Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)

1984-12-21 / 350. szám

A tartalomból Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli ncroiö XLI. évfolyam, 350. szám 1984. december 21., péntek Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Munkaverseny: új módszerek (3. oldal) Fiatalok a történelemről (6. oldal) Pécsre érkezett az egyik sziámi iker, Bálint (5. oldal) Követelmények és lehetőségek T örvényt alkotott az or­szággyűlés, elfogadta az 1985. évi állami költ­ségvetésről beterjesztett javas­latot. Megszokott, minden esz­tendő végén időszerű feladata ez a képviselőknek, ám most - igazolta a törvényjavaslat vitája — az elvárhatónál, az ilyenkor tapasztaltnál is foko­zottabb volt a figyelem, a fe­lelős mérlegelés. Fokozottabb volt, mert 1985 egyszerre be­felező esztendeje a hatodik ötéves tervnek és előkészítő éve a hetedik középtávú prog­ramnak. Olyan időszak, ami­kor lehetőségeink és felada­taink körvonalai élesebben ki­rajzolódnak abban a helyzet- és teendőtükörben, amelyet az MSZMP- Központi Bizottságá­nak a párt 13. kongresszusára kibocsátott irányelvei tártak elénk. Ezek tudatában, valamint a törvénviavaslatot bevezető ex­pozé és a felszólalások isme­retében megállapíthatjuk, az 1985. évi állami költségvetés a realitások tiszteletére alapozó­dott, olyan tennivalókat hatá­roz meg, amelyekhez a feltéte­lek rendelkezésre állnak, illet­ve — kemény munkával — fo­lyamatosan megteremthetők. Biztató jelekkel és gondok­kal egyaránt szolgált az utol­só munkanapiainál tartó 1984- es esztendő. Ezek a biztató je­lek - mint amilyen a nemzeti jövedelemnek az előirányzott­nál némileq nagyobb növeke­dése, az ipari termelésnek a tervezettet meghaladó mértéke — elengedhetetlen feltételeivé váltak annak, hogy a jövő év­ben több tekintetben előre, s nemcsak előre, hanem felfelé is léphessünk. Ilyen összetett téoés a beruházások és a reál­bérek csökkenési folyamatának menállapítása. Mindezt persze csak kemény munkával, s okosabb, éssze­rűbb gazdálkodással tudjuk elérni. Ennek útját-módját is meahatározta az országgyűlés, amikor kimondotta, hogy az ipar a jelenleginél nagyobb mértékben járuljon hozzá a külgazdasáqi egyensúly továb­bi iavítósához, a behozatal bővülését kétszeresen megha­ladó kivitelhez. Ilyen és ha­sonló kockái vannak annak a mozaiknak, amely az 1985-ben megteendő út képét tárják elénk. Amint látjuk, szó sincsen arról, mintha súlyuk vállakat, inakat Toppantana. Lehetősé­geink reális, felelős felismeré­séről van szó — és ezt a kép­viselők véleménye pozitív és negatív előjelű tapasztalatok sorolásával jól érzékeltette — arról, hogy igenis mód van a népgazdaság jövedelemterme­lő képességének fokozására. Elhangzottak jó példák és meghökkentő esetek a parla­ment ülésén forrásaink értő és balkezes kezeléséről, szinte filmként pergetve le előttünk mindennapjaink ellentmondá­sos gyakorlatát. A törvényja­vaslatot indokoló expozé, az ahhoz kapcsolódó - terv- és költségvetési bizottsági - véle­ményezés sem szűkölködött olyan, megfogható tényekben, amelyek azt mutatták, lehet­nénk — legyünk! — jobb sáfá­rai javainknak, a társadalmi vagyon termelésre fogható ré­szének. Hiszen igaz, a fejlett tőkés országok piacain sokféle hátrányos megkülönböztetés­ben van részünk, igaz, hogy - egyetlen részpéldáro utalva — ötszáz dollárral csökkent egy tonna marhahús exportára, ám az is igaz — és erről mint­ha a kelleténél halkabban es­nék szó —, hogy az idén kivi­telre került ipari termékek kö­zött az először gyártott, azaz új és lényegesen korszerűsített áruk aránya csupán öt száza­lékot ér el . . . Aminek látszat­ra nincsen sok köze ahhoz, az elképzeléseknek megfelelően, felépül-e 1985-ben a költség- vetésben szereplő nyolcszáz ál­talános iskolai tanterem, meg- teremtődik-e a fedezet a ter­vezett — elsősorban a nyugdí­jasok, a nagycsaládosok körét érintő — szociálpolitikai intéz­kedésekre, valójában azonban mindannyian tudjuk, nagyon is szoros a kötődés, logikus a kapocs a két dolog vala­mennyi tervezett teendő között. Aligha lehet eléggé hangsú­lyossá tenni azt a sorrendet, hogy először a nemzeti jöve­delem előállításában kell fel­jebb jutni, változatlanul el­sőbbséget szükséges adni az ország külső pénzügyi egyen­súlya javításának, s csak azt követően, kellő fedezet birto­kában kerülhetnek sorra a la­kossági fogyasztáshoz, az egy főre vetített reáljövedelemhez fűződő elképzeléseink, terve­ink, céljaink. Meglehet, nem kellemes ezt a sorrendet tudo­másul venni — és ennek halk felhangjai olykor beleszövőd­tek a parlament realista tár­gyalási hangnemébe is — ám éppen a közös érdekeltség te­szi elkerülhetetlenné. Az a kö­zös érdekeltség, melynek egy­szerre kell láttatnia az 1985- ös év kiviteli többletét és a felépítendő 74—75 ezer lakást, az anyag- és energiagazdálko­dás fokozott tempójú ésszerű­sítését és a lakossági alapellá­tás szerény javítását, különös tekintettel a kistelepüléseken élőkre. Ezek kiragadott mozza­natok az országgyűlési tanács­kozás jelképezte, elemezte jö- vő esztendei gazdálkodási fel­adatokból, de talán megfele­lően érzékeltetik, először ter­melők vagyunk - kell hogy le- qyünk —, csak utána következ­het fogyasztói szerepünk, bár bizonyos, ez az utóbbi szerep sokak számára kedvesebb. A z ülésszakot megelőző bi­zottsági tanácskozáso­kon 34 képviselő mondta el véleményét a törvényjavas­lat vitájában. A pénzügyminisz­teri expozét követően tizenhár­mán kértek szót. Lakásgondok, iskolaépítés, tanácsi gazdálko­dás, az időskorúak helyzete — így váltakoztak a témák, amint a tervezett léoések is — túl a termelés körén, például a gyermekgondozási díj beveze­tésével, a táppénzrendszer át­alakításával, a három és több avermek után fizetendő csa­ládi pótlék emelésével — vál­takozva állítják elénk a teen­dőket és hasznukat, a fedezet létrehozását szolgáló erőfeszí­téseket és a fedezetre támasz­kodó eredményeket. A jövő évi költségvetésben - a felszólaló miniszterelnök-helyettes szerint — a legutóbbi esztendőkénél nagyobb követelmények fogal­mazódtak meg és több a koc­kázat is benne. Mégis, mind­kettőt vállalni kell. Mert csak­is ezek vállalásával - és a kö­vetelmények teljesítésével — érhető el a szerény haladás 1985-ben, ami azonban már alapja lesz a hetedik ötéves terv kezdetének, a fejlődés meggyorsítását ígérő fél évti­zednek. II Baranya megyei Pártbizottság ülése Tegnap ülést tartott az MSZMP Baranya megyei Bi­zottsága. A testület munkájá­ban részt vett dr. Kovács Jó­zsef, a Központi Bizottság mun- katá rsa. Lukács János, a megyei párt- bizottság első titköra tájékoz­tatta a testület tagjait az MSZMP KB 1984. december 4-i üléséről. Cr. Jerszi István megyei tit­kár előterjesztésében a pártbi­zottság megvitatta és elfogad­ta az 1984. évi munkáról szó­ló jelentést, elfogadta az 1985. évi munka- és üléstervet. Végezetül tudomásul vették a végrehajtó bizottság és a pártbizcttság melleti működő munkabizottságok 1984. októ­ber 17-e óta végzett munkájá­ról szóló jelentést. Gorbacsov látogatása Mihail Gorbacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, aki pailamenti delegáció élén tar­tózkodik Nagy-Britanniában, csütörtökön délelőtt Oxfordba, az Austin Rover