Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)

1984-12-18 / 347. szám

e Dunántúli napló 1984. december 18., kedd Az Új Dunántúltól a Dunántúli Naplóig m1;.:: -r —---— -----­Ú J DUNÁNTÚL LiJLÍSJLlÁLSMJí 'Vi.*-, \.£.X3 I MIOT11 KtylITl rúOOITlII»»t(i; rnOMT LAPJA %lf KttítL.JBJL Cü, .Ü.JL.l.nt-i «*S«8*8*TÖ»I*OTT*ÄO: Dm. mono« irríA« ‘ «8QAT OYVLA ittOTJUiOBsz^t po La Arai? A VM4* WJpe»»«*anx4«é^»»k psr»K**J» a . íjmmí»* **'£«*<* ** Mntxttk ** elAnyívmo «*» *** v«>: «**» • •*■«* «wp»^ * H ■; r!'í -*■■■ l^rma« ^«méU ' •*#**** »** ****** $8Kv8V8«* JBBm > *w**»*w »*& i«fpé*ít te­«ÉÉtoaÍNr^^mm^ 5<®* ‘«»SV' <* * »?!»:': Sétígí'k f^mifrimijTirr »es*®**«*» M*cr«s<>«K&g ««l**?** site«*»*­^lET^*** **** «»írtik ofY»« céiök. SAa- S^sáeíé.«* *#»*»**> »<**«« «egixä****, v*gv * Ma- ■'■*> 4Ér»ed«(m< reedet »égvsi«»»»« A VísSs s »íw*r*4*»»yrtA «mgc* tök黫** swsAiáaéss *íáe orsfimXmt »<$p«Njj;»í*éSf *i áiJ»iA ■'- » Nem «s»t ««késő h»ntm mm « aénw! Ml m *& fetosM»*»«, hstcof * Vörös riedser»s M*gy«r­« Ss&tás «Aóoré. «««Hsxrk )*»»*■ [. « * v\h»§ w«ss^\*öt> ö*í»;ír*> i*gSÄ ? ÜSÄ1«^... -.. — ­» R ew^wmtt»* » t^gei^Ut t* mbsniúg • Ma*w »*5» M*w*öL Hagy títfríjiii autó «***>*%.*?,. $ ;$&*£&-- j *» Aa»;:í fejNMMS*»««* * «**W»S»3WSM& «&**% 4» s i »*&«> W**t * A Magyar Ncazefi FltíMfasim Frwt ~ KIÁLTVÁNYA. MAGYAROKI Äi*av*Ä ««$>»« t«g«<«»it »**»«{*? ♦» r>>j-sk«*i *»k ;«««*> «* t»;t.:«rs**» «Agyoöb {*j."ido»vc« » wRti v«$va* sskgvofcés »«(**< í&v#*í. Mffldw* itxwít é« v*s*éi>'*$* k*í* :«&<{«£ <** K *t***»í>\<XS>< M «K*ß*Rtti x Mommanixta Stocióifimakr*t* P*rt m « FOffuti?* Ktugaté« Unni«* Faifari Pert E»ert » tm«at>Títlm i«r«-avHM p*r*r c*uia-jju r«itd*<«r raaxerdi Bétee«, IrfiNÜáre- awrt.<='*». b»-b*Vtí«*»e». n»te*aáJái rtb. «ott »wtei)rmfW>1 : »»A'MitSÍJíe« is e*»í?<Ss* - " frir-Ttt fUKsäntx, PtaíKssrÁs; is ft»>%Sr>s — sjtsdtss#?» feMfrt^lLK»' ** sek; * isiSs.-sst Msssk .Mtfjys.- ■ **NwT«»<«ewr *i «M ,MxgyAK>fsrjk§ Wns* ;i't**Á»sd8ásShoj Mwmio.n-iii «kik » (»«»ex'«»«»; -»í«*t>«k. «k& *a*;;s;cv>ü- »k(«tk »«ä* Sv-a» !núx««si, »S* xx xs*j»oj !»•* f)»é*»>í«e-* )»ÍB0»\xít«S K.x*«-•<■ J- *»v«k*KY»*g«i S eRek w*e * »wi><!«NM «« * >•*».*«. hitvsVk« «k kd»*» «K^itetskd. (*•#»*♦«* M kttfMe 'S"-.-' ki-V'x'-'•>»!«•• *» «Mt« V*j é »xvtNk*-«' !*w *«<e»»»k *r -x-xx^ «Sv*»» ÍNikjöwtotSs I« kb*«**«»» !♦'-* «X<i»»St.'«i.X-<i<-^ : ' ;«.!<-' XX ."»iixi «* * Vä«g» TU keS »Vkg*. «*!ki.'«ö iX i« t^i* ^r.!*2 “|fí>'*í kü<(äi:r«k ♦*«!)»•<»»«. A Í«»ÍÍ»}*«M kér«« Pert SwMSMitt AtiKxC S« Front •jsärtr-jjsjmsi,. . <e « iMrteatdi MMk «« *t*>«tv*A*t*kke< Magyar Nrmrrti Ftffa^matft' c-.rma tgfMmMUSik ramUddtf. m* Sír! ^ f „ , «t «x v**«*R«ív.-iav '.Bi*: ...... ,.N .. V*. < £:«v.-V\v!' __ * ***** Mmdoarat k»t: *ix Í>*e*xi!