Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)
1984-12-19 / 348. szám
Világ proletárja!, egyesüljetek! Dunántúli napló XLI, évfolyam, 348. szám 1984. december 19., szerda Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Segítés Komló vízellátásában (3. oldal) Háztartási balesetek (3. oldal) Többletmunka, export, több fizetés (5. oldal) Országos Bányaegészségügyi Bázis Pécsett Ma összeül az országgyűlés Ma összeül az országgyűlés. Ülésének napirendjén az 1985. évi terv- és költségvetési javaslat szerenel. (Előzetes ismertetés a 2. oldalon). Gromiko-Mintoff találkozó Termékváltás a siklósi kesztyűsöknél Az új terméki cipőfelsőrész Tanulják az új szakmát A bányaegészségügyi vizsgálat a világon egyedülálló Por- és zajártalom helyzete a bányákban Tíz hónapja alakult meg az Országos Bányaegészségügyi Bázis, melynek központjául Pécset jelölték (és vezetőjéül dr. Berki Lászlót, a Baranya megyei Tanács Kórháza igazgatóhelyettesét). Az 1979-es egészségügyi minisztériumi utasítást követően az országban folyamatosan alakulnak meg az egyes iparágakra specializálódott egészségügyi bázisok, amelyek az orvosi alapellátáson túl arra hivatottak, hogy a dolgozók munkaköréből eredő speciális egészségügyi problémáival foglalkozzanak. Talán a bányászok azok, akiket a legtöbb egészséget károsító hatás éri munkájuk során. Természetes tehát, hogy az ő speciális egészségügyi problémáik orvoslására, illetve ezen károsodások megelőzésére olyan orvosegészségügyi bázis alakuljon, amely csak a bányászok egészségével hivatott foglalkozni. Azt, hogy ennek az Országos Bányaegészségügyi Bázisnak a központja Pécs lett, indokolia a megyén belül a két bánva jelenléte, valamint, hogy a lakosság jelentős hányada a bányában dolgozik. Itt már évekkel ezelőtt több eaészség- üayi szerv együttműködésével különhöző bányaegészségünyl vizsgálatok és felmérések kezdődtek. Tegnap délelőtt a Megyei Kórház tanácstermében került sor az Országos Bányaegész- séaügyi Bázis szakmai tanácsadó testületi ülésére, amelyen részt vett dr. Zsögön Éva, az Országos Munka- és Uzemegész- ségügyi Intézet főigazgató főorvosa. Bevezető szavait követően dr. Berki László, a bányaegészségügyi bázis vezetője számolt be arról, milyen szervezési munkák történtek a megalakulás óta, valamint milyen középtávú tervet dolgoztak ki a 84-től 89-ig terjedő időszakra. A beszámoló szerint különböző feladatokat ellátó munkacsoportokat alakítottak. így létrejött a morbiditást vizsgáló munkacsoport, munkahygénés, a légzőszervi vizsgálatokat végző munkacsoport, mozgásszervi elváltozásokat, vibrációs ártalmakat vizsgáló, valamint általános szociológiai — életmódi és kardiovasculáris problémákkal foglalkozó munkacsoport. E munkacsoportok kialakításánál kérték több egészségügyi szerv, intézmény, többek között a PO- TE szervezéstani intézetének seg ítségét. Ezután dr. Szoboszlai Sándor, az Országos Munka- és üzemegészségügyi Intézet főosztály- vezetője mondta el, milyen nagyarányú felmérő munka kezdődött el Pécsett — és tart majd évekig — a bányában dolgozók egészségének vizsgálata, az ártalmak forrásának feltárása érdekében. E hatalmas munkával felmérik és nyilvántartják a bányában dolgozott és keresőképtelenné vált dolgozókat, vizsgálják a betegségük kialakulásának előzményeit. Megnézik az egyes munkaterületek, foglalkozóscso- portok egészségbefolyásoló hatását (200 munkakörre terjedt ki már eddig ez a vizsgádat) és adatbank rögzíti, hogy ki hol, milyen munkakörben, mennyi ideig dolgozott. Felkutatják és rendszeres orvosi vizsgálatba vonják azokat is, akiknek ugyan már másutt van a munkahelyük, de ezt megelőzően legalább 5 évig bányában dolgoztak. A kutatásokat kiterjesztik a valamikor bányában dolgozott, de már elhafálozottakra is, felkutatva a halál előzményeit, közvetlen okát. Dr. Kőhegyi Imre, a Baranya megyei KÖJÁL munka- és üzemegészségügyi osztályának főorvosa elmondta, a bányák porterheltségének megállapítására 59 különböző helyen végeztek méréseket. (Az eredményeket feltétlenül meg kell vitatni a bányaműszaki szakemberekkel!) A zajártalom vizsgálatának eredménye szerint az új gépek bevezetése — bár könnyíti ö bányászok munkáját — növeli a zajszintet, ugyanakkor a zajvédő eszközöket, az emberek csak kevés helyen használják. A halláskárosodások száma és nagysága növekszik a bányászok között. A vizsgálatokból nyert eredményeket számítógépek dolgozzák majd fel. Az eredmények, a következtetések a bányászok egészségkárosodásának megelőzését célozzák. (Megjegyzés: ilyen széles körű, mindenre kiterjedő bányaegészségügyi vizsgálatokat eddig még a világon sehol nem végeztek). európai — köztük a földközitengeri térség — békéjét és biztonságát erősítő, egymást kölcsönösen kiegészítő politikai, nemzetközi-jogi és katonai bizalomerősítő intézkedések terén. Margaret Thatcher Pekingben Kedden — helyi idő szerint az esti órákban — rövid hivatalos látogatásra Pekingbe érkezett Margaret Thatcher brit miniszterelnök, főleg azért, hogy szerdán Csao Ce-jang kínai kormányfővel együtt aláírja Kína és Nagy-Britannia Hong- kcng-megállppodását. Útjára Sir Geoffrey Howe külügyminiszter is elkísérte. A brit kormányfőt Peking repülőterén Vu Hszüe-csien külügyminiszter fogadta. A brit miniszterelnök kínai vezetőkkel folytat majd eszmecserét Pekingben, majd Hongkongba utazik. Onnan az Egyesült Államokba repül, ahol találkozik Reagan elnökkel. Hatnapos világkörüli útja közvetlenül karácsony előtt ér majd véget. Megkezdődött a munka az átalakított varrodában Exporttermelésre készülnek A Pécsi Tüdöszanatórium korszerű felszereléssel fogadja a bányászokat Läufer László felvétele Kedden került sor a szovjet fővárosban Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese, külügyminiszter és Dominic Mintoff, máltai miniszterelnök megbeszélésére. A kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról folytatott tárgyszerű és baráti légkörű megbeszélésen a felek fontosnak nevezték, hogy lényegi megállapodásokat érjenek el a stockholmi konferencián az Már januárra készülnek a Hunor Pécsi Kesztyű és Bőrruházati Vállalat siklósi gyárában, ahol néhány hete részleges termékszerkezet-váltás kezdődött. A fő terméket jelentő sportkesztyű egy része helyett 1985-től cipőfelsőrészt gyártanak az NSZK-beli Remonte cég megrendelésére. — Újnak számít a partner is — mondja Búcsú András igazgató. — Nem kis izgalommal vállaltuk a feladatot. Bizonyítani akarjuk, hogy a 60-65 dolgozó képes az új mesterséget időben elsajátítani. Néhány napja már 30^-40-en tanulják a munkafogásokat a volt gépi varrodából és a síszabászat egy részéből kialakított műhelyben. Az átképzés várhatóan egy évig tart. Most elsősorban a szabászati ismeretek elmélyítése a fő feladat, később a tüzödei teendők begyakorlása következik. Helyszínen vannak a külföldi gépek. A gépparkot öt éven át bérli a siklósi gyár, ezalatt bérmunkában felsőrészt készít a nyugatnémet cégnek. Megérkeztek a tanító és a szerelő mesterek is külföldről. Nagy a hajrá. Január közepétől már minősíti a termelőmunkát a Remonte cég képviselője. Addig a nyugatnémet cipőgyártóval régebbről kapcsolatban álló Alföldi Cipőgyár modelf- jein gyakorolnak az asszonyok és a lányok. — Bevallom, hogy nehezen váltok — kapcsolódik beszélgetésünkbe Balajthy Nán- dorné. — Kesztyűvarrónő voltam 18 évig. A gépek diktálja tempó megszokott, csak a műveletek mások. Ez a bőr kemény, nehéz hajlítani, a kéregvarrástól még tartok. Társa, a két évtizede kesztyűvarrónő Bohner Lajosné sem elégedett még önmagával. Szerinte a gyors begyakorlás után fokozható a teljesítmény és emelkedhet a fizetés. Másképp aligha éri meg új szakmát elsajátítani. Mikola Levente főművezető azt reméli, hogy a termelés folyamatos lesz, az emberek munkája és a gépek kihasználtsága javul. Az a cél, hogy a jövő esztendő közepétől napi egy műszakban 800—1200 pár felsőrész hagyja el a gépsort. Ezzel a tempóval évi 100 000 pár kesztyű gyártását hagyhatja el a siklósi kollektíva. Siklóson továbbra is főként sport- és divatkesztyűket készítenek, 1985-ben mintegy félmillió pár kerül piacra. A termékváltás után az évi 130-140 milliós termelési érték szerény mértékben változik. A tervek szerint inkább a nyereség növekedik. Ez attól függ, hogy a betanítás, átképzés befejeződésével az új munkában miként bizonyítanak a dolgozók. Csuti J. Lauer Györgyi felvétele
