Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)

1984-11-23 / 322. szám

mmcmtüit Tlaplo 1984. november 23., péntek Üj kezelési lehetőségek a szív és érrendszeri betegségeknél j/ Érsebészet, számítógép, elektronika Lesz-e elegendő meleg holmi? Cipők, ruhák télire Divatcsizmák Szigetvárról, szőrmebéléses lábbelik a Duna Cipőgyárból Felújítás jövőre - négymillióért Megszépül a Petőfi mozi A pécsi Petőfi mozi alapozá­sának ötvenedik évforduló­ján - a tervek szerint — meg­újulva fogadja a filmkedvelő­ket. E cél érdekében 1985 má­jusától négy hónapra bezár a mozi, s filmvetítés helyett a Bó- lyi Költségvetési üzem dolgo­zóinak munkazajától lesz han­gos. Az 1936 szeptemberében megnyitott 620 férőhelyes mozi országos pályázaton nyert ter­vek alapján valósult meg alig egy év alatt. Építészetileg-mű- szakilag Európa-szerte modern­nek számított, különösen az akkor még ritka megoldású teknősített nézőtér miatt. A jövő évi teljes belső felújí­tás-korszerűsítés Vida Gyula belső építész tervei alapján ké­szül. A befogadóképesség válto­zatlan marad. A 620 zsöllyeszé­ket már elkészítette a gyulai FA-FÉM Szövetkezet; a föld­szinti ülések óarany bútorkár­pittal, az emeletiek ugyanilyen színű plüssel borítottak. A szé­kek tervezésénél a filmnézők kényelme érdekében figyelem­be vették a dőlésszöget, a szék­elrendezésnél pedig úgyneve­zett eltolással biztosítják a meg­felelő rálátást a filmvászonra. A jelenlegi mennyezetvilágí­tás megszűnik, helyette az ol­dalfalban alakítanak ki korsze­rű, több kapcsolás rejtett vilá­gítási rendszert. Az oldalburko­lat speciális fa-textil bevonatot kap, mely javítja az akusztikai hatást. Rejtett lépcsős megol­dással pódiumszínpadot építe­nek, melyre igencsak nagy szük­ség van a moziban tartott ren­dezvények során. Felújítják a mellékhelyisége­ket és az előcsarnokokat is. Ru­határ nem lesz a korszerűsített Petőfi moziban sem, de a Park moziban működő ruhatár el­enyésző forgalmának tapaszta­latai alapján erre a pécsi kö­zönségnek nincs is igénye. A Baranya megyei Moziüze­mi Vállalatnak körülbelül négy­millió forintjába kerül a Petőfi mozi teljes belső felújítása. A négyhónapos munka után az átadást 1985 szeptember elejé­re tervezik. L. Cs. K. A kígyóméreg és Ki hinné, hogy a maloysiai gödörvipera marása és a Pé­csi Orvostudományi Egyetemen kikísérletezett, egyedülálló mű­szer között egyértelműen ma­gyarázható kapcsolat van? Márpedig ez így igaz. A vi­pera marása ugyanis gyorsan halált okoz. A boncolást végző orvosnak feltűnt, hogy a vi­szonylag régebbi tetem vére sem alvadt meg. Vizsgálni kezdték az okot, és rájöttek, hogy az említett vipera mérge a véralvadásban fő szerepet játszó fehérjét, a fibrinogént elbontja. Kiterjedt vizsgálatok után már csak egy lépés volt a kígyóméregből készült gyógy­szer, az Arvin megjelenése. Eleinte ezt tekintették a trom­bózis és a különféle keringési megbetegedések csodaszeré­nek. Mint minden eddigi, úgy­nevezett generálgyógyszerről, erről is kiderült, hogy koránt­sem mindig és mindenütt al­kalmazható sikerrel. Volt vi­szont egy igen figyelemreméltó hatása, hogy ráterelte a fi­gyelmet a hemoreológia tudo­mányára. A továbbiak jobb megértése érdekében meg kell ismerked­nünk ezzel az új fogalommal, mint az orvostudomány egyik legfiatalabb szakágával. A he­moreológia a vér és a véralko­tók áramlási, folyékonysági sajátságaival a vér és az erek egymásra hatásával foglalkozó tudományág. * Miért fontos ez a szív- és ér­rendszeri betegségekben szen­vedők szempontjából? Mert az értágító gyógyszerek hatásáról de Bakey már 1952-ben kide­rítette, hogy éppen az ellen­kező hatást érik el. A lerakó­dásoktól beszűkült erek nem tágulnak, csak az egészséges érfalak. Az így bekövetkezett értágulat viszont a vérnyomás csökkenéséhez vezet, ami to­vább rontja a beteg szerv vér­ellátását. Ettől kezdve egyre inkább bebizonyosodott, hogy az érbetegségeket kezelő or­vosnak két dologhoz lehet nyúlnia a siker reményében. Az egyik a mechanikus beavat­kozás, vagyis az érsebészet, il­letve a Pécsett nagy sikereket elért érkatéterezés, az invoziv radiológia keretében. A másik — amikor a mecha­nikus beavatkozások lehetősé­gei kimerültek - a vér áramlá­si sajátosságainak befolyásolá- so. Erre volt jó a kígyóméreg­ből készült gyógyszer, csak ép­pen a terápiához nem adott a hemoreológia eddig semmilyen segítséget semmiféle megbízható műszer és módszer. Pécsett foglalkoztak hazánk­ban elsőként a hemoreológiai kutatásokkal és itt szerkesztet­ték meg a segítséget nyújtó első műszert, ami dr. Fendler Kornél laborfőorvos, dr. Mátrai Árpád biofizikus és Juricskay István matematikus nevéhez fű­ződik. Az ötlet alapján, merőben új utakon indult el a POTE I. sz. Sebészeti Klinikájának kollektí­vája, amely a digitális techni­ka, a számítógép segítségével már nagy pontosságú, rutin­mérésekre alkalmas műszert szerkesztett, s ez a berendezés nemcsak az azonnali pontos diagnózis, a javallott terápia meghatározására, hanem szű­résekre, adatok tárolására, a kapott eredmények értékelé­sére is alkalmas. * Dr. Kiss Tibor professzor, a POTE I. sz. Sebészeti Kliniká­jának igazgatója így szóit az előzményekről: — Intézetünkben tizenöt éve folyik a szervezett érbeteg-el­látás. Korábbi kudarcaink el­kerülhetetlenné tették, hogy ne csak a sebészi technikában lépjünk előre, hanem keressük a vér áramlási tulajdonságai­nak, a vér viszkozitásának megismerésében rejlő lehetősé­geket is. Egyszóval a figyel­münk erősen a hemoreológia felé fordult. Szerencsénk volt, hiszen dr. Kollár Lajos tanár­segéd vezetésével, Kenedi Ist­ván elektromérnök és Gyarma­ti Gyula matematikus segédle­tével olyan munkacsoport állt csatasorba, amely végül is megalkotta a számítógépes vérviszkozitás-mérőt, és talál­tunk olyan gmk-t a budapesti MEMOREX-ben, amely képes a kis sorozatgyártásra. Állítha­tom, hogy hasonló műszerről nem tudok a szocialista orszá­gokban és ilyennel a nyugati szakirodalmakban sem talál­koztam. * Még mindig nem tudjuk, hogy mit tud ez a „csodamű­szer”, csak annyit, hogy a szakemberek felsőfokon beszél­nek róla. Dr. Kollár Lajos ta­nársegéd közelebb hozza a lai­kushoz ezt a berendezést: — A betegtől levett, mind­össze 0,5 milliliter vért betölt- jük a műszerbe. A berendezés teljesen automatikus módszer­rel ad konkrét információt a különféle érterületek áramlási viszonyairól, megadja a vér viszkozitásának számszerű érté­két, amely jellemző a vér bel­ső súrlódására, folyékonyságá­ra. A többi laboratóriumi ered­ménnyel együtt a számítógép értékeli a kapott adatokat és így megtudjuk, hogy a kerin­gési rendszer melyik faktora felelős a rendellenességekért. Ennek ismeretében kezdjük meg a szelektív gyógyszere- zést, vagy döntünk a' műtét szükségességéről.- Ilyen műszer tényleg nincs a világon? — szó szerint véve, így igaz. Ugyanis ami ennyit, vagy megközelítően ennyit tud, az belekerül úgy húsz-negyven- ezer dollárba. Ez most Ma­gyarországon háromszázötven­ezer forintért már megvásárol­ható. Kurucz Gyula A cipő és a ruházati kereske­delem forgalmának jelentős százaléka jut az év utolsó két hónapjára, ami aligha véletlen, hiszen a hűvösebb napok és a téli ünnepek közeledtével nö­vekszik a kereslet a melegebb holmik iránt. Javul a választék A divatos téli női csizmákból tovább javul a választék, ígé­rik a Dunántúli Cipőkereske­delmi Vállalatnál, ahol novem­ber végéig jelentős tétel érke­zésére számítanak. Szigetvárról divatcsizmákat, a Duna Cipő­gyárból indiai bőr felsőrész fel- használásával készült szőrme béléses lábbeliket várnak. End­rédről az ENCI-cipők téliesített változata érkezik, a Tisza Cipő­gyárból pedig olcsóbb csizma­féléket hoznak, de hosszúszárú szőrmebéléses lábbeliket szállít a szombathelyi Savaria is. A férfiak talán a tavalyinál egy kicsit jobb választékra szá­míthatnak. A tervek szerint kap­ható lesz a boltokban a Bony­hádi Cipőgyár BNV-díjas, mű­szőrme béléses terméke, a Vas megyei Bőr- és Cipőipari Szö­vetkezet Go-go cipőhöz hason­ló téli lábbelije és a martfűi gyár férfi csizmája. Az időseb­bek érdeklődésére tarthat szá­mot a bundacipő, amelyet az Ipoly Szövetkezet szállít. Cseh­szlovákiából olcsóbb férfi csiz­ma érkezik és valószínűleg ke­lendő lesz az Alföldi Cipőgyár bundacsizmája is. Gyermek- és bébicipőből a gyártók várhatóan lényegesen kevesebbet kínálnak, mint amennyire szükség lenne. No­vember elején 30 000 pár gyer­meklábbeli szállítását mondták le a cipőgyáriak. A fennmara­dó tételeknél is lehetnek azon­ban csúszások, hiszen van, ami csak december végére «írható, így elsősorban a 3Q-iffiál ki­sebb méreteknél időszakos hiánnyal kell számolni. A TRITEX egyrészt« többfajta importtal igyekszik bővíteni a kicsit szegényes hazai választé­kot, másrészt gyártókat keresett a hiányzó termékek pótlására. Jugoszláviából jelentős mennyi ségű Yassa dzsekit vásároltál és valószínűleg november vé géig megérkeznek a kínai és < tajvani dzsekik is. Déli szom szódáinktól egyébként más me leg holmikat is hoznak, íg például téliesített műszőrme bé léses ballonkabátokat. Remélhetőleg megfelelő les a kínálat férfi és fiú, valamin lányka nadrágokból. A különfé le modellek között elsősorbai a flanellbéléses nadrágol lesznek. Ebből a Mohácsi Köny nyűipari Vállalat, a Zalaeger szegi, valamint a Május 1. Ru hagyár szállít bébi, fiú, férfi é lányka méretekben. Mivel a ha zoi gyártók által felajánlói mennyiség kevés, a nagykeres kedelmi vállalat jugoszláv im port anyag feldolgoztatásávc segít a helyzeten. Mint ígéril a Vörös Október Ruhagyár és < Somogy Ipari Szövetkezet áltc készített téli nadrágok nemcsa szépek, de valamivel még ol csóbbak is lesznek, mint he sonló társaik. Az idősebbek érdeklődésér tarthat számot a Gyömrői Rt haipari Szövetkezet terméke, kártolt gyapjúszövet férfi téliké bát. A tavalyihoz viszonyítv gyengébb hazai öltönykínálatc nagyobb tétel svájci importte pótolják. Ennek ellenére jeler tős mennyiségű magyar szövi is a boltokba kerül. Import kötöttáru Az előrejelzések szerint idé alapanyaghiány miatt keveseb hazai tréningruha és alsónem lesz. Ennek ellenére az ellátc mégis megfelelőnek igérkezi mert a hiányzó mennyiséget például a fehérnemű mintec 50 százalékát — importból bi; tosítják. Tréningruha Csehszlc vákiából és Jugoszláviából é kezik, pulóvert, kardigánt p( dig az osztrákoktól, valamii Hongkongtól vásároltak. / Ausztriából importált kötöttári ból — a Röviköt ígérete szí rint - karácsonyig mintegy és fél ezer kerül a baranyi üzletekbe. F. D. Számitógépes reométer a POTE I. számú klinikáján Fotó: Lauer Györgyi Szép volt, fiúkl — Szakad fel a lelkesedés a modern gladiátor-játékok arénája kSriil szorongó szurkolókból, amikor a pályán küzdő kedvenceiktől olyan mutatványt láthattak, amire már heteken át áhítoztak. Most azonban nem a sportpályák mai csillagairól ejtek szót. Amire ráterelem a figyelmet, azt sok évtizeddel előbb éltük át. Tetteink hire nem járta be a világot, de a mi kicsiny hazánkban egyértelműen szép volt. Szép volt, fiúk! Abban az időben, amint Beczásy Zoltán testnevelő tanár vette kézbe a gimnázium sport­életének irányítását, egycsapás- ra megváltozott a Csíkszeredái fiatalok torna iránti érdeklődé­se. Különösen a gimnáziumi diákoknál. Tervezett, szerve­zett, oktatott, buzdított, hogy előteremtsük az anyagiakat a tornaterem pormentesítésére, a tisztán tartható, egészséges le­vegőjű, fűthető terem megte­remtésére. A harminctagú csapat szor­galmasan dolgozott, s mi nyol­cán a városi, kintlakó diákok külön versenyprogramot is gya­koroltunk. Készülődtünk nem­csak a tornászműsor tökéletesí­tésén, hanem azon is, hogy a nézőközönséget megnyerjük a tornaest megtekintésére, mi kaptuk a feladatot, hogy a be­lépőjegyeket széthordjuk a vá­rosban a tehetős polgárok cí­mére. A várost körzetekre osztottuk, s elindultunk a jegyekkel. A tornaest ilyenformán kétszere­sen is izgalmas volt: milyen lesz vajon a szereplés és ki, mennyit gyűjt be a jegyek el­lenében? Utóbbihoz kísérő ér­tékjegyek társultak, melyek ta­lán fontosabbak is voltak a pénzbeli sikernél. Ugyanis a belépőjegyek széthordása köz­ben olyan családoknál is tisz­teletünket tehettük, ahol azon­kívül, hogy a tekintélyes csa­ládfő és a ház szívélyes úrnő­je kedvesen fogad majd, a há­zikisasszony is melegebben megszorítja a kezünket. Ketre és Prücsi szívesen szed­te hármasával a lépcsőket az emeletre, hogy a Zakariás kis­lányok személyiségének mág­neses erőterében fejtsék ki jegy­ajánló képességeiket. Ketrééket irigyeltem, hogy ezt a körzetet kapták. De nemcsak Gabika miatt. Hanem mert ezen a tá­jon lakott a város csodálni va­lóban csinos, kedves, fekete hajú, fekete szemű fiatalasszo­nya. Öt a jegyajánlók ottho­nában is láthatják, s beszél­hetnek is vele. Távolról ismer­tük csak, az utcán többször is láttuk szőke barátnője társa­ságában. Ha a teniszpályán feltűnt, majd kiesett a szemünk, amikor fehér rövid szoknyában, teniszfelszerelésben, könnyedén, egyszerű mozdulattal küldte vissza a labdát, legtöbbször a hálóba. Mégis ő lett számunk­ra a sportlady. A Nemzeti Bank akkori, rokonszenves, magyarul is beszélő román igazgatójá­nak, Román Romulusznak a fe­lesége egycsapásra meghódí­totta a diákságot. S mikor meg­tudtuk, hogy ők is ott lesznek a tornaesten, nagy lett az iz­galom. Lámpagyújtás utáni időben került sor az ünnepségre. A ter­met nézőtérré alakítottuk, a színpadon és a karzaton is széksorok várták a nézőket, csupán a színpaddal ellenté­tes fal előtti tér maradt sza­badon, a mászókötelek és a gyűrűhintát rögzítő gerendák közti részen. A széksorok há­rom méterre kezdődtek attól a vonaltól, amelyiket a csapat- gyakorlatot bemutatók első so­ra számára kijelöltünk. Csillo­gott a fénytől a terem, csend­ben, libasorban vonultunk be, mosolygósán, fegyelmezetten a gyakorlatokhoz felfejlődtünk. Én az első sorban kellett hogy felálljak Dobribán Andor és Antal Andor közé. A lélegze­tem majd elállt a meglepetés­től... Pontosan velem szem­ben, tőlem szinte karnyújtás­nyira ült az első széksorban, ő az igazi sportlady. Ilyen közel addig nem is láttam, s éppen most ér engem ez a szerencse. Beczásy tanár úr rövid ismer­tetőt olvasott fel, én ezalatt összeszedtem magam, s a töb­bivel együtt csináltam úgy, ahogyan kellett, ritmusban a gyakorlotot. De amikor moz­gástéma váltás következett, a csapat egyszerre mind balra- átot csinált, én azonban jobb­ra fordultam. Egyedi alakja lettem a csapatnak, s úgy ki­lógtam közüle, mint Lót a szo- domaiak közül. De sóbálvánnyá még sem változtam. Sőt... Megperdültem magam körül mintha darázs csípett volna meg, s az új mozgáselemeket együtt hajladoztam végig a csapattal. Azt hiszem, ez a bot­lás alig volt feltűnő: Románné- nak minden esetre feltűnt. Mi­kor ismét a nézőtér fele fordul­tunk, kedvesen, megértőén mo­solygott rám, amitől én szárnya­kat kaptam. Ezek a szárnyak azonban könnyen végzetessé válhattak volna számomra. Svédláda ugrás volt soron. Két egymás végéhez állított lá­dán ugrottunk tigrisugrással a magasugró lécen át, melyet a második láda felett egyre fel­jebb emeltünk. Az ugrás az el­ső, alacsonyabb láda végéről indult, innen elrugaszkodva a második láda feletti lécen át a magasabbik láda végére két kézre érkezve, lemetszéssel ér­tünk talajt. Emeltük a lécet, s én voltam a soron. Roham. elrugaszkodás az első ládi ról... szállók a léc felett, egyre szállók ... a magasabb láda végét elfognám, hogy í ugorjak ... de csak szállók t vább . .. elhagytam már a li da végét is, s ha valami ne történik, úgy szednek öss; kanállal a kókuszszőnyegről . A másodperc töredéke alc történik az egész, két mét magasságban. Két könyököm hirtelen erőteljes mozdulatt hátam mögé vágom, fejem erélyesen a mellem felé elő billentem, lábaimat bicskát rántom, s várom, mi lesz . Nagy huppanás . . . Érzem a ti lajt a talpam alatt, de az üL pemet is olyanformán, rninth ló rúgott volna meg, két Iái bal. A lendülettől, s a szőnye; nek fenekemre gyakorolt vis szarúgó erejétől talpra álltai Bokáimba nyilait a fájdalor de volt erőm úgy lépni egyem tartással, mintha mi sem tö tént volna, s a sorra követki zők mögé besorolnom. Felcsa tant a taps, elismerő mora ezt még nem csinálták, hoc szakával fejezzék be az ugró a svédládán. Cs. Gál István

Next

/
Thumbnails
Contents