«5«»«feí>, W«****t^ib 1 Megye; oné#ot. * »«ppei »«nw K«nnW« NR Sioc aüfMokrat« NR n«« or » «jolia. MimSkcui és Rat^Ärt INÍlPttf Br bad S«ak—.»maiffc Az Új Dunántúl első száma: 1944- december 17. A lap megjelenésének körül­ményeiről dr. Boros István, a 30 éves évforduló idején így emlékezett: „Pécs felszabadu­lása után már alig néhány nap múlva szükségessé vált egy új­ság megindítása, amely a hi­vatalos tájékoztatás szerepét töltené be. December első he­tében, Cserkászov, és Kondrátyev városparancsnokokkal együtt megállapodtunk a részletek­ben. Végül is Naszennyik őr­nagy irányításával 1944. de­cember 17-én, vasárnap meg­jelent az Új Dunántúl, a Ma­gyar Nemzeti Függetlenségi Front Lapja. A 10—12 ezer példányban nyomott lap kiadá­sában nagy szerep jutott a ré­gi munkatársak és nyomdászok egy részének, akik megértet­ték a vállalkozás nagyszerűsé­gét. Az 1945 őszéig meglévő koalíciós Új Dunántúl komoly nehézségekkel küzdött, hiszen a papírhiány miatt sok esetben csomagoló- és színes papírra nyomatták. Ennek ellenére 1945 első híinapjaiban már beindult az Új Mohács című lap is. E sajtótermékek óriási jelentősé­gűek voltak, hiszen a hosszú évek félretájékoztatása után az első megbízható hírközlőesz­köznek bizonyultak.” A társadalmi és a politikai élet konszolidálódását, zökke­nőmentes újraindulását mutat­ja, hogy a demokratikus pár­tok helyi vezetői lettek az első szerkesztő bizottság tagjai. Dr. Boros István a kommunista. Perr Viktor a kisgazda- és Pozsgay Gyula a szociáldemok­rata pártot képviselte. Az I. évfolyam 1. számának címlap­ján mindjárt két nagy jelentő­ségű dokumentum található: egyiken a Vörös Hadsereg Frontparancsnoksága szólt az ország polgáraihoz, a másikon pedig az MNFF-ben tömörült pártok „Magyarok!" — kezde­tű kiáltványa hirdette az új kor eljövetelét! Az első szám min­den híre történeti érték: A má­sodik oldalon, a hadiesemé­nyek mellett Vörös János vezér­kari főnök kiáltványa és a Vá­rosi Intéző Bizottság feladatkö­re és tagnévsora, a negyediken a város közellátási hírei, az őszi munkák megindítása, a pártmozgalom zászlóbontása, a harmadikon a város katonai parancsnokának 2. sz. paran­csa, valamint a másnapi szín­házi népgyűlésre szóló fölhívás található. Emellett a minden­napi élet hírei is helyet kap­tak: megtudjuk, hogy a lap hirdetéséért szavanként 40 fil­lért kell fizetni, közölték az is­tentiszteletek rendjét, a zsidó- törvények hatálytalanítását, az üzletek kinyitását, a gázszol­gáltatás beindítását, a posta­forgalommal együtt, az utcá­kon heverő harceszközökről va­ló jelentéstételt, a színház pró­báinak megkezdését. A szer­kesztőség és a kiadóhivatal a Dunántúl c. lap régi épületé­ben, a Perczel u. 2. sz. házban Negyven éve jelent meg az Üj Dunántúl első száma A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front lapja volt volt. Hétfő kivételével minden­nap megjelent. A demokratikus sajtó megte­remtésének földolgozását dr. Szita Lászlónak és Borsy Ká- rolynak köszönhetjük. Kutatá­saikból tudjuk, hogy a lap rendszerint a délutáni órákban jelent meg, a szűkös lehetősé­gek miatt. Nagyon nehéz volt az összeköttetés a harcok mi­att, másrészt eszköz- és anyag­hiány lépett föl. A pécsi nyom­dászok áldozatos munkájával sikerült a nehézségeken úrrá lenni. Nagy pillanata volt ez az új­ságírásnak is. Negyedszázad elfojtó hatása után kialakult a demokratikus sajtó Pécsett is, és nagy szerepe volt az élet konszolidálásában akkor, ami­kor az ország nyugati részein és a fővárosban még harcok dúltak, a világháború még tom­bolt Európa és Ázsia harcte­rein. Megteremtődött a lehető­ség a demokratikus pártok ösz- szefogásának, az újjáépítés megindításának, és ebben