Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)

1984-11-18 / 317. szám

Vasárnapi magazin p Vasárnapi magazin Wlüsoraicmlat Rádió Családok közelről Nógrádi Erzsébet szerkeszté­sében jelentkezik ma reggel 8 órakor a VASÁRNAPI MAGA­ZIN. Az összeállításban — amelynek főszereplői a csa­ládok — először az esti tévé­tornából ismert Schmitt csa­láddal találkozhatnak a rá­dióhallgatók, majd egy 11 gyermekes család, Varga Vil- mosék otthonába' látogat el a riporter. Családpótló intézmé­nyek egész sorát adták át fel­újítva és megszépítve az el­múlt hetekben Baranyában és Pécsett Társadalmi összefogás eredményeként és komoly ál­lami támogatással valósulha­tott meg az Átmeneti Szociá­lis Otthon és a Hetes öregek Napközi Otthona az Ágoston téren. Különösen az utóbbinak van nagy jelentősége azok életében, akik önálló életvite­lüket, lakásukat még nem akarják felszámolni, ugyanak­kor jelentős azoknak az idős embereknek a száma is, akik­nek ellátása a családtagok el­foglaltsága miatt hétközben nem megoldott. Az ő gondo­zásukat biztosítja hétfőtől pén­tekig ez az intézmény* amely — mint a mai műsorban hall­ható lesz — nem csak az ott­hont, hanem a családot is pótolja A hétfői RÁDIÓPOSTA cí­mű adásban igen sokfajta kér­désre kell válaszolnia a szer­kesztőnek, Müller Istvánnak. — Megkaphatom-e a gép­kocsimat, ha elvesztettem a nyereménybetétkönyvemet? — tetfe fel a kérdést komlói hall­gatónk. Utánanéztünk, mi a teendő ilyen esetben, egyálta­lán hová kell fordulni ai pa­nasszal? Egy másik riportunk­ban a pécsszabolcsiak beszél­nek, hangot adva egy sor hiá­nyosságnak, amelyek nehezítik a mindennapokat. Azt mondta egyik hallgatónk, hogy éjszaka fogászatra kellett mennie. Az ügyeletes orvos ki akarta húz­ni a fogát, de ő nem enged­te. Azt kérdezi: mi a feladata az éjszaka ügyeletet ellátó fogorvosnak? Csak a húzás? Érdekelt a dolog bennünket is, elmentünk a válaszért. Ri­portjaink mellett jelentkeznek önálló rovataink is. Adásunk alatt a 10-424-es telefonon lehet velünk kapcsolatot talál­ni — tájékoztatott a hétfői RÁDIÓPOSTA szerkesztője, Müller István. A SPORTMAGAZIN szerdán elhangzó novemberi számáról a szerkesztő, Kovács Imre be­szélt: — Közeledvén Pécs felsza­badulásának 40. évfordulója, visszapillantunk Baranya és Pécs 40 évvel ezelőtti sportéletére, részint eljutunk odáig, hogy körvonalazzuk a jelenből in­dulva, mi várható a sportélet jövőiétől? A hangmúzeum se­gítségével idézzük az 1944 ka­rácsonyán lejátszott Pécs vá­logatott—Partizán válogatott labdarúgó-mérkőzés krónikáját, és megszólal a háború utáni 1948-as londoni olimpia Pé­csett élő résztvevőié, Várkői Fe­renc. A birkózóélet fejlődésé­ről Rözae Ferenc régi sporto­ló, a TSH nyugdíjasa beszél. A csütörtöki BÉDEKKER Si­mon Márta szerkesztésében ar­ról tájékoztat, hogy „nyit" az idegenforgalom Dél-Dunántú­lon. Új kezdeményezések, új formák alakulnak ki az utazók, a vendégek megtartására, il­letve azért, hogy felkeressenek egy-egy várost, vagy visszatér­jenek oda. A hétfői szerb-horvát műsor­ban a felsőszentmártoni álta­lános iskola új igazgatójával beszélget Klaics Milica, aki a keddi, országosan hallható is­kolarádiót is szerkeszti. A né­met nyelvű műsorban hétfőn az Erzsébeteket köszöntik. Csütör­tökön Gráf Vilmos riportját közvetítik Hímesházáról. Pécsiek