Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)

1984-11-28 / 327. szám

1984. november 28., szerda Dunántúlt llaplo 3 A magán házak építészeti kultúrája T öbb éve tartó jelenség: másmilyen házak épülnek falun és városon, mint amit sok-sok esztendőn át megszoktunk. Történelmileg kialakult nálunk egy fa­lukép, ami kisebb-nagyobb változásokkal ugyan, de az egész országra érvényes volt. Jellemző alapvonása: az utcára me­rőlegesen, vagy fűrészfogasan telepített ház, amelynek utcai homlokzatán két — a homlokzat méretéhez illő — ablak; udvari frontja pedig tornácos, oszlopos, vagy sima, díszítés nélküli volt. „Az év lakóháza ,'B3” országos pályázaton miniszteri dicséretben részesült Pécs, Perczel utca 8—10. sz. alatt épült társasház ud­vari homlokzata. Tervezte: dr. Bachmann Zoltán, Földes László, Nagy Ferenc és Kukái Tibor, építette a B. m.-i Tanács Magas- és Mélyépítő Vállalat Hársfai István felvétele Tisztességtelen gazdasági tevékenység A falusi életforma változása a házaknál is változást hozott. Ahol ez a változás egyszerű „korszerűsítést" jelentett, ott a két ablak helyett egyetlen három szárnyú ablak került a homlok­zatra, amelynek jellegzetes dí­szítését leverték, hogy csillám­poros nemesvakolattal pucol­hassák be. Nem biztos, hogy ez a fajta korszerűsítés javította a faluképet. Ahol pedig a házat lebontották, hogy a helyére új kerüljön, az új — évtizedeken át! — sátortetős volt. Ez az egyenház ezerszámra árasztott el várost és falut, s egyhangú sivárság dolgában méltán vetél­kedett lakótelepeinkkeil. Ezért is látjuk szépnek mind­azt, ami az utóbbi években épült, még ha valójában nem is olyan szép, csak eltér a meg­szokott sémáktól. Akkor is, ha ez az újra-törekvés helyenként hajmeresztő egyformaságot szül, mivel egy szép és sikerült ház a tetszés okán rendszerint meg­sokszorozódik. Szemlátomást változott az igényesség, pontosabban: meg­született az igényesség. Az em­berek — ha otthonteremtésre határozzák el magukat, és szá- motvetnek a lehetőségeikkel —, ma már rájönnek, hogy nem túl nagy többletköltség árán (vagy éppenséggel anélkül) csinosabb küllemű és jobban használható házat is lehet építeni. Megje­lentek a kétszintes épületek, s ami különösen fontos, az una­lomig megszokott merev, szög­letes formákat egyre szélesebb körben váltják fel a lágyabb formák. Ismét megjelentek — örülhetünk is neki! — a mind­örökre szóműzöttnek hitt íves alakzatok, a félkörívzáródású ablak- és ajtónyílások, a bolt­íves tornácok. Sajnálatos azon­ban, hogy ebben a nagy meg­újulásban nem született igazán újjá a jellegzetes magyar pa­rasztház. Az ajánlott tervek nagy gyűjteményét forgatva csak egyes stílusjegyek feléle­dését figyelhetjük meg. Betört F urcsa érzésekkel járom körbe a rombadőlt épületet. Ez a környék, a kisállomáson túl, a Nagy Lajos utca valaha a balokányi temető volt, maga a ház elő­ször ravatalozóként szolgált, aztán járványkórházként, míg­nem a 30-as évektől itt kapott helyet a fertőtlenítő állomás. és bántóan hódít viszont a Nyu­gatról importált szép, de a mi tájainktól idegen alpesi forma. A falu- és városképek formá­lásában tehát óriási szerepük van a magánerőből megvalósu­ló családi házaknak. Már csak azért is, mert az ország lakás­építésében mind nagyobb a részarányuk. A kettő közötti szoros összefüggés felismerésé­ből eredt az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztériumnak az a kezdeményezése, hogy — az állami építészet legjobb al­kotásainak hagyományos elis­merését jelentő, évente kiadott nívódíjakhoz hasonlóan — a magánerős építést is elismer­jék. Ennek az eszköze Az év la­kóháza című pályázat lett, ame­lyet első ízben értékeltek két fordulóban: a megyei, s az ott legjobbak kiválasztása útján az országos pályázaton. „Az év lakóháza ’83” pályá­zatra azonban a megyékben fölöttébb kevés pályamű érke­zett. Baranya megye büszkél­kedhetett a legtöbbel, itt 38 pá­lyamű csomagját bonthatta ki annak idején a zsűri. Ám a nagy szám mellett ott is az a megle­petés érte a szakértőket, hogy a pályaművek bizony nem „fed­ték le” a megyét. Akárki kapás­ból tudott volna legalább fél­tucatnyi további olyan házat mondani a megye más terüle­teiről, amelyeknek a pályázaton lett volna a helyük. Ha így volt a legtöbb pályaművel szereplő meavében, hogyan lehetett a többiben? Ha abból indulunk ki, hogy Az év lakóháza elnevezésű pá­lyázat évről évre ismétlődik, ak­kor arra kell törekedni, hogy a magánerős építés tényleges ke­resztmetszetét adja, a merítés a tényleges mennyiségből történ­jék. De hogyan? Rengeteg múlik az első fokú építési hatóságokon, amelyek kiadják az építési, majd a be­fejezés után a lakhatási enge­délyt, valamint a magánterve­zői szakértői bizottságokon, amelyek viszont véleményezik a terveket. Ha ezek eléggé jó- szeműek, és a hivatásuk ma­gaslatán vannak, már eleve lát­hatják, hogy melyik terv lehet esélyes a pályázaton, s ha ki­adják a lakhatási engedélyt — a befejezettség a pályázaton A 100 éves építményt megrop- pantotta az idő, egy ideig alá­dúcolták, de aztán életveszé­lyessé vált. Mellette már a fá­kig magasodik a Baranya me­gyei KÖJÁL most készülő, új fertőtlenítő állomása. Amíg be­fejeződik a munka, a hivatal a szomszédba költözött, a MÁV régi oktatási épületébe. való részvétel feltétele —, akár hivatalból is benevezhetnék az arra érdemes házat. Bár ehe­lyett célszerűbb a buzdítás, a ráhatás. Végtére is elsősorban az építtető magánügye, hogy akar-e pályázni vagy sem. Kü­lönben ha a pályázatnak lesz már hagyománya, bizonyára nem lesz szükség a biztatásra, hiszen az idei elismerések is rangot jelentettek a közvéle­mény szemében. Volt a pályázatnak egy je­lensége, ami bizonyára félreér­tésen alapult (mivel senki sem mondta ki tilalomként): szinte egyáltalán nem pályáztak aján­lott terv alapján megvalósult házzal. Az országos bírálatra beadott 54 ház között mindösz- sze egy volt ilyen, jóllehet ta­valy 25 000-nél több ajánlott tervre adtak ki építési enge­délyt. Pedig ezekkel a házak­Az ablakkeret mellett fütyül be a szél, hiába brummog rá mérgesen a kis vaskályha, hi­deg van. — Ezt a telet még ki kell bír­nunk — tárja szét a kezét Bar­tók József, a fertőtlenítő inté­zet vezetője. — De nem va­gyunk türelmetlenek, mert nagyon jó ütemben épül az új otthonunk. Jövő év novembere a hivatalos átadási határidő, de ahogy elnézem a munkát, jóval előbb kész lesz. A MECSEKÉP Gazdasági Munkaközösség a kivitelező. Azt mondta róluk Báling Ká­roly, a beruházó UNIBER szakembere, hogy régen dol­gozott már ilyen jó csapattal. Az új intézeti épület hétmillió forintba kerül, a Baranya me­gyei Tanács állja a számlát. A terebélyes alagsor raktárnak készül, a 18x16 méter alapte­rületű földszinten lesz a félfo­kai is fehetne pályázni, már csak azért is, mert úgyszólván egy sincs, ami eredeti formá­ban valósulna meg. A felhasz­nálósnál ki-ki hozzáteheti a maga egyéni ötleteit, s ez ál­talában az épület előnyére vá­lik, küllemében is, használha­tóságában is. A pályázat egyébként már az első menetben is a magánerős építkezések építészeti kultúrá­jának fontosságára hívta fel a figyelmet. Hiszen elismeréssel, illette — az alkotó emberek együttes munkájával létrejött — egyszerű, célszerű, az életmó­dot, emberi igényeket őszintén követő, jól használható, kör­nyezetükbe harmonikusan illesz­kedő épületeket. A szélessebb körű válogatás lehetőségével ezt kell teljesebbé tenni. gadás, a fertőtlenítő. Egyedül itt emlékeztet valami a régi ál­lapotokra: beépítették a két régi gőzfertőtlenítő szekrényt, melyek még kifogástalanul üzemelnek. Az emeletre irodá­kat, a szociális helyiségeket tervezték. Az építők július közepén tet­ték az első kapavágást, elég sok idő kellett az alagsor ki­ásásához, de már állnak a po- rotron téglából és más, előre­gyártott építőelemekből álló falak. Jelenleg a tetőn szor­goskodnak. Lefedik, leszigete­lik az épületet, s akkor jöhet a tél. Persze, a hideg beálltával sem szünetel a munka, jó re­mény van arra, hogy rekord­idővel, kevesebb mint egy év alatt, jövő év júniusára elké­szüljön a KÖJÁL új fertőtlenítő intézete. B. Cs. Mai gazdaságirányítási rendszerünkben kiemelt gazda­ságpolitikai és jogpolitikai ér­dekek fűződnek ahhoz, hogy o gazdasági kapcsolatokban hatékony fellépésre nyíljon le­hetőség a tisztességtelen gaz­dasági tevékenység valameny- nyi formájával szemben. Az ilyen tevékenységeket hatályos jogunk eddig kellően nem szankcionálta. Ezért volt szükség az 1984. évi IV. törvény megalkotására, amely törvény a tisztességtelen gazdasági verseny tilalmáról tartalmaz rendelkezéseket. Az új törvény nem egysze­rűen csak a tisztességtelen versenyről szól, hanem meg­tilt mindenfajta tisztességtelen gazdasági tevékenységet, s biztosítja az ilyen magatartá­sok elleni határozott fellépést is. Vajon milyen eszközökkel? Jogvédelmet nyújt bíróság előtti eljárásokban, lehetőséget □d a SZOT-nak, a Fogyasztók Országos Tanácsának, a Ma­gyar Kereskedelmi Kamarának és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveinek, hogy a fogyasztók jogainak érvényesítése iránt közérdekű keresetet terjeszthessenek elő. A törvény rendelkezéseinek megsértése és bizonyos feltéte­lek megléte esetén lehetőséget ad — a közérdek védelmében — gazdasági bírság kiszabásá­ra. A törvény tartalmaz egyfajta általános tilalmat, aminek elvi jelentősége van. Alkalmazni lehet minden olyan esetben, amelyre a törvény külön tiltó rendelkezést nem fogalmaz meg. A gazdasági tevékenység tisztességtelenségét egyébként példálózóan részletezi: különö­sen a versenytársak és a fo­gyasztók törvényes érdekeit sértő, másrészt az üzleti tisz­tesség követelményeibe ütköző magatartások vonhatók ide. A törvény hatálya a jogi sze­mélyekre és a magánszemé­lyekre egyaránt kiterjed, de ki­terjed a gazdasági munkakö­zösségekre és a polgári jogi társaságokra is. Alkalmazni kell a törvény rendelkezéseit az ipa­ri és szolgáltató szövetkezeti, valamint a mezőgazdasági szakcsoportokra is. Nemcsak a szorosan vett gazdálkodó, hanem a kereske­delmi tevékenység is lehet tisztességtelen. A törvény tiltja — egyebek között — a hírnév- rontást, a hitelképességet sér­tő vagy veszélyeztető magatar­tást, az üzleti titok tisztességte­len módon való megszerzését, jogosulatlan nyilvánosságra hozatalát, illetőleg felhaszná­lását. Tiltja a tervezett áreme­léseket megelőzően — indoko­latlan gazdasági előnyök szer­zése céljából — az áruknak a forgalomból való kivonását, a már elkészült áruk visszatartá­sát, a fogyasztók mindenfajta megtévesztését. Fontos eleme a törvénynek a gazdasági verseny korlátozá­sának, illetve kizárásának tilal­ma, az árukapcsolás, a gazda­sági erőfölénnyel való vissza­élés tilalma. A törvény egyes rendelkezé­seinek megsértése differenciált szankciók alkalmazását vonja maga után. A joghátrányok kö­zös jellegzetessége, hogy köz­Sebestyén János, az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnökhelyettese és Satsuki Ishizumi, a japán Ma­rubeni Corporation európai és afrikai ügyekkel foglalkozó ve­zérigazgatója tudományos-mű­szaki együttműködési keretmeg­állapodást írt alá kedden Bu­dapesten. A megállapodás célul tűzi ki a magyar vállalatok, intézmé­nyek és a Marubeni Co. kö­zötti tudományos és műszaki vétlenül nem vagyoni jellegűek, aminek indoka az, hogy a sér­tett félnek a jogai megsértése esetére nyújtandó védelemhez is elsősorban nem közvetlen va­gyoni, hanem társadalmi, er­kölcsi érdeke fűződik. Az egyes joghátrányok kö­zül kiemelést érdemei az, hogy már a kár bekövetkezé­sének veszélye esetén is meg­felelő megelőző jellegű intéz­kedések megtételére lehető­séget nyújt. Kérni lehet a bí­róságtól a veszélyeztető ma­gatartástól való eltiltást, a biztosíték adására kötelezést. A törvény a bíróságra bíz­za, hogy a mór említett köz­érdekű kereset elbírálása so­rán miként döntsön az igény kielégítésének módja felől. Ezek a módok a következők lehetnek: — a jogsértő kötelezése az ár leszállítására; — az áru kijavítására, kicse­rélésére, vagy pedig a vé­telár visszafizetésére. A bíróság — marasztalás esetén — az ítéletében feljo­gosítja a perindításra jogosul­tat arra is, hogy az ítéletet a jogsértő költségére országos napilapban közzétegye. A fogyasztó a jogsértővel szemben a Polgári Törvény- könyv rendelkezései szerint más iqényt is érvényesíthet. Ezeknél — adott esetben — a hibás teljesítés esetére meg­határozott jogérvényesítési szabályok az irányadók. A kü­lön jogszabályban foglaltak szerint egyéb polgári jogi szankciók alkalmazásának, il­letőleg szabálysértési, vagy büntető eljárás megindításá­nak is helye van. A gazdasági bírságról már volt szó. Ezt a jövőben a jogi személyeken kívül a magán- személyekkel és ezek jogi sze­mélyiséggel nem rendelkező társaságaival (gazdasági mun­kaközösség, polgári jogi tár­saság) szemben is ki lehet szabni. Ki kell szabni a bírsá­got, ha a jogi személy, illető­leg a magánszemély a törvény rendelkezéseinek megsértésé­vel jelentős anyagi előnyre tesz szert, vagy a fogyasztók­nak, illetőleg a versenytársak­nak jelentős kárt okoz. A törvény e rendelkezései­nek érvényre juttatását nem bízza csupán a gazdasági te­vékenységet folytatókra, illető­leg ezek érdekképviseleti szer­veire, hanem azt a piacfel­ügyeletet gyakorló miniszté­rium (országos hatáskörű szerv) feladatává is teszi. Lehetőség van arra is, hogy az érdekeltek vitáik egyeztető eljárás keretében való rende­zését kérjék. Az egyeztetést végző szerv állásfoglalása ajánlás, az tehát az érdekel­tekre nem kötelező. Az egyez­tető eljárás eredménytelensé­ge esetén a sérelmet szenve­dett fél számára a bíróság előtti jogérvényesítés útja nyit­va áll. A vitás ügyek jelentőségére és a perek várható bonyolult­ságára is figyelemmel a tör­vény kimondja, hogy a törvény rendelkezéseinek megsértése miatt indult perek megyei bí­rósági hatáskörbe tartoznak. Dr. Gátos György együttműködés kiépítését, el­mélyítését. A megállapodás le­hetőséget teremt a biotechno­lógiai és az elektronikai együttműködés bővítésére, az anyag- és energiatakarékos technológiák közös kifejleszté­sére és alkalmazására, mun­kaszervezési módszerek átadá­sára, valamint a tudományos együttműködés szélesítésére a mezőgazdaságban és az élel­miszer-feldolgozásban. Hársfai István November helyett június? Gyorsan épül az új fertőtlenítő intézet Läufer László felvétele Magyar—japán tudományos együttműködési megállapodás

Next

/
Thumbnails
Contents