Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)

1984-11-10 / 309. szám

1984. november 10., szombat Dunántúlt napló 13 Jelentés a földekről Mohácsi-szigeten, a dunafalvai Kossuth termelőszövetkezet is befejezte a búza vetését 683, az árpa vetését 300 hektáron. A tsz dolgozói tegnap a kukoricát vágták a falu határában, egy százhek­táros táblán. Fotó: Läufer László Országos kollégiumi konferencia Győrött Országos felsőoktatási kol­légiumi konferencia kezdődött pénteken Győrött a Művelő­dési Minisztérium és a KISZ Központi Bizottsága rendezé­sében. Ezúttal immár hetedik alkalommal tanácskoznak a tennivalóikról országos fóru­mon a kollégiumi szakembe­rek. A háromnapos győri ta­lálkozóra mintegy háromszá­zan érkeztek az ország min­den részéből. A nyitó plenáris ülésen Föl­diák Gábor művelődési mi­niszterhelyettes tartott előadást a felsőoktatás és a kollégiumi mozgalom kapcsolatairól. Egye­bek között hangoztatta: a kollégium alapvető funkciója, hogy hozzájáruljon az egyete­meken és a főiskolákon zajló értelmiségképzéshez. A kollé­gium a felsőoktatási intézmény szerves része, feladata, hogy az önkormányzat elvének ér­vényesítésével neveljen a kö­zösségi életre, nyújtson lehe­tőséget a bentlakók számára a demokratizmus gyakorlásá­ra, és ezáltal is készítsen fel a közösségi életre. Keltse fel a fiatalokban azt az igényt,- hogy aktív, politizáló emberekként részt vállaljanak a szakmai, a közművelődési és a sportfel­adatokból. Az előadó szólt arról is, hogy több kollégiumi helyre lenne szükség, főként Budapes­ten és a nagyobb vidéki isko­lavárosokban. Érdemes lenne azokat a győri és debreceni kezdeményezéseket kiszélesíte­ni, amelyek a felsőoktatási intézmények közötti jó együtt­működésnek köszönhetően enyhítettek a helyhiányból származó feszültségeken azzal, hogy az egyik felsőoktatási in­tézményhez tartozó kollégium helyet ad a társintézmény hall­gatóinak. Vége a búza- vetésnek A jövő héten befejeződik a cukorrépa felszedése A kukoricabetakarítás három­negyedénél tartanak a gazdaságok A héten befejeződik me­gyénkben a búza vetése. Nagy megnyugvás, hiszen az időjá­rás szeszélye miatt köztudottan két-háromhetes késésben van egész mezőgazdaságunk, már­pedig a jövő évi jó termés megalapozása érdekében októ­berben a földbe kell kerülnie a magnak. Ez végül is az idén november első dekádjában si­került. Voltunk már rosszabb helyzetben is, 1980-ban még november végén is dolgoztak a vetőgépek gazdaságainkban, ami sajnos megmutatkozott a következő év szokásosnál sze­rényebb terméseredményeiben. Mindennek felemlítésével per­sze nem akarunk aggodalmat kelteni, annál inkább sem, mi­vel — emlékezzünk csak — az év eleién is voltak aggodalma­ink, aztán minden jóra fordult: a tavaly jó időben elvetett őszi búza az idei tavaszon a csa­padékhiány miatt siralmas ké­pet mutatott, aztán megerősö­dött és kiváló termést hozott. Az idén Baranyában 61 ezer hektáron vetettek búzát a gaz­daságok, még ennek előtte el­sőként földbe került az őszi arca, az őszi takarmánykeve­rék, a repce. Ezek a növények és az október első felében el­vetett búza szépen kisorolt a táblákon. A vége felé közeledik a cu­korrépa betakarítása 4400 hek­táron a megye gazdaságaiban. Egyedül a Szigetvári Állami Gazdaságnak vannak még na­gyobb területei, ahol felsze­désre vár a répa, ebben a jö­vő hét elején gépeik átküldé­sével segítenek a környező ter­melőszövetkezetek, a mozsgói- ak, a dobszaiak, a kétújfaluiak, a szigetváriak. A cukorrépát depókba rakják, majd a Ka­posvári Cukorgyár ütemezésé­nek megfelelően feldolgozásra