moz­gósító, lelkesítő, tájékoztató szerepe volt a demokratikus sajtó első helyi termékének, az Új Dunántúlnak. Terjesztésével az emberek hű képet kaptak a nehézségekről, az újjáépítés eredményéről, az élet megin­dulásáról. Nagy erősségére vált a lap­nak, hogy 1945. január 3-tól felelős szerkesztőnek Csuka Zol­tánt nyerték meg, aki az újság­írás terén is nagy tapasztala­tokkal rendelkezett. Ekkor négy oldalon jelent meg, és igen tá­jékozottnak számított. Igaz, hogy az 1945 tavaszán—nya­rán jelentkező gazdasági ne­hézségek miatt két oldalra csökkent a terjedelme, amikor a nagy nyersanyaghiány miatt a szerkesztőség csak a legna­gyobb nehézségek árán tudta a lapot fönntartani. Jellemző, hogy a megindított gyűjtések eredményeként maguk az olva­sók, bányászok, munkások, vá­rosi polgárok fillérjeiből tartot­ták fönn a lapot! Ezen a nyáron nagy változá­sok történtek. Ekkor már az új­ságot a kommunista párt nyomdájába vitték. A „Szabad­ság” Könyvnyomda Czenzer Jó­zsef vezetésével állította elő, s június 5-től a Munkácsy u. 10. sz. alatt volt az előállítóhely. Felelős szerkesztőként továbbra is Csuka Zoltán tevékenyke­dett, de ekkor a kommunista párt hatása nagyon megerő­södött. Augusztus 4-től „De­mokratikus napilap” címmel je­lent meg. A pártharcok élező­désével minden számottevő párt külön sajtóorgánumhoz ju­tott. Az időközben megalakult helyi parasztpárti szervezet lét­rehozta a Pécsi Szabad Szó c. újságot, a tavasszal megala­kult Dunántúli Népszava pedig a szociáldemokraták szócsöve lett. A kommunista párt kerületi szervezetét is ekkor építette ki. A dél-dunántúli hatáskörű tit­kárság létrejöttével együtt a lap is a kommunista párt fennható­sága alá került. Augusztus 22- én jelent meg első ízben ilyen alcímmel: „A Magyar Kommu­nista Párt Dél-dunántúli Lap­ja”. Ekkor a felelős szer­kesztő Szűcs József lett. Er­ről az akkori hivatalos je­lentés így emlékezett meg: „A lap az MKP dél-dunántúli területi bizottsága kiadásában jelenik meg. A lap alakja 12- es, hétköznap 4, vasárnap 6 oldalon jelenik meg. A Pécsi Szabadság Nyomda Munkácsy Mihály utcai üzemében szer­kesztették és nyomták." Természetesen az első kom­munista pártlap meaielenése nagy visszhangot váltott ki. Levelek százai özönlöttek a szerkesztőségbe, melyben gra­tuláltak, folytatásra biztattak. Elsőként a Kokszművek kom­munista pártszervezete írt, melyben a jókívánságok mellett leszögezték: „...Azt kívánjuk ez alkalommal, hogy a dél­dunántúli területen mindenkor kommunista szellemben töltse be azon hivatását, ami évszá­zad óta a munkásság álma volt. Emelje fel megalkuvás nélkül akkor is szavát, ha az netán a hivatalos politikai iránynak nem mindenben felel meg, de a munkásság alapve­tő érdekeinek szolgálatára szükséges. Legyen a nagy poli­tikai célok harcosa és a min­dennapi gazdasági célok kímé­letlen szószólója” Hasonló szellemben nyilatkoztak róla a szociáldemokraták és a szabad szakszervezetek is. A kisgazdák előbb Független Nép, majd Független Néplao név alatt ugyancsak megjelentették új­ságjukat. Ekkor már a koalíciós pártok harcai is tükröződtek a sajtóban. 