Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)

1984-11-26 / 325. szám

Pávics Jutkának Pesten tapsolnak A 13 éves, vékonyka kis­lány nyitott ajtót a postás­nak, aki bizalmatlanul pislo­gott a csitrire. A komoly sum­ma nevére szólt, nem tehe­tett mást, leszámolta. Kíván­csisága azonban nem hagyta nyugton, puhatolózni kezdett. Pávics Jutka készségesen vá­laszolt: — Az Állami Balett Inté­zetben tanuíok. Egy napon be­jött az óránkra Péter László tánckoreográfus és néhány osztálytársammal kiválasztott Palásthy György gyermekmu­sicaljéhez, a „Tótágas”-hoz. A kis gyermeksztárt kétszer fedezték fel. Először a Jókai utcai Általános Iskola torna­óráján látott nagy ígéretet a kecsesen mozgó kislányban a Balett Intézet Pécsre látogató munkatársa. Jó néhány esz­tendő eltelt azóta. Ki tudná megszámolni, hány pár spicc-cipőt nyűtt el Bu­dapesten az elmúlt 9 év alatt? Az érettségi bizonyít­vány megszerzése után 1 évig művészképzőbe járt és főisko­lai tantárgyakat tanult: tánc. történetet, filozófiát, világné­zetet, zenetörténetet és egy idegen nyelvet (németet). A drezdai balett intézetbe évente, a világ minden tájá­ról küldenek — kéthetes kur­zusra — egy-egy növendéket. 1983-ban ő kapta a kikülde­tést: Balettmesterei közül Handel Edit Liszt-díjas mű­vészt, a Pécsi Balett egyik alapító tagját és Havas Fe­rencet, az Áílami Operaház Kossuth-díjas magántáncosát említi. Példaképe, gyermek­kora óta változatlanul: Pon- gor Ildikó. Pávics Judit most 20 éves. Vajon mit adott neki a Ba­lett Intézet, azon lehetősége­ken kívül, hogy színpadon táncolhat és fogadhatja a közönség tapsát? — A zenét ma már balet­tes füllel hallgatom. Elképze­lek rá egy-egy betétet, kore­ográfiát. A cselekményes ba­letteket (amiben kosztümben táncolnak) a laikus is megér­ti, a modern darabok azon­ban számunkra sem mindig egyértelműek. De ez nem is baj, hiszen a koreográfus el­érte célját, továbbgondolásra késztette a nézőt. — Nagyon szerettem a „pás de deux”, vagyis az emelésórákat: Pontos, hogy ne vegyék észre, mennyire megerőltető a férfitáncos munkája. Nekünk nőknek — főleg az akrobatikus emelé­seknél — a félelmünket kell leküzdenünk. Az első hónapokban még honvágya volt, de az idő mú­lásával igazi pesti hölgy lett belőle. A Pécsi Baletthez is szerződhetett volna, de a nyomtatványt a Fővárosi Ope­rettszínháznál írta alá. — Nagyon megszerettem Pestet. Meg aztán... itt a kiugrási lehetőség is na­gyobb. Persze, tisztában va­gyok vele, nem elég az aka­raterő, a szorgalom, a tehet­ség, nagy adag szerencse is kell hozzá. Az Erkel színházbeli vizs­gaelőadás után napvilágot látott róla az első kritika: „Tiszta tánc, gazdag érzelmi töltés jellemezte, igazi mű­vészi élményt nyújtott." Stausz Csaba Az ITI főtitkára Budapesten Vasárnap elutazott Budapest­ről André-Louis Perinetti, o Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) főtitkára. Látogatása során megismerkedett az ITI Magyar Központjának tevékenységével, a színházak munkájával, s esz­mecserét folytatott a kultúra e területének szakmai irányítói­val is. Elutazása előtt nyilatko­zott az NTI munkatársának: — A 36 éves intézmény leg­fontosabb feladata, az orszá­gok színházi életének kölcsönös megismertetése, a kapcsolatok elmélyítése, s Latin-Ameriká- bon, Ázsiában és Afrikában ezeknek a színházi kapcsola­toknak a megteremtése. Az ITI- nek 65 tagországa van — mon­dotta. Céljai elérésére munká­jába bevonja a színházi tudó­sok, színészek, technikusok, kri­tikusok, könyvtárak és múzeu­mok nemzetközi szervezeteit, szövetségeit. Románc, pravoszláv kórus, kemény rock Az első szovjet rockopera A moszkvai Komszomol Színházban már játsszák Gróf Rezonov már a múlt század elején orosz—amerikai együttműködést akart. 1806- ban két vitorlóshajót megra­kott tehát mindennel, ami a nagy útra kellő dolog, s elin­dult Kaliforniába. Régi histó­ria, elfelejtett história. Vozs- nyeszenszkij, a modern szovjet költő egyik amerikai útja kel­lett hozzá, hogy ismét előbúj­jék a múltból. Rezonov, az orosz gróf /nár régen elpor­ladt Szibériában, ahová az amerikai út végeztével Alasz­ka után eljutott. Tüdőgyulladás vitte el a nagy hóbirodalom- ban. Vozsnyeszenszkij, a költő azonban fölfedezte a történe­tet, az ő verseit meg már ko­rábban remekmód magyarra fordította Veress Miklós. A történet — várhatóan egy remekmű színháztörténeti— je­lentőségű bemutatója — itt fordulatot vesz. A Fővárosi Operettszínház az ősszel egy hétig vastapsos sikersorozatot aratott Moszkvában, fogadás az ottani magyar nagykövet­ségen, megjelenik egy karcsú, szakállas fiatalember: Alekszej Ribnyikov, a Juno és Avos cí­mű első szovjet rockopera ze­neszerzője. Kattan a fényképe­zőgép, a fiatalember megkap­ja a magyar kollégák rámenős kérdéseit. Megéri, mert az ope­rett világfővárosából, a rockot is bemutató Theater an der Wienből Kari Döntsch igazga­tó-főrendező is vadászik a Ju­no és Avos előadási jogáért. Horváth Zoltán operarendező — a Fővárosi Operettszínház főrendezője — visszarepül Moszkvába: a zene remekszép, az előadás is az. Tehát: már­cius 29-én bemutató Pesten. Hallgatjuk a kazettát a fő­rendezői szobában. Nemrég ment el Veress Miklós. A költő mostanság az Operettszínház­ba jár, zenés színházat tanul­ni. Tudomásul vette már, hogy újra kell fordítania Vozsnye­szenszkij verseit, ezúttal a pro- zódia szerint, tehát énekelhető dalszövegnek. Horváth Zoltán a kazetta és a moszkvai elő­adás alapján összegez:- Három eredőből fakadó muzsikát ötvözött Alekszej Ribnyikov: az orosz románc, pravoszláv egyházi kórus és a kemény rock forrott egybe a „Juno és Avos”-ban. A cím egyébként gróf Rezonov két hajójának mitológiai nevéből áll, de Magyarországon sze­rencsésebbnek tartjuk a pro­dukció címének A remény-t. Az Avos szó ugyanis ezt je­lenti. Moszkvában nem a nagyzenekari partitúrát játsz- szák, hanem annak egy rock­együttes számára megfelelő változatát, s a Komszomol színházbeli előadás erősem táncközpontú.- A magyarországi milyen lesz?- Mi az eredeti nagyzene­kari partitúrát játsszuk el, eb­ben a tekintetben Pesten lesz ennek a rockoperának az ős­bemutatója. A tánc az egyéb műfajokkal arányosan ötvöző­dik majd. A többi még színházi titok. Hiszen a dalszővegfordítás, koreográfia, kottamunkálatok még nem fejeződtek be. így szereposztás sincs még. Csak Horváth Zoltán fejében. De a „Juno és Avos”, vagyis „A re­mény" nagy színházi tettnek ígérkezik. Továbbá most már a moszkvai lemezboltok is a rockszerető ifjúság vadászterü­letévé váltak, mert az ifjabb turisták hazahordják a rock­opera lemezváltozatát. Földessy Dénes Kis Katóka Az elmúlt héten többszörösé­re nőtt az országban a távír­dák forgalma. Jöttek-mentek a selyemrézkarc dísztáviratok az Erzsébeteknek és Katalinoknak. Külföldről már péntek este meg­érkeztek az első névnapi jókí­vánságok. Katalin, Erzsébet, Mária, Anna, sok-sok nő, lány, asszony viseli ezeket a neveket, von köztük olyan, akiről még vi­rágot is elnevezett a népnyelv. Katalin-rózsának hívják a fod­ros szirmú, cirmos, tenyérnyi nagyságú nemes krizantémot. E