Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)

1984-11-01 / 301. szám

© Dunántúlt napló 1984. november 1., csütörtök November 1.: a halónak napja Lehetőség a hagyományos és új temetkezési szokásokra Hogyan tiszteljük és őrizzük elődeinket, a múltunkat? Emlékezünk. Azokra, akik ve­lünk, mellettünk, a közelünk­ben éltek. Azokra, akiknek a gondolatait továbbgondoljuk, terveit megvalósítjuk, mozdu­latait saját lépteinkben visz- szük tovább. S ha a fájdalom elcsitul, az idő megszépíti, új­raélteti az arcokat, a beszélge­téseket, a tetteket — emlékeket idéz. Gyertyát gyújtunk ma ér­tük, halottainkért, virágaink a tisztelet csokrai. Ezen az őszi napon végigsétálunk a teme­tőn. A fejfákon, vagy kőbe vés­ve neveket olvasunk, ismerősét, jóbarátét, családtagokét. Jó le­ülni egy padra, elnézni egy szépen ültetett növényt, gondo­san válogatott csokrot. Tudjuk, hogy utódaink úgy tisztelnek majd minket, ahogy tiszteljük mi a múltunkat. A temető — kép az elődeinkről, képet ad rólunk, hogyan tudjuk őrizni, megbecsülni múltunkat. Elke­rülhetetlen a számvetés. Be­szélnünk kell arról is, hogyan gondozzuk a temetőinket, s ho­gyan tudjuk széppé tenni a bú­csút azoknak, akiknek a fájda­lom óráiban szüksége van a megszépítő segítségre. * Számot vetettek azok a szak­emberek is, akiknek közös dol­ga temetőink gondozása, fej­lesztése. A Baranya megyei Tanács építési és vízügyi osz­tálya - országos helyzetfeltá­rás részeként — a helyi taná­csok vezetőivel szervezett hely­színi konzultációt az elmúlt he­tekben. Érdemes elmondani ta­pasztalataikat, s közös tervei­ket a fejlesztés lehetőségeiről. Komlón egy idős asszony mindennap kisétál a temetőbe, kicseréli a vizet a virágoknak, és tesz a csokrokból azokra a sírokra is, amelyekhez már nem járnak a hozzátartozók — er­ről a városi tanács vezetői szá­moltak be. Ismerik, becsülik az öregasszonyt. S talán nem vé­letlen, hogy a komlói az egyik leg rendezettebb temetőpark. Rendszeresen gondoskodnak a parkosításról, a létesítmények felújításáról. Tervezik a ham­vak szórásos elhelyezését is, amelynek megvalósítására a városi tanácsnak lesznek pénz­eszközei. Az itteni szolgáltatás­ra jellemző, hogy Baranyában egyedül Komlón kapott köz­ponti helyen — a hivatal szék­házában — irodákat a temet­kezési vállalat kirendeltsége, a társadalmi ünneDségeket szer­vező irodával közösen. Szigetváron ma két temető van, a város északkeleti részén egv úiabb feltárásán dolgoz­nak. Készül a ravatalozó és a parcellázási terv. A ravatalozó építésére csak a VII. ötéves tervidőszakban lesz lehetőség, addiq is a parcellákat kiala­kítják, qyalogutakat építenek, parkosítanak. A kirendeltség ma eqv magónhózban van, nem alkalmas arra, hogy a gyászolót, aki itt kerül kapcso­latba először a temetkezési vál­lalattal, kellő figyelemmel szol­gálhassák ki. A Sziqetvóri vá­rosi Tanácsnak 1986-ban lesz lehetőséqe arra, hogy az irodát elköltöztesse. Siklóson idén, szeptember 1-én lett állami temető, amely­\ ben szociális létesítményeket építettek, az utakat aszfaltoz­ták és elkészült a kolumbá- rium. A ravatalozó teljes fel­újítását a tavasszal tervezik. A kirendeltség irodáit bővítik, részben tanácsi pénzből, rész­ben társadalmi munkában. A szolgáltatást is fejlesztik, a Vá­rosgazdálkodási Vállalat szo­cialista briqádja gépkocsit ala­kít ót a halottak kulturált szál­lítására. Mohácson négy egyházi te­mető van, a helyi állami és egyházi vezetők jó együttmű­ködésével. A városi tanács a jövő év tavaszán gondoskodik a temetkezési vállalat irodái­nak bővítésével a megfelelő el­helyezésről. Pécsett ma tizenegy temető van, három lezárt. Gondot je­lent, megoldatlan a bekeríté­sük. A központi temető 1990-ig ad helyet. Bővítését a déli te­rületen tervezik, itt épül majd a regionális feladatokat ellátó krematórium. A városi tanács a temetők fenntartására a követ­kező ötéves tervben húszmillió forintot szán. Jövőre bevezetik a központi temetőben a ham- vasztásos - szétszórásos temet­kezést, amelynek megvalósítá­sához a tervek rendelkezésre állnak. Az elmúlt hetekben a temetkezési vállalat felújította a központi ravatalozót, amely szép faburkolatot kapott. * A gondolatcsere arra adott lehetőséget, hogy a szakem­berek tisztázzák; milyen fel­adatok hárulnak a helyi taná­csokra, illetve a temetkezési vállalatokra, mint szolgáltatóra a közös feladatok megoldásá­ban. A legfontosabb óvni a lé­tesítményeket. és lehetőséget adni a hagyományos és az új temetkezési szokásoknak egyaránt. Szóljunk azokról is, akiknek munkát ad a szolgál­tató vállalat. Társadalmi meg­becsülés nem övezi a munká­jukat, holott az elvárásaink igen nagyok. Észrevétlenül, de pontosan, ugyanakkor kegye­lettel végezzék hivatásukat. Ke­vés mesterembere van a Bara­nya megyei Temetkezési Válla­latnak. Most van lehetősége először, hogy a bérrendszer át­dolgozásával anyagilag is megbecsülhesse azokat, akik tisztességgel dolgoznak. Pé­csett október egytől ravatalozó­mestert alkalmaznak, aki fele­lős a szertartás illő lebonyolí­tásáért, és a vele együtt dol­gozó emberekért. A megjele­nésük is kulturáltabb lesz, a vállalat zöld színű egyenruhá­kat varratott. A társadalmi temetkezésein­ket hagyományteremtő szoká­saink még nincsenek. Hiányoz­nak a képzett szónokok, s a munkahelyek sem vállalják, hogy maguk búcsúzzanak el halottaiktól. A közös feladatok megoldásában kié a felelős­ség elsősorban? A vállalat és a tanácsok lehetőségeik, ké­pességeik szerint vállalják. Érdemes megfontolni talán ép­pen ma, hogy mit adunk a jö- vőnknek, hogyan őrizzük és tiszteljük elődeinket. A múl­tunkat. G. M. szerkesztőség postájából H Botorkálás sötétségben Intézkedést várnak a Vak Bottyán utcai lakók Megoldatlan a Vak Bottyán utca és Hunyadi út csatlako­zásának közlekedése és köz- világítása. Legutóbb 20 km/ó sebességkorlátozást vezettek be a keletről nyugati irányban közlekedők részére, azonban ezt az autósok túlnyomó több­sége nem veszi figyelembe. Az útszűkületet jelző tábla kitéte­le is kívánatos lenne, mivel az úttesten a gyalogosok is kény­telenek közlekedni megfelelő járda hiányában. Az utca jobb­oldali járdája balesetveszélyes és a meredek domb közepe táján járda sincs. Ennek elké­szítését megígérték ugyan, de addig kellene ezt kialakítani, amíg nem következik be egy­két baleset. Ugyanis az alagút építése miatt leszűkített útré­szen kétirányú közúti közleke­dés és gyalogosforgalom is van. Kicsinyek, öregek, moz­gáskorlátozottak gyalogolnak. Nem ártana többszöri és sű­rűbb közúti ellenőrzés és pél­dás büntetés kiszabása, mivel az autósok többsége rutinból vezet, nem veszik figyelembe a sebességkorlátozást. A közvi­lágítás jelenlegi megoldása — figyelemmel a fent leírtakra — a gyalogosoknak már évekkel előre megadja az alagút illú­zióját. A Hunyadi úttól az Ist­ván utcáig nincs megfelelő közvilágítás — esetleg néha az 58. sz. előtt pislákol egy lám­pa. Az 56. sz. ház előtt fél éve oszlopot cseréltek, amelyen közvilágítás volt, az új oszlop­ra már nem szerelték fel a lámpát. A közvilágítási kérdés egyúttal közbiztonsági ügy is. Sokan közlekednek — gyalo­gosok — kora hajnalban, késő este, kicsinyek, iskolások, öre­gek, mozgáskorlátozottak, rossz látásúak, akiktől nem lehet el­várni, hogy e rossz megvilágí­tásban, az alsó részen teljes sötétségben botorkáljanak, az útszűkületben pedig kitegyék magukat a felelőtlenül közle­kedő autósok által okozott ve­szélynek. Bukovszky Ferenc, Pécs, Vak Bottyán u. 56. Kocsándi Miklós, berfcesdi tudósítónk készítette a felvételt: Ber- kesden, az Alkotmány és a Deák Ferenc utca kereszteződésében több hete kidőlt az elsőbbségadásra figyelmeztető tábla. Jó len­ne mielőbb helyreállítani a balesetveszélyes kereszteződésben.