1945 végén a lap, az Úi Du­nántúl főszerkesztőt kapott Ré­vész Gy. István személyében, és változatlan célokért harcolt 1948 tavaszáig. A két munkás­párt egyesülésének helvi lebo­nyolítása idején mindkét mun­l| légiin A JÖVŐ KAPUJÁBAN * Szakszervezeti Világszövetség kiáltványa A u a 6eke megvedesere szólítja W a világ ántgaztit lit« Pt3S*S !»***•« X s^-x.xx. . .... .. t„ ~~ * #l «l? int tévhit (f ti iisembm egyemithrii a mutikáspártok szeneseifí \ éai<*rr*ií% '>«**'» pártát I Megoláe&fc a cselsikváii-öí jsaátsr fcist&taég fcetfiftit •'«XI Uitűkoznak a Marsi»!! terv dtes , A 40 örás araafcaMt femssMaét k&veiefik ss ®!a$í 4&!g©*ék t. SíS01» C\i A Dunántúli Napló első száma: 1948. április 25. Az első ofszet lap: 1974. novem­ber 11. káspárti helyi sajtóorgánum megszűnt. Április 24-e volt ez a nap, s „Búcsúzóul” c. vezér­cikkben a következők álltok: „ ... Ha visszatekintünk az el­múlt évekre, büszkén állapíthat­juk meg: az Új Dunántúl mél­tóan töltötte be hivatását, éles és jó fegyvernek bizonyult a Magyar Kommunista Párt, a magyar dolgozó nép kezében. A közeli napokban megindul Pécsett és Baranya megyében a pártszervezetek egyesülése, hogy létrejöjjön a munkásosz­tály szervezeti igazi egysége, hogy ezzel megteremtődhessen még mélyebb gyökerekkel a nemzeti egység . . . kérjük az Úi Dunántúl hűséges olvasóit, akik 4 esztendő alatt összeforr­tak lapunkkal, hogy támogas­sák és tekintsék magukénak a holnap induló Dunántúli Nap­lót, amelynek megjelenése ed­digi utunk beteliesédése. A né­pi demokráciáért vívott harc új, jelentős állomása.” A Dunántúli Napló először április 25-én, vasárnap került utcára. A szerkesztőség műkö­dési helve a Perczel u. 2. sz. alatt volt, a főszerkesztő Pajzs István, a felelős kiadó Mosonyi Jenő lett. A lap a Szabadság Nyomdában készült, melyet ak­kor Áts József vezetett. Megjelenéskor a párt köz­ponti bizottsága üdvözletét kül­dött, dr. Gyetvai István főispán fogadást rendezett. Itt szólalt föl Tömőé István és Kozma Ist­ván altábornagy is. Ekkor mór a vidéki lapok közül a legjob­ban szerkesztettek tartották a Dunántúli Naplót! A lap indu­lása betetőzése lett annak a küzdelemnek, mely nálunk is a munkósegységért zajlott. A többi pártlap megszűnésével a terület hivatalos lapja lett, s hírét-rangját a mai napig meg­őrizte. Jeles munkatársak egész sora működött itt. s azóta is a terület hivatalos lapjaként jele­nik meg. Vargha Dezső levéltáros Korabeli sajtószemle: 1944. december „Lassan mégis optimizmus lesz úrrá a lelkeken” Az élet megindu­lásának gyorsasá­gát jelezte, hogy decem­ber 17-én megindult, az új, de­mokratikus tartalmú Új Dunán­túl, a Magyar Nemzeti Függet­lenségi Front lapja, melynek szerkesztő bizottságában a demokratikus pártok vezetői: a kisgazdák részéről Perr Viktor, a szociáldemokraták közül Pozsgay Gyula, a kommunisták képviseletében dr. Boros István voit. Az újság létfontosságú dokumentumokat közölt, emel­lett hírt adott az élet újraindu­lásáról is. Már a 19-i számban szó volt arról a nagygyűlésről, melyet a színházban tartottak, és megválasztották a baranyai követeket az ideiglenes nem­zetgyűlésre. A lap rendszere­sen hírt adott a magyarországi harcokról, a világháború csa­táiról, a szovjet hadisikerekről. A párt- és a szabad szakszer­vezeti mozgalom is újjáéledt, a kommunisták a Rákóczi u. 78., a szociáldemokratáit __a Z rínyi u. 13., a kisgazdák a Deák (ma Jókai) u. 1. sz. alatt gyülekeztek, míg az ideiglenes szakszervezeti székház a volt zsidó szeretetházban volt. A szovjet parancsnoksággal való jó viszonyt mutatta, hogy a 22-i számban közölték azt az érte­kezletet, melyben a város pol­gárságának képviselőivel is­mertették a szovjet csapatok céljait: „A Vörös Hadsereg célja a német-fasiszta seregek tökéletes szétzúzása... Min­denki őrizze meg nyugalmát, mindenki lásson munkához . . . Vallási gyakorlatait mindenki szabadon végezheti ... Az orosz katonai hatóságok meg­torolnak minden erőszakossá­got ..." A szovjet katonai pa­rancsnokság ekkor a Megye u. 7. sz. alatt székelt, itt találkoz­tak képviselői a város vezetői­vel, a pártok, a szakszerveze­tek képviselőivel. A városban nyugalom volt. Meg kell jegyezni, hogy még a nyilas hatalomátvétel után a város közel száz neves pol­gárát, s ezekkel együtt a város és a megye vezetőit internál­ták. Nikolits Mihály főispán, dr. Horváth István alispán, dr. Esztergár Lajos polgármester azonban Nagykanizsáról ka­landos úton hazajött, és je­lentkezett a szovjet katonai hatóságoknál. A közigazgatás tisztviselői közül kevesen hagy­ták el a várost, így tehát — szinte változatlan összetétel­ben — újra megindulhatott az élet a város- és a megyehá­zán, a jogi intézményeknél. A vasúti forgalom részletes me­netrendjét 22-én, a postafor­galmat 24-én (a tűzoltósággal együtt), a társadalombiztosítást 27-én, az írók, Művészek, Tu­dósok Szabad Szakszervezeté­nek alakulását 29-én közölte a lap. A városi pártközi bizottság 15-én foglalkozott a közellátás­sal, új jegyeket bocsátottak ki, megállapították a fejadago­kat, az árakat szabályozták. A kisgazda párt fölhívta tagjait 17-én, hogy kezdjék meg és folytassák az őszi munkálato­kat. A Bártfa utcai és a Kert­városi iskola 20-án kezdte meg a tanítást, a pénzügyigazgató­ság is megkezdte működését. 20-án biztosították az üzletek kinyitását, felhívást intéztek az iparosokhoz, kereskedőkhöz. Megjelentek az anyakönyvi hí­rek, az apróhirdetések, a min­dennapi élet hírei. Már az első nap hírt kapunk a színházi pró­bák megindulásáról, 20-án már közli a lap a Park Mozi műsorát. Az első film a sztá­lingrádi harcokat elevenítette föl. Tanügyi hírek is ettől a naptól szerepelnek az újság­ban. A lap mozgósított a köz­munkákra, közölte az isten­tiszteletek rendjét, felhívásokat közölt a szénszükséglet biztosí­tására. Megtudhatták az olva­sók, hogy 25-én a Hun utcai pályán a pécsiek focimérkőzést vívnak a vajdasági válogatott ellen. A rendkívüli helyzet mi­att búzakötvényt bocsátott ki a város, a lap közölte a jegy­zéseket. A lap közölte a nem­zetgyűlés híreit, a kormányala­kítást is. Riport szólt a sörgyár indulásáról. 29-én tartott ülést a nemzeti bizottság, ahol minden létfon­tosságú kérdést megtárgyaltak. A polgármester karácsonykor felhívást intézett a polgárok­hoz: „Város és ország sorsa egyaránt azon fordul meg, hogy meg tudjunk felelni a mindenkori gazdasági és poli­tikai szükségek parancsainak” — szólt az üzenet. A városháza homlokzatán 3 zászló hirdette a jobb jövő ígéretét. . . V. D.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents