Dunántúli Napló, 1984. december (41. évfolyam, 330-358. szám)

1984-12-14 / 343. szám

1984. december 14., péntek Dunántúli napló 3 A KISZ KB beszámoltatta a városi Kt&Z-t 40 eve parttag Az elmúlt évben Budapest, Szeged és Miskolc, idén ősz­szel — egyszerre — újabb három város, Pécs, Debrecen és Győr KISZ-bizottsága szá­molt be a KISZ KB titkársá­gának a fiatalok lakáshoz ju­tásának tapasztalatairól. A jelenlegi pécsi helyzetről, a lehetőségekről, a KISZ által támogatott lakáshoz jutási formákról Burgmann Györ­gyöt, a KISZ Pécs városi Bi­zottságának első titkárát kér­deztük meg. — Milyen a pillanatnyi la­káshelyzet Pécsett? — Az elmúlt években nőtt a város lakásállománya, kedve­zően változott a lakások kom­fortfokozata is. 1983. december 31-én 5717 igénylőt tartottak számon, ebből 2300 volt-a fia­tal házas. A VI. ötéves tervben 6926 lakás megépítése szere­pel. Ez az előző tervidőszakhoz képest 1840-nel jelent keveseb­bet. — Milyen esélyeik vannak a fiataloknak? — Nagy gondot jelent, hogy a lakásárak emelkedése a fia­talok egy részének lényegesen csökkenti az esélyeit. Különö­sen azok helyzete nehéz, akik nem számíthatnak szülői tá­mogatásra. — Milyen a fiatalok aránya a már lakáshoz jutottak között? — A lakáshoz jutott fiatalok aránya az összigénylőkön be­lül a' korábbiakhoz képest nőtt: a lakások több mint ötven szá­zalékát ők kapták meg. Ebbe beleértettem mind a tanácsi, mind az OTP-lakásokat. Füg­getlenül attól, hogy a magán­erős lakásépítést egyre inkább támogatják az országban, hoz­zátartozik az igazsághoz, hogy elsősorban azok tudnak ilyen­be belevágni, akiknek koráb­ban már volt lakásuk. Ez volt az alaptőkéjük, eladták, s en­nek segítségével merték vállal­ni az építkezés nehézségeit. A többségre ez jellemző. — Növekednek a lakásárak, megszűnt a szövetkezeti lakás- lorma, az építkezők számára is egyre drágább az anyag. Épül az „Y”-garzonház a Sarohin tábornok útján Proksza László felvételei Fiatalok lakáshelyzete Pécsett Helyzetkép és lehetőségek Sajátos pécsi próbálkozások Ilyen körülmények között mi­lyen támogatásra számíthatnak a fiatalok, akik nyilvánvalóan önerejükből nem tudják előte­remteni a szükséges összeget? —• A tanács — s így termé­szetesen a Pécs városi Tanács is — elfogadott egy hároméves lakáshoz jutási programot a fia­tal házasokra vonatkozóan. Ez annyit jelent, hogy mindazon fiatal házas és többgyermekes igénylőnek, akiket 1983. de­cember 31-én már számon tar­tottak, három éven belül lakás- lehetőséget kell adni. Ehhez a tanács vissza nem térítendő támogatással járul hozzá; ezt Garzonházak a Málomi úton azok kapják, akik jogosultak lennének tanácsi bérlakásra vagy szövetkezeti lakásra, de vállalják az OTP-latkás meg­vásárlását. E fiatalok család- nagyságtól függően kapnak támogatást: először is minden­ki kap ötvenezer forintot, ezen felül gyerekenként még tíz-tíz­ezer forintot, s végül a három­vagy többgyermekesek még plusz húszezer forintot kapnak. Ez már csak azért is fontos, mert a jogosultakat az OTP- lakás igénylőkhöz csoportosít­ják át, hacsak ezt teljességgel ki nem zárják szociális körül­mények. — Van-e a fiatalok lakáshoz jutásának speciálisan Pécsre jellemző lehetősége? — Igen, nem is egy. Első­ként a garzonházat említeném, bár hasonlóra máshol is van példa az országban. 160 lakás áll befejezés előtt, s az átadan­dó két garzonházban összesen 233 lakás lesz, valamennyit fiatalok kapják meg. Szerintem e két qarzonházon kívül még továbbiakra lesz szükség, de nem biztos, hogy ilyen formá­ban. Inkább olyan lakóépüle­teket kellene építeni, amelyek­ben garzonlakások is vannak. Minthogy itt 28—30 négyzetmé­teres lakásokról van szó, vilá­gos, hogy ez a lépcsőzetes la­káshoz jutásnak az egyik for­mája. Ezt a lépcsőzetességet szolgálja, hogy a fiatalok öt évre előtakarékossági szerző­dést köthetnek a tanáccsal, s ennek alapján öt év múlva az OTP forgalmi áron visszavásá­rolja tőlük a garzonlakást, s a család akkori létszámának megfelelő méretű lakást bizto­sít cserébe. — Milyen lehetőségek van­nak még? — A tanács a jövőben ter­vezi egyszobás, komfortos, már meglevő lakások bevonását is ebbe a lépcsőzetes formába. Ha a lakásra jogosultak közül valaki meggondolja magát és építkezésbe kezd, a tanácstól 80 ezer forint vissza nem térí­tendő kölcsönt kap, aki pedig leadja lakását a tanácsnak, az kedvezményes áron vásárolhat telket az építkezéshez. Ezen kí­vül próbálkozunk például azzal is, hogy a város környékén, Nagykozárban, a megyei és a városi KISZ közösen telkeket biztosít a magónépítkezésre vállalkozó fiataloknak. Ezeket a körülbelül ezer négyzetméteres telkeket a városi áraknál ol­csóbban, négyzetméterenként 130 forintért lehet megvásárol­ni. Hozzáteszem, itt már van villany, víz, út, s jövőre lesz földgáz is. A telkeket három év alatt kell beépíteni: kész­pénzben a telekár harminc szá­zalékát kell befizetni, a többit 6 százalékos kamatra, 10 évre kapják. Olyanok is jelentkez­hetnek. akiknek nincs érvényes lakásiaénylésük. — Véqezetül — ez a garzon­modul. Hogy áll most az épít­kezés? — Két évvel ezelőtt, az azóta mór hagyománnyá vált úiítási és ötletpályázaton lett pálya- díjas a Garzonmodul jeliqéiű terv, amelyet azóta az Alkotó Ifiúsáq Egyesülés is felkarolt. Huszonhaton mór el is kezdték az éoítkezést hagyományos technológiával, s mostanra el­jutottak odáia. hoav az első snntia fölhúzták a falakat. Jö­vőre ez a huszonhat csalód már be is költözhet. A többiek, akik szintén a garzonmodult választották, megvárják, míg kifeilesztik erre az építkezési módra az úi technológiát. Ez már folyamatban van. D. Cs. II nincstelenségtől a tűzoltó alezredesi rangig Segíteni a bajba jutott embereken — Helesfai nincstelenek vol­tunk. Ott, abban o községben ért engem is a felszabadulás, 17 éves koromban. Édesapám hadirokkant, s attól az évtől kezdve, amikor én születtem, ágyban fekvő betegként kel­lett őt ápolni. Kőművesnek ta­nultam, s a szakmában 1944- től dolgoztam. 1945 után a községben is megalakult Szo­ciáldemokrata Pártba léptem be, s a fuzionáláskor átiga­zolást kaptam a Kommunista Pártba. Miért éppen erre o pártra esett a választásom? — Mint tizenhét éves ka­maszt, nem nagy szavak és életelvek vezettek, sokkal in­kább egy emberi példakép: nagybátyám volt a faluban a Szociáldemokrata Párt helyi vezetője, s én az ő útját kö­vettem. Természetesen benne voltam a földosztásban is, az újonnan földhöz juttátottak helyi szervezetében, a községi UFOSZ-ban. így kezdődött az én pályafutásom. — ... és a tűzoltóságnál folytatódott. — Legelőször is önkéntes tűzoltó voltam. Akkoriban Szentlőrinc volt a járási szék­helyünk, s mint önkéntesek, odajártunk versenyre. így kez­dődött. A községből hárman — mindegyik fiatal — üzemi tűzoltóként dolgoztak Pécsett. Gondoltam, megpróbálom én is, s üzemi tűzoltó lettem 1950-ben a Pécsi Bőrgyárban. Később ez az üzemi tűzoltó­ság megszűnt, s én marad­tam az állami tűzoltók kötelé­kében. — Az iskolák ezután követ­keztek . . . — Igen, 1951-ben tiszthe­lyettesi iskolára küldtek. Ez hathónapos tanfolyam volt Bu­Ewes beszámold porttaggyiiles Az Országos Földtani Kuta­tó-Fúró Vállalat komlói üze­mének az elmúlt évtizedek so­rán gyakran kellett alkalmaz­kodnia a változó körülmények­hez. Mindez hatással volt a pártalapszervezet működésére is, többek között ez derült ki a vezetőség beszámolójából, amelyet a taggyűlésen Sanka- di László, az alapszervezet titkára ismertetett. A felsőbb pártszerv minősí­tése kiemelte: munkájuk kö­zéppontjában elsősorban a gazdaságszervező tevékenység állt, ennek jelentős szerepe volt abban, hogy a kitűzött tervfeladatokat jól teljesítették. Az alapszervezet tagsága és vezetősége megfelelően látta el tennivalóit, külön figyelmet érdemel a kezdeményező­készségük. A pártvezetőség rendszere­sen beszámoltatta a gazda­sági vezetést a tervek rész­Eredményes alkalmazkodás a gazdasági adottságokhoz arányos teljesítéséről. Különös gonddal szorgalmazták a terv- szerűség betartását, a gyárt­mányok minőségi színvonalá­nak emelését, a takarékosság különböző oldalainak elemzé­sét. Nemcsak megtárgyalták, de előzőleg alapos vizsgáló­dás tárgyává is tették, hogyan lehetne javítani a különböző üzemrészek gazdasági tevé­kenységét. A tervidőszak vé­gére az üzem termelési értéke eléri, esetleg meg is haladja a 70-80 millió forintot. A be­számoló részletesen elemezte az ezzel összefüggő legfonto­sabb feladatokat, hangsúlyoz­va, hogy szorosabb összhan­got kell teremteni a végzett munka mennyisége, minősége és a jövedelmek elosztása kö­zött. A vitában hozzászólók több­sége elsősorban a további tennivalókat fogalmazta meg, a kommunisták még aktívabb helytállását sürgette. Somssich Lászlóné, az MSZMP Komló városi Bizottságának titkára el­ismerően szólt az alapszerve­zet és a vezetőség ötéves munkájáról. Pozitív tényként értékelte, hogy megfelelően segítik döntéseikben a gazda­sági vezetőket, helyesen értel­mezik és valósítják meg a párt legfőbb céljait. Musitz László, a vállalat pártvezetőségének titkára ar­ról beszélt, hogy az Országos Földtani Kutató-Fúró Vállalat a következő tervidőszakban is főképp a szénbányászat igé­nyeit szolgálja. Ez azonban nem zárja ki azt a lehetősé­get, hogy még több energiát fordítsanak gyártmányaik mi­nőségének javítására. Sáfrány János, a komlói üzem vezetője részletesen is­mertette a jövő évi feladato­kat. Mint elmondotta, megfe­lelően el vannak látva munká­val, ám ennél is fontosabb a minőségi követelmények és a vállalati igények pontos kielé­gítése, a tartalékok mozgósí­tása. F. D. Népfrontvita az anyagi differenciálódásról Társadalmunk anyagi differenciá­lódásával és tűrőképességével kap­csolatos kérdéseket tűzte napirend­re a Hazafias Népfront országos elnökségének gazdaságpolitikai munkabizottsága. A csütörtökön tar­tott tanácskozáson megvitatták az Állami Bér. és Munkaügyi Hivatal, az Országos Takarékpénztár és a Belkereskedelmi Kutató Intézet e témában készített jelentését. Egyebek között megállapították: a jövedelmek differenciálódásának pontosabb ismerete érdekében szük­séges volna felmérni a lakossági fogyasztás, felhasználás és a kere­setek közötti, rétegek szerinti kü­lönbségeket. Fontos lenne megvizs­gálni a statisztikailag nem, vagy csak nehezen megközelíthető - pél­dául a borravalózásból, a hálapén­zekből származó, illetve olykor tisz­tességtelen módon szerzett — jöve­delmeket is. E témával kapcsolatban ugyanis nem állnak rendelkezésre tudomá­nyosan megalapozott, rétegvizsgá­latokon alapuló adatok. így a kü­lönféle megközelítések, vélemények legtöbbször csak a társadalomban fellelhető jelenségeket veszik szám­ba. dapesten. Amikor márciusban végeztem, Sásdra kerültem ki­rendeltségvezetőnek. Később a Petőfi Tűzoltó Tisztképző Is­kolába kerültem. Ez az iskola egyéves volt. Siklóson, majd 1955-ben Szigetváron lettem parancsnok, s onnan 1957-ben helyeztek Pécsre városi pa­rancsnoknak, ahal 1984. jú­nius 30-ig dolgoztam. Az ter­mészetesen magától értetődik, hogy időközben elvégeztem az általános iskola 7—8. osztá­lyát, majd a gimnáziumot is, azután a 6 hónapos, bentlaká­sos pártiskolót, a 3 éves esti egyetemet itt Pécsett, a buda­pesti 3 éves főtiszti iskolát. — Mi vonzotta á tűzoltóság­hoz, mi volt az, ami különö­sen tetszett ebben a foglalko­zásban? — Nevezzük inkább hivatás­nak. Nemcsak azért választot­tam, mert erre volt lehetősé­gem. Lett volna bizonyára másra is. Személy szerint ne­kem az tetszett, hogy a tűzoltó mindig a bajba jutott embe­reken segít, s másokon segí­teni, ennél nincs szebb hiva­tás. Ezt ma is vallom. Még akkor is így van, ha ez azzal jár, hogy az ember saját testi épségét, életét is kockára te­szi. Az igazság az, hogy mi odamegyünk dolgozni, ahon­nan mások menekülnek. — Szakmájában mit tart a legnehezebbnek? — Nincs olyan káreset, le­gyen az árvíz, baleset, bármi, ahol nekünk ne kellene köz­reműködnünk. Nem is azt mondanám, mi a legnehezebb, inkább azt. mi a két legfonto­sabb dolog egy tűzoltónak: a mentő tűzvédelem és a tűz­megelőzés. Mindkettő egyfor­mán fontos, s egyik sem könnyű. — Mi a kedvenc időtöltése szabad ,idejében, ha egyálta­lán van ilyen? — Most már van, hiszen nyugdíjba mentem. Korábban sokat jártam színházba, de ez is szoros összefüggésben volt a hivatásommal: tűzvédelmi szolgálatot teljesítettem, de ez­zel egyidejűleg nagyon meg­szerettem a színházat. Ugyan­ez vonatkozik a mozira is. Állandó hobbim pedig a szőlő, a kiskert, erről ma sem mond­tam le. Czilják József nyugalmazott tűzoltó alezredes 1970-ben megkapta a Népköztársaság Elnöki Tanácsától a Felsza­badulási Jubileumi Emlékér­met; 10, 20, 25 és 30 évre ka­pott Szolgálati Érdemérmet, a győri árvíz után Árvízvédelmi Érmet, megkapta a Tűzrendé­szet! Érem I. és II. fokozatát; a Haza Szolgálatáért Érdem­érem ezüst és arany fokozatát. Ebben az évben pedig meg­kapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Diicső Csilla

Next

/
Thumbnails
Contents