Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)
1984-11-15 / 314. szám
s 1984. november 15., csütörtök Dunántúlt llaplo Auróra vers- és prózamondó verseny Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából országos vers- és prózamondóversenyt hirdet a Művelődési Minisztérium, a Magyar Rádió, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Magyar Televízió, Debrecen városi Tanácsa és a Népművelési Intézet. Az elődöntőket 1985 márciusában és áprilisában tartják meg. A versenyen részt vehet mindenki, aki 1945 és 1970 között született, valamint nincs hivatásos előadóművészi engedélye, nem tagja sem színháznak, sem színházi stúdiónak és nem nyert előfelvételt a Színművészeti Főiskolára. A vers- és prózamondók a felszabadulás utáni magyar és szovjet költészetből, prózából válogathatnak ki tíz művet. Pályázni jelentkezési lap beküldésével lehet, amelyet a következő címen vehetnek át a jelentkezők: Baranya megyei Művelődési Központ, Stenczer Béla csoportvezető, 7621 Pécs, Széchenyi tér 9. Jelentkezési határidő: 1984. november 15. A megyei elődöntők után a középdöntőket és a döntőt a rádió és a televízió is közvetíti. Elváltak szemináriuma Korábban már hírt adtunk arról, hogy a pécsi Apáczai Csere János Nevelési Központban ismét szerveznek szemináriumot elváltaknak, s ennek időpontja november 16—17— 18-a. A művelődési ház háromnapos foglalkozásán előzetes jelentkezés alapján lehet részt venni. Röviden a témákról: első nap, pénteken a válás folyamatáról, s annak érzelmi vonatkozásairól lesz szó. Másnap két érdekes téma megbeszélésére kerül sor; az egyik a volt házastársak közötti kapcsolat folytatódása, a rokonok, barátok, s mások reakciói a válásra, a másik a válás hatása a gyermekre és g avermek- szülő kaprsolgtbgn beálló változások. Utolsó napon az újrakezdés stratégiáiról, az elváltak számára elérhető segítség különböző formáiról lesz szó. Valamennyi előadást csoportos beszélgetés követ. A szeminárium ideje alatt a kisgyermekek felügyelete és játékos foglalkoztatása biztosított. „ A környezetvédelem hatékonyságnövelő tényező” Interjú K. Gofman moszkvai közgazdász professzorral Két napon át tanácskoztak Pécsett a PAB székházában, a KGST-országok környezetvédelmi szakértői. A munkabizottság tagjaként Moszkvából érkezett Pécsre K. Gofman közgazdász- professzor, akitől a keddi tanácskozás szünetében mindenekelőtt arra a kérdésre kértünk választ, mit tehetnek közösen, együttműködve a tagországok, megbomlott természeti környezetük jobbításáért. — Az alapvető közös cél az, hogy a természeti erőforrások a gazdaság és a társadalom számára leginkább hasznosítható javakat szolgáltassák az ipar és mezőgazdaság által óhatatlanul előidézett ökológiai terhelés minimálisra való csökkentésével. A megoldást nem a külön környezetvédelmi program adja, hanem az, ha a környezetvédelem szervesen beépül a népgazdasági tervbe. A komplex terv részére készítünk ajánlatokat nagy számítógépes apparátussal, különféle matematikai modellekkel. Kicseréljük az ezzel kapcsolatos kutatási eredményeket és az ellenőrzési tapasztalatokat. — ön közgazdász. Nálunk sokan azt mondják, a környezetvédelem pénzkérdés. Egyetért ezzel? — A környezetvédelem valóban pénzigényes, az ezzel kapcsolatos beruházások nagy anyagi ráfordítást igényelnek. Akik szükséges rossznak tartják azzal érvelnek, hogy elvesz a nemzeti jövedelemből és nem tesz semmit hozzá. Szerintem a környezetvédelmi ráfordítás a hatékonyság növelésének egyik módja. Itt nemcsak arra gondolok, hogy ahol az ipari kör- nyezetszennyezést sikerül megoldani, ott csökken a lakosság morbiditási hányada, tehát létrejön egy új nagy erőforrás. Szennyezett környezetben a mezőgazdaság terméshozamai is kisebbek és megfordítva. Más kérdés, hogy ezek a kedvező hatások ma még pénzben nehezen mérhetők. Azon dolgozunk, hogy ez mérhető legyen, együttműködésünknek épp ez az egyik témája. — Egyes publikációnk szerint a fejlett ipari országok közül Kanada mellett a Szovjetuniónak a legkevésbé szennyezett a környezete, s hogy a világ legnagyobb és legtisztább élővíz-készletei is e két országban találhatók. Valóban? — Egységesen az egész országra nézve ez talán nem érvényes. Kétségtelen, hogy nálunk általában jobb a helyzet, mint a fejlett tőkés országokban, nem is szólva a harmadik világ térségeiről. A Szovjetunióban már az 1930-as években létrehoztak egy ezzel kapcsolatos normarendszert. Kedvező tapasztalatainkat bizonyos területeken egy sor ország átvette. A koncentrált hőellátásnak köszönhető, hogy a szovjet városok levegője elfogadhatóan tiszta. Korántsem oldottunk meg mindent. Tovább kell lépni a hulladék-mentes technológiák alkalmazásában. Van már egy sor olyan termelési objektum nálunk, ahol nem keletkezik hulladék. Például a kőszén erőművekből távozó mérges gáz, a kéndioxid már nem a levegőbe kerül, hanem termelési célra hasznosítják. Kénessavat gyártanak belőle. Moszkva közelében . működik egy ilyen erőmű, és a következő ötéves tervben több hasonló épül az országban. — Rné — Kérések és felajánlások Ifjúsági parlament az 508-as Szakmunkásképző Intézetben A pécsi 508-as számú „Tarr Imre" Szakmunkásképző Intézet 1981 őszén költözött Lvov- Kertvárosba, új iskolaépületbe. Jelenleg 1400 szakmunkás- tanuló oktatása folyik az intézményben, 37 szakmában. A tanulói létszám 51 osztály és 86 tanulócsoportban oszlik meg. Az intézmény tegnap délutáni ifjúsági parlamentjén a 130 küldött és az iskola tanári kara mellett jelén voltak a tanulók szakmai oktatásának helyet biztosító bázisváílalatok képviselői is. A három évvel ezelőtti ifjúsági parlamenten elfogadott intézkedési terv végrehajtásáról Móricz Ottó, az intézmény igazgatója számolt be a küldötteknek, s egyben ismertette az iskolai KISZ-bi- zottság és ifjúsági szakszervezeti bizottság által véleményezett és támogatott újabb intézkedési tervezetet. A közel másfél órás beszámolóból, illetve a következő három évre szóló intézkedési tervből csak néhány jellemző részletet enged a tudósítás terjedelme kiragadni. Elsőként azt a lényegi megállapítást, hogy az intézmény oktatási eszközökkel való felszereltségével nincs gond, az átlagnál lényegesen jobb. A még tapasztalható hiányok pótlásáról, illetve a jelenlegi szint továbbfejlesztéséről az intézkedési tervben hallhattak a küldöttek. Például ilyeneket: mérőterem létesítése, tm'k-műhely létesítése, az oktatási célú, s eddig inkább kísérleti jellegű videotechnika alkalmazásának ki- szélesítése, a számítógépes oktatási program tovább bővítése. . . Az utóbbi három évben a bázisvállalatok jó részénél korszerűsödtek, megújultak a tanműhelyek, s közös iskolai és vállalati törekvés, hogy ezekhez további újabb tanműhelyek csatlakozzanak. Az iskola vezetése szorgalmazza tanműhelyi munkaeszközök korszerűsítését is. Az intézkedési terv egy másik fontos pontja a diákönkormányzat, az iskolai demokratizmus és érdek- védelem továbbfejlesztéséhez biztosítja a kereteket: tanulói részvétel a nevelői és iskola vezetőségi értekezleteken, osztályozó és szülői értekezleteken s a fegyelmi tárgyalások előtti vizsqálatokban. A felszólaló küldöttek által érintett témák meglehetősen tarka képet mutattak, de az oktatás feltételeit érintő alapvető kérdéseket nem kellett érinteniük: ebben a helyzet több, mint kielégítő és továbbra is biztató. Az 508-as Szakmunkásképző Intézet ifjúsági parlamentjén a gondok, kérések mellett igen szép számmal hangzottak el javaslatok, felajánlások is: a gyengébb tanulók korrepetálására, a tantermek karbantartására, szemléltető eszközök készítésére, a tervezett beruházások társadalmi munkával való támogatására. A fodrásztanulók pedig felajánlották a mozgássérültek díjmentes hajápolását. Az igények, kérések, valamint az ötletek és felajánlások példás arányban voltak ezen az ifjúsági parlamenten. D. I. IMegkerde Miért nem kapható bors? Az elmúlt hetekben hiába keresték a vásárlók az élelmiszerboltok és ABC-áruházak pultjain a szemes- és őrölt borsot — sehol nem lehetett kapni. Érdeklődésükre az eladók sem tudtak megnyugtató választ adni. Ezért megkérdeztük Arató Mártont, a Mecsek Füszért igazgató-helyettesét, és Havas Pált, a Com pack Kereskedelmi és Csomagoló Vállalat vezérigazgató-helyettesét, hogy decemberre, disznóvágások idejére javul-e az ellátás? — Arató Márton: — Másfél hónappal ezelőtt — augusztus elején — a Com- pack Vállalat az általunk rendelt 57 mázsa őrölt és szemes bors helyett csak 27 mázsát küldött. Szeptemberre 83 má- zsányit kértünk - és kaptunk hatvan mázsával kevesebbet. Októberre már 185 mázsát igényeltünk. A Compack Vállalat 130 mázsa szállítását vállalta. Október 20-a után ebből 51 mázsa érkezett meg. Erre a hónapra 190 mázsa őrölt és szemes borsot szeretnénk vásárolni. A Compack Vállalattól 200 mázsát ígértek, hogy a lemaradást is pótolják valamelyest. Nagyobb mennyiségű áru még nem futott be hozzánk, csak néhány mázsányi. Ezt pedig a vásárlók nem észlelik, mert kiszállítás után azonnal eltűnik a boltokból. Havas Pál: — A borsot több külföldi eladótól vásároljuk. Ez évben az Indiából érkezett borsban idegen anyagot is találtunk — ezért felhasználás előtt át kellett tisztíttatni. Ezt külföldi partnerünk Hamburgban végeztette el. Ez az eljárás időigényes. Az így kiesett mennyiség helyett Hollandiából vásároltunk indonéziai, brazíliai és singapuri borsot. Hozzá tartozik szorosan az egészhez, hogy az utóbbi két évben igen rossz volt a világ borstermése, ezért a beszerzése nehézségekbe ütközött. Az ellátásban némi javulás várható az elkövetkező hetekben: a hamburgi tisztítóüzembe került 800 tonna borsból 100 tonnányi már megérkezett. Átvizsgálás után a budapesti és a tiszaroffi üzemeinkben őrölni és csomagolni fogják, majd szétterítjük az egész országban. Végül egy érdekesség: nem tudni mi okból, de hazánk lakossága idén az első tíz hónapban 15 százalékkal több — az éves fogyasztás 1400—1500 tonna — borsot vásárolt meg, mint múlt évben. A. E. Kertvárosból a Szigeti útra Feltódulnak a gyerekek a buszra reggel negyed nyolckor Fotó: Cseri László Iskolabuszon, gyermekzsivaj ba n Papírgyűjtők, kórustagok és tévékritikusok A tanítónő már sokadszor próbálja sorba állítani a gyerekeket a Berek utcai iskola előtt. Nem nagyon sikerül a dolog. Három apró másodikos elmélyülten vitatja a tegnap esti tévéműsort, egyik kisfiú édesapjához, másik a nagymamához bújik, ketten egy fát kerülgető kiskutyát nézegetnek, néhányon pedig vidám körtáncot lejtenek a betonlapokon. Reggel hét óra múlott és hideg van. Mégis csak egy fá- zós, álmos ember van, ez én vagyok. A gyerekek, akik az iskolabuszra várnak, hogy Kertvárosból a Szigeti útra vigye őket, megszokták ezt az állapotot, még élvezik is egy kicsit. Az előbb már elhúzott egy csuklós Ikarus, nyüzsgő gyermeksereggel a gyomrában, hamarosan jön a következő. A Testvérvárosok terén vette fel az első csoportot, onnan kanyarodik rá a Varsány utcára. Indián csatakiáltások röppennek ki a félrehúzódó ajtókon, a járdáról visszhangként jön a válasz, feltrappolnak a lépcsőn a Berek utcaiak. Mindenkinek jut ülőhely, illetve