elszállítják. A legnagyobb munkát ez idő szerint a kukorica betakarítása jelenti. A több mint 80 ezer hektárnyi terület majd három­negyedén végeztek a megye gazdaságai. A nedves, párás, ködös idő nehezítette a beta­karítást, veszteségeket is oko­zott. A legnagyobb gond a szemek maqas nedvességtartal­ma, ami kezdetben 34 száza­léknyi volt, de átlaaban még most is 28 százaléknyi vizet tartalmaznak a szemek. A ter­ményt szárítani kell, viszont a szárítók kapacitása véges, ez pedig megszabja, a kombájnok milyen ütemben menjenek. A gazdaságok előreláthatóan no­vember végén, december ele­jén végeznek a betakarítással. öröm viszont, hogy a termés iá. mi több, rekordról beszél­nek. Ezzel együtt Baranya hoz­za, sőt méq túl is teljesíti azt a vállalását, hony 1 millió ton­nával járul hoT7Ó az országban az idén előirányzott 15 millió tonnás aabonaterméshez. A betakarítás után sincs természetesen megállás, a kombájnokat felváltják a trak­torok és az ekék. folyik a mély­szántás és a műtrágyázás. Miklósvári Z. Új típusú biztosító berendezés a szénbányák vágatkereszteződéséhez Újabb hidraulikus „önjáró", vágatkereszteződést biztosító pajzsot helyeznek üzembe a Tatabányai Szénbányák terü­letén. A Központi Bányászati Fejlesztési Intézet és a Tata­bányai Szénbányák által közö­sen kialakított pajzs első da­rabjait ugyancsak itt próbál­ták ki. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek, sőt az új berende­zés iránt számos külföldi cég is érdeklődik. A közelmúltban NSZK-beli vállalatok például harmadik országban történő közös értékesítés lehetőségét vetették fel. A szénbányák fejtési vága­tainak kereszteződésében az átlagosnál nagyobb kőzetnyo­mást kell elviselniük a bizto­sító berendezéseknek. Eddig ezt számos — épületdúcokhoz hasonló —, úgynevezett egyedi tómmal oldották meg, a mód­szer hátránya azonban, hogy a tárnok beépítése, majd a fejtés előrehaladásával kisze­relése nagyon munkaigényes; általában 8-10 ember foglal­kozott vele. Az új típusú pajzs révén 15—20 perc alatt elvé­gezhető ez a biztosítási mun­ka, mégpedig emberi munka igénybevétele nélkül. A pajzs minden oldalról védelmet nyújt, legerősebb változata négyzetméterenként 100 tonnás terhelést képes elviselni. Hid­raulikus berendezésével ön­működően „lép” előre, így em­beri munka nélkül mozog. Az új, önjáró pajzzsal mint­egy negyedére csökken a kereszteződések biztosítósának ideje. Ez nagymértékben gyor­sítja a frontfejtés sebességét, számottevően növelve a ter­melékenységet. 25 éves a pécsi opera Premier előtt a Marion Lescaut Újabb múzeum a Káptalan utcában Nemes Endre 254 alkotása Pécsre érkezett Nemes Endre, a Stockholm­ban élő jeles magyar festőmű­vész 75 évvel ezelőtt született Pécsváradon. Prágában, a Kép­zőművészeti Akadémián Willy Novak professzor tanítványa: ekkor az avantgárd művészet érdekli, legfontosabb alkotásai fantasztikus motívumokkal át­szőtt szürrealista kompozíciók. A fasizmus elől Finnországba, Norvégiába, majd Svédország­ba emigrál: 1940 óta él Stock­holmban. 1982-ben életmű-kiál­lítással mutatkozott be Prágá­ban, Budapesten és Pécsett. Ez alkalomból a Baranya megyei Tanács és a művész között meg- állaoodós jött létre: Nemes Endre Múzeum létesítésére Pé­csett. A megyei tanács a mú­zeum utcában önálló épületet biztosít e célra, s megjelentet magyar és anqol nyelven egy reprezentatív, tudományos igé­nyű katalógust, színes fotókkal. Romváry Ferenc művészettör­ténész, aki nemrég tért haza Stockholmból, tájékoztatott ben­nünket arról, hogy a kiállítási anyaq, szám szerint 254 mű­tárgy, amelyet Nemes