Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)
1984-11-28 / 327. szám
1984. november 28., szerda Dunántúlt llaplo 3 A magán házak építészeti kultúrája T öbb éve tartó jelenség: másmilyen házak épülnek falun és városon, mint amit sok-sok esztendőn át megszoktunk. Történelmileg kialakult nálunk egy falukép, ami kisebb-nagyobb változásokkal ugyan, de az egész országra érvényes volt. Jellemző alapvonása: az utcára merőlegesen, vagy fűrészfogasan telepített ház, amelynek utcai homlokzatán két — a homlokzat méretéhez illő — ablak; udvari frontja pedig tornácos, oszlopos, vagy sima, díszítés nélküli volt. „Az év lakóháza ,'B3” országos pályázaton miniszteri dicséretben részesült Pécs, Perczel utca 8—10. sz. alatt épült társasház udvari homlokzata. Tervezte: dr. Bachmann Zoltán, Földes László, Nagy Ferenc és Kukái Tibor, építette a B. m.-i Tanács Magas- és Mélyépítő Vállalat Hársfai István felvétele Tisztességtelen gazdasági tevékenység A falusi életforma változása a házaknál is változást hozott. Ahol ez a változás egyszerű „korszerűsítést" jelentett, ott a két ablak helyett egyetlen három szárnyú ablak került a homlokzatra, amelynek jellegzetes díszítését leverték, hogy csillámporos nemesvakolattal pucolhassák be. Nem biztos, hogy ez a fajta korszerűsítés javította a faluképet. Ahol pedig a házat lebontották, hogy a helyére új kerüljön, az új — évtizedeken át! — sátortetős volt. Ez az egyenház ezerszámra árasztott el várost és falut, s egyhangú sivárság dolgában méltán vetélkedett lakótelepeinkkeil. Ezért is látjuk szépnek mindazt, ami az utóbbi években épült, még ha valójában nem is olyan szép, csak eltér a megszokott sémáktól. Akkor is, ha ez az újra-törekvés helyenként hajmeresztő egyformaságot szül, mivel egy szép és sikerült ház a tetszés okán rendszerint megsokszorozódik. Szemlátomást változott az igényesség, pontosabban: megszületett az igényesség. Az emberek — ha otthonteremtésre határozzák el magukat, és szá- motvetnek a lehetőségeikkel —, ma már rájönnek, hogy nem túl nagy többletköltség árán (vagy éppenséggel anélkül) csinosabb küllemű és jobban használható házat is lehet építeni. Megjelentek a kétszintes épületek, s ami különösen fontos, az unalomig megszokott merev, szögletes formákat egyre szélesebb körben váltják fel a lágyabb formák. Ismét megjelentek — örülhetünk is neki! — a mindörökre szóműzöttnek hitt íves alakzatok, a félkörívzáródású ablak- és ajtónyílások, a boltíves tornácok. Sajnálatos azonban, hogy ebben a nagy megújulásban nem született igazán újjá a jellegzetes magyar parasztház. Az ajánlott tervek nagy gyűjteményét forgatva csak egyes stílusjegyek feléledését figyelhetjük meg. Betört F urcsa érzésekkel járom körbe a rombadőlt épületet. Ez a környék, a kisállomáson túl, a Nagy Lajos utca valaha a balokányi temető volt, maga a ház először ravatalozóként szolgált, aztán járványkórházként, mígnem a 30-as évektől itt kapott helyet a fertőtlenítő állomás. és bántóan hódít viszont a Nyugatról importált szép, de a mi tájainktól idegen alpesi forma. A falu- és városképek formálásában tehát óriási szerepük van a magánerőből megvalósuló családi házaknak. Már csak azért is, mert az ország lakásépítésében mind nagyobb a részarányuk. A kettő közötti szoros összefüggés felismeréséből eredt az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumnak az a kezdeményezése, hogy — az állami építészet legjobb alkotásainak hagyományos elismerését jelentő, évente kiadott nívódíjakhoz hasonlóan — a magánerős építést is elismerjék. Ennek az eszköze Az év lakóháza című pályázat lett, amelyet első ízben értékeltek két fordulóban: a megyei, s az ott legjobbak kiválasztása útján az országos pályázaton. „Az év lakóháza ’83” pályázatra azonban a megyékben fölöttébb kevés pályamű érkezett. Baranya megye büszkélkedhetett a legtöbbel, itt 38 pályamű csomagját bonthatta ki annak idején a zsűri. Ám a nagy szám mellett ott is az a meglepetés érte a szakértőket, hogy a pályaművek bizony nem „fedték le” a megyét. Akárki kapásból tudott volna legalább féltucatnyi további olyan házat mondani a megye más területeiről, amelyeknek a pályázaton lett volna a helyük. Ha így volt a legtöbb pályaművel szereplő meavében, hogyan lehetett a többiben? Ha abból indulunk ki, hogy Az év lakóháza elnevezésű pályázat évről évre ismétlődik, akkor arra kell törekedni, hogy a magánerős építés tényleges keresztmetszetét adja, a merítés a tényleges mennyiségből történjék. De hogyan? Rengeteg múlik az első fokú építési hatóságokon, amelyek kiadják az építési, majd a befejezés után a lakhatási engedélyt, valamint a magántervezői szakértői bizottságokon, amelyek viszont véleményezik a terveket. Ha ezek eléggé jó- szeműek, és a hivatásuk magaslatán vannak, már eleve láthatják, hogy melyik terv lehet esélyes a pályázaton, s ha kiadják a lakhatási engedélyt — a befejezettség a pályázaton A 100 éves építményt megrop- pantotta az idő, egy ideig aládúcolták, de aztán életveszélyessé vált. Mellette már a fákig magasodik a Baranya megyei KÖJÁL most készülő, új fertőtlenítő állomása. Amíg befejeződik a munka, a hivatal a szomszédba költözött, a MÁV régi oktatási épületébe. való részvétel feltétele —, akár hivatalból is benevezhetnék az arra érdemes házat. Bár ehelyett célszerűbb a buzdítás, a ráhatás. Végtére is elsősorban az építtető magánügye, hogy akar-e pályázni vagy sem. Különben ha a pályázatnak lesz már hagyománya, bizonyára nem lesz szükség a biztatásra, hiszen az idei elismerések is rangot jelentettek a közvélemény szemében. Volt a pályázatnak egy jelensége, ami bizonyára félreértésen alapult (mivel senki sem mondta ki tilalomként): szinte egyáltalán nem pályáztak ajánlott terv alapján megvalósult házzal. Az országos bírálatra beadott 54 ház között mindösz- sze egy volt ilyen, jóllehet tavaly 25 000-nél több ajánlott tervre adtak ki építési engedélyt. Pedig ezekkel a házakAz ablakkeret mellett fütyül be a szél, hiába brummog rá mérgesen a kis vaskályha, hideg van. — Ezt a telet még ki kell bírnunk — tárja szét a kezét Bartók József, a fertőtlenítő intézet vezetője. — De nem vagyunk türelmetlenek, mert nagyon jó ütemben épül az új otthonunk. Jövő év novembere a hivatalos átadási határidő, de ahogy elnézem a munkát, jóval előbb kész lesz. A MECSEKÉP Gazdasági Munkaközösség a kivitelező. Azt mondta róluk Báling Károly, a beruházó UNIBER szakembere, hogy régen dolgozott már ilyen jó csapattal. Az új intézeti épület hétmillió forintba kerül, a Baranya megyei Tanács állja a számlát. A terebélyes alagsor raktárnak készül, a 18x16 méter alapterületű földszinten lesz a félfokai is fehetne pályázni, már csak azért is, mert úgyszólván egy sincs, ami eredeti formában valósulna meg. A felhasználósnál ki-ki hozzáteheti a maga egyéni ötleteit, s ez általában az épület előnyére válik, küllemében is, használhatóságában is. A pályázat egyébként már az első menetben is a magánerős építkezések építészeti kultúrájának fontosságára hívta fel a figyelmet. Hiszen elismeréssel, illette — az alkotó emberek együttes munkájával létrejött — egyszerű, célszerű, az életmódot, emberi igényeket őszintén követő, jól használható, környezetükbe harmonikusan illeszkedő épületeket. A szélessebb körű válogatás lehetőségével ezt kell teljesebbé tenni. gadás, a fertőtlenítő. Egyedül itt emlékeztet valami a régi állapotokra: beépítették a két régi gőzfertőtlenítő szekrényt, melyek még kifogástalanul üzemelnek. Az emeletre irodákat, a szociális helyiségeket tervezték. Az építők július közepén tették az első kapavágást, elég sok idő kellett az alagsor kiásásához, de már állnak a po- rotron téglából és más, előregyártott építőelemekből álló falak. Jelenleg a tetőn szorgoskodnak. Lefedik, leszigetelik az épületet, s akkor jöhet a tél. Persze, a hideg beálltával sem szünetel a munka, jó remény van arra, hogy rekordidővel, kevesebb mint egy év alatt, jövő év júniusára elkészüljön a KÖJÁL új fertőtlenítő intézete. B. Cs. Mai gazdaságirányítási rendszerünkben kiemelt gazdaságpolitikai és jogpolitikai érdekek fűződnek ahhoz, hogy o gazdasági kapcsolatokban hatékony fellépésre nyíljon lehetőség a tisztességtelen gazdasági tevékenység valameny- nyi formájával szemben. Az ilyen tevékenységeket hatályos jogunk eddig kellően nem szankcionálta. Ezért volt szükség az 1984. évi IV. törvény megalkotására, amely törvény a tisztességtelen gazdasági verseny tilalmáról tartalmaz rendelkezéseket. Az új törvény nem egyszerűen csak a tisztességtelen versenyről szól, hanem megtilt mindenfajta tisztességtelen gazdasági tevékenységet, s biztosítja az ilyen magatartások elleni határozott fellépést is. Vajon milyen eszközökkel? Jogvédelmet nyújt bíróság előtti eljárásokban, lehetőséget □d a SZOT-nak, a Fogyasztók Országos Tanácsának, a Magyar Kereskedelmi Kamarának és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveinek, hogy a fogyasztók jogainak érvényesítése iránt közérdekű keresetet terjeszthessenek elő. A törvény rendelkezéseinek megsértése és bizonyos feltételek megléte esetén lehetőséget ad — a közérdek védelmében — gazdasági bírság kiszabására. A törvény tartalmaz egyfajta általános tilalmat, aminek elvi jelentősége van. Alkalmazni lehet minden olyan esetben, amelyre a törvény külön tiltó rendelkezést nem fogalmaz meg. A gazdasági tevékenység tisztességtelenségét egyébként példálózóan részletezi: különösen a versenytársak és a fogyasztók törvényes érdekeit sértő, másrészt az üzleti tisztesség követelményeibe ütköző magatartások vonhatók ide. A törvény hatálya a jogi személyekre és a magánszemélyekre egyaránt kiterjed, de kiterjed a gazdasági munkaközösségekre és a polgári jogi társaságokra is. Alkalmazni kell a törvény rendelkezéseit az ipari és szolgáltató szövetkezeti, valamint a mezőgazdasági szakcsoportokra is. Nemcsak a szorosan vett gazdálkodó, hanem a kereskedelmi tevékenység is lehet tisztességtelen. A törvény tiltja — egyebek között — a hírnév- rontást, a hitelképességet sértő vagy veszélyeztető magatartást, az üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzését, jogosulatlan nyilvánosságra hozatalát, illetőleg felhasználását. Tiltja a tervezett áremeléseket megelőzően — indokolatlan gazdasági előnyök szerzése céljából — az áruknak a forgalomból való kivonását, a már elkészült áruk visszatartását, a fogyasztók mindenfajta megtévesztését. Fontos eleme a törvénynek a gazdasági verseny korlátozásának, illetve kizárásának tilalma, az árukapcsolás, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma. A törvény egyes rendelkezéseinek megsértése differenciált szankciók alkalmazását vonja maga után. A joghátrányok közös jellegzetessége, hogy közSebestyén János, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese és Satsuki Ishizumi, a japán Marubeni Corporation európai és afrikai ügyekkel foglalkozó vezérigazgatója tudományos-műszaki együttműködési keretmegállapodást írt alá kedden Budapesten. A megállapodás célul tűzi ki a magyar vállalatok, intézmények és a Marubeni Co. közötti tudományos és műszaki vétlenül nem vagyoni jellegűek, aminek indoka az, hogy a sértett félnek a jogai megsértése esetére nyújtandó védelemhez is elsősorban nem közvetlen vagyoni, hanem társadalmi, erkölcsi érdeke fűződik. Az egyes joghátrányok közül kiemelést érdemei az, hogy már a kár bekövetkezésének veszélye esetén is megfelelő megelőző jellegű intézkedések megtételére lehetőséget nyújt. Kérni lehet a bíróságtól a veszélyeztető magatartástól való eltiltást, a biztosíték adására kötelezést. A törvény a bíróságra bízza, hogy a mór említett közérdekű kereset elbírálása során miként döntsön az igény kielégítésének módja felől. Ezek a módok a következők lehetnek: — a jogsértő kötelezése az ár leszállítására; — az áru kijavítására, kicserélésére, vagy pedig a vételár visszafizetésére. A bíróság — marasztalás esetén — az ítéletében feljogosítja a perindításra jogosultat arra is, hogy az ítéletet a jogsértő költségére országos napilapban közzétegye. A fogyasztó a jogsértővel szemben a Polgári Törvény- könyv rendelkezései szerint más iqényt is érvényesíthet. Ezeknél — adott esetben — a hibás teljesítés esetére meghatározott jogérvényesítési szabályok az irányadók. A külön jogszabályban foglaltak szerint egyéb polgári jogi szankciók alkalmazásának, illetőleg szabálysértési, vagy büntető eljárás megindításának is helye van. A gazdasági bírságról már volt szó. Ezt a jövőben a jogi személyeken kívül a magán- személyekkel és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságaival (gazdasági munkaközösség, polgári jogi társaság) szemben is ki lehet szabni. Ki kell szabni a bírságot, ha a jogi személy, illetőleg a magánszemély a törvény rendelkezéseinek megsértésével jelentős anyagi előnyre tesz szert, vagy a fogyasztóknak, illetőleg a versenytársaknak jelentős kárt okoz. A törvény e rendelkezéseinek érvényre juttatását nem bízza csupán a gazdasági tevékenységet folytatókra, illetőleg ezek érdekképviseleti szerveire, hanem azt a piacfelügyeletet gyakorló minisztérium (országos hatáskörű szerv) feladatává is teszi. Lehetőség van arra is, hogy az érdekeltek vitáik egyeztető eljárás keretében való rendezését kérjék. Az egyeztetést végző szerv állásfoglalása ajánlás, az tehát az érdekeltekre nem kötelező. Az egyeztető eljárás eredménytelensége esetén a sérelmet szenvedett fél számára a bíróság előtti jogérvényesítés útja nyitva áll. A vitás ügyek jelentőségére és a perek várható bonyolultságára is figyelemmel a törvény kimondja, hogy a törvény rendelkezéseinek megsértése miatt indult perek megyei bírósági hatáskörbe tartoznak. Dr. Gátos György együttműködés kiépítését, elmélyítését. A megállapodás lehetőséget teremt a biotechnológiai és az elektronikai együttműködés bővítésére, az anyag- és energiatakarékos technológiák közös kifejlesztésére és alkalmazására, munkaszervezési módszerek átadására, valamint a tudományos együttműködés szélesítésére a mezőgazdaságban és az élelmiszer-feldolgozásban. Hársfai István November helyett június? Gyorsan épül az új fertőtlenítő intézet Läufer László felvétele Magyar—japán tudományos együttműködési megállapodás
