Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)
1984-12-15 / 344. szám
Megújul a nagymányoki brikettgyár Úsztatott helyett forró bitumen Jobb minőségű tojásszén Jövőre negyedmilliárdos gépi rekonstrukció kezdődik Várhatóan már 1985 januárjától jobb minőségű tojásszén készül a Mecseki Szénbányák nagymányoki brikettüzemében. Egyéves technológiai váltás fejeződik be. Eddig úsztatott bitument alkalmaztak kötőanyagként, amely vagonban érkezett az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt almásfüzítői gyárából. Ezentúl forró bitument használnak, amit Százhalombattáról közúton szállítanak hőszigetelt tartálykocsikban. Az új eljárás bevezetésével könnyebb, pontosabb lesz az adagolás, a bitumen aránya csökken, a brikett tüzelési adottságai javulnak. A 32 millió forintos fejlesztés fontos eredménye még, hogy alig végeznek nehéz fizikai munkát a dolgozók, kevesebb üzemzavar várható, rövidül a javítások ideje. — Ez nem jelent azt, hogy 1985-ben több brikettet gyártunk - mondja Vaskuti László főmérnök. — Az 1937-es üzemalapítás óta a vegyes és elöregedett géppark komolyabb rekonstrukciót nem ért meg. A kapacitásnövelő, csaknem ne- gyedmilliárd forintos beruházás tavasztól veszi kezdetét, hogy 1986 nyarától évente a jelenlegi 280 000 tonnával szemben mintegy 370 000 tonna brikettet állítsunk elő. Jelenleg a forróbitumenes technológia részleges próbaüzeme zajlik. Nem kis izgalommal. Ha ez gond nélkül zárul, tehát sikerül a forró bitumen eredeti 170-200 fokos hőmérsékletét megőrizni, akkor elmondható, hogy az új adagolási, keverési eljárás energiatakarékosabb is. Nagymányokon lassan már a jövő évi gépészeti rekonstrukciós feladatra összpontosítanak. A Mecseki Szénbányák tervezőirodája a tanulmánytervet egyezteti, építészeti kivitelező után jár. A komlói központi gépüzem és a brikettüzem 60 fős gyártó- részlege december 31-re legyártja a szükséges berendezéseket, így például a gőzgyúrókat, a présgépeket, ezek tartozékait. A brikettüzemből is sokan vesznek részt gépelőállításban. Az önerős megoldások keresésével azt szeretnék elérni, hogy mérséklődjenek a költségek. Fontos cél, hogy 1986 elején a megújított géppark próbaüzeme megkezdődhessen. A rekonstrukció keretében egyebek között új hűtő- szalagrendszer, készlettároló bunkersor, fedett széntároló épül, korszerűsítik az iparvasutat és a rakodást. A negyedmilliárdos beruházás közben a termelés zavartalan, sőt tovább nő. A kilenc szocialista brigád december végéig a tervezett 280 000 tonnával szemben 312 000 tonna brikettet gyárt. A felszabadulási és kongresszusi munkaversenyben vállalt többletek teljesítése annak köszönhető, hogy a tmk-brigádok az üzemzavarokat gyorsabban elhárítják. Nincs komolyabb vagonhiány, időben megérkezik a külföldi javító porszén. Az üzem kollektívája eddigi legszebb teljesítményét nyújtja. Csuti J. György-aknai változások Megérkeztek az első cipőipari gépek a Tungsram volt György- aknai üzemébe. Ezek egy részét már beszerelték, és 24 fővel megkezdték már a dolgozók átképzését a gyermekcipők gyártására. Fotó: Erb János Házi ízek a káposztáshordóból Abrahámné az ötliteres savanyúságos üvegekkel Macska az uborkásüveg címkéjén A Vitái gmk csatát nyert Révbe