Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)
1984-11-19 / 318. szám
Játékos elkomolyodás Szabó Iván Siklóson Szabó Iván koránkelő ember. Hetvenegy évesen is képes hajnalban munkába állni: gyúrni, faragni, átlénye- gíteni a keze ügyébe kerülő világot. A Baranyai Művésztelepek siklósi kerámia-alkotóházában szobrászok dolgoztak az elmúlt két hétben. „Iván bácsinak" (nem túl találóan így szólítják) nemegyszer mór reggel hétkor pörgött a korongja. Most itt áll — cseppet sem „bácsisan” — munkái előtt jjai végigszaladnak a gyönyörű tálakon, a tálak domborművein, szeme végigfut a kisplasztikákon. Elégedett. — Sokat adott nekem ez a két hét — mondja. — Megismertem egy kiváló művésztelepet, megismertem egy — a pirogránithoz hasonló — ragyogó plasztikai anyagot. Szabó Iván idestova fél évszázada — Medgyessy Ferenc hatása alatt — kezdett alkotni. Köztéri szobrai meg- számlálhatatlanok. Díjai ugyancsak számosak. A Magyar Képzőművészek Szövetsége alapító elnöke, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége alelnöke, a képzőművészek érdekeinek hajlíthatatlan képviselője. Szobrászként tántoríthatatlan figuralista — mint maga mondja, lírai realista. — Mi a közös a szobrászatban és a kerámiában? — A szobrászatnak is az anyag az egyik alapanyaga, akárcsak a kerámiának. Nagy kultúrák — az etruszk, a görög. a perui — építkeztek agyagból. A perui kultúra úgyszólván egy agyagkultúra volt. Vagy ott a terrakotta. Ezekből egyébként nem lehetett ágyút önteni... A kerámia félig-meddig eleve plasztikai műfaj. Mindig is vonzotta a szobrászokat. Nekem a kerámia idestova 30 éve amolyan „kiegészítő sportom". Hódmezővásárhelyen van egy kis házam: a vásárhelyi majolikagyárban én már törzstagnak számítok. — Hogyan kerültek önök, szobrászok, ide a kerámia alkotótelepre? — A minap csoportosan megnéztük a környék művésztelepeit és ezt a remek létesítményt üresen találtuk ... Elhatároztuk, hogy néhány napra eljövünk ide dolgozni. Az itteni munka félig-meddig játék volt, viszont a fölismerés erejével hatott ránk. A szobrászati lehetőségek ebben az alkotóházban óriásiak. Játszottunk egy kicsit, de közben valamennyien komolyan megfogadtuk, hogy a legsürgősebben visszajövünk és megcsinálunk itt egy komplett kiállítási anyagot. — Különös, hogy ai Siklóson lelkesen dolgozó Szabó Ivánt nem láthattuk még a villányi szobrásztelepen ... — Az ottani kő nem az én plasztikámnak való. Túl kemény. Én pedig a finom anyagokat szeretem. Most megismervén egy nekem való anyagot, kicsit kitapogatván a terepet, már látom, mi mindent fogok én itt még csinálni. E pillanatban azt mondhatom: a Siklóson töltött idő rövidsége ellenére is — fölfedeztem magamnak Baranyát. Ami pedig az alkotóházat illeti, eléggé ös- merem a magyar művésztelepi helyzetet, és ennek alapján állíthatom, pillanatnyilag a siklósi az ország egyik legjobb alkotóháza. Én mindenesetre remekül éreztem magam otthonos, ódon, alkotószellemet árasztó falai között. Bebesi K. Fotó: Becker Leonóra Oh, Bloody Life! Vagyis: Te rogyos élet. Nemzetközi sikert aratott ez a magyar film. Képünkön egy kínos jelenet (Udvaros Dorottya, Kern András és Szatmári István). Miért keresettek a magyar filmek? Négy magyar játékfilm — százmilliós német közönség előtt Filmművészetünk a mozgókép nemzetközi nyelvén több millió külföldi nézőhöz viheti el a gondolatot. A magyar filmexportról beszélgettünk Sugár Judittal, a HUNGAROFILM filmforgalmazási főosztályvezetőjével. A negyed százada alakult vállalat bonyolítia le a teljes magyar mozi- és tévéfilm-ex- portot és importot. — Milyen irányú filmeladásunk negyed százados fejlődése? — Arányosan növekszik. Csak az utóbbi négy-öt évben változott, mióta hirtelen megugrott a magyar filmeladás mértéke. A lénveq: az átlagosan évi 20 játékfilmet gyártó Magyarország a húszból legalább 8—10- et több országban is elad. Ez a közel 50 százalékos exportképesség a legnagyobb filmgyártó országokra sem mindig jellemző arány. És még valamit: a játékfilmekért kapott valuta fedezi a külföldön megvett mozi- és tévéfilmek valuta szükségletét. — Miért vásároliák meg szívesen a magyar filmeket? — Mert jók. Viszonylag sok nemzetközi díjat nyerünk el, és az erről szóló hírek nemcsak magát a díjazott filmet, hanem a magyar filmművészetet is nép szerűsítik, ajánlják. Természete sen szervezzük is a filmeladást Például a régebben Pécsett most Pesten rendezett évenként magyar jótékfilmszemlére min diq legalább száz rangos kül földi filmszaklap kritikusát hív hétfői juk meg. Ök általában írnak is rólunk. Ezzel sok milliós példányszámú nemzetközi sajtónk van. — Mik a legkeresettebb filmjeink? — Sosem látott siker Szabó István Mefisztója. A sok-sok díjazott alkotás között ez az első Oskar-díjas nagyjátékfilmünk. De sok országban megvették Makk Károly Egymásra nézve című művét; Mészáros Márta „Napló"-iát, Bacsó Péter Te rongyos élet és — bár idehaza talán meglepő — Jancsó Miklós Doktor Faustus-át. — Hol nem kell a magyar film? — Általában az arab országokban. Vallási okokból ... A török cenzúra is visszautasítja legtöbb filmünket. Viszont az egész világon márka lett a Pannónia Rajzfilmstúdió, amelynek Pécsett is van alkotóműhelye. Igen tekintélyes dollárbevételt hoznak a magyar rajzfilmek. — A legfrissebb hírek? — Évek óta nem szűnik a Dögkeselyű iránti érdeklődés. Előre lekötötték Szabó István új osztrák—magyar filmjét, az ugyancsak Brandauerrel készített Redl ezredest. A legnagyobb nézőszámot a nagyon igényes vásárló nyugatnémet ZDF tévészervezet jelenti. Ök vették meg tőlünk az eddigi legtöbb alkotást: négy filmet, így a több mint százmilliós német nyelvterületen vetítik német szinkronban az Eszkimó asszony fázik, a Gyertek el a névnapomra, a Te rongyos élet és a Mária-nap című filmjeinket. Földessy Dénes Frizura- és sminkdivat ’85-ben Barackszínű ajak, álmatag szem Párizsban ismét a kék és violaszín a divatos Robert Redford videocolor kék szemekkel hódít a képernyőn, a férfiakra pedig ismét Marlene Dietrich álmatag szemei csodálkoznak. — És mi milyen fejet viseljünk 1985-ben — kérdeztük. Válaszolnak a fodrászok, kozmetikusok idei országos szakmai versenyén második helyezést elért baranyai csapat tágjai: Alexity Lilián női fodrász: — A jövő év divatja, a sasson hajvágásra épülő variáció. A frizura alapvonalát továbbra is a hajvágás adja meg a korhoz és az archoz illően merészebb és diszkrétebb kivitelben. Ismét hódít a Kleopátra, ám megújítva, aszimmetrikus formában. A nyakszirtnél felstuccolják a hajat, a fedőszálakat pedig hosszabbra hagyják. A sima kleó már nem megy, vonalat kell vinni a frizurába behullá- mosítva, szárítással. Továbbra is élvonalban marad az aszimmetrikusra vágott rövid haj, amely hátul szintén felstuccolt, a fejtetőn pedig hosszú. A csavaró és a bura eltűnt, csak szárítjuk a hajat. A színezésnél a természetes meleg színek az uralkodók, a konyakszőke, a bézs, a világos gesztenye és a mahagóni. Kovács Árpádné kozmetikus: — Nappalra szinte láthatatlan matt színekkel sminkelünk. Az alapozó világos natúr színű. Ismét divatba jött az álmatag szem, narancssárga, citromsárga vagy bézs színezéssel. A sziványvány színű szemhéj és a kontúrceruza már a múlté. A szemöldök maradjon eredeti természetes vonalú. A szempilla viszont színes: kék, barna, zöld. Az arcpír sápadt, bézs és narancs, vonala a szemöldöktől jön a -járomcsontra. A hangsúly a szájon van, de kontúrceruza és szájfény nélkül matt barack színű rúzzsal. Az esti kikészítés élénkebb. Itt jöhet az erős fekete ceruza,és a fekete szempilla. A szemhéjon a matt fekete-fehér, valamint a piros-fekete színek az elfogadottak. Az ajak és az arcpír színe: téglapiros. Természetesen mindez idehaza lesz irányadó. Párizsban arany és ezüst hajlakkal, valamint zselével készül — az összhatása pedig: vizes, csop- zott... Marton Gyöngyi h líívési [éli ■ i V ilág Ihíradó • Képárak. Egy New York-i magángyűjtő múlt héten eladta képtárát, s ezzel kiderült néhány művészettörténeti érték piaci ára. íme: Picasso 1923- ban készült Ölő nő, kalappal című képe 220 millió, Modigliani Ifjú, vörös hajjal című alkotása 105 millió, és — az árverés rekordáraként — egy Pi- casso-önarckép 305 millió forintnak megfelelő összegért kelt el. * Megtört a jég. A japán filmgyártás két egészen különálló ágra oszlik: egyik a japán jelrendszernek, szokásoknak megfelelően a hazai közönségnek készít filmet, a másik a japán kultúrkörön kívüli, például európai nézőknek exportra. Aida Zampani — képünkön — az első európai színésznő, aki a szigorúan zárt színészgárdájú, úgynevezett japán filmben olasz létére szerepet kapott. Rendez az író. Az európai kontinens egyetlen angol nyelven játszó színházában, a bécsi English Theaterben a világhírű amerikai drámaíró Edward Al- bee — egyebek között a Nem félünk a farkastól szerzője — elvállalta, hogy két egyfelvoná- sos darabját maga rendezi meg. * Elveszített önállóság. A Német Szövetséai Köztársaság kultuszminisztériuma elégedetlen volt a düsseldorfi és duisburgi operaház irányításával. Ezért Kurt Horrest, a hamburgi operaház adminisztratív igazgatóját bízta meg az említett két másik opera irányításával. Abszolút gitárzenekar. A salzburgi Roland Hauke rockzenekart szervezett kizárólag gitárosokból. A dobos nélküli, óm 7 gitáros együttes hangszerei egységesen japán gyártmányúak. Földessy Dénes ismét az acélkék, a szürkéskék, valamint a violaszínek divatja tért vissza. Ezeket sávonként megtörve viszik a felső szemhéjra. A férfifrizura-divatról Nagy Tibor számolt be: — 1985-ben alapvető változás nem várható. Az egyik változat a fejtetőn is rövid, tüskés kefefrizura. A másik a hátul felnyírt, elöl pedig hosszú homlokba lógó hajviselet. Továbbra is marad a hajszínezés és a me- lírozás. A fiatalok különösen kedvelik az úgynevezett újhullámos frizurát. A diszkófrizura: piros, kék, zöld, sárga, Somogyi levéltári napok *84 Az ez évi levéltári napokat november 22-23-án rendezik meg Kaposváron. Az első napon előadások hangzanak el a megyei könyvtár előadótermében, a megyei levéltárban pedig Somogy 1944-ben — Kaposvár felszabadulása címmel kiállítás nyílik. A második napon ismét a megyei könyvtárban, a dél-dunántúli könyvtárak regionális kiadványairól tanácskoznak. CSALÁDIHAZ-ÉPiTŐK FIGYELMÉBE! Szövetkezetünk babócsai telepén 10% vételárkedvezménnyel tartunk különféle méretű, fokozott hő- és hangszigetelésű műanyag ablakokból — 1984. december 31-ig. FELVILÁGOSÍTÁST AD: UNITECH IPARI SZÖVETKEZET, Barcs, Nagyhíd u. 1. Telefon: 51. Telex: 13 219, illetve Babócsa, Szabadság tér 1. Telefon: 16.