Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)

1984-11-20 / 319. szám

Dunántúlt napló 1984. november 20., kedd Az MSZMP KB üdvözlete az RKP kongresszusához A ROMAN KOMMUNISTA PART XIII. KONGRESSZUSÁNAK Bukarest Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt nevében köszöntjük a Román Kommunista Párt XIII. kongresszusát Baráti üdvözletünket tol­mácsoljuk Románia kommunistáinak, dolgozó népének. Nagy figyelemmel kisérjük kongresszusuk munkáját, amely számvetést készit az elmúlt öt esztendő eredményeiről és meg­határozza a további fejlődés fő irányait Közismert, hogy a Ro­mán Szocialista Köztársaság ma fejlődő iparral és jelentős me­zőgazdasággal rendelkező ország. A Román Kommunista Párt irányításával, a dolgozó tömegek erőfeszítéseinek eredményekén) az elmúlt időszakban tovább erősödtek társadalmuk anyagi és szellemi alapjai. Megbecsüléssel tekintünk a szocializmus építé­sében, a gazdaság, a tudomány fejlesztésében elért eredményeik­re és újabb sikereket kívánunk azokhoz az erőfeszítésekhez, ame­lyek előbbre viszik az ország további felemelkedésének ügyét. Országaink a marxizmus—leninizmus eszméi alapján, azonos társadalmi célok valóra váltásán munkálkodnak. A Varsói Szer­ződés szervezetének és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csának tagjaiként azon vagyunk, hogy kedvező nemzetközi fel­tételeket biztosítsunk a szocialista épitőmunkánk számára. Országaink felszabadulása, a szocialista társadalom építése megteremtette annak lehetőségét, hogy a magyar és a román nép évezredes kapcsolataiban új szakasz kezdődhessen, a korábbi szembenállást az együttműködés, az ellenségeskedést a kölcsö­nös tisztelet és megbecsülés, az elzárkózást az egyenrangú, az élet minden területét átszövő, folyamatosan fejlődő kapcsolatok válthassák fel. Kedvező körülménynek tudjuk be, hogy a kap­csolatépítés során a szomszédságból és a földrajzi közelségből származó sokféle előnnyel is számolhatunk. Történelmi tény, hogy a Magyar Népköztársaságban román nemzetiségűek, a Román Szocialista Köztársaságban pedig nagy számban magyar nemze­tiségű állampolgárok élnek. A nemzetiségek nyelvüket, kultúrá­jukat megtartva és fejlesztve, a velük egy nyelvet beszélő nem­zetekhez fűződő kapcsolatokat megőrizve és ápolva, szocialista társadalmunk igaz híveivé válnak. Egymásrautaltságunk tudatában, legjobbjaink történelmi ha­gyatékához hűen azt valljuk, hogy népeink érdekeit csak barát­ságunk erősítése szolgálhatja. A Magyar Szocialista Munkáspárt állhatatosan fáradozik azon, hogy fejlesszük a kölcsönösen elő­nyös együttműködést, gazdagítsuk és bővítsük a kulturális, a tu­dományos, az oktatási kapcsolatokat és cserét, szélesítsük állam­polgáraink érintkezéseit és a turizmust, közös erőfeszítéssel erő­sítsük a jószomszédi viszonyt. Hazánkban, a Magyar Népköztársaságban a szocialista építő- munka feladatainak középpontjában eredményeink megszilárdí­tása áll. Pártunk élvezi a nép bizalmát, társadalmunk elismert vezető ereje, a szocialista viszonyok kiteljesedésének serkentője és kezdeményezője. Feladatainkat feszült nemzetközi viszonyok közepette, kedvezőtlenebb külgazdasági környezetben, szűkebb belső erőforrásokra támaszkodva kell teljesítenünk. A korábbiak­nál is nagyobb erőfeszítéseket igényel a népgazdaság egyensú­lyának megőrzése, az elért életszínvonal megtartása. Céljaink valóra váltását adottságaink jobb hasznosításával, gazdaságirá­nyítási rendszerünk korszerűsítésével, a gazdálkodás feltételeinek javításával kívánjuk elősegíteni. A szocialista demokrácia fejlesz­tésével a társadalmi és a gazdasági életben nagyobb teret biz­tosítunk dolgozó népünk alkotó energiája és vállalkozó készsége kibontakoztatásának. Előrehaladásunk nélkülözhetetlen támasza a szocialista országokkal való sokoldalú gazdasági együttműkö­dés, a szocialista gazdasági integráció továbbfejlesztése. A szocialista országok erőfeszítései ellenére a nemzetközi hely­zet feszültségekkel terhes, erősödött a két társadalmi rendszer szembenállása. A béke megőrzése, a fegyverkezési hajsza meg­fékezése és a leszerelés előmozditása korunk halaszthatatlan kö­vetelményévé vált. Ehhez a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagországának sokirányú kezdeményezései jó alapul szol­gálnak. Pártunk meggyőződése, hogy megkülönböztetett jelentő­sége van országaink egyeztetett, közös nemzetközi fellépésének, az egyes szocialista országok önálló aktivitásának, a kommunista pártok és más haladó erők összefogásának a világbéke megőr­zése, a társadalmi haladás előmozditása érdekében. Kedves Elvtársak! A Román Kommunista Párt XIII. kongresszusának eredményes munkát kívánunk. Bizonyosak vagyunk abban, hogy kongresszu­suk határozatainak megvalósítása elősegíti a szocialista Romá­nia további előrehaladását és hozzájárul a magyar és a román nép barátságának erősítéséhez. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA NAGYVILÁGBAN Losonczi Pál Hanoiban (Folytatás az 1. oldalról) A Chi Linh téren Losonczi Pált és feleségét, s a küldött­ség tagjait Truong Chinh, a VKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Vietnami Szocialista Köztársaság barátsági és együttműködési szerződésének személyiség köszöntötte. Vietnami úttörők virágcsok­rokkal köszöntötték az Elnöki Tanács elnökét és feleségét. majd felcsendült a vietnami és a magyar himnusz. Huszonegy ágyúlövés dördült a magyar ál­lamfő tiszteletére, aki ezt kö­vetően meghallgatta a felso­rakozott díszszázad parancsno­kának jelentését és Truong Chinh kíséretében ellépett a vietnami néphadsereg díszala­kulata előtt. Az ünnepélyes fogadtatásról közeli szállására sétáló Loson­czi Pált és kíséretét üdvözöl­ték a Vietnamban dolgozó ma­gyar kiküldöttek, s a küldött­ség fogadására megjelent több ezer hanoi lakos. Hétfőn este a hanoi elnöki palota főtermében Truong Chinh díszvacsorát adott Lo­sonczi Pál és felesége, vala­mint a magyar küldöttség tisz­teletére. A díszvacsorán a kél államfő pohárköszöntőt mon­dott. Truong Chinh pohárköszöntője Truong Chinh, a VKP KB PB tagja, a VSZK Államtanácsá­nak elnöke a Losonczi Pál ve­zette magyar párt- és állami küldöttség tiszteletére adott díszvacsorán mondott pohár­köszöntője bevezetőjében a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottsága, a VSZK Államtanácsa és Miniszterta­nácsa, a vietnami nép nevében forrón üdvözölte Losonczi Pált és az általa vezetett párt- és állami küldöttséget. Méltatta a magyar nép történelmi múltját, kiemelve a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal karöltve a párt vezetésével az elmúlt évtizedekben elért ered­ményeit. Ezután így folytatta: Az 1975-ös történelmi győ­zelemmel Vietnam új korszak­ba, a függetlenség, az egység és a szocializmus időszakába lépett. A vietnami nép a VKP IV. és V. kongresszusán hozott határozatok alapján sok ne­hézséget és megpróbáltatást legyűrve olyan sikereket ért el az imperializmus és a nemzet­közi reakció agresszív háború­ja által súlyosan lerombolt or­szág újjáépítésében és gazda­ságának helyreállításában, amelyekre méltán büszke lehet. A továbbiakban arról szólt, hogy jelenleg ugyan béke ho­nol, de országának továbbra is helyt kell állnia a külső ve­szélyekkel szemben. Vietnam népe bízik abban, hogy meg­valósítja két stratégiai felada­tát: a szocializmus sikeres épí­tését és a haza szilárd meg- védelmezését, teljesítve inter­nacionalista kötelezettségét is a laoszi és a kambodzsai nép támogatásában. A magas szintű magyar párt- és állami küldöttség mos­tani vietnami látogatása — folytatta Truong Chinh —, új fe­jezetet nyit a két párt, ország és nép baráti kapcsolataiban, szüntelenül fejlődő együttmű­ködésében. Népünk jól tudja — mondot­ta -, hogy a testvéri Magyar- országon az elmúlt évtizedek­ben számos, Vietnammal szoli­Losonczi Pál válasza Losonczi Pál válaszában ál­adta az MSZMP KB, az Elnöki Tanács, a kormány, a magyar nép üdvözletét, jókívánságait, köszönetét mondott Truong Chinh meleg szavaiért, majd így folytatta: Mostani látogatásunknak az a célja, hogy erősítsük népeink internacionalista barátságát, fejlesszük, gazdagabbá tegyük az élet csaknem minden terü­letére kiterjedő együttműködé­sünket a béke és a szocializ­mus ügyének szolgálatában, népeink javára. Látogatásunk­kor kerül sor kapcsolataink ki­emelkedő jelentőségű esemé­nyére, a Magyar Népköztársa­ság és a Vietnami Szocialista Köztársaság barátsági és együttműködési szerződésének aláírására. E dokumentum újabb távlatokat nyit együtt­működésünk fejlődésében, s egyaránt szolgálja országaink, a szocialista közösség és a tár­sadalmi haladás érdekeit, ki­fejezi közös szándékunkat, hogy továbbra is aktívan tevé­kenykedünk a szocializmus nemzetközi pozícióinak megvé­déséért. Népeink baráti kapcsolatai nem újkeletűek. önök számára ismeretes, hogy a vietnami nép több évtizedes függetlenségi harcának támogatására széles körű szolidaritási mozgalom bontakozott ki hazánkban is. Politikai, diplomáciai téren és anyagi támogatással igyekez­tünk erőnkhöz mérten segíteni az egész ország felszabadítá­sát, 1975-ben győzelmesen vé­get ért harcukat. Őszintén örülünk azoknak a történelmi jelentőségű eredmé­nyeknek, amelyeket a vietnami nép Kommunista Pártja vezeté­sével az ország egységének megteremtésében, a gyarmati örökség felszámolásában és a gazdaság szocialista átalakító­Kommentar Miközben a mexikói Man- zanillában nyolcadszor is a tárgyalóasztalhoz ültek az Egyesült Államok és Nicara­gua képviselői, egyre többet hallani a készülődő amerikai intervencióról. A forgatókönyv már harminc éves: Guatema­la lerohanásakor alkalmazták először, s tavaly Grenada esetében utoljára. 1954 és 1984 között azonban sok minden megváltozott a világ­ban, még akkor is, ha Wa­shingtonban ezt megpróbál­ják nem észrevenni. A múlt héten felröonent hí­rek szerint a Fehér Ház már nagykövetének visszahívását fontolgatja, ami a háború közvetlen kezdetét jelenthe­ti. A katonai előkészületek egyre gyorsuló ütemben foly­nak, s a lapok arról cikkez­nek, vajon általános táma­dásra, vaay csak kisebb ak­cióra kerül sor. Reagan szá­Ágyúnaszád diplomácia mára a legjobb időszak két­ségkívül most adódik: újra­választása után a törvényho­zás még nem ült össze, s így nemigen lehet befolyása az eseményekre. Éppen két hete, hogy november hatodikén az amerikaiak leadták voksai- kat, s máris beigazolódni lát­szik a pesszimista jóslat: Reagan úgy érzi, azt tehet, amit akar, s első lépései Ni­caragua ellen irányulnak. A nicaraguai kormány a maga részéről mindent meg­tesz, hogy elkerülje az egyen­lőtlen fegyveres harcot. Kompromisszumok egész sorát fogadta már el, s leglátvá­nyosabb külpolitikai lépés­ként beleegyezett a Conta- dora-csoport (számára nem minden téren előnyös) béke­tervébe is. Ez a döntés két­ségkívül váratlanul érte az amerikai politikacsinálókat, akiknek nem maradt más vá­lasztásuk, mint a nyílt szín­vallás. Most már világos, hogy az Egyesült Államoknak korántsem engedmények kel­lenek: teljes kapitulációt kö­vetel a sandinista vezetéstől. A Washington Times, amely a kormány néhány tagjánál is szélsőségesebb, a minap azt írta, hogy „meg kell húz­ni a vonalat”, s nem szabad eltűrni haladó rendszereket Amerikában. (Vajon mit szól­na ugyanez a lap, ha a Szov­jetunió mondjuk hasonló el­veket hirdetne a reakciós rendszerekkel szemben?) nem először van alkalmuk a meg­figyelőknek annak a megál­lapításnak a megtételére, hogy az Egyesült Államok — kétségkívül hatalmas — po­tenciáljánál, erejénél is na­gyobb befolyásra tör a világ­ban. A bevezetőben nem vélet­lenül céloztunk az 1954-es guetemalai incidens óta le­zajlott változásokra. Nicara­gua ma egészen más helyzet­ben van, mint amilyenben Guatemalát érte a támadás. Washington már Grenada után is elszigetelődött a vi­lágban, még legszorosabb szövetségesei sem vállalták a közösséget az agresszorrai. Nem felejtette el a nemzet­közi — és a hazai I közvéle­mény Vietnamot sem. A nyílt agresszió tehát je­lentős kockázatokat hordoz magában Reagan számára is. Ha katonailag nem is, poli­tikailag vereséget szenvedhet Közép-Amerikában. Valószí­nűleg ez az egyetlen tényező tartja vissza az ágyunaszá- dokat a tüzeléstől, ez ad né­mi esélyt a diplomaták szá­mára. Horváth Gábor dáris kezdeményezés született, támogatva népünk forradalmi ügyét. A magyar segítséggel nálunk felépült gazdasági léte­sítmények hozzájárulnak a szo­cializmus építéséhez. Harco­saink és honfitársaink mind­máig számon tartják és nagyra becsülik a nemzetközi ellenőr­ző és felügyelő bizottságban részt vett magyar elvtársak fe­lelősségteljes munkáját, amely méltóképpen járult hozzá a Vietnamról szóló párizsi szer­ződés végrehajtásáért vívott harc győzelméhez. A vietnami párt, az állam és a nép minden erejével arra törekszik, hogy ápolja pártja­ink és országaink szüntelenül erősödő szolidaritását, testvéri barátságát és sokoldalú együttműködését. Truong Chinh ezután arról szólt, hogy a vietnami nép — a több évszázados idegen ura­lom és egy több mint harminc éven át folyt pusztító háború után — arra vágyik, hogy béké­ben élhessen. sóban, a tudomány és a kul­túra, az oktatás és az egész­ségügy fejlesztésében rendkí­vül nehéz belső és külső körül­mények között napjainkig el­ért. A világ békeszerető népeivel együtt nagyra értékeljük és tá­mogatjuk a Vietnami Szocia­lista Köztársaság következetes külpolitikai törekvér'!t örömmel állapíthatjuk meg, hogy a Magyar Népköztársa­ság és a Vietnami Szocialista Köztársaság sokoldalú együtt­működése eredményesen fejlő­dik. Biztosíthatom önöket: ha­zánk a jelenlegi nehezebb gazdasági helyzetben is arra törekszik, hogy lehetőségeihez mérten továbbra is segítse a Vietnami Szocialista Köztársa­ság építő munkáját, a kölcsö­nös érdekeken alapuló együtt­működést. Losonczi Pál végül újabb si­kereket kívánt az egész viet­nami népnek. Megnyílt az RKP XIII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) elősegítik a KGST tevékenysé­gének tökéletesítését, a gazda­sági cserék és a termelési ko­operációk fejlesztését. Aktívan részt vesz a tervek egyeztetésé­ben, a termelés szakosításában és a közös műszaki-tudományos kutatásokban annak érdéké- ben, hogy a KGST nagyobb szerepet töltsön be a tagorszá­gok gazdasági-társadalmi fej­lődésében. Nemzetközi kérdésekről szólva Nicolae Ceausescu rámutatott, hogy erősödnek Románia kap­csolatai a szocialista országok­kal, s különös figyelmet szen­telnek a szomszédos országok­kal való együttműködésnek. Megállapította: Románia nagy gondot fordít a Szovjetunióval való együttműködés folyamatos fejlesztésére. A Varsói Szerződés tagjaként Románia - folytatta az RKP fő­titkára — tevékenyen részt vesz a szervezet minden tanácskozá­sán és munkájában, állhatato­san fellép a Varsói Szerződés tagállamainak a leszerelést és a békét célzó kezdeményezései megvalósításáért. Emlékeztetett arra, hogy a Varsói Szerződés érvényessége jövőre lejár, s ki­fejtette: ...mivel megfelelő egyezmény nem jött létre a két katonai tömb egyidejű fel­oszlatásáról, úgy ítéljük meg, hogy tekintetbe kell venni a szerződés meghosszabbításá­nak elfogadását... Indítvá­nyozta, hogy a kongresszus elvben hagyja jóvá a meghosz- szabbítás elfogadását. Nicolae Ceausescu úgy érté­kelte, hogy Európában különö­sen súlyos helyzet jött létre 1983 végén, amikor megkezdték az amerikai közép-hatótávolsá­gú rakéták telepítését több nyugat-európai országban, s ez arra késztette a Szovjetuniót és bizonyos európai szocialista országokat, hogy nukleáris el­lenintézkedéseket hozzanak. Ál­lást foglalt a szovjet-amerikai tárgyalások felújítása mellett, szorgalmazta a stockholmi kon­ferencia sikerét, síkraszállt a Balkán atomfegyverektől és külföldi támaszpontoktól men­tes övezet alakításáért. Az RKP XIII. kongresszusa kedden folytatódik. Üdvözlő távirat Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Da­niel Ortega Saavedra parancs­nokot, a nicaraguai Nemzeti Újjáépités Kormánya Kormány­zó Tanácsának koordinátorát, köztársasági elnökké történt megválasztása alkalmából. Felveszünk: — női és férfiszabókat, — gépi, kézi átképzősöket, — bőrdíszműveseket (egyműszakos munkaidő-beosztásba), — raktározási gyakorlattal rendelkező munkatársat. JELENTKEZÉS: Bőrruházati Gyár, munkaügy, Vadász u. 83.

Next

/
Thumbnails
Contents