------------------------------------------------— » ---------------------------------------—■— V álaszol az illetékes Csak a kivitelezőnek kell megbízhatónak lennie? ■■ * —­Lesz közvilágítás Több panasz érkezett szerkesz­tőségünkbe a pécsi közvilágítás­sal kapcsolatban. Horváth Jó­zsefeié a Körösi Csorna Sándor utca 11—13. számú ház lakói­nak nevében telefonált: házuk előtt már legalább fél éve nincs világítás, így a kora reggel, vagy az esti órákban arra já­rók sötétben botorkálnak. A DÉDÁSZ a kábelhibát október 29-én javította meg, és aznap estére már égtek az utcai lám­pák. Másik panaszosunk — Gemer Károlyné, Pécs, Kovács Antal ut­ca — szintén elégedetlen a köz- világítással. Kérdésére, hogy miért nem megoldott a Kovács Antal utca és környékének kivi­lágítása, Horváth Lászlótól, a DÉDÁSZ közvilágítási csoport- vezetőjétől kaptuk a felvilágosí­tást. Az oszlopok már állnak, de a műszaki átadás még nem történt meg. Átadás után mű­ködni fognak a lámpák. Rendbe teszik az utat Tóth Balázs, pécsi (Sörház u. 14.) olvasónk tette szóvá néhány pécsi utca rendkívül rossz álla­potát. Panaszára Rózsai Bélától, a Pécsi Köztisztasági és Útkar­bantartó Vállalat útkezelési osz­tályának vezetőjétől kaptunk vá­laszt : A Nagykozári út—Felszabadu­lás út és Koksz utca közötti sza­kaszának felújítására a jövő év I. félévében sor kerül a pécsúj- hegyi gázvezeték-építés okozta fórgalomszervezás miatt. A Róka utca szilárd burkolattal va­ló kiépítésére a közeljövőben anyagi fedezet nincs. ■ ¥ ■ ■ Köszönöm Köszönöm annak a két tehergép­kocsi-vezetőnek az áldozatkész fi­gyelmességét, akik az Orfűn elvesz­tett kézitáskámat — benne érté­kes dokumentumokkal — megtalál­ták,^ és személyesen lakásomra le­adták. Szeretném a nevüket és pontos címüket is megtudni, hogy személyesen mondhassak köszöne­tét. Rácz Sándor, Pécs, Szamuely Tibor u. 7/B. „Földgázprogram Pécsett” címmel 1984. október 9-i Du­nántúli Naplóban cikk jelent meg, amelynek egyik alcíme. „Hiányzik a megbízható kivi­telező”. A cikkben fogalma­zónak sértik vállalatunkat, mi­vel a tények a következők: 1983. július 18-án rendelték meg a keleti fővezeték építé­sét a vállalatnál. Hozzá kell tennem, hogy a megrendelés forintfedezet, záradékolt mű­szaki terv és bányahatósági engedély megléte nélkül tör­tént, amely igen fontos felté­tele a kivitelezés megkezdésé­nek. Amit végül is 1984. július 2-án kapott meg a vállalat. A fent nevezett munka KPE cső anyagát a Gázműtől átvettük 1983 augusztusában, amely 1,2 millió forint értéket képviselt. Ezzel megterheltük vállalatunk készletállományát. 1982-ben részben a vállala­tunk munkaellátottságának ja­vítása céljából, másrészt segí­teni kívántuk a gázprogram végrehajtását, felkészültünk a KPE műanyagcső-gázvezeték hegesztésére és fektetésére. A szükséges technikai felszerelér seket beszereztük, embereket képeztünk ki a feladat megol­dására. Ezek után vártuk a megrendelést, de 1983-ban munkát nem kaptunk Pécsett. 1984. évben szerettünk volna mintegy 30—35 millió forintér­tékben kapacitást biztosítani a gázvezeték építésére. 1984. év elején olyan előkészített ter­vekkel, forintfedezettel rendel­kező munka, amelyet kezdeni lehetett volna Pécsett, nem volt. A vállalatunk Tolna me­gyében is dolgozik, így a ka­pacitásunk jelentős részét Bonyhád városában lekötöt­tük, amely mintegy 8—9 kilo­méter városi gázvezetéképítést jelentett. Ezek után végre 1984 júliusban a pénzügyi fedezet is rendelkezésre állt, a műsza­ki terveket és építési enge­délyt is megkaptuk július 2-án a keleti gázvezetékhez. A szerződéstervezetünk és ígéretünk a következő: a busz­fordulóig 1984. december 31. A munka teljes befejezési ha­tárideje: 1985. június 30. — ez jelenti a 6-os útig történő ve­zeték építését. Szeretném alá­húzni, hogy az ez évre vállalt munkát és a