Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)

1984-11-13 / 312. szám

1984. november 13., kedd Dunántúli napló 5 „A ma könyvei a holnap tettei* A Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Tanárképző Ka­ra dísztermében tegnap dél­után rendezte meg a politikai könyvnapok Baranya megyei megnyitóját az MSZMP Pécs városi és Janus Pannonius Tudományegyetemi Bizottsága és a Kossuth Könyvkiadó Ba­ranya megyei Kirendeltsége. A kiállítással egybekötött könyv­napok megnyitóján a tudo­mányegyetem oktatói és hall­gatói mellett részt vettek a Kossuth Könyvkiadó terjesztői és megyei és városi pártszer­vek képviselői is, köztük Rajnai József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára. Az ünnepséget dr. Ormos Mária akadémikus, a JPTE rektora nyitotta meg, utalva a rendezvény meghívóján sze­replő mottóra: „A ma könyvei a holnap tettei” — úgy gon­dolom, van alapja ennek, ha visszagondolunk arra a tevé­kenységre, amelyet a magyar könyvkiadás és a kiadók kö­zött elsősorban az egykori Szikra, 1945 után folytatott. Több generáció vásárolta és olvasta mohón a felszabadu­lást követő években a hala­dás úttörőinek addig előtte ismeretlen, többnyire herme­tikusan elzárt gondolatait. Ez­rek és tízezrek kezdték felfe­dezni a társadalomban és a társadalom történetében a törvényszerűségeket, és gon­dolkodtak el nemcsak a múl­ton, de gyűrkőztek neki — úgy, ahogy a mottó sugallja — a jövő építésének. Az alkotó­kedvnek és jövőépítésnek, amely a magyar társadalmi és közéletet 1945—1948 között jellemezte, a progresszív könyvkiadás elválaszthatatlan része, mitöbb, előfeltétele volt" — mondotta dr. Ormos Mária, majd kitért az ötvenes évek eleje beszűkült politikai horizontjának a szellemi köz­életre, könyvkiadásra, tömeg­kommunikációra gyakorolt szürkítő, sokkoló hatására és méltatta a 60-as évek politikai újranyitósának jelentőségét. „Rájöttünk arra is, hogy a mottót fordított arányban is értelmezni kell. A könyv akkor adhat indítékot a jövőnek, ha hamisítás nélkül, helyesen tár­ja fel a múltat. Egy társa­dalom csak olyan lépésekre képes, amelyeknek a lehető­ségeit a saját múltjában már megteremtette. A tudományos politikai irodalom ereje, jövő vezérlő szerepe éppen abban állhat és áll is, hogy a már létrejött lehetőségek alapos és helyes tanulmányozásából von­hatja le következtetéseit -- mondotta dr. Ormos Mária, majd beszéde befejezéseként a politikai könyvkiadás és min­denekelőtt a Kossuth Könyv­kiadó tevékenységének jelen­tőségét hangsúlyozta: „Csak azt kívánhatom, hogy könyv­kiadásunk árasszon el ben­nünket a színvonalas társa­dalmi-politikai irodalom özö­nével, járuljon hozzá a politi­kai közgondolkodás egészsé­ges irányainak kifejlődéséhez, adjon 'alapot ahhoz, hogy a múlt és a jelen tudományos felismerése racionális tetteken át vezessen a holnap felé.” A megyei politikai könyv­napokat megnyitó ünnepi be­szédében Rákos János, az MSZMP Pécs városi Bizottsá­gának titkára megállapította, hogy nemzeteknek, koroknak társadalmaknak az emberiség kultúrájáért és fejlődéséért ér­zett felelősségük egyfajta fok­mérője iS lehet a könyvekhez való viszony kérdése. Szólt ar­ról, hogy a marxizmus—leniniz- mus ideológiája iránti hatal­mas érdeklődést korunk való­sága szüli. A politikai könyv­kiadás, a 23. alkalommal meg­rendezendő könyvnapok, a mgalakulása 40. évfordulóját ünneplő Kossuth Könyvkiadó tevékenységének és a politi­kai könyyeket terjesztők mun­kájának jelentőségét méltatva a városi pártbizottság titkára történelmi példákra utalva hangsúlyozta: „...a társa­dalom akkor képes a szocia­lizmus távlati és jelenlegi fel­adatainak megfelelni, akkor számíthatott és számíthat a párt sikerre, ha biztosította és bizosítja a gazdasági munká­ban a tudati feltételek jelen­létét”. Rákos János beszéde befejezéseként a következő gondolatokkal nyitotta meg a megyei könyvnapokat: „.. . meggyőző szóval, s a pél­da erejével azon munkálko­dunk, hogy egész népünk te­gye magáévá a tudományos szocializmus eszméit, a mar­xista—leninista világnézetet. E történelmi vállalkozásban a politika hű társa a könyv, a po­litikai könyv.” Az ünnepi beszédet köve­tően Méth Sándor, a Kossuth Könyvkiadó igazgatóhelyettese „Kiváló Terjesztő” plakettel tüntette ki Cservik Sándort, az almamelléki pártszervezet ter­jesztőjét, Csonka Lásziónét, a Pécsbányatelepi Általános Is­kola pedagógusát, Fekete Gyű- Iónét, a pécs-meszesi párt- szervezet terjesztőjét és Járó- nyi Gyulánét, a Pécsi Szikra Nyomda pártszervezetének könyvterjesztőjét. A kitünteté­sek átadása után a JPTE Ba­ranya Táncegyüttese és irodal­mi színpada adott műsort, majd az ünnepség résztvevői megtekintették a mintegy 400 kiadványt bemutató, könyv­vásárral egybekötött kiállítást, amely november 16-ig tart nyitva. A kiállítás megnyitóját követően dr. Ormos Mária de­dikálta könyveit az olvasók­nak. D. I. Nyílt nap” a műszaki főiskolán Dr. Kosaras Gellert tart előadást a diákoknak Fotó: Cseri László Felkészítik a fizikai dolgozók gyermekeit Pályaválasztási „Nyílt na­pot" tartottak tegnap a Pol­lack Mihály Műszaki Főisko­lán. A főiskola Felvételeket Előkészítő Bizottsága (FEB) és a Baranya megyei Pedagógiai Intézet pályaválasztási osztá­lyának közös szervezésében ezt a találkozót immár tizedik al­kalommal rendezik Pécsett, a baranyai, valamint az ország középiskolás fiataljainak. A találkozóra a fizikai dol­gozók továbbtanulni kívánó gyermekeit hívták meg. Azokat a műszaki pólyára készülő ta­nulókat, akikkel már második osztályba lépésük ótá feladat- megoldó levelezés formájában tartják a kapcsolatot. A ren­dezvény tizenkét középisko­lából mintegy 140 diák érke­zett. A nyílt napon a főiskola vezetői köszöntötték a közép­iskolásokat, majd tájékoztatást kaptak a PMMF szervezeti felépítéséről, az oktatott sza­kokról, továbbá ismertették az intézmény felvételi szakmai követelményeit. Ezután óralá­togatáson vettek részt, majd megtekintették a laboratóriu­mokat, műhelyeket és a kollé­giumot. A középiskolások ta­lálkoztak a főiskola hallgatói­val is. Ma már 10 éves hagyomá­nya van a FEB-ünnepségeknek és a főiskolákon folyó kutató­munkának. A FEB célja, hogy a fizikai dolgozók gyermekeit segítse a továbbtanulásban, a pályaválasztásban, és meg­felelő felkészítést adjanak a felvételi vizsgákra. Gazdag programmal várták idén is a FEB tanárai a fiatalokat. Egy­hetes oktatótáborokat szervez­tek tavasszal Pécsett, nyáron Baján és a télen ismét Pécsett rendezik meg. A táborokban napi 8 órás matematika- és fi­zikaoktatáson vettek részt a diákok. Jövőre, a tavaszi tábor utolsó napján próbafelvételin mérik le felkészültségüket. Az eddigi tapasztalatok szerint a felkészítés után a főiskolára jelentkezők 80 százaléka sike­res vizsgát tett. A FEB-rendezvénysorozat kö­vetkező nyílt napját Kaposvá­rott rendezik, a mezőgazdasá­gi főiskolán. Itt az ország vala­mennyi mezőgazdasági felső- oktatási intézményének kép­viselői tájékoztatják a meghí­vottakat a pályaválasztási le­hetőségekről. Baranyából 90 diák utazik a FEB-ünnepségre. Marton Gy. lehet számítani. Lesz josta és a tavasszal kivi. A szőlőoltványok idén késnek az időjárás miatt. Ajánlanak műtrágyákat kis kiszerelésben és földkeveréket különféle összeállításban, a nö­vényi kultúráknak megfelelően. Várható cofuna is. A Moldovai Szovjet Szocia­lista Köztársaság kereskedelmi és iparkamarája szervezésében — a Magyar Kereskedelmi Ka­marával együttműködve — gaz­dasági és műszaki napok kez­dődtek a köztársaság megala­kulásának 60. évfordulója al­kalmából hétfőn Budapesten. Az első napon a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában a mol­dovai vállalatok termékeit s a több mint négymillió lakosú köztársaság népművészetét be­mutató kiállítás nyílt. Az ese­ményen Keserű Jánosné, a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara társelnöke köszöntötte a meg­jelenteket, közöttük Sarlós Ist­vánt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli'íkai Bizottsá­gának tagját, a Minisztertanács elnökhelyettesét, és Ivan Usz- tyijant, a Moldovai Szoviet Szo­cialista Köztársaság miniszter- tanácsának elnökét. Mint a kiállítást megelőző sajtótájékoztatón Biró Gerd, a Magyar Kereskedelmi Kamara főosztályvezetője elmondottü, a mostani rendezvénysorozat vi­szonzása a tavaly novemberi kisinyovi gazdasági és műszaki napoknak, amelyen a magyar vállalatok mutatkoztak be a moldovai fővárosban. A kama­ra több mint egy évtizede ren­dez hasonló eseményeket a Szovjetunióban a két ország kapcsolatainak elmélyítése, szélesítése érdekében. Hamlet a pincében A Pécsi Galéria pincéjében nagy a tömeg, a sötétség. A hátsó falra feszített papíron két szem néz meredten a be­lépőre, középen egy fényképen ott látható Hamlet. Hirtelen ki­lép a fólia mögül, és a nézők közül az egyiknek a kezébe adja a koponyát. Ruhája vé­res, arca sápadt és fáradt. A kivetített fotón lemeszeli saját szemét, hogy a bábként jelen­lévő másik énjét ne is lássa, s pörög az óra visszafelé. Messziről, a szülői háztól indu­lunk, és eljutunk a jelenig, a végső kétségbeesésig, mely­ben egyetlen kérdés ad némi menedéket: Lenni vagy nem lenni? Az előadás központi ívét Hamlet fő gondolatvilága ad­ja, az őrültek mindent ki­mondható kiváltsága. A kép­zeletbeli én, akit egy bábu jel­képez, hallgatag, sejtelmes mosolyú, a világ’dolgaival nem törődő, alkoholista, s mégis azonos a hőssel, ő is egy ré­sze annak a világnak, amit vállalni kell. Rendhagyó színházat valósí­tottak meg Pécsett a Galériá­ban. A fény, a hang, valamint zenei effektusokra épített dián és filmen megjelenített gondo­latok és érzelmek, szerves ré­szei Kulka János színészi ala­kításának. Az előadást Zalka Zsolt, a Pécsi Orvostudományi Egyetem ötödéves hallgatója rendezte Csajka Gábor Cyp- rián: Kis rapszódia III. című versprózájára. A nézők izgalmas kísérlet részesei: szemük előtt alakul és érik meg a mű, s ad min­den alkalommal újabb és újabb élményeket. Az egysze­mélyes színház főszereplője saját életét vetíti ki, és mond­ja el véleményét a világról. A filmeken megjelenik a szülői ház, az első szerelem emléke, a menekülés, a nagy csúcsok meahódítása, amelynek tete­jén csak egy festő áll — akinek már minden mindegy — és a bolondokháza. A jeleneteket három'vász­non vetítik. Az egyiken mindig a főszereplőt, a másikon az eseményt, míg a harmadikon pillanatokra kimerevítve a leg­fontosabb epizódot. A bábu (Tóth László felvétele) néha emberarcot ölt és bána­tosan vesz tudomást a világ­ról. Az est hangulatát emeli az aláfestő zene is, az Art En­semble. of Chicago, Füle Force, Tangerine Dreann együttes dalaiból és más szerzők mű­veiből összeállított válogatás. Sz. K. A politikai könyvnapok megyei megnyitója Dr. Ormos Mária dedikálja műveit. Jobbról Rákos János ünnepi beszédét mondja Erb János felvételei 1fan josta* lesz kitti Gazdag választék a gyümölcsfavásáron Lényegében ezen a héten kezdődik a gyümölcsfavásár. A választék rendkívül gazdag, a legújabb fajták is kaphatók. Sajnos, az árak is jelentősen emelkedtek, az első osztályú koronás fa 60, a suháng 55 fo­rintba kerül. A Pécsi ÁFÉSZ pécsi, Nagy- árpádi úti lerakató minden pénteken új árut fogad a Kecs- kemét-szikrai Állami Gazdaság­tól. Ha tehát valamilyen gyü­mölcsfafajta pillanatnyilag nincs, egy héten belül számíta­ni lehet rá. Specialitás az idén a josta — a ribiszke és egres keresztezése — és a tüske nél­küli szeder. A fák szebbek, mint tavaly voltak. Kínálni tudnak diót, mandulát, birset és nasr pólyát is, amit tavaly sokan ke­restek. A lerakat dióból és bab fel­vásárlásával is foglalkozik. A legnagyobb napi árat kínálják. A Pannónia - ÁFÉSZ lerakató új helyre, a Nagyárpádi út 11. alá költözött, ahol kulturáltabb ellátásra nyílik lehetőségük. Ezen a héten már teljes a választék. A gyümölcsfacseme­téket a Siófoki Állami Gazda­ságból, a szőlőoltványokat Vil­lányból szerzik be. Cseresznyé­ből és szilvából a legújabb faj­tákat is kínálják, meggyből az önbeporzókat. Van barack, mandula, josta, kajsziból külö­nösen gazdag a kínálat. Áru­sítanak díszcserjéket és sövé­nyeket. A Pécsi Kertészeti Vállalat már szeptember óta kínálja díszcserjéit és díszfáit, a teme­tő mellett. Kaphatók szabad­gyökeres és földlabdás formá­ban. Gyümölcsfából úgyszólván minden van, ami tavaly nehe­zen volt kapható: a múlt héten már ezer mandulát tudtak mu­tatni, van gesztenye és naspo­lya is. Almából és körtéből húsz félét, kajsziból, meggyből és cseresznyéből hat-hat fajtát kí­nálnak. Szilvából újdonságokra

Next

/
Thumbnails
Contents