a rádióban 23-án, pénteken 15 órakor a Kossuth rádióban Város a rep­tér helyén címmel riportműsor hangzik el a pécsi Uránváros­ról. 23-án, 8.05-kor a Petőfi rá­dióban a Pécsi Vasutas Fúvós- zenekar játszik, vezényel: Neu- mayer Károly. Buddhák, pagodák Buddhák — aranyból, fából, bronzból, ülő vagy álló ala­kok. Kegyes Buddhák és áldo­zatot követelők. Buddhák pa­godákban és kertekben, mú­zeumokban és kegyszerárusok pultjain — egész Japánban. Bár a japánok már nem val­lásosak — az iskolában nincs vallásoktatás —, a szertartá­sokat komolyan veszik. A két legnépszerűbb vallás a budd- ha és a shinto (a természeti elemek és az ősök tiszteletén alapul) áthatja, fedi egymást. Kyotóban, az ősi fővárosban 1600 a buddhista templom. (Nem is szólva a 250 shinto szentélyről, shogun palotáról, gazdag sziklakertekről.) Mindegyik szentély más, mindegyik másról nevezetes. A buddhista templomok nem hivalkodók — egyszerű testet­len fából, szögek nélkül össze­ácsolt pagodák — csak fara­gások díszítik a nemes anya­got. A Sanju Sangendo kegyhe­lyén a könyörület 1001 Buddha istenének is dísztelen külsejű temploma. Ahogy a cipőmet papucsra cserélem, megnyílik előttem is a szentély. Szinte elkáprázok a látványtól, az arany csillogásától, a tömjén sűrű fehér füstjétől. 1000 élet­nagyságú aranyszobor! Száz­szor tizes sorban állnak a ki­fürkészhetetlen mosolyú, össze­tett kezű Buddhák. Mindegyik szobor más arckifejezésű — a hivők kikeresik a kedves halot- taikra emlékeztetőt, s azt dí­szítik virágaikkal. Középen a hatalmas ülő Buddha, az ezer­egyedik, gyertyák fényében, pénzcsörgés zajában. A ke­resztrácsos ládába bedobok én is egy érmét, a legkisebb értékűt. Nem takarékosságból! Itt így szokás. A pénz, nem ér­ték, hanem jelképes adomány. Narában, Japán 8. század­beli fővárosában a Todaiji templom őrzi a világ legna­gyobb bronzszobrát. Hatalmas lótuszvirágon ül a 22 méter magas, 551 tonna súlyú alak. Arca titokzatos, jobb kezét felemeli — „megtestesíti a vi­lág bölcsességét és kegyel­mét”. Fenséges, ünnepélyes pil­lanat, több mint ezer éve za­rándokolnak ide az emberek. A legnagyobb élményem egy másik óriás Buddha, a kama- kurai volt. Szabadban, fák kö­zött ül a becsukott szemű szo­bor. Ez „csak" 12,7 méter ma­gas és 1252-ből való. Akkor még templom védte, amelyet később elvitt a földrengés és a szökőár. Most mögüle ide látszik a tengerpart, ide ma- gaslanak a hegyek. Bronz tes­tén különös fénnyel törik meg a nap. Ahogy alkonyodik, ne­héz árnyék üli meg a parkot. A csillagfényben sejtelmesen magaslik a Buddha egészen az égig. A kamakurai óriás Buddha A shinto kapukat, templomo­kat pirosra festették. Kőlámpá­sok sora jelzi az utat a szen­télyhez. A bejárat előtt kút, ivóedényekkel — csak szájöb­lítés, kézmosás után illik az is­tenek elé járulni. Sokan kere­sik fel az lse-Shima Nemzeti Parkban Amaterasu Omi Kami, a Nap istennőjének komor, fe­hér fa templomát. A templom­hoz kilométer hosszan piros, kecses ívű kapuk vezetnek. A lépcső előtt egy sereg cipő — a bent imádkozok lábbelije. Hosszú, fehér kimonós férfi állja utamat — erre tilos a bemenet. Oldalt kerülök, és máris ott vagyok a szentély előtt, ahol a piros félhomály­ban a földön, kispárnán ülnek, térdelnek a hivők. Énekszó hangzik — különös zengésű, magas fekvésű dallam. Elöl fehér ruhás nők celeb­rálnak, az első sorban ülők előtt megállnak, kezükkel inte­nek. Áldást osztanak? Még né­hány táncmozdulat — és el­tűnnek a kijáraton. A hivők föl- állnak, s alig néhány perc olatt kiürül a terem. Most nézek csak körül ebben a puritán egyszerűségű terem­ben, ahol a természeti eleme­ket és az ősöket imádják, és shinto meggyőződés szerint azt tartják, az istenség a ter­mészet minden formájában je­len van. De azok a hivők, akik most shintoista szertartáson vettek részt, holnap buddhista pagodában imádkoznak, elmél­kednek. Kádár Márta Korabeli sajtószemle: 1944. november a nyilasuralom tobzódásától Hj Baranya fölszabadulásáig Televízió Sanghaj éjjel Ezen a héten szerdán jelent­kezik az MTV pécsi körzeti stú­dió Nas Ekran c. nemzetiségi műsora a második csatornán, 19.10-kor. Szombaton 8.35-kor ismétlik meg az egyes prog­ramban. Ugyancsak szombaton kerül sor a Sorstársak legújabb adására (tv 1. 16.00.). Keddeh látható a Különös házasság filmsorozat harmadik része: tv 1. 20.00, a negyedik, befejező rész szombaton, tv 1. 20.05. A Stúdió ’84 után, 22.15- kor kezdődik a Kockázat című műsor, amelyben ezúttal a vi­lágpiaci olajárakról lesz szó. A kettes csatornán e napon lát­ható a Kínai tájak és emberek sorozatban a Sanghaj éjjel cí­mű rész, 20.00 órakor. Szerdán az egyes csatornán, 20.00 óra­kor Külpolitikai fórum, 21.35-kor pedig Zsurzs Éváról, a televízió rendezőjéről sugároznak port­réfilmet. A kettesen a késő esti órákban (21.40) kezdődik az „Iskolák a főváros árnyékában” című, érdekesnek ígérkező ösz- szeállítás. Csütörtökön 16.40- kor kezdődik az egves csator­nán a Szovjet est. A raiz- és kisfilmek mellett többek között portréfilm látható Szergej Bon­darcsukról, az ismert színész­rendezőről. A Magánélet című, Jurij Rajzman rendezte film 21.00 órakor kezdődik. A kettes programon 20.00 órakor az MTV szegedi körzeti stúdió „Boldog- asszony ágya” című műsora, 21.15-kor a Tudósklub '84 te­kinthető meg. A beszélgetés résztvevői ezúttal szociálpoliti­kával, társadalompolitikával foglalkoznak. Pénteken Nyír­egyháza és Miskolc vetélkedik a Szivárvány második elődöntő­jében (tv 1.. 20.00), utána kez­dődik a Péntek esti randevú, amelynek központi témája a válás. Szombaton a kettesen a Gólyavári esték keretében Be­nedek István tart előadást a biológia és az orvoslás kezde­teiről (17.05), a Zenebutik 21.20-kor az idei műsorokból sugároz ismétléseket. Az eave- sen 21.25-kor a Gleb Panfilov sorozatban, az 1975-ben készült Szót kérek című film látható. Vasárnap a kettesen, a zenés tv-színház keretében Puccini: Gianni Schicchi című vígoperá­ját és A köpeny című operáját tűzték műsorra (20.00, illetve 20.55). A kozmosz 21.50-kor kezdődik. B. A. A baranyai sajtó hangvétele is megváltozott a nyilasuralom idején. A november 5-i szám első oldalán Szálasi „nemzet­vezető" esküjét, a jogfolyto­nossággal kormányzói jogkör­rel felruházott hadúr megnyi­latkozásait -közölte: „ . . . 1944. október 15-én a magyar nem­zetet rendkívüli nehéz helyzet­be sodorták, mert olyan vég­zetes elhatározásra akarták késztetni, amely ellenkezett nemzetünk leikével, az ősök tisztes hagyományaival, egész történelmünkkel és önérzetes eljárásunkkal” — írták. Közzé­tették, hogy Szálasi megszólí­tása írásban és szóban „nem­zetvezető”, magánérintkezés­ben „testvér", pártban a párt­tagoknak „pártvezető testvér” volt.. . A pécsi „nemzetségvezető" közzétette, hogy a „nemzet- ségszervezet” azon tagjai, akik még nem mutatták be igazolványaikat, 6-án a Nyilas­keresztes Párt Rákóczi út 14. sz. helyiségében mutassák be. „Ellenkező esetben a párttag­ság megszűnik! Kitartás! Éljen Szálasi!” — volt a befejező mondat. Az elsötétítés már es­te 1/4 6-tól reggel 1/2 7-ig tar­tott. Ugyanekkor tudatták a pécsi nyilasokkal, hogy 8-án este 7-kor nagytanácsi beszá­moló lesz a párthelyiségben. Baumann Gyula pedig közben arról cikkezett, hogy mik a győzelmük alapjai, és nem átallott Dózsa, Rákóczi, Kos­suth alakjára, eszméjére hivat­kozni! ... Az újságok 2-3. oldalán szimbolikus fekete keretes kis- hírek jelezték az ilyen közle­ményeket. Itt tudták meg az illetékesek, hogy 10-én körzet­vezetői, 11-én ifjúsági értekez­letet tartanak. A Nyilaskeresz­tes Párt Hungarista Mozgalom megyevezetőjének és Pécs vá­rosvezetőjének irodája a Mun­kácsy u. 31. sz. házban volt. A rendőrkapitányság közölte, hogy 20-ig be kell szolgáltatni a lőfegyvereket! A városházán Ivándi Péter főispán jelenlété­ben értekezlet volt 13-án a hadbavonultak hozzátartozói­nak segítéséről, a városházán 1-től külön menekültügyi hiva­talt állítottak föl. Az árkor­mánybiztos megállapította az albérletek árait, dr. Szabados József felhívást tett közzé az üres lakások bejelentésére. Ugyanakkor 26-án közzétették azoknak a névsorát, akik há­zukba menekülteket fogadnak be. Az itteni nyilas szervezet minden szerdán este pártszol­gálatosoknak értekezletet, minden pénteken pedig tagér­tekezletet tartott. Előtte tiszt­ségviselői összejövetel volt. Az ifjúsági városvezető kihirdette, hogy 29-én (!) de. 8-ra az ifjú „testvérek” jelenjenek meg, s lehetőleg zöld ingben és kar­szalaggal! A helyi szervezet 26-án kihirdette, hogy minden 16 éven felüli férfit fegyveres nemzetszolgálatra szólítanak föl „ ... a belső rend és köz- biztonság fönntartása, vala­mint a nemzet vagyonának megőrzése céljából.” A me­gyeiek lakhelyükön, a pécsiek és környékiek a Pius Gimná­ziumban 28-án, 29-én, 30-án de. 9-kor jelentkezzenek! Ez volt az utolsó felszólításuk ... Az apróhirdetések, kishírek, sportesemények mellett a 16-i színházi szezonkezdés, a „Dr. Jörn”, a „Fekete hajnal”, a „Régi nyár", „A király bolond­ja" és hasonló filmcímek vol­tak hivatva a figyelmet elte­relni. S bár a nyilas főispán 25-én látogatást tett a pécsi helyőrségnél, buzdító beszéde nem leplezhette, hogy nagy forgalmat bonyolítottak le a közellátási ügyosztály jegyel­osztó irodái, október 29-től szünetelt minden iskolai taní­tás, s a Benyovszky u. 14. alatt levő gombatelep hús helyett gombát kínált! S bár Pokorny László őrnagy a Kárpátok ge­rincének visszaszerzését emlí­tette karácsonyig, a Dunántúl pedig a meghiúsult kiskőszegi áttörésről írt, a megye legna­gyobb része 29-én végre föl­szabadult, s vége lett a szen­vedésnek! Vargha Dezső levéltáros Görögországi Szent hel Zacharónál meglátjuk a Jón-tengert. C rögország nyugati partvidéke egész más, mint a keleti. Csaknem egyenes ’ nalú, alig tagolt, kevéssé alkalmas a f józásra, a kikötésre. Ha tegnap ke irányban a kisázsiai, török partokat sejt tűk, akkor ma nyugat felé Itáliának, olasz „csizma" talpának integethetünk. Késő délután, fáradtan érkezünk m Olümpiába. Heléna, a vezetőnk tudja, he milyen látnivalók várnak még ránk, n engedi az autóbuszt a szálloda előtt lep kölni, a múzeum elé tereli. — Ma a leleteket, az ásatások során e került műkincseket nézzük meg. Holnai a rommező, a terep bejárása marad . .. „Szentély”, „ősi kultuszhely”, „olümp 'láng", „szent ünnep” — csengenek füle ben a múzeumi magyarázat visszatérő fejezései akkor is, amikor este kisétálunl szálloda ajtaján. De még nem láttam 1 rost, amely vásáribb, települést, am pénzszagúbb, szent helyet, amely szép sebb lett volna. Ma sem tudom, hogy valóban szálló ban, külföldi turisták fogadására alkal helyen, vagy egy garniszálló és egy ki rosi nyilvánosház kereszteződéséből s tett intézményben töltöttük az éjszaká poros, lekopott szobából, a foltos ágy műk közül az utcára menekültünk. De sem volt jobb. Olümpiának egyetlen rangosabb utc van. A várost ezer ember lakja, és m prospektus sem titkolja, hogy a lakossá; idegenekből, a külföldi turistákból él, telekben, kempingekben, penziókban, termekben, üzletekben dolgozik. Láttam a hosszúcombú, szép görög az utcasarkon, nem állt, hanem ült a tá nélküli széken, átvetett lábát lóbál félre nem érthető mozdulattal tartotta zében az égő cigarettát, és rajzolt a rázzsal jeleket a levegőben. Mögötte nyitott boltajtó és a boltból nyíló, lefüg nyözött raktár az „árura" várt. És láttam a csinos, jól öltözött görög I talembert, a járda szélén sétálgatott, állt a modern sportkocsija, ajtaja ft nyitva, ujján a csillogó karikára fű: slusszkulcsot pörgette, és ha egy éltese magános hölgy elhaladt mellette, meg jolt, és az autó felé intett: — Madame Az ékszerüzletek kirakatai csillogtak aranytól és az ezüsttől. De sehol Görög szágban nem láttam annyi hamis ajánd tárgyat, mint itt: műanyagból öntött ist szobrot, műkincsutánzatot, az ókori ror kát megörökítő értéktelen festményt. Ha idegen vásárlás nélkül akart távozni, az adó az utcára is utána ment, karonfog visszahúzta a boltba, és másik árut dob a pultra. Szentély, szent hely Olümpia? Oh, szegény istenasszony! Mivé lett nr jóinkban a nevedet viselő városka! — Figyelmet kérek .. . Most egyórás e dás következik — mondja Heléna, és fenekével ráül egy faragott kőre. — olümpiai szentély kialakulását, történa fogom ismertetni. .. Közben kérdezni is hét. . . Utána együtt bejárjuk a romn zőt... Délben találkozunk a busznál. Peregnek a számok, az évszázadok, nevek. Zeusz, Hesztia, Héra ... Pelop Oinomaosz, Mürtilosz... Ha valaki elf dítja a fejét, vagy a szomszédjával besz get, Heléna orra nyergére tolja a napsze üveget, ránk néz, és fölemeli a hangját. Tegnap láttam a múzeumban a sze makettjét és az ásatási területen élők anyagot: szobortöredékeket, használati gyakat, fegyvereket. A Zeusz-templom oromcsoportja, a hatalmas szobrok rm hökkentettek a természetellenes közelsr ben. A két oromcsoport alatt állt egykoi SZEMÜVEG — ESŐBEN Olvasóink számos bohókás találmán nyal találkozhattak már, de a képünk« látható szerkezet közülük is kiemelked Egy nyugat-berlini, dús fantáziával me áldott feltaláló megalkotta az esőben használható, törlőkarral ellátott szemüv get. Shinto szentélyhez vezető kapuk (A szerző felvételei — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents