Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)

1984-12-19 / 348. szám

1984. december 19., szerda Dunántúlt napló 3 Segítés Komid ífizeilatasaban Béta-bánya mellett dolgoznak a vízvezeték építői • • Fotó: Läufer László Ötszáz köbméteres tározó, négy kilométer vezeték Természeti akadályok az útépítésnél Változatok szeretet re A terepjáró nyögve, erőlköd­ve halad az erdőben. A bánya­meddővel leszórt szűk út kétol- dalán sűrű bokrok. Balról a vasas-komlói vízvezeték, jobb­ról a nemrég lefektetett kábel, amely az egész rendszer mű­ködését biztosítja majd. Ha nem rázna, dobálna olyan ke­gyetlenül az autó, az ember szívesen elgyönyörködne az őszi tájban, helyette azonban kénytelen a gödrökre, kátyúkra ügyelni. Tíz-tizenöt perces zötykölő- dés után érkezünk úticélunk­hoz, az új, 500 köbméteres víztározóhoz. A kerítéssel kör­bevett területen térdig érő sárban egy markoló és egy árokásógép várakozik, mellet­tük konténerek, csövek, cső­idomok, szerszámok. A háttér­ben, a hatalmas földkupac alatt, ott magasodik az óriási betontartály. — Néhány nap múlva feltölt­jük vízzel — mutatja kísérőm. Karnis Gyula, a Baranya me­gyei Vízmű Vállalat fődiszpé­csere. — Ide a vasasi, ugyan­csak 500 köbméteres tározóból érkezik a víz, majd megy to­vább a bányához, Hosszúhe- ténybe és Komlóra. A konténer­be helyezzük el az automati- kát, ami a szivattyúk működé­sét szabályozza. — A nyolcszáz köbméter föl­det hat Tátra fuvarozta a hely­színre — kalauzol tovább Ko­vács Gábor építésvezető. - Száz köbméter betont használ­tunk fel a tározóhoz. Három nap alatt készültünk el vele, mindössze egyszer fordult elő — akkor, amikor az oldalát csináltuk —, hogy a nyolcórás műszak kevésnek bizonyult. Csípős szélben dagasztjuk a sarat. A tározó mellett a he­gesztő kék lángja villan, ket­ten a csövet tartják, míg a harmadik a varrat útját irá­nyítja. Sietni kell, néhány na­pon belül „élővé kell tenni" a rendszert, kipróbálni, átmosni a vezetékeket. Meg kell vizs­gálni, hogy a betonra felvitt négy vízzáróréteg állja-e a próbát, működik-e a túlfolyó, jók-e a kötések. — Az újonnan épített tározó és a közel négy kilométer hosszúságú vezeték véglegesen nem oldja meg a komlói víz­gondokat, de sokat segíthet, hogy a nagy regionális rend­szer megépítéséig ne legyen vízhiány — mondja Völgyesi Jó­zsef, a vállalat főmérnöke. — Az orfűi vízbázisra továbbra is szükségünk lesz, de csak any- nyit veszünk ki belőle, amennyi feltétlenül kell. — Egyfajta tartalékként fog szerepelni? — Komló naponta mintegy két-két és fél ezer köbméter vízzel többet kap a vezeték bővítése kapcsán, ez elegendő a biztonságos működéshez. De abban a pillanatban, ha vala­hol üzemzavar keletkezik, már­is kevés. Hiába lesz vastagabb a cső, a 250 mm-es vezetéken mindig csak ugyanannyi pum­pálható keresztül. Két óra alatt végigjárjuk az épülő vezeték teljes hosszát. Mindenütt találkozunk embe­rekkel, akik az egyik helyen a szerelvényeket rakják össze, másutt az árokásó helyett mé­lyítik a gödröket. Néhol ugyan­is nem fér el a gép és az ember kénytelen ásót, csákányt ragadni. Talán néha nem is minden haszon nélkül, hiszen a bányaüzemek környékén számos olyan titkot rejt a föld mélye, amelyet a legjobb tér­képek sem mutatnak. — Sokszor hátráltatja a munkát, hogy amire számítunk, nem ott van — mondja Kovács Gábor. — Nagyon kell vigyáz­ni, hogy el ne vágjunk valami­lyen postai vagy elektromos kábelt. Egyetlen dolog nehezíti csu­pán a 40 millió forintos beru­házást, lassan készül az új út, amely több kilométer hosz- szan elkerüli az alábányászott területet. A külfejtés egyre nagyobb darabot szakít ki a tájból és így veszélybe került a régi út és vele együtt a víz­vezeték is. A kerülőút nyomvonalán ha­talmas sziklatömbök hátráltat­ják a munkát, némelyikkel még a gépek sem nagyon bírnak. A szokatlanul köves talaj a jármüveket és az embereket egyaránt próbára teszi. — Amikor a külfejtés megin­dult, többféle lehetőség felme­rült — emlékezik vissza Szontag József, a Mecseki Szénbányák beruházási osztályának a ve­zetője. — Végül is a jelenlegi megoldás mellett döntöttünk, a tervezés és a versenytárgya­lás után augusztus 15-én a KÉV megkezdte a munkálato­kat. Arra viszont senki sem számított, hogy előkerülnek ezek a nagyméretű kövek. — Mit tudnak tenni ellenük? — Az eredetileg január 30- ra kitűzött határidőt minden­képpen szeretnénk tartani, sőt amennyire lehet, előrehozni. Mindent elkövetünk, hogy a Vízmű ne szenvedjen késedel­met, gépekkel, különféle esz­közökkel és szakemberekkel segítjük a KÉV munkáját. Ütünk végeztével a Baranya megyei Vízmű központjában még megnézzük azt a videó­felvételt, amelyet a vállalat munkatársai október végén készítettek az útépítésről. A színes monitoron végigkövetjük a teljes útszakaszt és különféle kameraállásokból láthatjuk, mi, hova kerül, milyen nehéz­ségekkel kell megküzdeniük a sáros, agyagos talajon. Egyik-másik helyen már fel­tűnnek a műanyag csövek, a különféle szerelvények. Min­dent jó alaposan feltérképez­tek, kiszámítottak, legyártottak. A helyszínen csak össze kell szerelni és kész. A vízvezeték mellé odakerül a negyven-va- lahány eres kábel, a rajta futó jelek egy korszerű folyamatirá­nyító rendszerbe jutnak majd, ahonnan az egész hálózat mű­ködését ellenőrzik, irányítják. — Persze, a csőfektetés csak látszólag ilyen egyszerű — tá­jékoztat Kovács Gábor. - Az épülő úton még jó néhány ko­csi homokot és egy-két forduló csövet is be kell szállítani. — Nem beszélve arról, hogy a munka eddig másutt még nem alkalmazott technológiát igényel - veszi át a szót Kar­nis Gyula. - A szükségesnél szélesebb árkot kell készíteni. Az alját előbb döngölővei megszilárdítjuk, csak azután kerülhet helyére a csővezeték és a kábel. Mindez azért szük­séges, mert a friss töltést nem lehet elfogadni megbízható alapnak. A biztonság nagyon fontos, hiszen december 31-re üzemelnie kell az egész rend­szernek. — Ha az időjárás kedvez, egy—másfél hét alatt végzünk a csőfektetéssel. Csupán attól függ minden, hogy időben megkapjuk-e az utat — teszi hozzá Kovács Gábor. Ferenci Demeter Nem érzem jól magam tehet rossz vagyok tehát nem szeret senki Jól érzem magam tehát jó vagyok tehát szeret mindenki (R. D. Laing) — Ilyen egyszerű volna? — Egyál­talán nem, a szeretet sohasem egyszerű do­log. Az idé­zetet mégis találónak érzem, mert kifejezi azt a mindennapi tapasztalatunkat — amelyet egyébként az önértékelésről az emberi kapcsolatok alakulását vizsgáló kutatások is alátá­masztanak, — hoqy aki önma­gában békében él, az „alkal­masabb” arra, hogy szeressen és hogy szeressék. — Tulajdonképpen mi a sze­retet? — A pszichológia (és az összes többi embertudomány) erről nagyon keveset mond. És amit mond, az is alig használ­ható a mindennapi ember szá­mára. Amit én a szeretetről tu­dok, azt az életemből tudom. — Mégis talán annyit el­mondhatunk róla, hogy a sze­retet olyan érzés, amely ragasz­kodásban, gyöngédségben, a másik javának őszinte kíváná­sában, és a saját érdekeinknek a másikéval való azonosításá­ban, illetve a neki való aláren­delésében nyilvánul meg. Leg­alábbis ezt írja róla az Értel­mező Szótár. — Én ezzel a meghatározás­sal nem mindenben értek egyet. A szeretet nem feltétlenül je­lenti önmagunk feladását, ta­pasztalataim szerint gyakori, hogy az emberek mégis így ér­telmezik — vagyis rosszul sze­retnek. Azt hiszem a „zsaroló szeretet", vagy a mártírkodó szeretet valójában önzés, nem igazi szeretet. Számolva az igények további növekedésével, jövőre lénye­gesen több Orion színes televí­zió és más híradástechnikai fo­gyasztási cikk kerül az üzletek­be mint az idén. Az Orionban 1984-ben össze­sen 46 ezer színes televíziót állítottak elő, 12 ezerrel többet mint tavaly. így is nehezen le­hetett hozzájutni ilyen készü­— Volt ilyen személyes él­ménye? — Sokszor találkoztam „hi­bás szeretettel" a szakmai gya­korlatomban, különösen csa­lád- és házaspárterápiás keze­léseknél, vagy a nevelési prob­lémák hátterének vizsgálatakor. De én magam is nehezen ta­nultam meg — és még most is tanulom. — Tehát a szeretet tanulha­tó? — Igen, minden emberben benne van a szeretet képessé­ge. És ez a képesség fejleszt­hető, „gyakorolható”. Nem hi­szek azokban a pszichológiai elméletekben, amelyek az em­berben rombolási ösztönt, kül ső nyomóssal féken tartandó gonoszt feltételeznek. Ahhoz, hogy a szeretet képessége ki­bontakozhasson, ki kell lépni egy bűvös körből. Ehhez koc­káztatni is kell. Aki nem meri kipróbálni, nem fogja átélni, és amíg nem élte át, addig nehéz is lesz kipróbálnia . . . — Mennyire meghatározó ebben a család? — A szülő-gyermek kapcsolat intimitása, ennek mértéke dön­tő, különösen az első néhány év tapasztalata. De itt sem a formális kapcsolatok a jelentő­sek, vagyis nem a család, mint szervezet, hanem hogy itt — vagy bármilyen más emberi kap­csolatban — mennyire éltük, él­hettük át a közelséget. Azt aka­rom mondani, hogy a szeren­csétlen családi háttér sem fel­tétlenül jelent olyan terhet, vagy foqyatékossáqot, amit eqy éle­ten át cipelni kell. Különösen sok tanulási alkalom kínálkozik a serdiilőkorhen és a fiatal fel­nőttkorban. Az igazi mély ba­rátságok, szerelmek -— akárha válságokon keresztül — érlelni képesek a személyiséget. Az ember élete végéig fejlődik, és erre a fejlődésre tudatosan Is lehet törekedni. Hamarosan itt a karácsony. A szeretetről dr. Telkes József pszichiáterrel beszélgettem. K. M. lékhez. Jövőre további 20 ezer­rel bővítik a termelést, s ezzel folyamatosabbá kívánják tenni a hazai ellátást. Jelenleg — s ez szerepel a vállalat jövő évi programjában is — az 56 cen­timéter képcsőátmérőjű színes tévék normál kapcsolással és távvezérlővel készülnek, egy ré­szük alkalmas a teletext adá­sok vételére is. Ezekbe a ké­szülékekbe amerikai licenc alapján gyártott lengyel kép­csöveket építenek be. A 67 cen­timéteres képcsővű televíziók is távvezérlésűek, s részben fran­cia kénesével gyártják ezeket. Újdonsáq a nemrég forgalom­ba került 32 centiméter átmé­rőjű, szovjet képcsöves hordoz­ható készülék. A kereskedelemnek 1984-ben 60 ezer fekete-fehér tévét szál­lított a qyár, a Mátra, a Tátra és az Andok típusokból. Ezek­ből is növelik a termelést, mert az idén a kínálat fekete-fehér készülékekből is meglehetősen szeqényes volt. Nem volt kedvezőbb az ellá­tás színvonala Orion hangfalak­ból és hifi-tornyokból sem. Ezért 1985-ben a hangfalakból meg­kétszerezik a termelést, mini hi­fi-tornyokból megháromszoroz­zák, s ebből összesen 30 ezret szállítanak a kereskedelemnek. Ugyanakkor a korszerűtlenné és gazdaságtalanná vált nagy­méretű hifi-tornyok gyártását megszüntetik. Az Orion kép­magnók gyártását is tervezi, er­ről azonban még tárgyalásokat folytatnak leendő kooperációs partnereikkel. Háztartási balesetek A biztosítás 400 Ft-tól 175 000 forintig változik Évről évre több a háztar­tási balesetek száma. Elég egy óvatlan pillanat, egy felelőtlen mozdulat és a la­kásban barkácsolók, takarí­tók leesnek a létráról, le­forrázzák magukat, elvágják a kezüket vagy magukra gyújtják a lakást. Hogy mennyi lehet a tényleges számuk az ilyen és hasonló jellegű balesetet szenvedett embereknek, azt senki nem tudja. Baranya megyében, az Állami Biztosítóhoz a bal­esetbiztosítás alapján be­nyújtott szolgáltatási igé­nyekből a következők derül­tek ki: 1982-ben 13 776 eset­ben, 1983-ban 10 840 eset­ben, 1984 I. félévében 7256 alkalommal fogadták el a balesetet szenvedett kárigé­nyét. Erre két éve közel 10 millió forintot, tavaly ennek a kétszeresét, idén első fél­évben 14 millió forintot fi­zettek ki. Melyek a leggyakrabban előforduló otthoni balesetek? Legtöbbször előforduló sé­rülést okoz a lakásban, ud­varban való közlekedés. Van, aki a nedves kövön, földön veszít el lába alól a talajt, más a szőnyegen csúszik el, vagy a padló egyenetlensé­ge miatt esik el. Következ­ménye a kéz-, láb-, borda­törés vagy -repedés, és kü­lönböző zúzódások, fejsérü­lések. Sokan magukra ránt­ják a forró levest, összeége­tik magukat vasalóval, le­esnek ablaktisztítás közben a létráról, vagy könyvren­dezéskor magukra rántják a nehéz polcokat. Különösen sok férfi sérül meg barká­csolás közben — elvágják a kezüket vagy levágják kör­fűrésszel az ujjaikat. Ők se­besülnek meg építkezéskor, gyümölcsszedéskor — leesnek a fa tetejéről, a hordóról, vagy eldől velük a létra. Az idősebb korúak legtöbbször mosdás közben — fürdőkád­ból kiszállva — sérülnek meg. Van, aki zúzódásos sebeket szerez, mások pedig comb­nyaktörést szenvednek. Több mint 63 százaléka a sérülteknek elesett, elbotlott, elcsúszott vagy leesett vala­honnan. Éles tárgyaktól, gé­pektől közel 17 százalékuk szenvedett sérülést. Tárgyak eséséből, ütéséből több mint 10 százaléknyi sérült került táppénzre. A háztartási gé­pek célszerűtlen használata miatt az évi sérülést szenve­dettek 5 százaléka szorult orvosi kezelésre. A magukat leforrázok, a mérgező anya­gok miatt és egyéb — méh, kullancs, kakascsípés, szálka, tüske, szúrás miatt szinte azonos arányban, 1—2 szá­zalékban jutottak kórházi kezelésre. Ki, mennyi pénzt kaphat a sérülése után? Az Állami Biztosító annak az embernek fizet, aki mú- lékony sérülése miatt, 28 na­pon túl is táppénzen ma­rad, vagy csonttörést, -repe­dést szenvedett. Ilyen ese­tekben 400—500 forint, illetve 1000—1200 forint lehet a biz­tosítás összege. Más az el­járás, ha valakinek tartós a sérülése. Leggyakoribbak a kéz- és az ujjlevágások. Ilyenkor az ÁB ujjpercenként fizet: legkevesebbet ér a gyűrűs- és a kisujj — legtöb­bet a hüvelyk- és a mutató­ujj. De jobbkezeseknél ér­tékesebb a jobb kéz, míg balkezeseknél ennek a for­dítottja igaz. Általában 10— 25 000 forint jár egy hüvelyk­ujjért. A felkarra — ötven­százalékos rokkantság ese­tén - 75 000 forint kifizethe­tő. A láb combtőig való csonkolása után 120 000 fo­rintot fizetnek. Természetesen ezek az összegek csak hozzávetőle­gesek, egyhavi 80 forintos CSÉB-biztosításra lehet kb. ennyi pénzt kapni. Aki ennél kevesebbet fizet, annak ke­vesebbet is utalnak ki a bal­esete után, viszont akinek többféle biztosítása - CSÉB, CASCO, lakás, élet stb. van, az több pénzt is kaphat. De figyelemmel, óvatos­sággal, mindezek a sérülé­sek elkerülhetők. Ádám Erika Több Orion televízió és hifi-torony

Next

/
Thumbnails
Contents