csak'jutna, ha nem az ablakban csimpaszkodna a kíván- csibbja. Szülők nem utaznak a buszon, három pedagógus, Huszár Istvánná, Nagyné Sörös Erika és Ladocsai Erzsébet fékezi az örökmozgókat. — Mi nyertük a papírgyűjtőversenyt! - rángatja meg egy apróság a kabátom szélét. Az én apukám hozta a legtöbbet, háromszáz kilót! Illően gratulálok, közbe a szemem a tanítónő kezére téved. Lyukkártyát szorongat, kicsit zavartan mosolyogva, alighanem túl alaposra sikerült a begyűjtés, a programlapokat vissza kell szállítani a hivatalba. Tankönyvet nem igen látok senkinél, a másodikosokénál az még kevésbé szokás, de az is kiderül: seregnyi élta- nulóval van szerencsém együtt utazni. Igaz, a kérdés, hogy ki tudja a leckét, nem túl eredeti, de mindenesetre a környéken mindenki talpraugrik és nyújtja a kezét. A sofőr mögött szorgalmasan próbál az énekkar. A „Mint a mókus fenn a fán” című örökzöld úttörő-sláger korszerűsített változatát éneklik, mely egy igazoltató rendőrről és a póruljárt Tra- bantosról szól. Túljutunk a felüljárón, begördül a busz a régi 508-as szakmunkásképző épülete mellé. Előttünk egy másik Ikarus már dönti magából a kisiskolásokat, három osztályt a tizenkettőből, mely a Berek utcai, az Anikó utcai és a Testvérvárosok terén épült iskolából utazik ide. Az igazgatónő, Sinku Pálné segít beterelni a gyermekeket az udvarba, a gesztenyefák alá, onnan berobognak reggelizni az épületbe. Fagytól piros arcuk felenged a kakaó gőzében, lassan elcsendesedik a zsivaj, elnyelik a lurkókat a tantermek. Az utazás végétért, megkezdődik a „munkás" hétköznap. B. Cs. Lázár György, a minisztertanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta Ivan Usztyi- jánt, a Moldovai Szovjet Szocialista Köztársaság Miniszter- tanácsának elnökét. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón jelen volt Ivan Aboimov követtanácsos, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a nap folyamán ugyancsak fogadta a moldovai miniszterelnököt. * Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kétnapos látogatást tett Bács- Kiskus megyében. Kedden Baján a városi pártbizottság székházában Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára és Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke fogadta. Ezt követően Papp György, a bajai városi pártbizottság első titkára és Kincses Ferenc tanácselnök tájékoztatta Baja gazdasági, politikai és kulturális életéről, a város társadalmi összefogással megvalósított fejlesztéséről. Aczél György kedden este részt vett és beszédet mondott a Bajai Tanítóképző Főiskola jubileumi és névadó ünnepségén. A Központi Bizottság titkára szerdán felkereste a keceli nevelési központot, ahol Ivanics Lajos, a kiskőrösi városi párt- bizottság első titkára, valamint Kecel nagyközség vezetői fogadták. Az új típusú oktatási, művelődési és sportcentrumot Udvarhelyi István, a nevelési központ igazgatója mutatta be. A látogatás programja Kecskeméten fejeződött be, ahol a Tudomány és Technika Házában Aczél György előadást tartott a Magyar Közgazdasági Társaság, valamint a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezete által rendezett konferencián. Grúz kereskedelmi szakemberek Baranyában. Grúz kereskedelmi szakemberek tettek látogatást Baranya megyében tegnap. Az öttagú küldöttség vezetője O. V. Lolasvili a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság Állami Tervhivatalának első helyettese. Tagjai kereskedelmi szakemberek, közöttük ellátogatott Baranyába a grúz kereskedelmi miniszterhelyettes is. Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke fogadta a megyei tanácson a delegációt, majd megismerkedtek a megye kis- és nagykereskedelmi vállalatainak munkájával.
