Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)
1984-11-26 / 325. szám
Munkatársunk Münchenben Előbb csak kétszintes sorházakban Félkész lakások Jól vannak a pécsi sziámi ikrek Bálintka az ujjarnba kapaszkodott München, Lindwurm Strasse, Kinderklinik der Universitet. Ez a címe annak a 120 ágyas gyermekklinikának, amelynek a 70 ágyas sebészeti osztályán fekszenek a szétválasztott pécsi sziámi ikrek. A kórteremben az öt kis rácsos ágy közül a két középső az övék. Mosolyogtak!... Mosolyogtak a nővérekre, mosolyogtak rám, amikor hozzájuk szóltam. Bálintka vidáman rázta a kezébe adott kis számológép színes golyóit és gőgicsélt hozzá. Szinte hihetetlen, hogy ez a csöpp gyerek aliq egy hónapja esett át élete második, súlyos műtétjén. Csak amikor a fehérköpenyes orvost láttáik közeledni, görbült le a szójuk és pityeredtek el. A Hétfői Dunántúli Napló július 23-i számában adtunk hírt arról, hogy az 1983. október 13- án született pécsi sziámi ikreket Münchenben sikeresen szétválasztották. Akkor dr. Pintér Andrástól, a Pécsi Gyermekklinika adjunktusától kértünk tájékoztatást a műtétről. Az ő közvetítésével kerültek ugyanis a gyerekek Münchenbe, arra a klinikára, amelynek professzora dr. Waldemar Hecker, már több sikeres műtétet hajtott végre sziámi ikreken. Ugyancsak dr. Pintér András vállalta személyesen a gyerekek kiszállítását is és tagja volt a szétválasztó operációt végző orvosi teámnak. Az első operációval tulajdonképpen az összenőtt közös medencét és a belső szerveket választották szét. A második műtétre (amelynek megtörténtéről a november 18-i számban rövid hírt adtunk), azért volt szükség, hogy a nyitott medence csontjai és ezzel a lábak is normális helyzetbe kerüljenek. A gyermekek ezután majd tanulnak járni. * Dr. Waldemar Hecker professzor és az általa vezetett gyermeksebészeti -klinika világhírnévre tett szert, az összenőtt ikerpárok sikeres szétválasztásának számát tekintve a világon elsők. Hecker profesz- szor a klinikáján fogadott. Megkértem, mutassa be a magyar olvasóknak a klinika munkáját és beszéljen a pécsi ikrek operációjáról, kilátásaikról.- Professzor úr, úgy tudom, az ön klinikáján hajtottak végre legnagyobb számban sikeres műtétet összenőtt ikerpárokon. — Meggyőződésem, hogy más országok, így például Magyarország gyermeksebészei is rendelkeznek azzal a szakmai tudással, hogy ilyen műtéteket elvégezzenek. Mi azért vagyunk szerencsés helyzetben, mert a klinikánk a legkorszerűbb műszerekkel van felszerelve, ami biztosítja ezeknek a műtéteknek a sikerét. összesen 10 ilyen operációra került sor. Hat volt sikeres és a hetedik a pécsi ikerpáré — mondta a professzor. — Hogyan került arra sor, hogy ön vállalta a pécsi ikrek műtétjét? — Bőseiben megrendezett nemzetközi gyermeksebészeti konferencián találkoztam dr. Pintér Andrással, és ő ott beszélt nekem róluk. Mivel négy évvel ezelőtt hasonló módon összenőtt ikreket sikerrel választottunk szét, ennek dokumentációját átadtam neki, majd megállapodtunk abban, mi módon kerülhet sor a műtétre. — Az ikreket már 1984. május 7-én Münchenbe szállították, a műtétre azonban csak június 28-án került sor. — Minden sziámi iker másképpen van összenőve. Hiába volt előzőleg olyan esetünk, ahol a pécsiekhez hasonlóan, közös medencecsonttal születtek, nincs két egyforma eset. A műtét előtt pontos képet kell kapnunk a csontok és a belső szervek elhelyezkedéséről. Amig erről alapos diagnózis nincs, nem foghatunk hozzá az operációhoz. — A második műtétet, amely- lyel a lábak helyzetét korrigálták, csak az egyik gyermeken hajtották végre. Miért? — A két gyermek közül Bálint épült fel gyorsabban az első műtétből. Ö már olyan állapotban volt, hogy kockázat nélkül vethettük alá a második beavatkozásnak. Tamásnál azonban gyulladás és lázas állapot lépett fel. Amíg ez nem rendeződik, nem nyúlhatunk hozzá. Bálint, ha nem jön közbe semmi komplikáció, karácsonyra már otthon lehet, Tamásról egyelőre nem tudok nyilatkozni. (Az első ikerpár, amelyet ezen a klinikán választottak szét, most 20 évesek, Amerikában élnek. A pécsiekhez hasonló rendellenességgel született ikrek Törökországban élnek. Egy évvel ezelőtt, hároméves korukban a klinika fiatal orvosa meglátogatta őket, és bár csak az ikerpár egyikével találkozott, meggyőződhetett, ugyanúgy futott, ugróit, mint társai.) * Bálintot és Tamáskát a fotózáshoz kiemelték a kiságyukból. Tetszett nekik a villanás, a „sajtószereplés’’, Tamás nem is volt hajlandó engedni, hogy visszafektessék, Bálintka pediq amikor visszatették, olyan erővel kapaszkodott az ujjarnba, mintha soha nem akarná elengedni . . . Sarok Zsuzsa Érdemes-e félkész lakást készíteni? A kérdésre Pécsett nemleges válasz fogalmazódott meg. És másutt? Pl.: Zalaegerszegen? Farkas József, a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója tömör válasza így szólt: „Mi ezt politikai kérdésként kezeljük" s nyomban az ÉVM-re hivatkozott, amey irányelveket adott ki a félkész lakások készítésére, s ajánlotta az építőipari vállalatoknak a vele való foglakozást. így folytatja: — Saját tervező részlegünk kétszintes sorházak tervét dolgozta ki a KISZ és a városi tanács kezdeményezésére. A 3 és 4 szobás, 92 és 109 négyzet Kezük munkája a Székesegyházban Egy elfelejtett pécsi építészdinasztia Svájcból érkezett a három olasz nevű testvér Száz—kétszáz év néz vissza ránk arról a fényképről, amely nemrég került a pécsváradi Várbaráti Kör gyűjteményébe. Az eddig családi tulajdonban rejtezett kép egy régi, kevéssé ismert pécsi építészdinasztia, a Gianone család múltjára, tevékenységére derít most fényt. Kétszáz évvel ezelőtt, Svájcból kerekedett fel három testvér, Gianone Péter, Ágoston és Antal, hogy Magyarországon találjon megélhetést. A kőfaragó Péter a múlt század első évtizedeiben már ott dolgozik a pécsi Székesegyház Pollack Mihály-féle átépítésénél. A tornyok jól megkülönböztethető sárgás homokkövei testvére, az ugyancsak kőfaragó Ágoston budafai kőbányavállalkozásából kerülnek a nagyszabású építkezéshez. A következő generációban, Gianone Ágoson gyermekei között is van megbecsült kőfaragó Gianone János személyében. Halála után az ő műhelyét veszi át a másik, jól ismer pécsi építészcsalád tagja, Piacsek Károly, s a műhely a két háború között is működik a Zsolnay utcában. A második generáció tagja az ifjabb Gianone Ágoston is, akit Zelesny Károly fényképe örökít meg, s aki száz éve, 1884-ben halt meg. Kezében a mérőműszerek, az előtte álló asztalon az emlékműterv az építész, az építtető munkájára utalnak. A kő, amelyen lábát pihenteti, a kőfaragó ősök emlékét idézi. A kép hátterében Gianone Ágoston legkedvesebb munkája, a pécsváradi új városháza rajza látható. Az egykori vándorló iparosok gyermeke ugyanis már nemcsak kőfaragó, nemcsak vállalkozó. Maga is tervez épületeket és ott van a kivitelezésüknél. Az ő munkája a régi Belvárosi Iskola, a Széchenyi térre néző utcasarkon. Ő tervezte a Bem utca 2. számú kétemeletes bérházát és legkedvesebb művét, a pécsváradi új városházát. A pécsváradi öregek még pár évtizede is emlékeztek arra, hogy a mai általános iskola volt a régi városháza Pécs- várad főutcáján. Ezt váltotta fel a múlt század közepén a kéttornyú, romantikus stilus- ban, gótikus ablakokkal megépített „új városháza”, amely 1966-ig szolgálta a közigazgatást. Az érdekes, reprezentatív középület azóta a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézethez tartozik. Érdekes adat az is, hogy az olasz nevű svájci család tagjai Pécsett magyarrá lettek, nevüket is magyar módra ejtették, házasságok révén rokonságba kerültek a Piacsek családdal és számos alkotó személyiségeikkel gazdagították a pécsi intelligenciát. Noha nevüket ma már senki sem viseli Pécsett, alakjuk, munkásságuk érdekes színfolt Pécs, illetve Pécsvárad történetében. Gállos Orsolya „Ez számunkra politikai kérdés” — mondja a ZÁÉV igazgatója méter alapterületű lakásokat — 24 darabról van szó — a jövő év első felében kezdjük építeni a csácsi lakótelepen, — Mi bennük a félkész? — Az OTP kívánsága szerint a földszintet — itt egy szobán kívül a konyha, a WC és a fürdőszoba van —■ készre csináljuk, hoqy a vevő birtokba vehesse a házat. Az emeleten vannak a többi szobák és még eqy fürdőszoba, ezekben a puszta falakon kívül semmi sem lesz, a tulajdonos az emeletet a saját szájíze és lehetőségei szerint fejezi be. — Miért előnyös ez a vevőnek? — Előzetes számításunk szerint mintegy 140 ezer forinttal olcsóbban juthat a lakáshoz. — És miért jó az építőipari vállalatnak? — Mint mondtam: a fiatalokat lakáshoz segíteni — ez számunkra politikai kérdés. De a félkészen átadott lakásoknál éooen az a szakipari kapacitás szabadul fel, amiben általában hiány van, s ezt másutt tudjuk foglalkoztatni: tapétázás, padlóburkolat, csempézés, fürdőszoba szerelvényezése, festés-mázolás...- A további tervek? — Ez ilesz az első ilyen vállalkozásunk, ezzel szeretnénk megkedveltetni a fiatalokkal ezt a formát. De már most érdeklődik Nagykanizsa, Keszthely és Lenti is. A munkára november 15-én önálló és önelszámoló építésveeztőséget hoztunk létre, hogy a költségszintet mérni lehessen: netán mérsékelhetjük az építési költséget és a lakásárat is.- A félkész lakás akció kézenfekvőnek látszik ilyen, tehát kétszintes ház esetében. De elképzelhető-e ez a hagyományos lakásformánál? — Jövőre a vállalati fiataljaink számára akarunk kísérletként indítani eqy 42 lakásos társasházat hasonló módon. Ott már nehezebb az elválasztás, hiszen pl.: a fűtést az egész lakásban be kell szerelni. Úgy g end óljuk, hoav egy szobát a mellékhelyiségekkel együtt készre csinálunk, s a többit adtjukát befejezetlenül. Itt esetlleq 70 ezer forint lehet a fiatal számára a megtakaríatás a lakásárban. Hársfai István Az íz nem számít... Az ételfotózás titkai A modellező szakács csak a látványra ügyel A színes fotókkal illusztrált szakácskönyvek,, vagy a Magyar Konyha képein még a legegyszerűbb ételek is csábítóak, a húsokon látszik: ropogósra sültek, a köretek, saláták frissek és a lehető legszebb színűek. Ezek az étvágygerjesztő fotók trükkökkel, kegyes csalásokkal készülnek. A receptek illusztrálására szolgáló fotók elkészítése külön művészet, a fotósok és a szakács összehangolt munkájára van szükség. A felvételek készítését megelőző legizgalmasabb munka a szakácsé, aki ezúttal nem főz, hanem az étel- modellt készíti el. Ilyen ételmodellezéssel foglalkozik a Magyar Sajtó Házának konyhafő- nök-helyetese, Perl László is, akit megkértünk, avasson be bennünket az ételmodellezés néhány titkába. — Ilyenkor még az előkészületek is máshogy zajlanak, például nagyon fontos, hogy a modellt készítő szakács maga legyen az anyagbeszerző is. Már hajnalok hajnalán kimegyek a nagyvásárcsarnokba, s a legszebb, legfrissebb árukot választom ki, legyen az bármilyen drága. Egyetlen döntő dologra kell koncentrálni, s ez a látvány! — Eszerint ilyenkor semmit sem számit az íz? — Teljesen mindegy, milyen az íze, csak a kép legyen szép és hihető. A fotózásra készített zöld körítést soha nem főzzük meg, csak éppen leforrázzuk és szódabikarbóna vagy citromlé segítségével fixáljuk színét, állagát. Ugyanakkor persze arra is kell vigyázni, hogy teljesen nyers se maradjon, — A húsételeknél milyen trükköket alkalmaznak? — Éppen csak betesszük a forró sütőbe s csak addig marad ott, amíg a felülete megfelelő pörzsanyagot nem kap. Ha flekként fotózunk, akkor a felvétel készítése előtt olajban föloldott pirospaprikával kenjük be. Az étel beállításáT, a világítást, a hátteret a fotósok tervezik, s nagy egyetértéssel kell összedolgoznunk, mert például a háttér színétől függően sütöm világosabbra vagy söté- tebbre a rántott csirkét — Mióta foglalkozik ételmodellezéssel? — Körülbelül két és fél—három éve, korábban a Vendéglátás, most pedig a Magyar Konyha számára készítek modelleket. Nem könnyű dolog, ennek a sokat emlegetett látványnak esztétikusnak, gusztusosnak, evésre, főzésre csábítónak kell lennie, s egy szakács- könyvnek vagy egy gasztronómiai folyóiratnak egyáltalán nem mindegy, milyen fotókkal illusztrálhatja receptjeit. Dücső Csilla Perl László két ételmodellje a Magyar Konyhából: a hideg zöldségpástétom és a barackos csiga Zalaegerszegen
