzők: Cseresnyés Ferenc, Győrpál Elemér, Kéri Nagy Béla, T. Mérey Klára, Szita László, Var­ga Dezső értékelik a felszaba­dulást követően az alapvető osztályok, társadalmi rétegek foglalkozás szerinti megoszlá­sát, a politikai pártok, külö­nösen a Magyar Kommunista Párt, a szakmai szakszerveze­tek megalakulását és politikai tevékenységét, a népi demok­ratikus rendszer államhatalmi, államigazgatási szervezetek létrehozását, a nemzeti bizott­ságok, az üzemi bizottságok megalakulását, politikai tevé­kenységét, a szlovákiai magya­rok Baranyába telepedését. A könyv negyedik fejezeté­ben színes, érdekes tanulmá­nyokat olvashatunk Baranya megye és Pécs város kulturá­lis, tudományos szellemi életé­ről. A szerzők: Erdődi Gyula, Füzes Miklós, Kovács András, Nagy József Mihály, Nádor Tamás, Ravasz János, Rajczy Péter történeti kialakulásában szemléltetik az általános isko­lai, középiskolai, főiskolai, a örömteljes esemény, kará­csonyi ajándék a művészetsze­rető közönségnek! December 18-ától ismét látogatható a Szépművészeti Múzeum Régi Képtára I Mint ismeretes, egy évvel ezelőtt, a múzeumban történt műkincs-rablás után lezárták az épület emeleti termeit, a Régi Képtárat. Némi felújítás, új biztonsági berendezések fel­szerelése után, most ismét megnyitották e termeket. Még­pedig új nyitvatartási rendben. Az úgynevezett Spanyol-terem reggel 10-től 13-ig, az Olasz­szárny délután 2-től 6-ig láto­gatható. Ez utóbbi termekben látható a hét elrabolt kép kö­zül a már restaurált öt fest­mény. Az újságíró tanúja lehetett azoknak az izgalmas, felemelő pillanatoknak, amikor a sok viszontagságot megért képeket újból helyükre akasztották. Az idősebb Tiepolo Mária a hat szenttel című alkotása a leg­jobban megsérült kép. Dome­nico Tiepolo A Szent család­jának viszont eredeti színeit adta vissza a restaurálás. A falon függ már a Giorgione követőjétől származó férfi kép­más. A Raffaello kabinetben, ahová a rablók az ablakon át betörtek, helyezték vissza az Ifjú képmását. A restaurátor­műhelyben láttuk viszont az Esterházy Madonnát, amint a kisméretű fatáblára festett ké­pet fokozott védelmül klimati­kus dobozba helyezték. Egy évig tartó restaurálás (Móré Miklós munkája) sem tudta azonban eltüntetni a fatábla károsodását, s bizonyos súrló pécsi tudományegyetem böl­csész, jogász, orvos karának szervezeti, tudományos tevé­kenységét, a pedagógusok, ta­nárok oktató és nevelő mun­kájának hatását. Emléket állít­va a kiváló eredményeket elért tanároknak. Ismertetik Pécs város jelentős zenei esemé­nyeit, a Pécsi Batsányi Irodal­mi Társaság működését, a nép­művelés tartalmi és módszer­tani problémáit, a sajtó kultu­rális tömegeket mozgósító sze­repét. A baranyai és pécsi ese­ménynaptár jelentős segítsé­get nyújt az olvasónak, azon­ban a Magyar Kommunista Párt megalakulásáról pontatlan megállapításokat közöl. Az eredeti levéltári anyagok sze­Raffaello Esterházy Madonna fényben látható a képen a hosszanti törés vonala. A kép reneszánsz kerete, amelyet még Pulszky vásárolt, ugyan­csak nagyon megsérült, restau­rálása még folyik. Addig ideiglenes keretben látható Raffaello remekműve. Restau­rálják még a két komoly sérü­lést szenvedett Tintoretto-képet rint 1944. december 1-én 20 kommunista megalakította az MKP Pécs városi szervezetét. Párttitkár: Hódossy István. 1944. december 3-án az MKP KV megbízásából Vas Zoltán Pécsre érkezett. Az MKP Pécs városi szervezetét azonnal fel­oszlatta, mert a pártszervezet tagságának összetételét politi­kailag alkalmatlannak tartotta. 1944. december 3-án Pécs, Király utca 13. számú házban 35 kommunista és szociálde­mokrata, az MKP KV. megbí­zásából Vas Zoltán jelent meg. Vas Zoltán javaslatára egy­hangúlag kimondták az MKP Pécs városi szervezetének meg­alakulását. 1944. december 5-én az MKP Pécs városi szervezetének ér­tekezletén Vas Zoltán javasla­tára megválasztották a párt­vezetőség tagjait. Párttitkár: Boros István dr. is, jövőre remélhetőleg elké­szülnek vele. A múzeum kényszerű lezárá­sát felhasználták más műtár­gyak restaurálására, konzervá­lására. Kifestették és rendbe­hozták a beázások miatt évek óta zárva tartott lombard-oltá- rok és a francia gyűjtemény termeit is. A téli beázás és az éjjel-nappali fűtés által meg­viselt olasz fatáblák is konzer­válásra szorultak. — Egy-másfél évig lesz nyit­va ismét ilymódon a Szépmű­vészeti Múzeum — tájékoztatott Merényi Ferenc főigazgató. — Előreláthatólag akkor kerül sor a múzeum nagyszabású rekonstrukciójára. Az 1906-ban Herzog Fülöp és Schickedanz Albert tervei alapján emelt épület sem tartalmában, sem formájában nem felel már meg a korszerű muzeológiai feladatoknak. Ezért teljes re­konstrukcióra szorul az épület műszaki, funkcionális rendsze­re, valamint műtárgyvagyon védelme (beleértve például a restaurálási lehetőségeket is). A rekonstrukciót 4—4 és fél évre tervezik, három szakasz­ban. Vannak olyan épületré­szek, amelyekhez nem kell hozzányúlni (grafikai terem, egyiptomi kiállítás). Azt terve­zik, hogy ez alatt az idő alatt sem zárják le teljesen a mú­zeumot. Hanem mindig abban az épületrészben mutatnának be 100—150 mesterműből álló válogatást, ahol éppen nem építkeznek. A VASÁRNAP MAGAZIN ma délelőtti — ünnep előtti — szá­mában Szkladányi Péternek, a Pécsi Szimfonikus Zenekar ügy­vezető igazgatójának zenés be­számolóját hallhatják Lipcsé­ben töltött napjairól, hangver­senyélményeiről. Majd Kircsi László, a Zeneművészeti Főis­kola pécsi tagozatának tanára mutatja be az ünnepekre meg­jelent mikrolemezt, amelyen karácsonyi magyar népdalok szólalnak meg az egykor pécsi Cserepes Károly feldolgozásá­ban. Ezt követően Finnország­ról, a finn irodalom néhány ér­dekes, nálunk talán kevéssé ismert személyéről beszél Szász Levente könyvtáros, e téma kitűnő ismerője. Fordítá­sában egy finn költemény és egy novella is elhangzik, majd Sirkka Limatainen-nek, a hel­sinki rádió magyarul tudó mun­katársának tolmácsolásában finn karácsonyi szokásokkal, dalokkal ismerkedhetünk meg. Hétfőn Müller István szer­keszti az ünnep hangulatának megfelelő délelőtti magazin- műsort. Kedden, karácsony napján, a 8-tól 10-ig tartó mű­sor 120 percében zenés kíván­ságokat teljesít Lenk Irén. Köz­ben Balogh Zoltán mondja el ünnepi gondolatait, Vargha Dezső levéltáros a 40 évvel ez­előtt elhunyt dr. Faluhelyi Fe­renc pécsi professzorra emlé­kezik, Stausz Csaba pedig a színház láthatatlan közreműkö­dői sorában ezúttal a kellékest mutatja be. Szerdán, karácsony másnap­ján, a hagyományoknak meg­felelően Somogyvári Valéria és Kovács Imre zenés összeállítá­sában a SPORTFOTÓK jelent­kezik. Hogy mit ígér az idei program? Erről Somogyvári Va­léria tájékoztatott: — Stúdiónk — híven jóval több mint egy évtizedes hagyományaihoz —, minden esztendőben, ezen a napon, azokkal a dél-dunántúli sportolókkal sugároz beszélge­tést, akik az adott évben a legtöbb sikert aratták, a leg­jobb eredményekről számolhat­nak be. Külön öröm, hogy idén adáskörzetünkből hárman is az Év sportolói lettek sport­águkban, mindhárman termé­szetesen szerepelnek összeállí­tásunkban, a zalaegerszegi ko­sárlabdázó Szűcs József, a ka­posvári autós Hideg János és December 29-én, szombaton 15.45-kor jelentkezik a Sorstár­sak, a pécsi körzeti stúdió re­habilitációs magazinja. Az első riport az égési sérülteknek ad tanácsot a pécsi gyermekkór­házban tett látogatás alkalmá­val, majd a hévízi gyógyfürdő iszapkezeléseiről tájékoztat. Riportot láthatunk a diósjenői intézetből, ahol jeltolmács ta­nítja közös nyelvre a hallás- sérülteket és az értelmi fogya­tékosokat. A magazin exkluzív anyaga az interjú dr. Frank Dezsővel, a POTE professzorá­val egy új veseműtéti eljárás­ról, a kamera a műtőbe is be­pillantott. És egy érdekesség: Forrai Sándor budapesti tanár évek óta kutatja a rovásírást, most eredményeiről számol be. A háromnapos ünnep annyi szórakoztató műsort kínál, hogy felsorolni is sok. Hétköz­nap, ünnepnap a délelőtt a gyerekeké. Hétfőn 18.35-kor Karácsonyi ajándék címen ze­nés irodalmi összeállítást köz­vetít a televízió, 20.10-kor Ta­mási Áron mesejátékának tévé­változata kezdődik Ördögölő Józsiás címmel. 22.00-kor pe­dig a Szereti ön Brahmsot? cí­mű amerikai filmet láthatjuk is­mét. A kettesen 20.00-kor: a pécsi labdarúgó, Róth Antal. De beszél az esztendőről és önmagáról a tornász mester­fokú bajnok, az országos csel­gáncs bajnok, a női sakk- csapatbajnokság legjobb együttesének képviselője, az idei legjobb magyar éjszakai tájfutó, az MNK győztes lab­darúgócsapat egyetlen siófoki játékosa és az idei női orszá­gos horgászbajnok. És még sokan mások. Ez évben csütörtökön jelent­kezik utoljára Balogh Zoltán gazdasáaoolitikai magazinja, a RÁDIÓTÜKÖR. Szombaton: LUNA GRÓF - NYUGDÍJBAN. E nem mindennapi, de sokat sejtető cím mögött egy zenés beszélgetés húzódik, mely a pécsi operatársulat egyik régi, hosszú éveken ót sok sikert ho­zó tagiának, Bolla Tibornak pesti lakásán készült. A már nyugdíjban lévő operaénekes - aki Luna grófon kívül oly sok híres baritonszerepet ele­venített meg az operaszínpa­don -, életútjáról vall, a zené­vel, énekkel való ismerkedés­ről, a pécsi operaévekről és je­lenlegi — az énekesi pályától meghökkentően távoli — mun­kájáról. Természetesen közben a legismertebb opera rész letek csendülnek fel, hiszen szeren­csére a pécsi stúdió archívu­mában bőven megtalálhatók Bolla Tibor felvételei: énekel népdalt, operát, operettet, és munkáskórus élén bányászdalt. A riporter Kovács Imre, a ze­nei szerkesztő: dr. Nádor Ta­más. A ma esti szerb-horvát mű­sorban zenés riport mutat be régi bunyevác családokat. A hétfői ,,Badnje vece" című ze­nés összeállítást Filákovity Bránkó, a keddi „Radujte se narodi" címűt — A béke és szeretet ünnepén — Kricskovics Antal készítette. Szerdán Klaics Milica szerkesztésében a pécsi horvát-szerb gimnázium tanu­lóinak közreműködésével rádió­játék kerül a mikrofon elé. — A mai német műsorban □ népi kincsek gyűjtőjével, dr. Schwalm Pállal beszélgetnek. A német műsorban is hangula­tos összeállításokkal ünnepük a karácsonyt, így kedden „Csillagszóró" címmel Kerner Lőrinc beszél arról, miképp je­lentkezik az ünnep az iroda­lomban és dalban. Händel Messiás című oratóriu­ma angol produkcióban. Kedden a Csillagok hábo­rúja — tv. 1., 20.05 — és a Párizsi élet című színházi köz­vetítés — tv 2., 20.00 — között választhatunk. Szerdán az Alice Csodaországban című regény szovjet rajzfilmváltozata csalogatja a gyerekeket (9.50), 14.35-kor az Omega koncert, a legkülönbözőbb korosztályo­kat. A Minden jó, ha vége jó c. angol Shakespeare-film 20.00-kor (tv. 2.) a felnőtteket. Pénteken 22.15-kor Sándor György humoraJista Lyukasára című előadóestjét közvetíti a televízió — felnőtteknek. A héten kezdődik Marcel Carnénak, az egyetemes film­művészet kiemelkedő egyénisé­gének sorozata; a Furcsa drá­ma című filmje 1937-ben ké­szült, csupa kiemelkedő, klasz- szikus színész játszik benne. A sok szórakoztató műsor mellett emeljünk ki két isme­retterjesztő műsort is. Csütörtö­kön 21.20-kor (tv. 2.) Hankiss Elemérnek A szerelem — Erköl­csi csapdák címmel napjaink morális gondjairól, és konflik­tusairól írt didaktikus játéka kerül képernyőre. Gungl Ferenc Kiállításon láthatók az elrabolt festmények Televízió Erkölcsi csapdák G. T. Giorgione követőjének férfi képmása (MTI fotók — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents