Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)

1984-11-14 / 313. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLI. évfolyam, 313. szám 1984. november 14., szerda Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Milyen a vidéki szervizek szolgáltatása? (3. oldal) ♦ Divatprognózis (5. oldal) Új posta és telefonközpont épül Bolyban. (5. oldal) Losonezi Pál Dzsakartában Losonezi Pál Indonéziába érkezett. A képen vendéglátójával, Suharto elnökkel a repülőtéren. (Telefoto—UPI—MTI—KS—DN) Suharto indonéz elnök fogadta a magyar államfőt Losonezi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kedd reggel — közép­európai idő szerint 9 órakor, helyi idő szerint 15 órakor megér­kezett Dzsakart'ába, Indonézia fővárosába. Együttműködés a vegyipari gépgyártásban í. Dr. Dányi Pál köszönti a KGST-tanácskozás résztvevőit Pécsett, a Pannónia Szálloda nagytermében KGST-tanácskozások A magyar államfőt és felesé­gét a különgép lépcsőjénél Su­harto elnök és hitvese, továbbá Wirahadikusumah alelnök és felesége köszöntötte a fellobo­gózott repülőtéren. Elhangzot­tak a himnuszok, közben 21 áqyúlövés dördült el, majd a díszegységek tisztelgése után az indonéz elnök bemutatta a magyar vendégnek a megjelent személyiségeket. Jelen volt Deb­receni István, a Magyar Nép- köztársaság indonéziai nagykö­vete, s köszöntötte Losonezi Pált a magyar kolónia is. Ezután a magyar államfő és kísérete — Borbándi János mi­niszterelnök-helyettes, Rév La­jos, az OKISZ elnöke, Bányász Rezső, a Tájékoztatási Hivatal elnöke, Nagy Gábor külügymi­niszter- és Melega Tibor kül­kereskedelmi miniszterhelyet­tes a főváros központjában lé­vő Istana Merdeka elnöki pa­lotába hajtatott. Bár elsősor­ban udvariassági látogatásról volt szó az előzetes protokoll- terv szerint, a két államfő már a kétoldalú kapcsolatok fejlesz­tésének érdemi kérdéseit is érintette. A közvetlen, jó lég­körű megbeszélésen mind az indonéz, mind a magyar állam­fő hangoztatta, hogy nagy vá­rakozásokkal tekint az elkövet­kező naook tárgyalásai elé. Érdeklődéssel és rokonszenwel figyelik egymás országának gazdasági éaítőmunkáiát, amely reményt nvúit a kétoldalú for­galom kiterjesztésére- is. Ezután az indonéz elnöki Dár a oalotakomplexumban lévő szálláshelyre, a Wisma Nega­ra vendégházba kísérte Loson­ezi Pált és hitvesét. A magyar államfőnél délután udvariassági látogatást tett Umar Wirahadi- kusumah indonéz alelnök. Szerdán zsúfolt program vár a magyar államfőre és kíséreté­re. A délelőtti koszorúzás után Suharto elnök és Losonezi Pál megbeszélésre kerül sor, ugyanakkor az Elnöki Tanács elnökének kíséretében lévő ma­gyar kormányférfiak is tárgya­lást folytatnak indonéz partne­reikkel. Délután a Miniatűr In­donézia nevű skanzenparkot te­kintik meg, este pedig az indo­néz államfő bankettet ad a magyar vendégek tiszteletére. Visszatérve a keddi nap tör­ténetére, a tíz és fél ezer kilo­méteres repülőút második, Bombaytől a szumátriai Medon városának érintésével Dzsakar- táig vezető szakaszát a TU 154- es különgép Fülöp András fő­pilóta vezérletével hét óra alatt tette meg. A gépmadár keresz­tülvágott az indiai szubkonti- nensen, majd kétezer kilomé­teren át az Indiai-óceán fölött repült. Banda Aceh fölött lé­pett be Szumótra légterébe. Itt kezdődik az indonéz szigetvilág, amely az egyenlítő mellett több mint 6400 kilométer hosszúság­ban terül el. A mintegy kétmil­lió négyzetkilométer szárazföl­di területű Indonézia népessé­gét tekintve a harmadik helyen áll Ázsióban több mint 150 mil­liós lakosságával. Medanban, ahol a gép üzem­anyagot vett fel, Losonezi Pált Kardono légimarsall köszöntöt­te, aki Dzsakartából a magyar államfő elé utazott, és a fő­városig kísérte a különaépen. A magyar vendégeket különben Medanban trópusi eső, Dzsa­kartában forró napsütés fogad­ta. Az indonéz sajtó kiemelt he­lyen, nagy terjedelemben fog­lalkozott a látogatás előkészü­leteivel. Az Indonesian Obser­ver az ANTARA, hírügynökség tudósítója által Losonezi Pállal készített terjedelmes interjút közli, míg más lapok részlete­ket közölnek a beszélgetésből, kiemelve a kétoldalú kapcso­latok fejlesztésének lehetősé­gére és a jobb nemzetközi lég­kör megteremtéséhez való köl­csönös hozzájárulásra vonatko­zó megjegyzéseket. A Jakarta Post két hosszú írást is szentel a látogatásnak, hangsúlyozva, hogy Magyaror­szág és Indonézia a kereskede­lem növelésére törekszik. A lap felhívja a figyelmet arra, hogy noha ma már az indonéz cé­gek közvetlenül is üzletet köt­hetnek szocialista országok vállalataival, míg korábban ezt csak állami szerveken keresz­tül tehették, még vannak admi­nisztratív nehézségek, amelyek (Folytatás a 2. oldalon) Magyar-olasz gazdasági tárgyalások Magyar—olasz gazdasá­gi tárgyalások kezdődtek kedden a Magyar Kereske­delmi Kamarában. A ma­gyar—olasz kooperációs vegyesbizottság két mun­kacsoportjában, az általá­nos gépipari és a harma­dik piaci együttműködési munkacsoportban kezdtek megbeszéléseket a szak­emberek. A tanácskozáson — me­lyet Kallós Ödön, a Ka­mara társelnöke nyitotta meg — részt vett Emilio Paolo Bassi, Olaszország budapesti nagykövete is. — László Tamás, a harmadik­piaci együttműködési mun- J kacsoport magyar elnöke I elmondotta: Olaszország— ; az NSZK és Ausztria után — hazánk harmadik leg- i jelentősebb tőkés partne­re. Az olasz vállalatokkal ; folytatott árucsere rend- | szeresen magyar aktívum- I mai zárul. Jó kezdeményezésnek bi- j zonyultak az olasz nagy- j vállalatokkal — a Monte- | disonnal, a Fiattal, az ENI- I vei és az IRI-vel — kötött , kooperációs szerződések. Ezek hozzájárulnak a for­galom kiegyensúlyozott bő­vítéséhez. A kereskedelmi I kapcsolatokat segíti az a j 150 millió dollár összegű i hitelkeret, melyet az olasz • kormány biztosított a ma- ! gyár vállalatok vásárlásai- I nak finanszírozására. Romano Sbardella, a harmadikpiaci együttműkö­dési munkacsoport olasz elnöke arról szólt, hogy az év első felében az olasz vállalatok 16 százalékkal növelték magyarországi vá­sárlásaikat, míg eladásaik tíz százalékkal emelkedtek. Az olasz cégek erőfeszíté­seket tesznek magyarorszá­gi eladásaik növelésére. Kedvezőek a lehetőségek a harmadikpiaci együtt­működésben, s elengedhe­tetlen azonban az ilyen vállalkozások feltételeinek kidolgozása. A péntekig tartó prog­ramban számos vállalati megbeszélésre is sor kerül. Pécsett ülésezik a KGST Gépipari Állandó Bizottságá­nak vegyipari és kőolajfeldol- gozó-ipari gépgyártási szek­ciója. A tegnap, a Pannónia Szállóban kezdődött tanácsko­zás résztvevőit — nyolc euró­pai szocialista ország, köztük az e szekcióban Jeljes jogú tagként jelen lévő Jugoszlávia képviselőit — G. O. Terzijan, a Szovjetunió vegyipari és kő- olajfeldolgozó-ipari miniszté­riumának főosztályvezetője, a szovjet delegáció vezetője, az ülés elnöke köszöntötte. A há­A környezetvédelem az ér­deklődés középpontjába került a szocialista országokban is. Az irányító és ellenőrző szer­vek mindinkább a környezeti ártalmak megelőzésére helye­zik a hangsúlyt. Ennek egyik leghatásosabb módja, hogy ha a termelőhelyek gazdaságilag is érdekeltté válnak abban, hogy kevésbé szennyezzék a környezetüket. E vonatkozás­ban fontos az is, hogy a kör­nyezetvédelmet irányító és ter­vező intézetek a gazdasági élet szerves részeként működ­jenek. Egyszóval, mindenki megérezze a pénztárcáján, ha hanyagságot követ el. E téma­körrel foglalkoznak a leg­zigazda város és megye ne­vében dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottsága titkára üdvözölte a szakértőket, egyebek mellett hangsúlyozva, a Pécsi Sopiana Gépgyár egyre nagyobb sze­repet kíván vállalni a KGST- tagóllamok szükségleteinek ki­elégítésében. A szekcióülés fő témája a vegyipari gépgyártásban való együttműködés és közös fej­lesztés, valamint a gyártás­szakosodás. behatóbban a tegnap Pécsett megnyílott KGST környezetvé­delmi szakértői tanácskozás bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar, NDK-beli és szovjet közgazdász és szociológus résztvevői. A legtöbben Cseh­szlovákiából és NDK-ból ér­keztek. A Szovjetunióból a nemzetközileg is elismert K. Gofman, a közgazdasági tu­dományok doktora jött el. A kétnapos ülést a rendezőszerv, az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudomá­nyos Intézete képviseletében dr. Fodor István osztályvezető nyitotta meg. A szakértők négy éven át tanulmányozták országaik kör­A pénteken aláírandó jegy­zőkönyv mellett két, korábban már letárgyalt, "egyeztetett és aláírásra váró szerződést szen­tesítenek: a technológiai fo­lyamatok korszerűsítését a vegyipari gépgyártásban, va­lamint a gumi- és műanyag- feldolgozó-ipari gépek fejlesz­tésében történő műszaki együttműködést. A KGST szekcióülés hatvan résztvevője ma munkacsopor­tokban folytatja a tanácsko­zást. nyezetvédelem-tervező és -irá­nyító munkáját. Most az ösz- szehasonlító elemzések alap­ján született ajánlásokat mérle­gelik. Közös megoldást igye­keznek találni főként a bírsá­golást és az említett érde­keltséget illetően. A szakem­berek például azt tanácsolták, hogy a környezetvédelmi költ­ség épüljön be a vállalati ár­képzésbe, új létesítmény ese­tében még a beruházás ide­jén. Elhangzott, kívánatos len­ne, hogy a legcsekélyebb mér­tékű szennyezésekért is bírsá­got lehessen kiróni. A környezetvédelem köz- gazdasági problémáival fog­lalkozó jelenlegi szakértői munkacsoport 1981-ben ala­kult A KGST keretében, az ötéves tervek jobb megvalósí­tásához nyújt tanácsokat. A kollektíva napjainkra kidol­gozta a természeti erőforrások gazdasági értékelésének egy­séges módszertanát, többek között magyar, elsősorban pé­csi közreműködéssel. Ugyan­ilyen összhangra törekszik A környezetvédelem tervezése és irányítása című kutatási té­mában. A két témában az elemzések, információcserék tovább folynak a mindenkori ötéves tervek igényeinek figye­lembevételével. Cél az is, hogy Kubát, Mongóliát és Romániát is bevonják a további együtt­működésbe. Az ülés ma fejeződik be jegyzőkönyv aláírásával. A jegyzőkönyv a következő év feladatait jelöli meg. Csuti J. (Folytatás a 2. oldalon) A KGST környezetvédelmi tanácskozásának delegátusai a pécsi akadémiai székházban. Erb János felvételei Környezetvédelmi szakértők információcseréié

Next

/
Thumbnails
Contents