Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)
1984-10-10 / 279. szám
1984. október 10., szerda Dunántúli napló 5 Tudományos konferencia Pécsett Mi a humán műveltség?- Nemzetközileg is elismert dolog, hogy korszerű műveltségről csak egységes fölfogásban lehet beszélni. Nincs — egyszerűen ma már nem lehet — külön latinos műveltség, vagy ahogy emlegetni szokták, külön „humán" és „reál” műveltség. Az ember, mármint a csupa nagybetűvel irt EMBER is egyszerre a keze munkája és az esze által vált homo sapienssé. Szándékosan használtam a latinos műveltség kifejezést a megszokott „humán" helyett, mert ezen én — és még sokan mások — egészen mást értek, mint ami a közgondolkodásbon megszokott. Ezzel kezdte beszélgetésünket Szűcs Ervin, a JPTE egyetemi tanára, a műszaki tudományok doktora, akit a hétfőn és kedden Pécsett, az általános technikai nevelés és a technika szakos tanárok képzéséről rendezeti konferencia alkalmából kerestünk meg. A megkezdett gondolatmenetet folytatva: — A technikai ismeret ma már annyira meghatározó, hogy ha valaki nem rendelkezik ezzel, szerintem egyetlen pályán sem állja meg a helyét. A kérdés csak az, hogy ezzel a csodálatos lehetőséggel hogyan élünk: humánusan, vagy emberellenesen használjuk-e föl. Mi a technikai ismeretek elsajátításával arra szeretnénk megtanítani az embereket, hogy képesek legyenek kulturált módon élni. Szerintem a mostani fejlődés akkora, hogy ezt nem is a gőzgép feltalálása hozta forradalomhoz, hanem a tűz felfedezéséhez hasonlítanám- ön az előbbiek alapján mit ért humán műveltségen? — Mondok egy példát. Én, mint mérnök, sokkal szegényebb lennék, ha nem ismerném például a Gilgamest; az irodalom és a zene s a humán területek adják meg számomra az élet szépségeit, s ha ezeket nem ismerném, mint mérnök sem tudnék szépet alkotni. S ez megfordítva is igaz! Az a lényeg, hogy az ember lehetőleg minden oldalról képzett és művelt legyen. A szakmák között nincs hierarchia! Együtt, egymás mellett kell dolgoznunk, ez a gondolkodó emberek feladata. A latinos és a technikai műveltség együttesét nevezem én humán műveltségnek, s erre mindannyiunknak törekednie kell.- Mégis, mivel magyarázható, hogy a vártnál kevesebben jelentkeznek a főiskolákon erre a szakra? — A három éve technikát tanuló gimnazisták még nem végeztek, a többieket pedig, sajnos, nincs ami vonzza. D. Cs. Műszerészcsipesztől a barkácskészletig Termeltetők kiállítása a Nevelési Központban Hiánycikkek keresik a gyártót Közel ezerféle terméket bemutató vas-műszaki és jármű- alkatrész kiállítás nyílott tegnap délelőtt Pécsett, az Apáczai Csere János Nevelési Központban. Kilenc kereskedelmi vállalat — a Vasért, a Mobil, a Ravill, a Vasvill, a Titán, a Ferrovill, a Vídia, a Vas- és Edénybolt, valamint a Keravill — keres ily módon vállalkozókat különféle hiánycikkek és importpótló anyagok gyártására. Az iparvállalatok, a szövetkezetek, a hazai és a szomszédos Jugoszláviából érkezett gyártók képviselőit dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára köszöntötte. Megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a termelés- szervezés, a kereskedelem koordinációs tevékenysége jelentősen hozzájárulhat a hiánycikkek számának csökkentéséhez, a tőkés import kiváltásához. Mint elmondotta az előző évi tapasztalatok alapján nem haszontalan, ha a kereskedelem keresi az ipart, a piac keresi a gyártót. Hasonló akciók nyomán eddig közel kétmilliárd forint értékű vas-műszaki árucikk, valamint járműalkatrészek és különféle tartozékok kerültek az üzletekbe. A mostani pécsi bemutató jó alkalom arra, hogy a vállalatok, szövetkezetek kellő piacismeretet szerezzenek és tájékozódjanak arról, milyen termékek iránt van fokozott kereslet. A kiállításon látható áruféleségek között számos olyan darab is szerepel, amit a vásárló gyakran hiába keres a boltok piacain. A műszerészcsipesztől a barkácsgépekig sok cikk szerepel a listán. így például különféle fogók, kalapácsok, lemezollók, reszelők, szerelőkulcs-készletek. De ott van a gyártásra váró holmik között a teáskanna, az alumínium tejforraló, a pedálos szemétveder, vagy a billenőtetős szennyes- ruha'artó is. Különféle kerékpár-, kis- és nagymotor-alkatrészek, varrógéptartozékok, személygépkocsi felszerelési és ápolási cikkek várják, hogy az élelmes vállalkozók felfedezzék a kínálkozó lehetőséget, megkezdjék a gyártást. A személygépkocsik közül a Dáciához 11, a Skodához és a 126-os Polski Fiatokhoz 20—20 különféle alkatrész előállítására van lehetőség. Legalább ilyen bő a választék az erősáramú háztartási készülékek — köztük garzon lakásokban is használható törpetűzhely, vagy a villamos teafőző, hőpárna — és a híradás- technikai alkatrészek terén. De bemutattak a kiállítók néhány, elsősorban a kislakásépítésnél hiányolt szerelési anyagot, valamint barkácsgépeket és tartozékaikat is. A három napig nyitva tartó kiállítás ma és holnap 10-től 16 óráig látogatható. Ferenci D. A közművelődés egyik lehetősége Színházjáró buszok A színházkedvelők örömére új lehetőség, új forma „jött divatba”, a színházjáró buszok indítása, szervezése. így több színház előadásait élvezhetik az érdeklődők, belekóstolhatnak az adott színházak atmoszférájába, és nem utolsósorban az utazás alatt megvitathatják a látottakat, kicserélhetik a tapasztalataikat. A közművelődésnek igen értékes formája lehet a színházjáró buszok rendszere. A Pécsi Nemzeti Színház előadásait is látogatják szerte a megyéből, A tavalyi évadban a nagyszínház 233 előadásán 102 775, a kamaraszínházban 101 előadáson 25 813 néző volt, a vidékről bejárók ezeknek a számoknak az egy- harmadát jelentik. Bérletet is vásárolnak, de egy-egy előadásra is érkeznek nézők a megyéből. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok nagy része saját autóbuszaikkal utaztatják a színházlátoaató- kat. Szerveznek ilyen utakat művelődési házak, művelődési központok is, így például a pécsváradi is. Rendszeresen jártak az elmúlt években a pécsi színházba például Bolyból, Siklósról, Sellyéről, a szigetvári konzervgyárból. A Horvátországi Magyarok Szövetsége szervezésében Eszékről is évente több alkalommal érkeztek vendégek a különböző darabokra. A legtöbb vidéki néző szombaton, vasárnap, különösen vasárnap délután jár a színházba. Jönnek Komlóról is, de kevesebben, mint a korábbi években, hiszen elkészült a várva várt színháztermük, ahol rendszeresen tartanak előadásokat a pécsi, a kaposvári, a kecskeméti színházak, a budapesti Népszínház, de járt már náluk a szolnoki, a veszprémi színház vagy a Vidám Színpad is. S természetesen indulnak színházjáró buszok Komlóra a környékbeli községekből. Pécsről a Do-Zso két éve indítja színházjáró autóbuszait, a KISZ Baranya megyei Bizbttsága is támogatja kezdeményezésüket. Az „Utazó publikum" havonta egyszer látogat majd kedvezményesen Budapestre, Kaposvárra, Kecskemétre a különböző kiemelkedő színházi produkciókra. A MÉV Ságvári Endre Művelődési Háza, a MÉV KISZ- bizottságával közösen szintén indít színházjáró buszokat a vállalat dolgozói és családtagjaik részére. A színházi „kirándulásokon” nagy anyagi kedvezménnyel vehetnek részt. A tervek szerint öt-hat alkalommal mennek színházi vendégségbe Budapestre, Kaposvárra. Nemzetiségi művelődés Magyarországa4^ A hazai nemzetiségi művelődés történeti és jelenkori vonatkozásait elemző országos konferencia tegnap délután fejeződött be az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán. A konferenciát az annak otthont adó pártiskola mellett a Magyar Történelmi Társulat dél-dunántúli csoportja, továbbá a Baranya megyei Levéltár, a megyei könyvtár és a Baranya megyei Pedagógiai Intézet szervezte. Rajnai József, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága titkára nyitóelőadása után Kanyar József előadása hangzott el a tanácskozás első napján a Dél-Dunántúl nemzetiségi oktatásáról 1790 és 1868 Évente 10 ezer liter vért ad Baranya A kitüntetett véradók egy csoportja Fotó: Lauter László Megyei véradó ünnepség Pécsett A külföldiek szemében csodának számít az a tény, hogy Magyarországon a véradók által önzetlenül és ingyen felajánlott vér az ország szükségletét teljes mértékben fedezi. Valóban minden köszönetét meg kell hogy kapjanak azok, akik ellenszolgáltatás nélkül hajlandók alávetni magukat a vérvételnek, és teszik ezt azért, mert tudják, ezzel másokon segítenek. Ezért nem véletlen, hogy a tegnap délelőtt megtartott megyei véradó ünnepségen apró figyelmességgel, egy szál vörös szegfűvel fogadták az ünnepségre meghívott véradókat és- a Nagy Lajos Gimnázium diákjai színvonalas műsorral köszöntötték őket. Dr. Kárpáti Júlia, a Vöröskereszt Baranya megyei Vezetőségének titkára az ünnepséget megnyitó beszédében elmondta, hogy a Vöröskereszt kettős jubileuma alkalmából került sor az ünnepi rendezvényre. Harmincöt éves ugyanis Magyarországon a szervezett vérellátás és 25 éves a térítésmentes véradómozgalom. Az elmúlt évek eseményeit, eredményeit Balázs JózseIné, a Baranya megyei Vöröskereszt vezetőségének alelnöke ismertette röviden beszédében. A magyar szervezett vérellátás 1949-ben kezdődött a Központi Vérellátó és Kutató Intézet létrehozásával. Baranya megyében az 1950-es évek elején indult be, havi 16 literes teljesítéssel a Citrátos Állomáson. Ekkor véradók szervezésével még csak Pécs és Komló néhány üzemében foglalkoztak. Ám ettől kezdve a véradók száma és az adott vérmennyiség évről évre nőtt. így 1977- től a megye lakossága évente 10 000 liter vérrel segíti a gyógyítást. A véradásban minőségi változást hozott, amikor meghirdették a térítésmentes véradói mozgalmat. Baranya megyében bár nem indult zökkenőmentesen ennek a megszervezese, ma mar az évi 10 000 liter vért ily módon nyerik a véradóktól. Az ünnepségen részt vett dr. Kaposvári Júlia, a Magyar Vöröskereszt főtitkár-helyettese. Hozzászólásában elmondta, valóban nem volt problémamentes a térítésmentes véradás megszervezése. Ingyen kérték azt, amit addig megfizettek. Hogy az ország mégis idáig eljutott, ez valóban nagy dolog, hiszen emberek ritkán tesznek valamit önzetlenül. A véradással mindenki jobbá lesz egy kicsit, a saját humánusságát bizonyítja. Az ünnepség zárópontjaként került sor a kitüntetések átadására. Szűnni nem akaró taps köszöntötte Kovács Imre komlói lakost, aki .hetvenötszö- rös véradóként vette át a kitüntetést. Kiváló véradó kitüntetést kaptak az ötvenszeres véradók is, mint Elek József (Kossuth-bánya), Hoffmann János (Kossuth-bánya), Pap László (Aknamélyítő, Komló), Pflug Jakab (Carbon, Komló), Simon Domonkos (Kossuth-bánya), Szabó Károly (Kossuth-bánya), Till György (VITÉV), Balogh László- né (Mohács, Költségvetési üzem), Baráth András (Mohács, Selyemgyár), Epresi Lajos (Mohács, Selyemgyár),Gömzsik Lajos (MGTSZ Baromfiüzem, Bár), Havasi Lajos (Mohács), Herbszt Tamásné (Újmohács, tsz), Hidasi Ferenc (MOFA), Laczkó János (Szék- és Kárpitosipari Vállalat, Mohács), Reisz József (Mohács), Sági Géza (Selyem- gyár, Mohács), Szalontai Istvánná (MOFA), negyvenszeres véradó Rajnai István (Pécs) és a harmincszoros véradók, Albert Miklós (Pécs), Cserkúti László (Pécs-Hird). A véradás szervezéséért tízen kaptak kitüntetést és ketten — Varga László (Kossuth-bánya), Zelenák Imréné (Nagy- csány) — a Véradó Mozgalomért emlékplakettet vehették át. S. Zs. között, majd az első világháborúig terjedő időszak e kérdésköréről dr. Tóth Ede beszélt. Ugyanezen a napon Kővágó László a Tanácsköztársaság, Tilkovszky Lóránt az ellenforradalmi rendszer nemzetiségpolitikáját ismertette, míg Stark Ferenc a felszabadulástól napjainkig terjedő időszakról szólva mutatta be a nemzetiségi szövetségeknek a művelődésben betöltött szerepét. András- talvy Bertalan a nemzetiségeknek a nemzeti művelődésben játszott szerepéről tartott előadást. Az előadásokat követő szekcióüléseken az általános művelődéstörténettel foglalkozó mintegy húsz hazai kutató a magyarországi szlovákok, délszlávok, az itt élt bolgárok, valamint a német nemzetiség kulturális törekvéseiről tartott előadást. Az oktatástörténeti szekció mintegy tíz témát dolgozott fel, így a német nemzetiségi oktatásügy 1938—44 közötti kérdéseit, a nemzetiségi népoktatás Dél-Dunántúlon lezajlott fejlődését 1945 után és a kérdés jelenlegi állását. Elhangzott a horvátorszáqi magyar iskolahálózat fejlődésrajza is 1945-től napjainkiq is, A néprajzi, nyelv- és irodalomtörténeti szekció igen széleskörű képet adott a hazai nemzetiségek kultúrájának legkülönbözőbb területeiről. Ezen túl foglalkoztak a kutatók a második világháború u'áni lakossáacse- re kulturális és művelődéstörténeti vonatkozásaival, továbbá a tömegkommunikációnak a nemzetiségi művelődésben betöltött szerepével. Nemzetközi szakszervezeti ülés Balatonalmádiban Balotonalmádiban tartja elnökségi ülését n Vegyipari, Kőolajipari és Rokonszakmák Szakszervezeteinek Nemzetközi Szövetsége, az ICPS. A kedden megnyílt tanácskozás résztvevőit Dajka Ferenc, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, a nemzetközi szövetség elnöke köszöntötte. Az ülés napirendjén három téma szerepel: a szövetségnek a nemzetközi helyzet váltoTásaiból adódó feladatai, az ICPS regionális tevékenysége, valamint a szakszervezetek harca a transznacionális vállalatokkal. A Vegyipari, Kőolajipari és Rokonszakmák Szakszervezeteinek Nemzetközi Szövetsége 1950- ben alakult, első ülésüket Budapesten tartották. Jelenleg 50 ország 95 tagszervezete tar- • tozik a nemzetközi szövetséghez. A szakmai tevékenység mellett fő feladatuknak tartják a béke védelmét, harcolnak a vegyi és biológiai fegyverek betiltásáért. Alain Covet, az ICPS főtitkára a szövetség munkájáról elmondta az MTI tudósítójának, hogy olyan munkavédelmi charta összeállításán dolgoznak, amely tartalmazza a vegyipar és a rokonszakmák különböző területeire vonatkozó alapvető munkavédelmi követelményeket. Az ebből készült kiadványt hat nyelven megjelentetik, s eljuttatják valamennyi vegyipari üzembe. A főtitkár latin-amerikai tapasztalatai alapján szólt arról, hogy rendkívül fontos feladatuknak tartják a jövőben az itteni szakszervezeti vezetők munkavédelmi képzését és továbbképzését- Ezért 1986-ban Kubában Munkabiztonság és higiénia címmel konferenciát hívnak össze a latin-amerikai szakszervezeti funkcionáriusok részére, majd 1987-ben ugyanott háromnapos szemináriumot rendeznek. Az ICPS elnökségi ülése szerdán fejeződik be.
