Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)

1984-12-14 / 343. szám

1984. december 14., péntek Dunántúli napló s T ehetség- kutatás Az általános iskolák részére hirdetett tehetségkutató egyé­ni pályázat első fordulójának megyei találkozóját tartották meg csütörtökön Pécsett a Jó­kai utcai általános iskolában. A pályázaton Baranya me­gyéből több mint kétezer gye­rek vett részt és közülük 480 mérte össze tudását szóban is magyar nyelvből, technikából, német, szerb-horvát, eszperantó nyelvből valamint természet, és társadalomkutató ágazatban. A találkozó alkalom volt egy­ben arra is, hogy a zsűri tagjai személyesen is megismerkedje­nek a pályázatok íróival. A mostani feladatok is az elké­szített pályaművekkel és mo­dellekkel voltak kapcsolatosak, egyben minden gyerek bebizo­nyíthatta, hogy a beküldött mű­veket önállóan készítette el, ke­vés külső segítséggel. A csütör­töki találkozón legjobban sze­replő diákok jutottak tovább a második fordulóba. Nem egy kisdiák nemcsak egy, hanem kettő, három, eset- leq néav áqazatban is indult. Hargittai Judit, a mohácsi Széchenyi téri általános iskola nvolcadikosa csütörtökön a me­zőgazdaság, társadalomkutatás és maavar nyelv témaköreiből bizonyította rátermettségét és mint beszélgetésünk során ki­derült, matematikából is sikere­sen indult. — Engem minden érdekel, s ha van ró lehetőségem, akkor miért ne versenyezzek több te­rületen. Engem nem fáraszt, és sok újat, érdekeset megtudha­tok így. Az írásbeli pályaművek elkészítésénél inkább a magyar volt nehéz. A mezőgazdasági ágazatban tíz növényt gyűjtöt­tem és határoztam meg, a tár­sadalomkutatás területén pe­dig a busójárást mutattam be, elemeztem a hagyomány régi és mai formáját. Végh Lídia Bolyból érkezett és ő is nyolcadikos. A bólyi néphagyományok egyikét írta le német nyelven. — Az „Emaus" Bolyban mai napig élő népszokás, a déd- nagyanyóm mesélte el, én csak lejegyeztem. Húsvét hétfőjének délutánján összejöttek a legé­nyek és leányok, valamint a ro­konok egy-egy pincénél és ott beszélgettek, játszottak, ettek, ittak, mulattak. Nekem könnyű volt ezt németül leírnom, mert otthon általában németül be­szélünk. Sz. K. Videokazetta­bemutató Elkészült hazánkban az első műsoros könnyűzenei video­kazetta. Ebből az alkalomból csütörtökön a Skála Metró Áruházban sajtótájékoztatót tartottak, s bemutatták Benkó Dixieland programját rögzítő anyagot. A műsoros kazetta a Pannó­nia Filmstúdió video-műtermé- ben készült és az együttes ta­vaszi, a Budapest Sportcsar­nokban tartott koncertjét dol­gozza fel. A 60 perces prog­ramról még ebben az évben 1000. videokazetta kerül for­galomba. A háromórás kazetta ára — az egyórás műsorral, il­letve kétszer 60 percnyi sza­bad hellyel — 1790 forint. Társkeresés - díjmentesen Nincs még két éve, hogy megalakult, s azóta a folytonos útkeresés, a tevékenység kiszé­lesítésére törekvés is jellemzi a pécsi Segítő kapcsolatot. Az „is”-re tesszük a hangsúlyt, mert a többet akarás mellett megtartották azokat a már be­vált humán szolgáltatásaikat, amelyeket sokan igényelnek. Mindenekelőtt a jogi, a pszi­chológiai tanácsadást, az egész­ségügyi felvilágosítást rendsze­resítették, és az idén bevezették a házasság előtti tanácsadást is. Az utóbbit a Társadalmi ün­nepeket Szervező Iroda támoga­tásával kezdték. A házasságkö­Népi építészeti emlékekről tárgyalt a MAB A nemrég felavatott kásádi délszláv tájház az előtérben Dudás Mihály, aki a remekmívű nádtetőt készítette. Fotó: Erb János Habkönnyű iskolaköpeny A Hazai Finomszövőgyár a sikeres próbagyártás után meg­kezdte az iskolaköpenyek alap­anyagának sorozatgyártását. Ez eddig nem tartozott a gyár ter­mékeinek