jutottak a volt Tungsram-dolgozók Megkezdődött az új munkahelyek kialakítása és a betanulás a pécsi alkatrészgyárban Idén nem volt uborka, hideg volt a nyár — panaszkodnak is a zöldségesek, a konzervgyáriak és a háziasszonyok. Pedig, aki szereti a jó savanyúságot, az nem mond le róla. Mind több zöldség-kiskereskedő kínál saját készítésű, vagy kisiparostól vásárolt savanyúságot, s az egyéni ízű karfiol, paprika, uborka, káposzta, s ezek ki tudja hányféle variációja mind nagyobb konkurenciát jelentenek az „állami" terméknek, ha ugyan van abból a piacon eg yáltalán. o Abrahám Géza zöldség-gyümölcs kiskereskedő, felesége savanyító, tartósító kisiparos. Saját pécsváradi üzletükben már nyolc éve mintegy tízféle savanyúságot készítenek: különféle paprikákat, karfiolt, uborkát, kishagymát. Mindet saját ötletük és kísérletezéseik alapján. Félig kész pécsváradi házukat már befejezhették volna, ha nem építik meg az udvarrészen a műhelyt, benne az öt hatalmas, 3,5 méter mély káposztasavanyító betonkáddal, melyekbe egyszerre 35 tonna káposztát tárolhatnak be ... — A boltunkban egyre jobban keresték a savanyúságainkat, mi meg már nem győztük . . . Két éve határoztuk el a műhely építését és tavaly már nagyjából, idén már teljesen elkészült minden, megkapta a feleségem a kisipari engedélyt, tehát most már csak rajtunk múlik. — A siker és adott esetben a kudarc is? — Mindkettő. Fő profilunk a savanyúkáposzta és az almapaprika. A Pécsváradi Áfésszel van szerződésünk, de marad még feleslegünk, arra keressük a vevőt, kutatjuk a piacot. A kiskereskedők kezdenek már felfedezni minket. A hatalmas, műgyanta bevonatú kádak közül háromban még prés alatt áll a káposzta, az egyik felbontott kádban hegyes erős fűszer- és cseresznyepaprikát is látok, de tesznek el káposztát édes paprikával és birsalmával is, Minél nagyobb tömegben és minél tovább érlelődik, annál érettebb, finomabb a savanyúkáposzta. De ha valamit elrontanak a technológiában, és netán ehetetlenné válik a káposzta, vagy, ha nem találnak rá vevőt és a nyakukon marad .. . Nem kevés kockázatot vállaltak. Rengeteg pénzük, munkájuk van benne. — Mennyiért adják? — Jóval a mindenkori fogyasztói ár alatt adjuk a kiskereskedőknek, áfészeknek, és még az üzletbe is kiszállítjuk. — Megéri? — Ez az első igazi káposztás évünk. Majd jövőre kérdezze meg. — Hogyan kerül a fehér foltos fekete macska az uborkásüveg címkéjére? — kérdem Bíró Józsefet, a Vitái gazdasági munkaközösség közös képviselőjét a lánycsóki savanyítóüzemükben. Ő visszakérdez: — Meg tudja mondani, hogy melyik konzervgyárnak mi az emblémája, vagy cégére? — Nem. — Na látja! A miénket köny- nyű megjegyezni. Egy macska. Hogy miért pont az? Mert szívós és egészséges állat, és torkos, és agyon se lehet ütni. Reméljük, a termékeinket se lehet kiűzni a piacról azok íze és külleme miatt. Hát ezért macska a címerünk. Leveleket mutat: az uborkájukat kivétel nélkül dicsérik, ámbár a macska miatt jó néhányon felháborodottan írnak. Beigazolódott a reklámütletük: a Vitái gmk a macskával — és nem utolsósorban a minőségükkel — csatát nyert. Biró József konzervtechnikus- ként két éve önállósította magát és Lánycsókon savanyító kisipairos-műhelyt alapított. Csak savanyúkáposztát készített, aztán egy év után nem kisiparosként, hanem gmk-ban folytatta. Hogy miért? — Mert így nem becslések, hanem a napló főkönyvek alapján adózok, és egyébként >is, lényegesen kedvezőbb így az adózás, mint kisiparosként. Négy alapító — a feleségem és a lányom is — és két alkalmazott volt a kezdő létszámunk tavaly, idén mór 9 tagú a Vitái gmk és két alkalmazottunk is van. — A termékválasztékot is bővítették. — Tavaly még csak káposztát savanyítottunk, dolgoztunk bérmunkában is. Idén már csemegeuborkával is jelentkeztünk, és kísérleti stádiumban vagyunk a céklával és a vegyes vágott savanyúsággal. A 8 vagon uborkánk már elfogyott. Exportra 14 vagon káposztát küldünk az NSZK-ba és a belföldi piacra 8 vagonnyit szállítunk. Baranyában a Zöldért, az Élelmiszerkereskedelmi Vállalat, az áfészek és a Konzum Áruház a legnagyobb vevőnk. — Más újdonsággal is jelentkeznek? — Alapvető érdekünk, hogy megszüntessük a szezonális jelleget és egész évben dolgozzunk. Szeretnénk pácolt halsalátát, közismertebb nevén rusz- lit is gyártani. Jövő évben már hordós paprika és uborka, üvegben zöld paradicsom és marinált paprika is fogja viselni a macskás címkénket. — Drágának tűnik a félkilós csemege uborkájuk ára az államihoz hasonlítva mindenképpen. — A konzervgyári töltőtömege csak 380 gramm, a gyár 14 százalékos fogyasztói ártámogatást is kap, meg aztán a különféle adók... A kézi munka sem olcsó. Mi drágábban jutunk mindenféle segédanyaghoz, mint a gyár, legjobb esetben nagykereskedelmi áron vásárolhatok, de többnyire örülök, ha fogyasztói áron jutok a szükséges fűszerekhez, üvegzáró tetőhöz és a többihez. — Gyártmányaik akár a gyáriak: csavaros tetejű üvegben kelletik magukat. Miben különböznek mégis, ha különböznek eqyáltalán a gyári savanyúságtól? — Mi a szabvány keretein belül teljesen egyéni ízeket alakítunk ki. Egyik titkunk, hogy mindenhez fűszerolajakat használunk. A 9 óriás érlelőkádból műanyag vödrökbe mérik ki az elszállításra váró savanyúkáposztát. Az udvarban kukoricaszárral letakarva 14 vagon káposzta várja a gyalulást és savanyítást. * A konzervipar egyedül nem győzi. így bőven lehet kapni savanyúságot, és ki-ki válogathat is aszerint, hogy melyiket tartja ízletesebbnek. Kiegészítői, versenytársai is egymásnak a konzervgyárak és a savanyító üzemek. Murányi László A feszültség föloldódott, a kedélyek lecsillapodtak, a Tungsram felszámoló pécsi alkatrészgyárának dolgozói személyes életükben biztos jövő elé nézhetnek, mindenkinek biztosítottak munkát, vagy aki maga intézte sorsát, talált magának új munkahelyet. Mint azt már hírül adtuk, a Tungsram Rt. év végével bezárja a volt pécsi György-aknán lévő gyárát. Mindezt már a nyáron közölték a dolgozókkal, időt hagyva elhelyezkedésükre. Sikerült a gyárnak új gazdákat is találni. Megkezdődött, s program szerint folyik a felszámolás. Hol tartanak most? Erről adunk helyzetképet. A kivonulás már ősszel, az alkatrészgyár egyes üzemrészeinek szakaszos leállásával megkezdődött. Legtovább a rádiócső- és a katódcső-üzem dolgozott, egészen e hét közepéig, amikor is eleget tettek korábban vállalt kötelezettségeiknek, teljesítették éves tervüket. Ezzel párhuzamosan eladásra kínálták föl a gyárat. Az üzemépületeket végül is a Baranya megyei Cipőipari Szövetkezet és a Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet vásárolta meg, egyúttal készségüket kinyilvánítva, hogy a dolgozókat is szívesen átveszik. Kettőjükön kívül munkalehetőséget ajánlott a Pécsi Plastex Szövetkezet is, tekintettel a felszámoló alkatrészgyár műanyagfeldolgozó részlegére, melynek egyes gépeit is kiszemelte megvásárlásra. A szövetkezetek ismerkedésre, üzemlátogatásra hívták a dolgozókat. Maguk az alkatrészgyár vezetői is mindenkivel külön-külön elbeszélgettek, ki hogyan képzeli jövőjét. Az elhelyezkedést segítendő, több száz, a város üzemeiben kínált munkalehetőségről tájékoztatták az érdekelteket. A gondoskodás nyomán végül is megnyugtatóan rendeződtek a 320 dolgozó egzisztenciális gondjai. A Cipőipari Szövetkezetnél 125, főként asz- szony és lány, a Vasas Ipari Szövetkezetnél 30, a Plastex- nél 24 volt Tungsram-dolgozó helyezkedett el. A többiek a város különböző üzemeiben, így például a Mechlaborban, a Sopiana Gépgyárban, a Zsolnay Porcelángyárban és másutt kaptak munkát. A kollektívából huszonnégyen azok, akik majd saját maguk intézik elhelyezkedésüket. Mindezeken felül sikerült lerendezni egyedi, munkajogilag kérdéses eseteket is, így akik a jövő év első felében mentek volna nyugdíjba, már az idén - s mint Tungsram-dolgozók - elmehettek. Akik jövőre érték volna el a törzsgárda különböző fokozatait, ezt az idén elismerték, kifizetve a törzs- gárdajutalmat. Közben megkezdődött és nagyjából már lezajlott az alkatrészgyár gépeinek leszerelése és elszállítása a Tungsram más gyáraiba. Egyes műanyagfeldolgozó gépeket és szerszámokat a Plastex, néhány további gépet a Cipőipari vásárolt meg. Ez utóbbi szövetkezet jutányos áron hozzájutott a pécsi alkatrészgyár boglárlellei és harkányi üdülőihez is. Bár a Tungsram cégtáblát majd csak december 31-én veszik le, a Cipőipari Szövetkezet már megkezdte a munkahelyek kialakítását, a berendezkedést, folyik az új dolgozók betanítása, amihez állami segítséget, átképzési segélyt vesznek igénybe, kiegészítve a betanulok bérét, (gy nem lesz keresetkiesés, s ugyanez mondható el a többi munkahely esetében is, a volt Tunqsram-dolgozók a keresetet illetően nem jutnak hátrányos helyzetbe. A Cipőipari Szövetkezet a jövő év közepéig kívánja lebonyolítani az átkö'l- tözködést Szabadság úti üzeméből. Volt székházukat a városi tanácsnak ajánlják fel meqvételre. A Vasas Ipari Szövetkezet a jövő év eleién költözködik és azt március végéig szeretné befejezni. Ezt követően felhagyják Szalai András úti üzemüket, melvet a Sopiana Gépgyártól bérelnek. íme, így múlik ki a Tunqsram Rt. tíz esztendeje létrehozott alkatrészgyára, mely gazdaságtalan termelése miatt kényszerült felszámolni. Tegyük hozzá, a feladatokat nem Pécs, hanem a budapesti anyavállalat szabta meg. A munkaerő átállító so a körültekintő és emberséges gondoskodás eredményeként végül is különösebb megrázkódtatások nélkül sikerült, senki sem maradt munka nélkül, a dolgozók új munkahelyeiken minden bizonnyal nyereségesebb gazdálkodás résztvevői lehetnek. Miklósvári Zoltán HÉTVÉGE 5. A Vitái gmk lánycsóki üzemében műanyag vödrökbe töltik a savanyúkáposztát