teljes munkát is a szerződött határidőre befe­jezzük, és nem csak ígéret ma­rad, mint ahogy a cikkben azt olyan elmarasztalóan megálla­pították. Hosszú József igazgató, Pécsi Közúti Építő Vállalat » KOSZKAR-PÁLYÁZAT: E heti nyertesünk dr. Szentesi Béla pécsi (Irma u. 2.) olvasónk, aki Pécsett, az Irma úton fényképezett: a felvételen látható elhanyagolt terület mintegy öt éve áll itt, bár mellette a tábla: „Környezetvédelem közügy..." A száz forintos tiszteletdijat postán küldjük ef olvasónknak. Várjuk az Önök fel­vételeit, ciműnk: Pécs, Hunyadi út 11. Jogi tanácsadó I „Syncumar SOS” jeligéjű pé* esi olvasónk kérdezi, hogy ha­lála esetén férje jogosult lesz-e a lakás bérletének folytató* sóra? Igen! A módosított 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 47. § (2) bekez­dése értelmében a bérlőnek a la­kásban lakó házastársa — a szol­gálati lakásban lakó házastárs ki­vételével — akkor is bérlőtárs, ha a lakásbérleti szerződés megkötésé­ben nem vett részt. A bérlőtársak jogai és kötelezett­ségei egyenlőek, a lakással együt­tesen rendelkeznek. Olvasónk férje a lakásbérleti jogviszony folytatásá­ra változatlan feltételek mellett lesz jogosult. Tájékoztatásul még elmondjuk, hogy a rendelet 86. § (1) bekezdése lehetőséget ad arra is, hogy a bér­lő a lakásbérleti jogviszonyáról — a vállalati bérlakás és a szolgálati lakás kivételével — lemondjon. a) a házastársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermeke, örökbe foga­dó, mostoha és nevelőszülője, b) a legalább hat hónapja — állandó jelleggel — a lakásban vele együttlakó testvére, továbbá c) a legalább egy éve — állandó jelleggel — a lakásban vele együtt­lakó élettársa javára. A 18-681 -es telefonszámról Sz. J. pécsi olvasónk kérdezi, hogy ha a nyugdíjas munkaviszonya alatt, vagy munkaviszonyának megszűnése után beteg lesz, kaphat-e táppénzt? Igen! A 17/1975. (VI. 14.) MT. sz. rendelet 35. §-a értelmében arra, aki saját jogú nyugellátásban, bal­eseti rokkantsági nyugdíjban része­sül, a táppénzre vonatkozó rendel­kezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) a táppénzre jogosultsáq idő­tartamának a megállapításánál csak azokat a munkanapokat és munka­szüneti napokat lehet figyelembe venni, amelyekre a biztosított nyug­díjazását követően munkabérben, táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, b) a táppénz összegének a meg­állapításánál csak a nyugdíjazást követően kapott munkabért lehet fi­gyelembe venni, c) a nyugdíjas táppénzre a bizto­sítás fennállása alatt is csak akkor jogosult, ha a fentebbi a) pontban megjelölt időtartam utolsó napját követő tizenöt napon belül válik ke­resőképtelenné. | „1967 Pécsvárad” jeligéjű olvasónk kérdezi, hogy a dol­gozó nőnek a gyermek hány éves koráig jár pótszabadság? A Munka Törvénykönyve végrehaj­tási rendeletének 47. § (2) bekez­dése értelmében a dolgozó nőt és a gyermekét egyedül nevelő apát évenként a tizennégy évesnél fiata­labb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után öt, legalább három qyermeke után kilenc munkanap pótszabadság il­leti meg. A (3) bekezdés előírása szerint a dolqozó nőnek az általa gondo­zott tizennyolc éven aluli és mun­kaviszonyban nem álló három qye- meke után — a (2) bekezdésben meghatározott pótszabadsáqon felül — évi két. minden további ilyen qyermeke után ugyancsak két-két, de évenként legfeljebb tizenkét mun­kanap pótszabadság jár. I H. Z. pécsi olvasónk kérdezi, hogy az alkalmazottnak mennyi szabadság jár? A hatályos munkaügyi rendelkezé­sek szerint a dolgozónak minden munkaviszonyban töltött naptári év­ben tizenöt munkanap alapszabad­ság és a munkaviszonyban töltött idejétől függően pótszabadság jár. A dolgozónak minden munkavi­szonyban töltött három év után egy, de évenként legfeljebb kilenc mun­kanap pótszabadság jár.

Next

/
Thumbnails
Contents