Endre a magyar államnak, a pécsi mú­zeumnak ajándékozott, megér­kezett. Az anyag teljes kereszt­metszetet ad a művész pályá­járól. A művek egy része fest­mény, más része grafika, kollázs és akvorell. Pénzbeli értékük több mint 6 millió svéd korona. Jelenleg folyik a képanyag rendezése és a múzeum kialakí­tása a Káptalan u. 5-ben. Ere­detileg felavatását november 9-re tervezték. A műemléki re­konstrukciós munkálatok elhú­zódása miatt azonban ezt ké­sőbbi időpontban tartják meg. W. E. A plakátokon ez olvasható: 25 éves a pécsi opera. A jubi­leumi évad első operabemuta­tóján az operairodalom egyik legnagyobb és legnépszerűbb mesterének zenéje csendül fel: Puccini Manón Lescaut- ja. A jubileumi évadban több fontos, ünnepi esemény vár­ható, amelyekről később rész­letesebben szólunk. A „Ma­nón" premierje ma, november 10-én este a sorozat első állo­mása. A mű a fiatal Puccini első nagysikerű alkotása. Az, amely szárnyra kapta nevét a világ­ban. Képszerűségét érdekes, fordulatos és a társadalmi kon­venciókkal feleselő cselekmé­nye s a maga korában modern, sok tekintetben a XX. század felé ívelő muzsikája élteti máig is. A pécsi felújítás előkészíté­sét Kertész Gyula Erkel-díjas művész irányította, akit szá­mos pécsi operaelőadás sike­res színpadra állítása nyomán ismerhettünk meg. A Manón Lescaut-val nem ez az első találkozása, Pécsett most ren­dezi először. Érdeklődésünkre elmondta, hogy a technikai föl­tételek, a szereplők különbö­zősége sok mindent meghatá­roznak: Debrecenben, Szege­den vagy Pécsett. A rendező alapvető elképzelése azonban nem változik a fölújításokban, inkább elmélyül. „Idők során egyre többet észreveszünk ab­ból, ami benne van a műben” — mondotta. Az opera kettős szereposz­tásban kerül a pécsi közönség elé. A címszerepet Németh Alice és Szabadits Judit ének­li; a további főszereplők: Vág- helyi Gábor—Tamás Endre; Al­bert Miklós-Szilágyi Imre, va­lamint Marczis Demeter-Kuncz László. Vezényel Breitner Ta­más és Hirsch Bence.' Nesze neked, díszburkolat? J árom az Aradi vértanúk útját és már előre féltem a Kossuth Lajos utcát. Annak is a készülő díszburkolatát. Az Aradi vértanúk útját ez év elejétől használ­ják a járművek és tessék csak megnézni: ilyen rövid idő után milyen a középszürke és piros elemekből lerakott díszburkolat. Olajfoltos, kát­ránypöttyös, gumitól feketedő -— s mindezektől talán örökidőkre tisztíthatatlan. Pedig nem kel­lene ennek így fennie! A Hunyadi útnál ugyan kint van a tábla, hogy mindkét irányból tilos be­hajtani, kivéve a célforgalmat, s hogy megállni is tilos, de a táblák párjai hiányoznak a túlsó vé­gen és semmi sem figyelmezteti a mellékutcák­ból behajtó járművek vezetőit. Szemlátomást komolytalannak veszik a tilalmat, ezért aztán gondtalanul — vagy inkább gondatlanul! — parkolnak a házsor mentén (amikor e gíossza megírása előtt végigjártam az utat, 10 személy- gépkocsit és 3 motorkerékpárt számoltam I meg), és az eredmény: hosszan elnyúló olaj- j foltok. Még mielőtt végképp helyrehozhatatlan károk keletkeznek, ideje volna véglegesen és megnyugtatóan táblázni az utat, a tilalom el­len vétők járműveit pedig elszállítani. Az Aradi vértanúk útján 'lakókért is készült az új burko­lat, ezért az" ő érdekük az is, hogy nagyon so­káig szép maradjon. S parkolni végül is lehet a Mecsek, a Nyíl és a Vilmos utcában is. Azt hiszem, az elmondottakból sejtheti az olvasó, hogyan jön ide a Kossuth Lajos utca. A Zetkin Klára és a Líceum utca között most készül a díszburkolat, amelynek idővel mindkét irányban folytatása lesz. A Kossuth Lajos utca pedig — tudjuk — ugyancsak terhelt az át­menő és a célforgalomtól, az új burkolatra pedig főleg az utóbbi a veszélyes. A hosszan várakozó tehergépkocsik „a világ legtermésze­tesebb dolgaként" maguk alá eresztik az ola­jat, letöröl heteden nyomot hagyva az érdes fe­lületű burkolaton. Idejében szólunk: tegyenek hathatós intézkedéseket már most a Kossuth Lajos utca megkíméltetésére. H. I. FILMJEGYZET Élet a moziban Twist again. Nem a húszéves táncőrület tért vissza, hanem — természetesen — Oliver. Twist Oliver, a világirodalom egyik legtöbbször filmre vitt alakja tért vissza ismét a mozikba, új­ra egy angol filmen. Legutóbb is az angolok készítettek róla filmet, igaz akkor a musical je­gyében kissé rózsaszínűre lak­kozva a szabadversenyes ka­pitalizmust. Igaz, az angolok­nak (is) hallatlan érzéke van ahhoz, hogy erénnyé formálják bűneiket: az még hagyján, hogy kalózvezérekből nemzeti, sőt világhőst tudnak faragni, hogy gátlástalan „magánvál­lalkozókért” izgul a fél világ a tv-képernyők előtt: a hét ten­ger ördögének egyenes leszár­mazottja Onedin kapitány. De hogy a maguk javára fordítsák, nem kis történelemhamisítás­sal Gandhi mozgalmát és személyiségét, az még a leged­zettebb moziba járónak is jog­gal bökheti a csőrét. Ezért üdvözlendő hát az újabb Twist Oliver: a jelenkor szokásainál és igényeinél ke­vesebb lakkot használ, ami­kor újra vászonra viszi Dickens regényét; csak alig szépíti a múltat. * Vadnyugat a déli féltekén. A western a meghódítás film­műfaja : kedvesebb formája a hazudozásnak — nevezzük ezért mesének. Mítosznak, mellyel honorálja magát a hódítás­ban elfáradt. Hiszen kemény, férfias munka a hódítás, előbb partra kell szállni, többnyire azért, mert ahonnan elhajózott a hódító, ott nemkívánatos sze­mély volt. Aztán a partraszállás után hozzá kell szokni a helyi körülményekhez — vagy meg­változtatni azokat. Ez utóbbi az őslakosok kiirtásával szo­kott kezdődni; a western fon­tos alfaja az indiánokkal való harc. Az elfoglalt területeken megkezdődik a legeltetés, eb­ből is jó történetek kereked­nek: cowboyok verekednek a marhatolvaiokkal, többnyire eredménytelenül, míg fel nem tűnik a városkában n főhős, aki aztán rendet csinál, majd balra el. Már ideie, mert iön- nek az újabb hódítók, a föld­művesek, s megkezdődik a harc a legeltetőkkel, akik ugyan sok apró csatát meg­nyernek, de a háborút elvesz­tik. Alig konszolidálódik a helyzet, már a földművelők el­len folyik az irtóhóború, a dei rék farmerek alig tudják meg­védeni magukat. .. Nos, Auszt­ráliát is meg kellett hódítani, az első nálunk is bemutatott ausztrál westernfilm a legel- tető-földművelő éra határvidé­kén játszódik. Kellemes mozi a Jim Craig című film. * Poveszty o ljubvi. (Magyarul: Love story.) A szerelem sötét verem, sok újdonsággal. Pél­dául a parancsnoknak szere­tője van, nem felesége. Babá­ja, akibe szerelmes lesz a kis- katona. A harctéri szerető csi­nos, kacér, s nincs bűntudata. A parancsnoknak sem, de ő meghal. Az ember egy kis me­legségre várna a torkolattüzek fényénél. Vége a háborúnak, a parancsnok(ok) szeretőjéből feslett pirogárus lesz, a kiska- tonából mozigépész. Esténként szép meséket vetít a vászonra, már magát is mozihősnek véli, aki szerelmes, s akibe szerel­mesek a nők. Ez utóbbi nem is lenne nehéz — háború volt, kevés a férfi, a nők még osz­toznának is. De a mozigépész csak mozigépész, s újra akad egy parancsnok ... Az élet né­ha olyan, mintha film lenne — s a film olykor olyan, mint az élet: egy Harctéri regény. Sodó László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents