Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)
1984-11-27 / 326. szám
1984. november 27., kedd Dunántúli napló 3 Változatlanul nehéz piaci helyzetben Kiútkeresés a DÉLKŐ- nél Új ígéretes nyersanyagok: a fonolit, a dolomit- és földpátos homok mm A Sopiana Gépgyár külföldön Beszámoló a csomagológépek párizsi világkiállításáról • • Üzlettel kecsegtető tárgyalások tőkés vevőkkel Lépnünk kell az elektronika és a robottechnika alkalmazásában Lezajlott Párizsban a csomagológépek világkiállítása. A seregszemlén a magyar külkereskedő, a Technoimpex közreműködésével bemutatta gyógyszercsomagoló automatáját — mégpedig működés — Továbbra is pang a piacunk. A csökkent kereslet miatt visszafogottan termelünk. így viszont kevesebb a bevételünk, a hasznunk, s az anyagiak miatt egyre nehezebb tartanunk az embereinket — fogad Szűcs János, a Dél-dunántúli Kőbánya Vállalat (DÉLKÖ) igazgatója. A beruházásuk, az ő esetükben az útépítések visszafogása válsághelyzetbe hozta a kőbányászatot. Éves szinten 5,5 millió köbméter követ tudtak kitermelni. Ma mennyire képes a DÉLKÖ? — Visszafogott termeléssel, csökkentett műszakszámmal és kevesebb emberrel is tudnánk hozni az évi 4,8 millió köbmétert. De évi 3,5 millió köbméternél több kőre még 1985-re sincs vevőnk ... . Pedig az embereink miatt is át kell vészelnünk ezt a nehéz időszakot. — Hogyan? — Drasztikusan csökkentjük költségeinket, és igyekszünk bérmunkával többletbevételhez jutni. A nagyegyházi külfejtésnél bérmunkában dolgozik japán dózerünk, homokrakodónk; vállaltuk a kőzetfúrást, lakatos munkákat végzünk, ezek összes- séaében néhány milliós árbevételt jelentenek. A tervezett 41 milliós nyereség helyett azonban örülnünk kell a 30 milliónak. e — Alaptevékenységük mégiscsak a kőbányászat. Sikerül abban újat hozni? — Terveztük útburkoló kiskockakő gyártását, de el kellett vetnünk, mert a külföldi partnernél végzett kísérleteknél a hasznos kihozatal csak 40 százalékos volt. Ilyen gyenge eredménnyel pedig mindenképpen aazdaságtalan lenne a gyártás. A Magyar Állami Földtani Intézet segítségével feltárt hosszúhetényi fonolitban reménykedünk: középszürke, színben és szépségben vetekszik a gránittal, iól feldolgozható. A Kőfaragó Vállalót eredményeitől tesszük függővé a kitermelését .. . — Az üvegiparral kapcsolatos elképzeléseik? — A gánti üzemünk zúzott dolomit homokjával változatlanul nagyon elégedett a Salgótarjáni üveggyár. Nemsokára üzembe helyezzük a (íécsváradi homokbányában a vasoxidot kiválasztó elektromágneses szeparátort az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság finanszírozásában. A szeparátorral üvegipari felhasználásra lesz alkalmas a pécsvára- di földpátos homok. — A kőpiacon felemás a helyzet: összességében lényegesen kevesebbet kérnek a DÉLKÖ-től a vevők, mint amennyit szállítani tudna, az 5/12-es szemszerkezetűből mégsem tudják kielégíteni az igényeket. — A mai útjavításhoz legalkalmasabb, az 5/12-es nemeszúzalékból nem győzzük a termelést, ráadásul az nem is a legkifizetődőbb. Mert számoljunk csak: 100 tonna 20 milliméter alá tört kőből csak 35 tonnányi az 5/12-es, 25 tonnányi a szinte eladhatatlan 0/5- ös, és 40 tonnányi a 12/20-as, ami iránt ugyancsak nagyot csökkent a kereslet. Ha ezt a 40 tonnát ismét tovább törjük, annak mintegy 60 százaléka lesz a keresett 5/12-es és 40 százaléka a szinte csak meddőhányóra kerülő 0/5-ös. Rengeteg energia, gép üzemóra, munkaerő kell hozzá, a vissza- töréssel is tovább nő az eladható, de az eladhatatlan rész is. A visszatéréshez újabb gépek kellenek .. A nagyharsányi rekonstrukciót követően jövő évben már el kell érniük a 900 ezer tonnás kapacitást, ott nincs ilyen gond, mert a 0/5-ös is tovább törhető talajjavításhoz. A nagyharsányi mészkő bármilyen formában kelendő. o A komlói bányában nem mészkövet, hanem andezitet termelnek. Storcz Imréné, az üzem adminisztratív vezetője: A szakmunkások jobban fizethető helyekre mennek — az pedig van elég a környéken —, hiányzik a motorszerelő és a villanyszerelő. Főleg a karbantartás kerül mind nehezebb helyzetbe az üzemen belül. Az átlagbérünk eléri éves szinten az 56 000 forintot. — A legkeresettebb 5/12-es, gondolom, nem okoz gondot a komlói bányának. — Tavaly röptörő beállításával növeltük a termelését, de az idei 190 000 tonnás megrendelésből még pillnatnyilag 60 000 tonnányi a hátralékunk. Igyekszünk, de nagyon nehéz... A november közepi ködös reggelen, a rövid bányajáráson tapasztalhatom: a 0/5-ösből annyi van, hogy Dunát lehetne vele rekeszteni. S ez nemcsak ielentős többletköltséget jelent, hanem tetemes árbevétel kiesést is okoz, mert 122 forintos áron értékesíthetnék tonnáját, ha lenne kinek. Megtudom: a háromszintes komlói kőbánya alsó, egyes szintje az igazi nagyüzem. A kettesen egyre több a köztes meddő, s a hármas, úgynevezett lefedési szintről a földréteg elhordása sem filléres tétel. De bármenynyibe is kerül, amíg él a kőbánya, n két termelő szintet művelni kell. — Mi tartja meg a kőbányá- szokat e nehéz helyzetben? Várható-e szakmájukban újbóli föllendülés? — kérdezem Szűcs Jánostól. — Bízunk a iövőnkben, tehát invekeznünk kell megtartani az embereinket. Talán rövidesen azonos elbírálás alá esünk a bányászattal, ha már kőbánvá- szok vagyunk. Ez a fajta elismerés minden szempontból sokat jelentene. Van jövőnk, még ha változtatnunk is kell a profilunkon. S talán megmaradnak az embereink is ... Murányi László •»»»»»►' # ' it'' ■' w Kovács Attila Az első lépések mindig bizonytalanok, még akkor is, amikor már túl vagyunk néhány évvel cr második x-en. Nem mindegy, hogy ki és hogyan nyújt segítő kezet, biztatást, támogatást a majdani határozott járáshoz. Két friss-diplomással beszélgettünk az indulásról. Mindketten pécsiek, az egyik épületgépész, a másik közgazdász. — Amikor augusztusban kezet fogtam leendő főnökömmel, már éreztem., hogy szükség lesz a munkámra — kezdte a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán végzett Kovács Attila épületgépész, aki a MÁV Épület- és Hídfenntartási Főnökségének pécsi építésvezetőségén kezdte el a pályafutását. — Tehát a fogadtatás jó volt. Mit gofidolt, milyen feladatokkal bízzák majd meg? — Arra készültem fel, hogy emberekkel kell dolgoznom, sőt irányítanom őket. Persze, ez nem megy egycsapásra, de úgy érzem, hogy minden esélyem megvan erre. Ahhoz, hogy középszintű vezetővé válhassak, munkatársaim, kollégáim nagy segítséget nyújtanak. A kezdő fizetésemre sem leRet panasz, 4000 forint. — Egy új közösségbe nehéz beilleszkedni, az első másfél hónap tapasztalatai alapján hogy ítéli meg, sikerült? — Úgy érzem, sikerült, sőt olyan kollektívába kerültem, hogy azt mondhatom szerencsés vagyok. Az én szakmám, amit idáig tanultam, az épületek fűtésének, vízellátásának, csatornázásának, gázellátásának biztosítása, illetve ennek a munkának az irányítása. Ügy érzem, elméletileg tisztában vagyok azzal, amit rám bíztak, most ezt a tudást kell átültetnem a gyakorlatba. A legfontosabb talán az, hogy megszerettessem magam azokkal a dolgozókkal, akik munkája nélkül nem tudok semmilyen eredAz első munkahelyen Az elméleti tudást kamatoztatni a gyakorlatban ményt elérni. Gondolom, ez számomra nem lesz nehéz, hiszen a főiskola előtt én is fizikai dolgozó voltam, meg tudom érteni az ő problémáikat is, s így az én munkám is könnyebb lesz. * Szeptembertől a DÉDÁSZterv- és üzemgazdasági főosztályának beosztott közgazdásza Ka- zimirné Arnold Zsuzsa. Eredetileg történelem—német szakos középiskolai tanár szeretett volna lenni, ám a szülők kérésére Pécsett maradt, s a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának lett a hallgatója. Itt az ipari tervező-szervező szakon végzett, de közben szorgalmasan tanulta a németet, melyből tanulmányai befejeztével felsőfokú nyelvvizsgát tett. — Júniusban már egy hónapot itt töltöttem szakmai gyakorlaton, így mostani munkatársaimat volt alkalmam megismerni, akik hozzám hasonlóan fiatalok, s ez nagyon megköny- nyíti a beilleszkedést. — Milyenek az első benyomások? Kazimimé Arnold Zsuzsa — Közgazdász rendszer-szervezőként dolgozom, a munkám érdekel, valójában számítógépes programozással foglalkozom. Persze, még nem látom át a vállalat egészét, ehhez idő kell. A fizetésemmel meg vagyok elégedve, 3700 forint, pluszként pedig megkapom a felsőfokú nyelvvizsgámra a 15 százalékos nyelvpótlékot. — Az egyetemről kikerülve első munkahelyén került-e olyan helyzetbe, amire nem számított, amire nem készült? —• Talán a korán kelés. Most háromnegyed hatkor kelek, de már megszoktam. Ami új, az az, hogy nem ismertem idáig a főnök—beosztott kapcsolatot. Az egyetemen tanárainkkal partnernak éreztük magunkat. Egy munkahelyen ilyen ritkábban létezik, az emberi kapcsolatnak más a jellegük. A fontos az, hogy egy kezdőnek legyen kellő határozottsága — úgy érzem, nekem van —, kivívhatja magának azt a jó értelemben vett tekintélyt, amellyel a kezdő lépéseket, az ismerkedést, a beilleszkedést higgadt légkörben teheti. Právicz L. A budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Köz- gazdasági Továbbképző Intézetének pécsi regionális bizottsága és a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara közös szervezésében az ipari szak mellett 1985 februárjában az élei- miszergazdasági szakon is megkezdődik a szakközgazdászképzés. Az oktatás célja a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatoknál és szövetkezeteknél, valamint az irányító és felügyeleti szerveknél dolgozó, gyakorlattal rendelkező közgazdászok, erdőmérnökök, agrár-, illetve kertészmérnökök szakosított köz gazdasági továbbképzésének biztosítása. A képzés keretében a korszerű gazdasági, vezetési, szervezési és tervezési, valamint számviteli ismeretek nyújtása mellett külön súlyt kívánnak helyezni a marketing, továbbá a kisszámítógépekkel kapcsolatos ismeretek elmélyítésére. A képzés ideje négy félév. A félévenként kötelező óraszám 100 óra. A szakközgazdászképzés szakdolgozat elkészítésével és államvizsgával zárul. Azok a hallgatók, akik a tanulmányi és vizsgakövetelményeknek eleget tettek, közgazdasági alapvégzettség esetén szakközgazdász, mérnöki alapképzettség esetén pedig mérnök-közgazdász oklevelet kapnak. A jelentkezési lapot és a szakkal kapcsolatos tudnivalókat a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen (Rákóczi út 80.) dr. Sántha Attila docensnél lehet beszerezni. Jelentkezési határidő: december 14. közben — a pécsi Sopiana Gépgyár is. Az egy hétig tartó kiállításon a vállalat négy szakembere fordult meg, egyszersmind azért is, hogy tájé- kozódjon, csomagolástechnikában merre tart a nemzetközi élvonal. — Milyen üzleti sikerrel jártak, mit tapasztaltak? - kérdeztük Herbst Ferencet, a Sopiana Gépgyár műszaki igazgatóhelyettesét. — Rendkívül nagy volt űz érdeklődés, többen, francia és más nyugat-európai cégek is kérték, tegyünk részükre ajánlatot, s nemcsak a gyógyszercsomagoló gépre, hanem az általunk prospektusok segítségével bemutatott többi csomagológépre is. Tárgyaltunk a Technoimpex által létrehozott közös magyar-francia vállalat, a Berma vezetőivel is. Nagyon reménykedünk, közreműködésükkel sikerül bekerülnünk a nyugat-európai piacra, sőt az egykori francia gyarmatokra, melyek gazdaságára Francia- ország ma is nagy befolyással van. Komplett csomagológépeket szeretnénk eladni, ami eddig még nem sikerült tőkés viszonylatban. Felvetődött még termelési kooperációk létrehozásának gondolata, ebben is számítunk a magyar—francia Berma cég segítségére és közreműködésére. — Mit láttak, mit tapasztaltak Párizsban, merre tart a világ csomagológép-gyártó ipara? — Az elektronika és a robot- technika messzemenő alkalmazása — ez a két alapvető irány, amiben nekünk is feltétlenül lépnünk kell, ha be akarunk kerülni gépeinkkel a tőkés piacokra. — Az utóbbi években a Sopiana Gépgyár külföldi kapcsolatai kiterjedőben, több nemzetközi kiállításon is részt vettek. Mi a további menetrend? — A hazai kiállítások mellett jövőre részt veszünk a lipcsei és a brnói vásárokon, majd Moszkvában a hazánk felszabadulása 40. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi magyar kiállításon. Itt a Chemi- mas fővállalkozó céggel közösen egy komplett alumínium- tubus-gyártó gépsort állítunk ki, amiből jelentős mennyiségeket szállítottunk és szállítunk a Szovjetunióba. Szeretnénk továbbá összehozni egy közös kiállítást Algériában a svájci Tourpac céggel. Erről éppen Párizsban állapodtunk meg. A svájciaktól éppen most vásároltunk meg egy — az élelmiszeriparban használatos — vákuumcsomagoló-gépet, s a szerződést már csak a Külkereskedelmi Minisztériumnak kell jóváhagynia. Ezzel a géppel az arab piacot szeretnénk megcélozni — mondta rövid útibeszámolója végén Herbst Ferenc, a pécsi Sopiana Gépgyár műszaki igazgatóhelyettese. Miklósvári Z. Élelmiszer-gazdasági szakközgazdász-képzés indul Pécsett
