Dunántúli Napló, 1984. november (41. évfolyam, 301-329. szám)

1984-11-12 / 311. szám

Szörényi Levente búcsúzik

A

z egész ország szereti? — Nem! Annái is többen: Szörényi Leventét mindenütt szeretik, ahol a ma 30—40 éves magyarok élnek. A két évtizede indult magyar beatzene egyik megalapítója, a milliós kö- zönségtáború Illés-zenekar, majd az utód Fonográf zenei vezéregyénisége, a kivételes képességű, egyéni jótékú gitáros, az István, a király zeneszerzője — búcsúzik. December 15-én a Fonográf zenekar Jelenkor című nagylemezét bemutató élő hangversenyen utoljára játszik a közönségnek, a Budapest Sport- csarnokban. Az eqész országból, s a magyarlakta határon túli területekről tervezik a különbuszokat, mi pedig bú- csúbeszélqetést kértünk:

— Rosszkedvű?

— Nem! Ügy érzem maqa- mat, mint egy remek külföldi út végeztével: jó lesz pihenni, de féllábbal még odakint vagyok és tudom, hogy az emlékeim mindiq jelenidejű- ek maradnak. Élők. Végül is nem a zeneszerző és nem a Fonográf qlkotóműhelyének

tagja búcsúzik, csak a színpadi előadó.

— Csak?

— Jó, tudom: a zene igazában úgy él, hogy szemben a közönség, mi pedig játszunk. Hangsúlyosabban: mi őnekik játszunk! De a két évtized énfelettem is elfutott, s a hangverseny forrpontjára ma már sokkal hosszabb idő alatt emelem fel a hangulatot, mint a nagy Illés-koncerteken. Hiszen az utóbbi hat évben csak néhányszor játszottam a pódiumon. De mondom, nem érzem tragikusnak a búcsút. Nemcsak azért, mert kicsit még odébb van az 50. életévem. Különben is, mi már többször búcsúztunk vagy legalábbis összegeztünk,

— Szép volt: lent a ragyo- qószemű ifjú tömeg, fent pe- diq a „nagy csapat”, az lllé- sék a magyar beat zenei eszményképei, és — szállt a nóta. Igaza lehet-e néhány hatáslélektani kutatónak, hogy ilyenkor közönség és színpad között valamiféle bioáram kering?

— Nem tudom, mi az a hatáslélektani bioáram, de mindig éreztem valami ilyesmit. Legjobban az első évek bensőségesebb klubműsorain, amikor szinte éreztük a közönség leheletét. A bensőséges hangulatú, kisebb közönségé klubműsorok minden kezdő zenekarnak a legjobb iskolát jelenthetik. Egyébként ezt az úgynevezett bioáramot, amit én inkább a közönség lelkének neveznék, akkor is éreztük, amikor nem élt. A hiányát. Ezek a legborzalmasabb és egyben legserken- tőbb pillanatok voltak.

— Búcsúzik a színpadi előadó, de marad a zeneszerző, aki az István, a kiróly-ban megálmodta, kottába öntötte az első magyar — de a

világon is harmadik! — nemzeti-történelmi rockopera öntörvényű, szerves muzsikáját. A döbbenetes erejű, régóta nem látott mértékű siker zenei értékein túl, melyek az értékei a társadalmi gondolkodásban?

— A történelemnek vannak változó és vannak viszonylag állandó arcvonásai. Mi az utóbbit akartuk felrajzolni, de változatos helyzetbe ültetve, s a mai, megváltozott életérzés muzsikájával: sajátosan ötvözött rockzenével. Most, a siker után, újabban csak attól tartok egy kicsit, hoqy az István, a király néha túlerős hatása nyomán, néhányon kissé elveszítik a realitásérzéküket. Pedig ennek a valóságérzéknek, egyáltalán, az életképességnek állandó fenntartása nemcsak a zene, hanem általában a művészet, a közönség felelősségét is ielenti.

(Központi Sajtószolgálat)

Űjabb török kori emlékek Pécsett

Dzsámi állt oz Ágoston téren is

Evlia Cselebi nem említette

Alaprajza jól kivehető egy 1722-es térképen

Az Ágoston téri templom a közelmúltbeli felújítás óta meghökkentő barnás színben uralja a környéket — szakértői vélemények szerint hajdan is ilyen lehetett a színe. A falakon megszaporodtak a testetlen, vakolatlan, a török kori eredetre utaló részletek. 1912- ben Szőnyi Ottó tárta fel azokat az ablakokat, amelyek befalazva eddig is láthatók voltak a délkeleti homlokzaton. Az újabb kutatás eredményeiről dr. Gerő Győző régésztől, a magyarországi török emlékek jeles kutatójától kaptunk tájékoztatást.

A mostani feltárás során az északnyugati főhomlokzaton a második szint magasságában került elő kőkeretes ablaknyílás, a délkeleti oldalon pedig ugyané magasságban egy-egy fél ablaknyílásra bukkantunk. A barokk átalakítás során, amikor az oldalkápolnákat építették, a délkeleti oldal eléggé megsérült, de a torony felőli oldalon a sarok feltárásával együtt így is meghatározhatók a dzsámi alaprajzi méretei. A három éve feltárt előcsarnoktámfalak és a mostani leletek együtt lehetővé teszik az építmény elméleti rekonstrukcióját. Ez egy négyzetalaprajzú, félgömb kupolás, egyminarés, a magyarországi viszonylatban közepes nagyságú dzsámi volt.

— Mi a jelentősége?- Az, hogy feltételezésem szerint ez a dzsámi a hódoltság utolsó szakaszának az emléke lehet. Evlia Cselebi ugyanis nem említi híres útirajzában, és más török forrásokban sincs nyoma. Ennek két oka lehet: vagy nem volt meg még Cselebi ittjártokor, vagy a falakon kívüli dzsámi

elkerülte a figyelmét. Szerintem mindenképpen a 17. század vége felé, a város felszabadulása előtti időkben épülhetett. Egy 1722-es térképen a templom közepén egyébként jól kirajzolódik még a dzsámi alaprajza.

Elmondta még azt is a régész, hogy ez az utolsó előtti feltárt dzsámi Pécsett. Még egy várat magára, s a belvárosi rekonstrukció során remélhetőleg mihamarabb sor kerülhet erre is. Ez pedig Ferhád pasa dzsámija, amelynek a részletei ma befalazva szunnyadnak a Kossuth Lajos utca-Kazin- czy utca sarok mögött a tömbbelsőben.

H. I.

Zrínyi Miklós és Buffalo Bill

Bölénykacsa

A szakállas újszülött szárnyra kelt

Ilyen furcsa patás-szarvas vízimadarat, mint amilyent a cím jelöl, természetesen nem ismer a zoológia. Annál inkább a zsurnalisztika története, hiszen a bölénykacsa voltaképpen a madarak osztályának a hírlapi kacsák rendjébe tartozó példánya. Ezek között azonban egyike a legkisebbeknek, hiszen mindössze egy félrehal- láson alapuló apró tévedés tette azzá.

A „bölénykacsa” Pécsett kelt ki a tojásból, de a Magyar Rádió november 2-i reggeli színes hírei között kapott szárnyra. A hír lényege: a pécsi állatkertben először született bölényborjú; papája, a „Charlie” névre hallgató amerikai bölénybika Kaliforniából került a pécsi állatkertbe, s Eszékről kapott élettársakat és e sikeres frigy eredményeként jött világra a hírben szenzációként szereplő bölényborjú.

Mindazok, akik a hír nyomán meg akarták nézni a mecseki állatkert legifjabb lakóját, ugyancsak meglepődtek. De nemkülönben a pécsi állatkert vezetői is. A hír alapjában igaz, csak időzítése miatt téves, pontosabban szakállas. Charlie papa első borja — mint arról akkoriban hírt is adtunk — mintegy éve született,

s azóta már a győri állatkert lakója!

A hír persze azért keltett feltűnést, mert a bölény ma már sajnos egzotikus és viszonylag ritka állatnak számít. Az Észak- Amerikában honos, s egykor tízezres csordákban legelésző bölényeket Buffalo Bill és társai olyan szorqalommal irtották, hogy a múlt század 90-es éveire a számuk 1000 alá csökkent. Azóta rezervátumok védelmében a préri bölények száma majd 50 000-re növekedett. Az erdei amerikai bölény néhány száz példánya azonban továbbra is a rezervátumok ritkasáqai közé tartozik.

Az eurázsiai bölény valamikor honos volt Maqyarorszáqon is. Az utolsó példányt az 1650- es évek táján Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér ejtette el eav erdélyi vadászaton. Az utolsó szabadon élő eurázsiai bölényt kontinensünkön 1926- ban lőtték le. Fennmaradását azóta csak az állatkerti szaporodása biztosítja, s néhány rezervátum. Ez utóbbiak közül a legjelentősebb Belorussziában a bolovezsi rengeteg, ahol mintegy 100 eurázsiai bölény kapott kedvező életfeltételeket a fajta szaporodásához.

D. I.

Művészeti

világhíradó

Szőke Carmen. Milena Adiani olasz színésznő szőke hajjal játssza el Carmen, a spanyol cigánylány szerepét, a Nem is létezett Carmen című új olasz tévéjátékban. (Képünkön: Milena Adiani.)

Magyar tártat Becsben. Tegnap, november 11-én nagy sikerrel zárult három fiatal, de mór nemzetközi rangú magyar képzőművész közös kiállítása Bécsben. A Galerie Volkshochschule Favoriten termeiben három napon át több mint kétezer néző látta Csikós András, Lantos Györgyi és Máté István tárlatát.

O

Betyárjáték, bukással. Jens-Peter Ostendorf zenés színpadi művet írt Pablo Neruda: Murieta című költeményéből. Az afféle modern betyártörténet az oratórium, melodráma, opera és pantomim újszerű vegyülete, szintetizátorral és (!) klasszikus

szimfóniával is továbbelegyítve. Nem meglepő tehát, hogy a darab kölni ősbemutatójáról ezt írta Klaus Um- bach, a Spiegel kritikusa: „Zavaros és felesleges".

o

Csodálatos nap. Paul McCartney ezzel a címmel készít filmet, amelyben eljátssza a főszerepet. Zenét is szerzett hozzá — benne néhány örökzöld Beatles-dal is van — s a film ultramodern műfaját elnevezte kinomusi- cal-nek, vagyis mozimusicalnek. „De nem hasonlít a Csillagok háborújához, vagy az E. T.-hez — mondta. — Ezeknél sokkal líraibb és tisztább értelmű lesz."

Földessy D.

Kubik Anna — a különös házasságokról

Miért klasszikus Mikszáth műve?

Báró Dőry Mária kedd este ismét szóba kerül vagy másfél millió magyar tévénéző családjában. Nem [óbban, mint amennyire a házasságkötések örök témája megérdemli, de hát ha másfél millió családban a házasságról beszélnek . . .? Szóval mindenképpen érdemes a különös házasságba keveredett Dőry Máriával a filmsorozat vetítése előtt is beszélgetni az életadta sokféle különös házasságról. Vagyis — Kubik Annával, a Budapesti Nemzeti Színház művésznőjével.

— Mióta áll a képernyőről sugárzó intim kapcsolatban a tévénézőkkel?

— Szerencsés vagyok, mert már negyedéves főiskolás koromban eljátszottam a Cid tévéváltozatában Ximene-t, osztályfőnököm, Kazimir Károly rendezésében. Aztán rám osztotta az ödipusz Kolonoszban Iszméne, majd az idén tavasz- szal A zalameai bíró Izabell szerepét.

Adóm Ottó is rendezett engem képernyőre, Németh László: Matthiasz panzió-jában. Mikszáth: Különös házasságának tévéváltozatát három éve forqattuk. Ilyen kiegyensúlyozott munkában még nem vettem részt, mint ahoqy Zsurzs Éva rendezett: felkészült, mindent mindiq előre, pontosan tud, határozott útmutatást ad a szerephez, nem fárasztja a színészt, mindenkivel kedves.

— Vannak ma is különös házasságok?

— Éppen attól klasszikus I Mikszáth műve, hogy más-más

társadalomban is közel azonos emberi érzések élnek bennünk. Az ember belső világa csak a korszellem következtében tér el, de a legmélyebb lelki rúgóink egyazon érzékenységgel, egyazon emberi irányokba hajlanak.

— A harminc évvel korábbi Különös házasság-film mintha könnyedébb lett volna?

— Igen, megnéztem azt is. Zsurzs Éva filmje most feszesebb, súlyosabb, ö ugyanis nemcsak újraolvasta Mikszáth- ot, hanem korabeli házassági pereket is tanulmányozott, s azok Mikszáth regényénél is súlyosabb képet adtak. Szövegrészeket is átvett belőlük.

— Mit mond a tévélilm 1984 házasulandóinak?

— A színész dolga eljátszani a szerepet, s nem a művet elemezni. A nézőt a játékával kell meggyőznie, nem a műről alkotott elképzeléseivel. Nem tudom én, a pálya elején álló színész, szavakban is uayanazt kifejezni. Nem akarom! Mégis... annyit: a néző vesse egybe a képernyő történetét környezete mai házasságainak belső rugóival, s úav próbálion ma érteni, meaérteni enaem, az egykori báró Dőrv Máriát.

Máskülönben most készül Kubik Anna úi találkozása a tévénézőkkel : Léner Péter rendezi Bródy: A tanítónő-iét Szabó Sándorral. Benedek Miklóssal, Bencze Ferenccel. Kovács Máriával, s az ifjú Naav szerepében: Bubik Istvánnal. A címszereplő: Kubik Anna.

Földessy Dénes