autógyár cow- leyi gyáregységébe látogatott. Ez volt angliai tartózkodásá­nak második ilyen — részben ismerkedő, részben üzleti jel­legű — programja. Az Austin Rover, amely az ipari robotok alkalmazásában messzebbre jutott, mint a világ bármely más autógyára, bizo­nyos ideje tárgyalásokat foly­tat a Szovjetunióval a szovjet személygépkocsi-gyártás kor­szerűsítésében való esetleges részvételéről. Bár a legmesszebbre tekintő terv, egy közös brit-szovjet autógyár felépítése egyelőre még nem öltött tapintható for­mát — ehhez még igen sok idő kell, mondották brit forrá­sok — az Austin Rover reményét fejezte ki, hogy Mihail Gorba­csov látogatása javította az esélyeiket egy „jövedelmező szovjet üzlet" meg kötésére. Fenyőünnep Közel háromezer kispajtás a pécsi sportcsarnokban: tegnap délután tartották a pécsi út­törők fenyőünnepségét a váro­si úttörőelnökség, az Ifjúsági Ház és a Sportcsarnok szerve­zésében. Egy sor jutalom, azaz tombolanyeremény várta őket, melyet Pécs város, a Hunor Kesztyűgyár, a MÁV, a MÉH, a kereskedelmi vállalatok KISZ- bizottságai, valamint az Ifjú­sági Lapkiadó Vállalat, vala­mint a BÉV ajánlott fel. A hatalmas fenyőt a sásdi erdészetből hozták, s a Bajcsy- laktanya fiataljai segítettek felállítani —mint már évek óta, s a díszes fenyőfa melletti színpadon a Balikó—Pálfai bo­hócpáros, Závori Andrea éne­kes és a Kormorán-együttes lépett fel. Az úttörőcsapatok, szülői munkaközösségek vásárolták Pécs városi tanácsülés Vita a VII. ötéves terv elgondolásairól A VII. ötéves terv fejlesztési programjának előzetes elgon­dolásait, a tanács jövő évi pénzügyi tervét vitatta meg egyebek közt és fogadott el ezekről a kérdésekről határo­zatot tegnap a Piti Zoltán el­nökletével ülésező Pécs me­gyei város tanácsa. Az „Előzetes elgondolások Pécs megyei város VII. ötéves fejlesztési programjára” címet viselő írásos anyag szóbeli kiegészítőjében dr. Molnár Zoltán, a tanács általános el­nökhelyettese hangsúlyozta, hogy a tanácsülés elé kerülő elképzelések, az 1990-ig ter­jedő időszak várospolitikájá­nak első megközelítése, me­lyet ugyan már több -fórumon megvitattak, de számítva a város lakóinak aktivitására, a későbbiekben is széles társa- da'mi vitára bocsátanak. En­nek része,, hogy az elképzelé­seket a tanácsülés elé is ter­jesztették, kikérve a tanács tagjainak véleményét. Sokan tettek fel kérdéseket, fejtették ki álláspontjukat a tervezettel kapcsolatban. Ja­vaslatként hangzott el, hogy a jövőben a belvárosi rekonst­rukciót részesítsék előnyben, a tervezett munkákat ai lehe­tőségekhez képest gyorsítsák. Hozzászólásukban többen azt mondták, hogy ezzel egyetér­tenek, viszont nem szabad megfeledkezni a peremterüle­tek fejlesztéséről sem, mert sok tekintetben nagy e része­ken a lemaradás. Válaszként elhangzott, a következő terv­időszakban szükségszerű a pe­remterületen lakók életkörül­ményeinek javítása, hogy a most is meglévő különbségek ne nőiének tovább. Ugyan­csak élénk vita bontakozott ki akörül, hogy Pécsnek fel kell-e vállalnia a régióközpont sze­repét; a hozzászólók szinte valamennyien egyetértettek azzal, hogy igen, abban a re­ményben, hogy ez a város to­vábbi fejlődését szolgálja. El­hangzott, hogy a pályakezdők és az időskorúak érdekeit az eddiginél fokozottabban kell érvényre juttatni, hogy az északi érintő út alagútjának építését gyorsítani kellene, mert ezzel nagyban tehermen­tesíteni lehetne a zsúfolt bel­várost, hogy a helyi közleke­désben több hurokjáratot len­ne indokolt közlekedtetni. Reménytelen vállalkozásnak bizonyulna, hogy a több mint kétórás élénk vitát visszaad­juk, de