körébe, ám a piac igényeit felismerve a vállalat szakemberei kifejlesztettek egy poliamidból készülő hurkolt kel­mét. Az új gyártmány habköny- nyű, négyzetméterenkénti súlya kilencven gramm, emiatt mosás után hosszas szárítást nem igé­nyel. Nem gyűrődik, vasalására ezért nincs szükség. A Hazai Pamutszövőgyár ter­vei szerint az iskolaköpenyek alapanyagából jövőre mintegy 500—600 ezer négyzetméternyit küldenek a feldolgozóknak. A konfekcionálásra a Szegedi Ru­hagyár vállalkozott, amely 1985 első negyedévére 170 ezer négy­zetméternyi hurkolt kelmét ren­delt budapesti partnerétől. A helyreállítás öröme a fenntartás gondját hozza Nemzetközi modern képzőművészeti gyűjtemény a múzeumban Nemes Endre átvette a Janus Pannonius-díjat A megyei Múzeumi és Mű­emléki Albizottság tegnap a Magyar Televízió Pécsi Körzeti' Stúdiójában tartotta idei utol­só ülését. A helyszín megvá­lasztásának az adott idősze­rűséget, hogy bemutattak há­rom, a stúdió által korábban készített műemléki, ill. népi építészeti témájú filmet. Az ülésen először Újvári Jenő, a Janus Pannonius Mú­zeum igazgatója tájékoztatta a MAB-ot a múzeum tevé­kenységéről, és egyebek kö­zött a múzeumi hálózat gya­rapodását és a látogatottság növekedését emelte ki, s ezzel szembeállította az intézmé­nyek egy részének a romló ál­lapotát, közöttük is azokét, amelyek műemléki épületben vannak, s ez az anyagi felté­telek hiányára vezethető visz- sza. Eqv másik nagy gond a raktározással függ össze. A le­hetőségek igen behatároltak már, s ez hovatovább a gyűjtő­munka rovására megv. Olyan jelleaű, külső szervekkel való együttműködésre van szükséq, mint a Mecseki Szénbányák és a Néprajzi MgXeumé, ez segít a múzeum raktározási gond­jainak az enyhítésében. Ha­sonlóan nagy gond az európai rangú román kőtár helyzete: a sorsának a végleges és megnyugtató rendezése ma már halaszthatatlan. Elmond­ta, hogy az ország második legnagyobb múzeumi hálózata a baranyai, amely a nagyobb nyitottságra törekedve az al­kotó művelődés bázisává kí­ván válni, feloldva a merev, megcsontosodott kereteket. A múzeum új, jelentős vállal­tésre bejelentkezőknek ugyanis nemcsak a .Család- és Nővé­delmi Tanácsadó, hanem a Se­gítő kapcsolat címét — Pécs, Geisler Eta u. 16. — is megad­ják az irodában. Szülész-nőgyó­gyász, jogász és csecsemőápo­lók együtt ülnek le hétfőn dél­után 5-től 7-ig itt jelentkező fia­talokkal, hogy a jövendő közös életükről beszélgessenek. Akik­nek személyes jellegű problé­máik vannak, négyszemközt kér­dezhetik meg az orvost, a jo­gászt. Akadt rá példa. Arra is, hogy a csecsemőápolók pelen- kázási, fürdetési bemutatót tart­sanak. Igaz, csak néhányszor, s mindig a leendő férj kérte. kozása lesz a nemzetközi mo­dern képzőművészeti gyűjte­mény kifejlesztése, ami orszá­gos múzeumi feladat, s első­sorban magyar vonatkozású anyag gyűjtését jelenti majd. A megyében levő népi épí­tészeti emlékek folyamatban levő helyreállításáról Golób Ferenc, a múzeum munkatársa és dr. Tihanyi Csaba, a MAB titkára számolt be. Megálla­pították, hogy a lakosság és a helyi szervek nem mindig úgy viszonyulnak ezekhez a munkákhoz, amint ez elvárha­tó volna. A vitában elhang­zott, hogy sokszor talán nem is értik meg, mit jelent a köz­ség életében egy ilyen meg­őrzött népi műemlék —, s ez hatással van a helyreállításon túl a használatra is. Példaként hozható fel j botykapeterdi csárda, amelynek a műemléki helyreállítása vontatottan ugyan, de halad, s ezt elké­szülte után szinte készen kap­ja meg üzemeltetésre a Szi­getvári Áfész, de ez nehezen, szinte kelletlenül fogadja. A helyreállítás öröme — hallot­tuk - szinte azonnal meghoz­za a fenntartás gondját. A kö­zelmúltban elkészült a nagy- dobszai és a kásádi tájház, most a godisai kovácsműhely és a hozzátartozó lakóház fel­újítását készítik elő. Homorú­don Mersits Ildikó, a PMMF adjunktusa által vezetett lel­kes diákcsoport megkezdte az árvizektől megmenekült (mert egy kis magaslaton áll) védett házacska felújítását, ebben az árvizek emlékeit helyez­nék el. Nemrég ismét egy új szolgál­tatást kezdeményeztek. Társke­resésre vállalkoznak, és csak­úgy, mint az összes más tevé­kenységüket ezt is díjmentesen. Ez a szolgáltatás részben a há­zastárs keresését akarja segíte­ni, részben egyedül élő, elsősor­ban idős embereknek szeretné­nek beszélgető-partnereket, ba­rátokat találni. S aminek nincs neve, s egyet­len hivatalhoz sem tartozik, de Ők foglalkoznak vele: gyerekek és szülők összebékítése. Meg­hökkenti az embert, és óhatat­lanul fölmerül a kérdés, milyen Ma, pénteken délben nyílik meg a Káptalan utca 5. szá­mú házban Nemes Endre, a pécsváradi születésű, Stock­holmban élő festőművész mú­zeuma1. Az idős művész, aki november 10-én töltötte be 75. életévét, a múzeum megnyitá­sára Pécsre érkezett. Születés­napja alkalmából és életműve elismeréséül tegnap délelőtt Horváth Lajos, Baranya megye Tanácsának elnöke átnyújtotta Nemes Endrének a Megyei Ta­nács művészeti díját, a Janus Pannonius-díjat. Az átadáson jelen volt Rajnai József, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának titkára, és Takács Gyula Baranya megye Taná­csának elnökhelyettese. Horváth Lajos méltatta Ne­mes Endre életútját, gazdag életművét, a hazához és a szű- kebb szülőföldhöz való ragasz­kodását. Gratulált a művész 75. születésnapja alkalmából és az Elnöki Tanács ekkor át­adott kitüntetéséhez, a Magyar jogcímen teszik ezt. Csak jó­szándékból és segíteni akarás­ból vállalták föl, s kimondottan olyan esetekben, amikor őket erre megkérték. így annak a pé­csi bácsinak a kívánságára, akinek a gyermekei a főváros­ban élnek, s akikkel egy kiadós családi vita után már évek óta nem találkozott. Nyakas volt az édesapa, konokok a gyerekek, mindketten a másik jelentkezé­sét várták. A kívül álló a Segítő kapcsolat egyik társadalmi mun­katársa kezdeményezte a békítő beszélgetéseket, amelyek jól ha­ladnak. T. É. Népköztársaság Zászlórendjé­hez, amit Nemes Endre most is ott viselt kabátjai hajtókáján. — Nem tudom szavakkal ki­fejezni, hogy mit jelent szá­momra Baranya megye elisme­rése —, mondott köszönetét a művészeti díj átvétele után Ne­mes Endre. — Pár hete, beteg­ségem miatt nem is mertem ar­ra gondolni, hogy ma itt lehe­tek, mint ahogy két éve sem gondoltam, hogy megvalósul­hat ez a múzeum. Annak ide­jén, 1924-ben azért vállaltam az emigrációt, mert nem akar­tam és nem is tudtam volna élni Horthy Magyarországában. Noha több mint fél évszázada élek külföldön, nem találtam igazán otthonra, ma is magya­rul gondolkodom, és idegennek érzem magam északi hazám­ban. Nem érzem magam svéd festőnek, noha megkaptam a legmagasabb svéd kitüntetése­ket, és akadémiai taggá vá­lasztottak. Később már a Káptalan ut­cai múzeum termeiben kérdez­tük véleményét műveinek új ott­honáról. — Meglepetés számomra ez a gyönyörű épület, amit való­ban a műemléknek kijáró tisz­telettel állítottak helyre az épí­tők. Nem is reméltem, hogy ilyen sok művemet be tudja mutatni a Janus Pannonius Mú­zeum. Dr. Romváry Ferenc mű­vészettörténész kitűnő érzékkel rendezte el a képeimet. Úgy vélem, ha művészetem talán szokatlan is a magyait, közön­ség számára, ezzel a bemuta­tással talán utat talál oda, ahová lényegében tartozik, és otthonra lel Magyarországon és szűkebb hazámban, Bara­nya megyében. Tegnap délután Martyn Fe­renc látogatott el al megnyitás előtt álló múzeumba, majd Nemes Endre feleségével és leányával felkereste a siklósi várat és a Kerámia Alkotóhá­zat. Gállos Orsolya H. I. Új szolgáltatás a Segítő kapcsolatnál A közétet §1 hitei ■ Lázár György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke csü­törtökön a XIII. kerületbe láto­gatott el. Százötvenezren lak­nak a kerületben, ahol tucatnyi országos jelentőségű, zömmel gép- és könnyűipari nagyválla­latnál, félszáz gyárban és har­minc szövetkezetben mintegy hetvenezren dolgoznak. Az idei eredmények jók. A termelési ér­ték — amely 4—5 százalékkal emelkedett — várhatóan meg­haladja az 50 milliárd forintot, s a tőkés devizabevétel 250 mil­lió dollár körül alakul. A XII. kongresszuson kitűzött fő gaz­dasági célok teljesítéséről most — lassan öt esztendő múltán — úqy vonhatnak mérleqet, hogy 25 százalékos termelésnöveke­dést 10 százalékos importcsök­kentés mellett értek el; ez egy­ben jelzi az angyalföldi dolgo­zók hozzáállását, tettrekészsé- gét az ország előtt álló felada­tok megoldásában. A Minisztertanács elnöke át­adta Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága el­ső titkárának üdvözletét, a Köz­ponti Bizottság jókívánságait, majd a kormány és a maga ne­vében gratulált az angyalföldiek eredményeihez, kérve a további helytállást a munkában, politi­kai, qazdasági feladataink megvalósításában. A pártbizottságról a Magyar Hai ó- és Darugyárba vezetett Lázár György útja. Ez az orszá­gos nagyvállalat jövőre ünnepli alapításának 150. évfordulóiát; mg Angyalföldön úszódarukat, Óbudán toló-vontató hajókat qyárt, Balatonfüreden belvízi hajókat is készít, más gyáregy­ségeiben pedig erőművi kazá­nokat, portáldarukat, konténe­reket és radiátorokat is. A délutáni órákban Lázár György a népszigeti üzemben részt vett a helyi pártalapszer- vezet beszámoló taggyűlésén, majd a kerületi vezetőkkel, a Magyar Hajó- és Darugyár dol­gozó kollektívájának képviselői­vel folytatott kötetlen beszélge­téssel zárult a látogatás prog­ramja. Méhes Lajos, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Szak- szervezetek Országos Tanácsá­nak főtitkára csütörtökön a fő­város XVI. kerületébe látoga­tott. Egyebek között elmondották, hogy a VI. ötéves tervben a ke­rület tovább gyarapodott, új la­kások, családi házak, gyermek- intézmények és kommunális lé­tesítmények épültek. A Politikai Bizottság tagja ezt követően az egyik beruházást, a Centená­riumi lakótelepet tekintette meg, ahol a tervidőszak végéig 577 lakás épül fel. A lakótelep szomszédságában a közeljövő­ben új szakmunkásképző inté­zetet is átadnak, s ezzel javul­nak a kerület középiskolás kor­osztályának továbbtanulási le­hetőségei. A még épülő intéz­ményben autószerelőket és ka­rosszérialakatosokat képeznek majd. A délutáni órákban Méhes Lajos programja befejezéseként részt vett az Ikarus szerszám­gyáregység párt alapszervezeté­nek beszámoló taggyűlésén. * Sarlós István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese csütörtökön a Parlamentben a magyarországi egyházak és fe­lekezetek vezetőivel találkozott. A nyílt légkörű, baráti eszme­cserén részt vett Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyház­ügyi Hivatal elnöke. * A JPTE, a POTE es a Pollack Mihály Műszaki Főiskola KISZ-ve­zetőivel találkozott tegnap Lu­kács János, az MSZMP Bara­nya megyei Pártbizottságának első titkára, Szentirányi József, a Pécs városi Pártbizottság első titkára, Kovács Dezső, a KISZ megyei, Burgmann György, a Pécs városi Bizottság első titká­ra. Véleményt cseréltek a pécsi felsőoktatási intézmények hall­gatóinak legfontosabb témáiról. Nádor Katalin felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents