Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)
1984-11-03 / 303. szám
'fMW/, :—L i. Lépcsősor a Jakabhegyi úton összeállítják a jövő évi terveket Felújított utcák Pécsett Díszburkolatot kap a Jókai tér Rendbe teszik az István teret A pécsi úthálózat felújítására harminchétmillió forintot költött a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat útkezelési osztálya. A fenntartásra további tizenhatmilliót, a tervezésre, kisajátításra ötmilliót, a közúti jelzésekre szintén ötmilliót, valamint a hidak, járdák, utak felmérésére négymillió forintot. Az idei munkaterv összeállításakor az útfelújítási programban fontos helyet kaptak azok a közérdekű bejelentések, amelyekben a lakosság hívta fel a figyelmet az utcák elhanyagolt állapotára. Idén több utca lakóinak régi gondja oldódott meg. Rendbe tették a Károly, a Miklós, a György és a Szövetkezet utcát, megépítették o parkolót a Kálvin utcában, járda készült a va- sasi Orosz Gyula utcában, a Tolbuhin úton — itt jövőre a Komját Aladár és a Zsdanov utca közötti szakaszon folytatják a munkát. Dolgoznak az útépítők a Jegenyés utcában, a Nagy- szkókói úton, valamint a Bókái János utcában. A KÉV és a Szentlőrinci Költségvetési üzem november 15-ig befejezi a Kossuth Lajos utca burkolását, Unicolor díszburkolatot raknak le. A hetvehelyi termelőszövetkezet november végén befejezi a Barackos úton a támfal építését, szintén november végére elkészül o Mikszáth Kálmán út szélesítése. A DÉDASZ pedig az év végéig elkészül a Jókai tér és a Kossuth Lajos utca közvilágításával. k1’ Új burkolat és lámpatestek a Kossuth Lajos utcában Mi várható az év végéig? Utat és járdát építenek a pécsbányatelepi Selmec utcában, Vasas ll-n, a Kis közben már megkezdték az útépítést. Betonút lesz az Ótemető utcában, valamint aszfaltoznak a Diófa, a Zöldfa, a Tavasz utcában, illetve a Sarohin tábornok úton és javítják a jár-» dát a Rókusalja utcában. A következő évi terveket most állítják össze, az már biztos, hogy folytatják a Kossuth Lajos utca burkolását a ZetUn Klára és a Lyceum utca között, megkezdik a Rákóczi út szélesítését a Szabadság út és a Felsőmalom utca között, valamint a Lenin téri buszpályaudvar építését. A földgázvezeték építése miatt pedig mindenképpen szükséges a Nagykozári út felújítása, mert itt oldják meg a 17-es autóbusz közlekedését. Két belvárosi tér felújítását is tervezik: díszburkolatot kap a Jókai tér, valamint rendbe teszik az István teret. A tervezéskor természetesen figyelembe veszik a lakossági bejelentéseket is, Rózsai Béla, az útkezelési osztály vezetője már most hatvan megrendelést tar> nyilván. Segítenek a kis utcák lakóinak anyaaqal is hogv maguk oldhassák meg aondiaikat. Idén a Jakabhe- qyi úton építettek lépcsősort, a Csurqó dűlőben támfalat, valamint a Nagybányaréti- völayben gyaloqos fahidattár- sadalmi munkában a lakók. Két új burkolóanyaanal is kísérleteznek nz útéDÍtők, amelyek valószínűleq jövőre már naqyohb területen is hasznosíthatók lesznek. A budapesti BetnnútéDÍtő Vállalat a pécsi ÉDÍtők útiót vonja be Slurry Seal — bitumenemulziós iszapnál, amelyen általában a repülőterek felújítására használnak. Fél centiméteres vízzáró bevonatot képez az aszfaltburkolaton, mindössze két-három óra alatt megszárad. s n haszna elsősorban az, hoqy védi az út aszfaltszőnve- oét. A KÉV Vasason próbálta ki hasonló célú burkolóanyagát, amely másfél-két centi- méteres vastagságban teríthető. G. M. Valami bűzlik... fi szennyuiziszap- grcmulälö Sajátos módon: még a Pécs megyei város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága elé terjesztett anyagban is — amelyben a szennyvíziszap-granuláló üzembe helyezése késésének az okáról kaptak nagyvonalakban tájékoztatást a testület tagjai — tévedés van. Akár jelképesnek is tekinthetjük. Bizonyos szakhatósági engedélyek beszerzésének kötelezettségét a Pécsi Vízműre — a granuláló üzemeltetőjére — hárították, holott az — Solti Dezső igazgató véleménye szerint — egyedül a beruházó feladata lenne. A granuláló üzemeltetője — ez magyarázatra szorul. Az úgynevezett TWC szennyvíziszap-granuláló berendezés próbaüzeme ez év júniusában befejeződött. Ezt követően június 28-ra tűzték ki a létesítmény üzembe helyezési eljárását. A „forgatókönyv” szerint itt a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság — mint elsőfokú vízügyi hatóság — a szükséges nyilatkozatok birtokában kiadja a beruházás „üzemeltetési vízjogi engedélyét" vagyis a granuláló a Pécsi Vízműnek átadható. A bejáráson azonban a KÖJÁL képviselője hiányolta a granulátum bakteriológiai vizsgálatának az eredményét — valóban nem volt meq—vagyis az üzembe helyezési eljárás meghiúsult. Az UNIBER — mint beruházó — július 4-én már meg is kérte az említett vizsgálatot, mégpedig a Földmérő és Talajvizs- qáló Vállalattól. Ez azonban hiba volt. Az újabb, szeptember 3-ra kitűzött üzembe helyezési eljáráson ugyanis a Kö- J^L az FTV vizsgálatát visszautasította. arra hivatkozva, hoov csak az Országos Környezetvédelmi Intézet közegészségügyi és járványügyi fertőzőképesséai minősítő vizsgálatát fogadhatia el ahhoz, hogy a szennyvíziszap-granulátum elhelyezésének kérdésében állást foglalhasson. (A fentiek kicsit bonyolultan hangzanak, még bonyolultabbak a szakkifejezések is — és nem jelent meq- könnvekhil1ést a’ -erp. hoav 'ál „passzolnak" a létesítmény körüli huzavonához). A következő fépés: Pécs megyei város Tanácsa V. B. terv-, építési és közlekedési osztálya szeptember 11-re egyeztető tárgyalást hívott össze. Ezen a VÍZIG képviselője bejelentette, hogy időközben felszólította az üzemeltetőt — vagyis a Pécsi Vízmüvet —, a vízjogi engedély kiadásához szükséges szakhatósági nyilatkozatok benyújtására. Ezzel kapcsolatban mondta Solti Dezső: — Ez tévedés. Nem a mi feladatunk ezeknek az engedélyeknek, nyilatkozatoknak a beszerzése, hanem a beruházóé . . . így hát a Vízmű valójában az üzemeltetője is, meg nem is a szennyvíziszap-granulálónak. Ahogy a vállalatnál fogalmazzák : saját költségére és felelősségére folytatják a próbaüzemet ... (Ezt telexen jelezték is a beruházónak.) Miért? — Elsődleges cél — hallottuk Solti Dezsőtől — a létesítmény hasznosulása. Amikor tehát csak lehet, működtetjük a granulálót. Ehhez persze tudni kell, hogy a beruházónak, a különféle szakhatóságoknak csak a granulátum elhelyezésével van gondja. A hasznosítás — mint vállalati-gazdasági kategória — már a Vízmű „sajátja": a granulátum előállítása jelentős ráfordításokat igényel, s miután 70 százalék felett van a szervesanyag-tartalma, vissza kell vinni — célszerű felhasználás révén — a természetbe (talajerőjavítás). Egyszerűnek látszik — ha nem lenne számos feltétele. Például: ötéves vizsgálatsorozatnak kell megelőznie a fel- használást. Ezt — szerződés alapján — a MÉMNAK Baranya megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomása csinálja, várhatóan jövő év májusában fejeződik be. Csak ezt követően lehet számítani a granulátum felhasználási engedélyére. Az üzem azonban már termel. Nyilván kérdés: mi a sorsa a granulátumnak? Hiszen felhasználni még nem szabad, a bakteriológiai vizsgálat hiányzik. — A tőlünk elvárható körültekintéssel jártunk el — véli Solti De^ső. — A ielenlea el- vileq méa fertőző végtermék a zagytározóban, az iszapkezelő állomáson van. A Tüskésréti út (déli ipari út) környékéről van szó. Mennyi granulátumról beszélhetünk? Az összes biológiailag tisztított szennyvízből (naponta 40 000 köbméter) granulátum lesz. (Az üzem azonban további 10 000 köbméter feldolgozására képes). És hát persze az alapkérdés: bűzforrás-e a szennyvíziszapgranuláló? Nyilván csak akkor nem, ha teljesen zárttá teszik a kezelést. — Ha elkészülnek a rothasztok — hallottuk Solti Dezsőtől —, akkor válik zárttá a feldolgozás. Ami biogáz keletkezik, az alkalmas arra, hogy energiaforrásként hasznosítva évente mintegy 3000 tonna pakurát váltsunk ki vele. — Mikorra készülnek el a rothasztok? — Talán a jövő év első negyedének végére. Beüzemeléséről azonban már nehéz nyilatkoznom — baktériumok „dolgoznak" itt, helyettük nem beszélhetek . . . — Ha teljesen zárt lesz a szennyvíziszap kezelése, megszabadul a város az innen terjedő bűztől? A rothasztok zárt acéltartályok, zártak a csővezetékek, a centrifuga, a hőkezelő. Senki nem látja az iszapot. — Nem is szagolhatja? — Ez a granuláló teljesen új berendezés Magyarországon, több nincs is, s jobbat nem ismerünk. Ez a technológia a jelenleg legmegbízhatóbb eljárás a bűzölgés meg- gátlására. Maradjunk egyelőre ennyiben. Mészáros Attila A szennyvíziszap-telep gáztartályai Szocialista brigádok és a KISZ-esek segítettek Félmilliós támogatás a bólyi gyermekotthonnak Stúdióberendezés, félautomata telefonközpont A bólyi Egészségügyi Gyermek- otthon lakóira rendkívül jó hatással van az andalító, csendes muzsika, amit ma már minden szobában hallgathatnak. Nyolc-tíz gyermek félkörben ül a szoba sarkában, s feszülten figyel fölfelé. A hangszórót lesik, ahonnét a zenét hallják. Ez a tartós áhítat megmosolyogtatná az embert, ha nem tudná, hogy ezek a gyermekek mások, mint a többiek. A bólyi Egészségügyi Gyermekotthon lakóiról van szó, akiknek az áradó zene, a „dobozból” hangzó mese, valóságos csoda, nem tudnak betelni vele. A közelmúltban személyesen győződhettek meg a gyermekek öröméről mindazok, akik hozzásegítették őket ehhez az élményhez. A Bólyi Mezőgazda- sági Kombinát KlSZ-bizottsága, a Gépjavító üzem Lenin nevét viselő ifjúsági szocialista brigádja, a Pécsi Posta- igazgatóság mohácsi üzeme Csele szocialista brigádjának tagjai, a rokkantak nemzetközi évében alakult megyei koordinációs bizottság vezetői rövid ünnepség keretében átadták a gyeremkotthonnak a stúdióberendezést és az otthon egy fővonallal bővített telefonközpontját. Az esemény előzményei az elmúlt évben kezdődtek. Ekkor ajánlotta fel a kombinát KISZ-bizottsága, a megyei koordinációs bizottságnak, azt a stúdióberendezést, amely addig az építőtáboroké volt, de helyette újat, korszerűbbet vettek. A bizottság pedig rögtön megkérdezte, hogy van-e kifogásuk az ellen, ha ezt a berendezést a helyben lévő bólyi gyermekotthonnak ajánlják fel, miver ők már nagyon régóta szeretnének egyet. Egyetértettek. A véletlen úgy hozta, hogy nagyjából ezzel egyidőben jártak az otthonban a mohácsi posta szerelői telefont javítani. Tapasztalták, hogy milyen nehéz és lassú a kézi kapcso- lásos, egy fővonalas telefon- központtal beszélni a gyerekekről érdeklődő szülőkkel, egyáltalán intézkedni az otthon és a külvilág között. Egyiküknek eszébe jutott, hogy egy nemrég leszerelt, náluk lévő félautomata telefonközpont nagyon jó szolgálatot tehetne az intézménynek. Ugyanakkor azt is tolmácsolta: kérdezzék meg, hogy akadnának-e vállalkozók náluk, akik bszerelnék a KlSZ-esek- től kapott stúdióberendezést. így jutottak el a bólyiak a Csele szocialista brigádhoz, amelynek tagjai szívesen vállalkoztak e kettős feladatra. A Pécsi Postaigazgatóság pedig még egy fővonalat adott az otthonnak. Mindebből csak a fővonalért és az anyagköltségért kellett fizetni. A gyermekotthon házilagos kivitelezésben megépítette az új telefonközpont épületét, a Csele szocialista brigád beszerelte a 40 alállomásos, félautomata központot, készített 12 hangszórót és kialakította a stúdiót és a szobákat összekapcsoló vezetékrendszert. így vált lehetővé, hogy ma minden szobában hallgathatják a qyermekek a rádióról, a lemezjátszóról vagy magnóról szóló programokat, illetve a gondozónők meséit. Az ugyancsak aiándékba kapott lemezeket, kazettákat csaknem 10 ezer forint értékű új lemezekkel kazettákkal bővítette a gyeremkotthon. A klasszikus zenétől kezdve, a mesedalokon megzenésített verseken át a lágyabb, lassúbb ritmusú táncdalokig sok mindent hallgathatnak a gyermekek. A tapasztalatok szerint az andalító, csendes muzsika rendkívül jó hatással van a legnyugtalanabb gyermekekre is. A támogatás eredményeként kialakított új telefonközpontban — rehabilitációs munkahelyként — az otthon két rokkant dolgozójának foglalkoztatását is megoldották. Az egyik gépkocsivezető volt, a másik hosszú időn át a mosodában dolgozott. T. É.