kedves nevet viseli a gyerekek kedvence, a hétpettyes katica­bogár is. A görög Aeikatherine rövidü­lése, ami pedig egy egyiptomi névből származik. Eredeti jelen­tése: korona. A görög alak for­dítása: mindig tiszta. A történe­lemben és a katolikus egyház történetében több Katalint is számon tartanak. A név e ke­resztény naptárBa Alexandriai Szent Katalin emlékére került be. A legenda szerint Katalin egy pogány király lánya volt. Az okos, szép lány korán át­tért a keresztény hitre, Krisztus jegyeseként is emlegették. Ma- xentius császár kegyetlenül megkínozta, mert feleségül kí­vánta venni és hite elhagyásá­ra akarta kényszeríteni. 305-ben halt vértanúhalált. A Domon­kos-rendi Szienai Szent Katalin vetett véget a pápák avignoni fogságának. XI. Gergely az ő rábeszélésére tér vissza Avi- gnonba, az örök városba 1376- ban. Pestises betegeket ápolt élete hátralévő részében Szie­nai Szent Katalin és II. Pius 1461-ben avatta szentté. II. Katalin cárnő szorgalmaz­ta az orosz városok közül Ogyessza megalapítását, 1794- ben Szuvorov lerakja a majda­ni kereskedelmi kikötő alapjait. A magyar történelemben Dobó Katica viselte ezt a nevet. Fogadás a moszkvai magyar nagykövetségen. Balról jobbra: Alekszej Ribnyikov, Horváth Zoltán, Marik Péter — várhatóan Rezonov gróf alakítója — és Horváth Gyuláné művészeti főtitkár. Felnyitották a szarkofágot Különös éjszakai munka folyt alig két hete a budai Mátyás­templomban: november 13-ról 14-re virradó éjszaka a magyar királysírok azonosítására ala­kult bizottság felnyittatta a templomban lávő két kőszarko­fágot: az egyik, az északi mel­lékhajóban álló, tartalmazza III. Béla király és első felesége, Chatillon Anna (Ágnes) földi maradványait, az altemplomban lévő pedig az eddigi feltevések szerint I. István király család­tagjainak csontjait rejtheti ma­gában. Mint arról már korábban a sajtóból értesülhettünk, tudós Művészeti világhíradó AMADEUS. Milos Forman, a cseh származású hollywoodi filmrendező forgatta Peter Shaffer: Amadeus cí­mű színpadi művéből készült, azonos című Mozart-életrajzi filmet. Mozartot Tom Hulce, Konstanzát Elisabeth Berridge alakítja. (Képünkön: Eli­sabeth Berridge, a film egyik jelene­tében.) KUBISTA BÚTOROK. Pavel Janók (1882—"i956) korának avantgárd cseh építőművésze kubista stílusú bútoro­kat is készített. A nehezen használ­ható bútorokból különleges kiállí­tást állítanak össze Prágában. SZÜLETÉSNAPOK. Idén ősszel töl­tötte be 90. életévét Heinz Kinder­mann, a Bécsi Egyetem Színháztudo­mányi Intézetének megalapítója, az eddig leggazdagabb, tízkötetes, né­met nyelvű európai színháztörténet szerkesztője, s az első — egyébként reneszánszkori — színházi közönség­lélektan írója. Katherine Hepburn, négyszeres Oscar-díjas és kétszeres New York-i kritikusi díjas amerikai színésznő novemberben volt 75 éves. Ormándy Jenő karmester, aki 1939- től 1980-iq a Philadelphiai Szimfoni­kus Zenekar vezető karmestere volt, november 18-án ünnepelte 85. szüle­tésnapját. AFROTÁNC EURÓPÁBAN. Bob Curtis balettművész, Compagna Afro Donca nevű együttesének Fit and Fun (Szeszély és jókedv) címmel, új ba­lettot tervezett, dzsessz zenére. Az új táncművel európai körútra indultak. Földessy Új lépés a magyar királysírok azonosításában hétfői bizottság alakult a magyar ki­rálysírok azonosítására és ez év június 4-én felnyitották a szé­kesfehérvári, királyi csontokat tartalmazó tömegsírt. A koráb­bi feltárások, kutatások — így az ötven évvel ezelőtti is — szakszerűségben jó néhány kí­vánnivalót és zavart hagytak maquk után. A nemrég kezdő­dött újabb kutatások során a szakemberek — régészek, tör­ténészek, orvosszakértők, ant­ropológusok — megpróbálják a rendelkezésre álló legmoder­nebb módszerekkel azonosítani a meglévő, de összekevert kirá­lyi csontokat. III. Béla és fele- séqe koporsóját is ebből a cél­ból nyitották föl. Az ő földi ma­radványaik ugyanis egyféle etalont, összehasonlító mintát jelentenek a szakemberek szá­mára. Mind ez ideig ugyanis a magyar királysírokból ezek az egyetlen hiteles, azonosított csontvázak. III. Béla király és Chatillon Anna koporsóját még 1848 de­cemberében találták meg Szé­kesfehérvárott. Ugyanekkor a királyi koporsó mellett, illetve lábánál még három sírt talál­tak, bennük egy fiatal férfi csontvázát, egy erősen sérült férfi csontvázát, valamint egy fiatal nő tetemét, medencéjé­ben 7—8 hónapos magzat csontvázával. A lelet a Nemzeti Múzeumba került, majd onnan 1862-ben a Mátyás-templom eayik kriptafülkéjébe, A század véqén a Mátyás-templom fel­újítása után — Ferenc József pénzadománya révén — kapott méltó nyugvóhelyet a templom északi mellékhajójában lévő Szentháromság-kápolnában III. Béla és felesége. A csontokat és halotti ékszereket üveg ládá­ba és amarantfa dobozba tet­ték, majd ezeket rézkoporsóba, végül pedig mészkő szarkofág­ba helyezték 1898. október 21- én országos gyászünnepség ke­retében. Az ismeretlen csont­vázakat pedig az altemplom vörös mészkő szarkofágjába te­mették el. Ebbe a szarkofágba 'később — 1900. június 27-én —­több más olyan azonosítotton, a székesfehérvári királysír fel­tárásából származó csontvázle­letet temettek el, amelyeket 1862-ben találtak. Hogy kiknek a földi maradványai ezek, ar­ról egyelőre csak feltételezések vannak. Ezek szerint I. István király családtagjairól lehet szó: nővéréről, Péter király anyjáról, Vazulról, Szár Lászlóról, Kál­mán királyról és feleségéről, esetleg István király gyermek­korban elhunyt fiáról, fiairól. A Mátyás-templom újbóli res­taurálásakor 1967-ben felnyitot­ták már egyszer IIÍT Béla és fe­lesége kőkoporsóját, s az ak­kori .vizsgálatok megerősítették a korábbi véleményeket: a csontvázak biztos, hogy III. Bé­láé és első hitveséé. így lehet most ez a lelet a többi csont­váz azonosításához minta. A sors különös igazságosztása, hogy 111. Béla király mint ural­kodó is mintául szolgált utó­dainak. A trónra 1172-ben ke­rült és 1196. április 23-án hunyt el, viszonylag fiatalon, alig 48 éves korában. Negyed század alatt nagy tekintélyt szerzett or­szágunknak és saját magának. Nem győzelmes háborúkkal, ha­nem országszervező, országépí­tő tevékenységével. Az uralko­dás és a diplomácia művésze­tét gyermekként és ifjúként Bi­záncban, mint a császári trón várományosa tanulhatta meg. Közvetlen utókora hódolattal és tisztelettel emlékezett vissza rá: Anonymus a „dicsőséges” jelző­vel, unokája, IV. Béla a „Nagy” melléknévvel illette. Gyermekei csak az első, az antiochiai Chatillon Anna hercegnővel kö­tött házasságból születtek. Va­lószínű, hogy ezért is temettet- te első felesége mellé magát. Halálakor mérgezésről suttog­tak. Albericus francia szerzetes krónikás szerint a honfoglaló Ond vezér nemzetségéből szár­mazó Kálón pécsi püspököt gyanúsították a merénylettel, alighanem alaptalanul. D. I. Közületek, figyelem! T ermelőszövetkezetünk • FELAJÁNLJA FELESLEGES ESZTERGÁLYOS KAPACITASAT Cím: Szentlörinci „Úttörő” Mgtsz Érdeklődni: a műszaki vezetőnél Telefont 71-107 Iff. Béla csontváza összehasonlító minta

Next

/
Thumbnails
Contents