Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)

1984-11-19 / 318. szám

Több a kis méretű figura Új felvásárló - a VADEX Raktározásra váró áru a MAVAD hűtőházánál Főszezon a MAVAD-nál Édességek mikulásra és karácsonyra w Újdonság a díszdobozos csokifüggelék és a téliképes csokoládé Mennyi és milyen fajta édes­séget kínálnak a gyártók a kö­zelgő ünnepekre? - érdeklőd­tünk Danes Páltól, a Szerencsi Édesipari Vállalat kereskedelmi osztó iyvezetőjétől. — A korábbi évekhez hason­lóan az édesipar ismét felké­szült a szezonra. A csokoládé­gyárakban márciusban kezdő­dött a mikulási és karácsonyi csemegék készítése. így a nagykereskedelemnek október végére, november elejére le­szállítottuk a rendelt mennyi­séget. A két ünnepre, országos fogyasztásra mintegy 5000 ton­na édesség — ebből 1200 tonna figura - hagyta el a szállító- szalagokat. De mivel nyáron is folyamatosan termelünk — a tej­és keserűcsokoládé aránya to­vábbra is változatlanul 53-47 százalék. A tejcsokoládé ugyan­is romlandóbb, mint a keserű­csokoládé. Nem változott a dia­betikus termékek mennyisége: ebben az évben is 8—10 tonna kerül árusításra. — Korábban a vásárlók ne­hezményezték a nagy súlyú fi­gurákat . . .- Az idén már sokkal jobban alkalmazkodtunk a vevők igé­nyéhez. A félkilós mikulások, csizmák helyett kisebbeket ké­szítettünk. Több hagyományos áru — 860 tonna mártott Kon- zum és közel 70 tonna olcsóbb mártott csokis és zselés függe­lék — kerül a boltokba. Az ellá­tás javítása érdekében előre­csomagolt vegyes mikulás­zsákocskákat, olcsóbb és drá­gább kivitelben is, 67-70 ton­nányit szállítottunk. — Újdonsággal is próbálko­zunk: az eddig exportra készí­tett díszdobozos tejfüggelékek­ből mintegy 12 tonnányit adunk a hazai fogyasztóknak. A dísz­dobozokban 24 mikulás függe­lék; 24 harang-, 24 hóember­vagy pedig 24 vegyesfigura tejcsokifüggelék van. A 30 de­ka — darabonként 12,5 gramm — édesség a fenyőfára felfüg­geszthető, ára 120 forint. Ugyancsak mostanában kerül­het az ünnepi csomagokba a "ré? I Ünnepi kínálat a Konzum Áru­ház élelmiszerosztályán Fotó: Lauer Györgyi nosztalgikus karácsonyi képecs- kével díszített 50 grammos táb­lás tejcsokoládé is. A. E. Kevés az apróvad - Vadhúsbolt nyílik Budapesten-„Nyúlháború” két konkurrens között Országszerte most tart a va­dászati főszezon. Nemcsak a hazai vadásztársaságok tagjai, hanem a külföldi bérvadászok is most próbálnak csodálatos trófeákat ejteni. Hűtőkocsikkal küldik a lelőtt és lefejezett, ki­zsigerelt szarvasokat, őzeket, vaddisznókat a MAVAD gyűj­tőtelepeire. Onnan kamionok­kal viszik feldolgozásra öreg­lakra és Vecsésre. A bőröket belföldön, a húst pedig kül­földön értékesítik. A MAVAD idén 25,3 millió dollár árbevételt tervez. Elő­zetes becslések szerint ezt túl­halad já k, noha ez év januártól meaalakult a konkurrens cég - a VADEX.- Mit jelent a MAVAD-nak, hogv már nem egyedüli vad­felvásárlási joggal rendelkezik hazánkban? — tettük fel a kér­dést dr. Kelemen Gézának, a MAVAD megbízott igazgatójá­nak. — Hazánkban a vadállomány adott. Évente 3000—3300 ton­na nagyvadat lehet kilőni. Az a Drávád évről évre kevesebb: eltűnt a vadliba, egyre csök­ken a fácán, a vadkacsa és a nyúlállomány. Erre jó példa, hogy múlt évben fácánból 2900 darabot, kacsából 1300 dara­bot és nyúlból 92 kilónyit zsák­mányoltak Tolna megyében. A somogyiak még ennél is keve­sebbet: fácánból 650-et, ka­csából 59 darabot és nyúlból 23 kilónyit adtak le. A Zala megyeiek sem értek el kiemel­kedő eredményt: kilencven ki- lónyi nyúl, 50 fácán és 20 vad­kacsa került a puskavégre. A baranyaiak az idén ezt jócskán túlhaladták: eddig 908 fácánt és 1823 vadkacsát lőttek. Vagyis nyilvánvaló, hogy ne­künk nem ebből, hanem a nagyvadból és az élőállat-el­adásból van jó bevételünk. Igaz, mutatkozik némi visz- szaesés e téren is, mert január elejétől a VADEX is országos hatáskörrel üzemel. Ezért mint­egy 150 tonnával kevesebb nagyvadat tudunk felvásárolni. Problémát okozott az új cég megjelenése a nyúlpiacon: az idei évre 100 000 élőnyúlra kö­töttünk szerződéseket ország­szerte. A VADEX megalakulá­sakor, megegyezéssel, ennek a több mint 25 százalékát — 28 000 nyulat — átadtunk a konkurrenciának. Ezzel egyide­jűleg fel kellett bontanunk az előzetesen megkötött szerződé­sek egy részét. Ugyanakkor a VADEX más árakat diktál a piacon, és nekünk ehhez alkal­mazkodni kell. így kénytelenek voltunk többször is emelni a felvásárlási árat. Tudomásunk szerint a VA­DEX ez évre tervezett bevéte­le nem közelíti meg a mién­ket. Talán jelenlétük még ösz­tönöz is bennünket, hogy meg­találjuk a legkedvezőbb lehe­tőségeket. így jövőre Budapes­ten az áfésszel közösen egy nyíltárusítású vadboltot terve­zünk megnyitni. — Mit jelent a VADEX-nek, hogy erős ellenféllel került szembe már az alakuláskor? — érdeklődtünk Markovics Lász­lótól, a Mezőföldi Állami Erdő- és Vadgazdaság, valamint a VADEX igazgatójától. — Mi korábban partnerként •kapcsolatban álltunk évekig a MAVAD-dal. Az elmúlt évben úgy ítéltük meg a helyzetünket többek között a gyulaii, gemen- ci, pilisi, soproni erdőgazdasá­gokkal. hogy kifizetődik vala­mennyiünknek, ha magunk gazdálkodunk az értékeinkkel, így mi fogadiuk a vendégva­dászokat. Szállást, programo­kat biztosítunk számukra, és mi értékesítjük a vadhúst. Ennek érdekében Soponyán a már meglevő szárnvasvad-feldolgo- zó mellé 60 millió forintos be­ruházással építettünk egy naqyvad-hűtőházat. Kapcso­latban állunk az ország szinte minden vadásztársaságával — Baranyát kivéve —, és maga­sabb árat kínálunk nekik, mint a MAVAD. Ez nemcsak nekünk, hanem a vadászoknak is job­ban megéri. Most, hogy meg­bontottuk a MAVAD monopol- helyzetét, számos újítással is próbálkozunk: szerződéseket kötünk tsz-ekkel, ÁG-okkal, szakcsoportokkal szárnyas kis­vad tenyésztésére, és ösztönöz­ni szeretnénk az érintetteket, hogy próbálkozzanak a nagy­vadak hústenyésztésével. Természetesen a jövőbeli el­képzeléseknél a közeli ered­mény a fontosabb. Az idei év­re tervezett 3 millió dolláros bevételt igyekszünk túlszárnyal­ni - mondotta a VADEX igaz­gatója. Versengésük bizonyára a va­dásztársaságoknak a mostani­nál kedvezőbb lehetőségeket teremt. Ádám Erika Lesz-e utca E sorok írója is, aki pedig szinte az első kapavágástól kezdve nyomon követte Lvov- Kertváros épülését, zavarba jön, ha idegen kérdezi egyik vagy másik utca holléte felől. Csak sejti, hogy „erre” lehet, de hogy melyik házcsoport? A ma­gyarázat kézenfekvő: az Egri Gyula úttól délre épülő város­részben nem a hagyományosan megszokott rend szerint épül­tek a házak, s ez megzavarja az embert. Az úttól északra nincs gond: egymásra merőle­ges utcákban könnyű a tájé­kozódás. Újra, meg újra látni „eltéve­dő" autókat, tanácstalan ta­nácsadókat, ezért is nagy szük­ség lenne végre valami tájé­koztatási rendszerre. Ahhoz képest, hogy a területen 1977­Évadzáró értékelés a SIOTOUR-nál A SIOTOUR, a Balaton déli partjának és Somogy megyének az idegenforgal­mi gazdája eredményes évet zár az idén. Bár még hátravannak az őszi és a téli hónapok, a forgalom zömét kitevő nyári idény egyértelműen sikeresnek mondható. Az előidény — mint min­denütt — a SIOTOUR-nál is várakozáson aluli volt. Kevesebb vendég érkezett mint az előző év hasonló időszakában. Később sike­rült behozni az előidény le­maradását, s a rendkívül sikeres júliusi hónap is ja­vított a mérlegen. A ha­gyományos forgalomtól el­térően alakult az utó­idény - augusztus vége, szeptember eleje — is. A nyári forgalom általában július vége felé tetőzött — ez volt az utóbbi évek ta­pasztalata — most a csúcs kitolódott augusztus elejé­re. Nemcsak a vendégek, de a vendégéjszakák szá­ma is meghaladta a vára­kozást. Megvannak persze a szakmára jellemző gon­dok is: a fizetővendégszol­gálat-új jogi szabályozása a SIOTOUR szolgáltatásai­nak értékesítését is vissza­vetette. Jó érzékű üzletpo­litikával, tervezéssel, és nem utolsósorban az ál­landóan javuló minőséggel sikerült az eredményessé­get fokozni, új vendégeket megnyerni. Verebics János Mit jelképez a kiskőszegi emlékmű?... Hídffiharcok Mohács alatt A jugoszláv 51. rohamdandár átkel a hadműveleti hídfő Apatinnál épített ponton-hidján A főváros Ny-i átkarolásának kezdete Idősebb s közép korosztályú baranyaiak — főképp az ún. „baranyai háromszög” tájékán bizonyára meg-megemlegetik ezekben a napokban azt a mint­egy kéthetes időszakot, amely­nek — csapatmozdulatok, bom­bázások, tüzérségi csaták révén — közvetlenül tanúi voltak most 40 éve. A Mohácstól délre tom­boló hídfőharcokat. A környékbeli lakosság akkor csupán a szokatlan és sokasodó erővel dúló — és mindkét rész­ről rendkívüli áldozatokat köve­telő — harcokat észlelte. Nem­egyszer, amikor egész kompra­kományokat süllyesztettek el a német zuhanóbombázók, piro­sas foltokkal hömpölygött lefelé a Duna... Erre emlékeztet, az itt elesett szovjet és jugoszláv hősi halot­tak emlékét hirdeti a kiskőszegi partfal tetején álló hatalmas márvány obeliszk. Akkor még senki nem tudhat­ta mit ér, mit jelent ez a hídfő­csata Magyarország felszabadí­tásának történetében. A had­tudomány azóta ennek a mérle­gét is megvonta. Erről kérdez­tük Veszprémben a téma leg­jobb hazai ismerőjét, Veress D. Csaba hadtörténészt, aki min­denekelőtt röviden összefoglal­ta e harc történetét: Budapest bevételéhez bekerí­tő hadműveletre volt szükség. A főparancsnokság ezért átcso­portosította a 3. Ukrán Front két hadseregét — a művelet Ny-i szárnyának feladatával — Baja—Mohács-sziget—Apáti n— Bezdán térségébe. A hadműve­leti hídfő kialakítása a front el­ső lépcsőjében támadó — Sa- rohin vezérezredes vezette — 57. hadsereg feladata volt. A sereg egyik zászlóaljának 3. százada és a jugoszláv 12. dandár egyik zászlóalja novem­ber 6-ról 7-re forduló éjszaka Apntintól 4 km-re ÉNy-ra átkelt a Dunán, és hídfőállást foglalt el Kutska közelében. A németek-tájékoztatás Lvov-Kertvárosban? ben kezdődött az építkezés, meglehetősen későn jutottak a tanács építési és közlekedési osztályán a tájékoztatás hiá­nyának a felismeréséhez. Lesz-e valami? Kérdésünkkel először dr. Szőke Zsuzsához, a város­üzemeltetési csoport vezetőjé­hez fordultunk: — A Beruházási Vállalaton keresztül ment megbízás a DTV-hez az új utcatáblák meg­tervezésére. Nem a házakon lévő táblák kicserélésére gon­dolunk, hanem olyanokra, ami­ket a közutak mentén helye­zünk el. A Beruházási Vállalatnál Schreiner Jánost, a mélyépítési osztály vezetőjét kérdeztük: — Ez év derekán kaptuk a megbízást a táblák tervezteté­sére. Arról volt szó, hogy a Dél­dunántúli Tervező Vállalat elő­zetesen vázolja elgondolásait a táblák formájára, anyagára, gyártójára: vonatkozóan. A kö­zelmúltban érdeklődtem, akkor még semmit sem tudtak mon­dani. Nagyon jó volna pedig, ha még az idén dönthetnénk. Végezetül Lovas Attilához, a pécsi Városi Tanács építési és közlekedési osztálya városépí­tési csoportjának a vezetőjé­től érdeklődtünk: — Olyan utcatáblákat aka­runk a közutak mentén elhe­lyezni, amelyek méreteiknél fog­va — kb. 15 centis betűnagy­ságra gondolunk — jól látha­tók a járművel közlekedők szá­mára is, tehát idejében tájé­koztatnak. Ez az egyik elgon­dolásunk. A másik a térkép. Megrendeltük ezt ugyanannál a grafikusnál — Rádóczi Lász­lónál —, aki a belvárosban lé­vő térképtáblákat is csinálta. A Ivov-kertvárosiak ezektől né­mileg eltérnek: a valódi álla­potot közérthetően, tehát nem sematikusan ábrázolják, meg­felelő jelkulccsal. A táblán a Keszüi úttól délre épült eqész városrész látható lesz, Mólom és a mellette épülő-építendő 6—7-es szerkezeti egység nél­kül, azok már új táblát kíván­nak. — Mikor készül el? — Jövőre. — És hol helyezik el ezeket? — Több olyan forgalmas he­lyen, ahol a járművezetők is megállhatnak. H.l. ezt csak reggel, világosodás után észlelték. Sikertelen ellen­lökéseikkel kezdődött el a he­tekig tartó öldöklő küzdelem. Még aznap — újabb átkelő zászlóaljak támogatásával — a hídfő 3 km-nyire szélesedett ki, majd fokozatosan tovább bő­vült. A német hadvezetés félreve­zető manővernek vélte az apa­tini csapatmozgást, a főcsapást Zágráb irányából várták. Ekkor (november 9-én hajnalban) a szovjet—jugoszláv erők új híd­fő kialakítását kezdték meg Apatintól É-ra 18 km-re, Kiskő- szeg irányában. A rákövetkező napokban a két harcászati híd­főben példátlanul elkeseredett küzdelem bontakozott ki, amely egyvégtében tombolt november 23-ig. Ezen a napon a 57. had­sereg nagy erejű támadásával a két harcászati hídfő Dályok (Dubosevica) és Laskó (Bresto- vac) vonalon egy egységes 50 km széles, 14—17 km mély had­műveleti hídfővé alakult át. Mi volt ennek a jelentősége? — Az Apatintól kb. Udvarig húzódó ún. „mohácsi” hídfőből indult meg — a budapesti tá­madó hadművelet 2. szakaszá­ban — a fővárost Ny-ról átka­roló 3. Ukrán Front támadása —, válaszolta a hadtörténész. — A front hadseregei közül a 4. gárdahadserea a főváros Ny-i bekerítését hajtotta végre — "lérve Esztergom—Dalmas vo­nalát —; míq az 57. hadsereg és a jugoszláv 12. dandár a budapesti hadművelet D-i szár­nyát biztosította a Dráván túli német „F” hndsereqcsoport el­lencsapása ellen. Aminek a ve­szélyérzete nem volt alaptalan, hiszen ez 1945. március 6-án, pl. Drávaszabölcs térségében, szinte menetrendszerűen bekö­vetkezett ... Ez viszont egy következő írá­sunk témája lesz. Wallinger Endre

Next

/
Thumbnails
Contents