az kitűnt: a városért aggódás és tenniakarás nagy tartalékokat rejt, melyre bíz­vást számíthat a városi tanács vezetése. Ezt követően a városi tanács következő évi pénzügyi tervét hagyta jóvá a tanácsülés, melynek értelmében 1985-ben a tanács költségvetése megha­ladja az 1,6 milliárd forintot, melyből fejlesztésekre mintegy 950 millió forint jut. A tanácsülés elfogadta azt a javaslatot, hogy a tiszakécskei felhíváshoz kapcsolódva, Pécs is vegyen részt a településfej­lesztési, tisztasági, szépítési társadalmi mozgalomban. Eddig a városban a lakos­ság adó- és illetékügyeit két elsőfokú tanácsi szervezet lát­ta el, 1985. január elsejétől a tanácsülés határozatának ér­telmében ezt a feladatot Pécs megyei város Tanácsa V. B. Lakossági adó- és illetékhiva­tala végzi. Ugyancsak határozatot hoz­tak, hogy 1984. december 31- vel megszüntetik a Pécsi Szol­gáltatóipari Vállalatot, s he­lyette két kisvállalat, a Pécsi Fodrász Kisvállalat, valamint a Pécsi Általános Szolgáltató Kisvállalat alakul. A döntést indokolta, hogy a január el­sejével életbe lépő új szabá­lyozórendszer nehéz helyzetbe hozta volna a vállalatot. Ezt megelőzendő jött létre a két kisvállalat, melyektől azt vár­ják, hogy a megváltozott kö­rülményekhez alkalmazkodva, hatékonyan dolgoznak majd. Roszprim Nándor Szigetvár Lakásgazdálkodási program Tegnap tanácsülést tartottak Szigetváron, melyen a 3/1984. (XII. 20.) T. sz. rendelettel mó­dosított és a lakásgazdálko­dásról szóló 2/1982. (X. 27.) T. sz. rendeletét vitatták meg, fo­gadták el. Szigetváron 1984— C5. években kiemeli feladat­kén: kezelik, és ezen időszak alatt szeretnék megoldani a fiatal házasok, a kettő és a többgyermekes családok lakás­gondjait. Jelenleg 277 igény­lőt tartanak nyilván, ezek kö­zül 135 igényjogosult tartozik a lakásgazdálkodási program keretei közé. A tanácsi rende­let elsősorban a garzonlaká- sckkal, valamint az újonnan létrehozott lakástámogatási alap elosztásának feltételeivel foglalkozik. Garzonlakásra jo­gosult az a 35 év alatti fiatal,' aki lakásigénylést nyújtott be, önálló lakással nem rendelke­zik, és Szigetvár város terüle­tén nincs építési telke. Felté­tele még, hogy ifjúsági taka­rékbetéttel rendelkezik, illetve erre vonatkozó szerződéssel, és a KISZ városi bizottsága ja­vasolja. Vissza nem fizetendő lakástámegatásban részesül e rendelet szerint az a fiatal há­zas, illetve kettő, vagy több- gyermekes család, aki 1983. december 31-ig benyújtott ér­vényes lakásigényléssel ren­delkezik, és szociális jellegű tanácsi bérlakásra, illetve szö­vetkezeti lakásra jogosult, de tanácsi értékesítésé OTP lakás vásárlását vállalja. Állami te­lekjuttatás és sajáterős lakás­építés esetén akkor részesül vissza nem térítendő támoga­tásban, ha lakásigénylési ké­relmét visszavonja, és önálló lakással nem rendelkezik. A tá­mogatás feltételét és mértékét a szociális körülmények egy­idejű mérlegelésével a helyi sajátosságok és igények sze­rint differenciáltan állapítják meg. A benyújtott kérelemre a támogatás odaítéléséről a la­kásügyi társadalmi bizottság javaslata alapián a végrehajtó bizottság fog dönteni. Dr. Rumics Ágnes meg a belépőket, a legjobban tanuló úttörők kapták jutalmul: a belépőjegyek árát, illetve a tombolából befolyt összeget pedig - összesen hetvenezer forintot - az új úttörőhöz be­rendezéséhez használja fel a városi úttörőelnökség. S ami ugyancsak a fenyőfa aló kí­vánkozott volna, dehát nem tért oda: tegnap történt meg az új úttörőház műszaki átadá­sa - közeleg tehát az időpont, amikor birtokba vehetik a pé­csi pajtások.

Next

/
Thumbnails
Contents