Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)

1984-10-10 / 279. szám

1984. október 10., szerda Dunántúlt napló 3 Fazekas Tibor esztergályos-műhelyében Pécsett, a Bókay János motorházat és betonsablonokat gyártanak az ÉPGÉP-nek. u. 35-ben, rotációs kapákhoz Új szolgáltatás a Konzumban A pécsi Konzum Skála-Coop Áruház együttműködési megál­lapodást kötött az ugyancsak pécsi Viton gazdasági munka- közösséggel, a videotechnika elterjeszésének édekében. A jövő héttől kezdve az áruház vonzáskörzetében nemcsak videó-felszereléseket árusíta­nak, hanem kölcsönöznek is, tanácsadással segítik e témá­ban a hozzájuk fordulókat, ezenkívül családi, és vállalati rendezvényekről felkérésre fel­vételeket készítenek, s vállala­ti munkafolyamatokat is rög­zítenek. A technika beszerzé­sét az áruház, a szakembere­ket a gmk biztosítja. Bővebb felvilágosításért a Konzum ve­vőszolgálatához kell fordulni, a 24-422 58-as számon. Gazdaság- szervezés a KlOSZ-nál A hatezer baranyai kisiparos az elmúlt évben 1,6 milli­árd forint értéket termelt. A szolgáltató tevékenység mellett erősödő tendencia, hogy mind többen térnek át az árutermelésre. Az új rendeletek is ösztönöznek erre, mert nem tesznek különbséget szolgáltató és árutermelő te­vékenység között. A KIOSZ Baranya megyei Szervezete kézzelfogható se­gítséget kíván nyújtani a ba­ranyai kisiparosoknak: közve­títést vállal a kereskedelem, a szövetkezetek, a vállalatok és a kisiparosok között, egyez­teti a kölcsönös igényeket, ér­dekeket, a hiánycikkek gyártá­sához felajánlja az iparosok szakismeretét, műhelyeit, és se­gít az anyagbeszerzésben. Szeptember 1-től gazdaság- szervezői munkakör létesült a KIOSZ Baranya megyei Szer­vezeténél. A KIOSZ gazdaságszervezési terveiről Hajós Ferenccel, a Baranya megyei Szervezet tit­kárával és Patz József gazda­ságszervezővel beszélgettünk, összegezésként: Kétoldalú kapcsolatrendszer­re törekednek. Ajánlatokat kí­vánnak adni a kisiparosoknak a vállalatok, szövetkezetek, ke­reskedelem igényéről. Felkutat­ják azokat a termelési lehe­tőségeket, amelyekre a válla­latoknak szükségük van háttér­iparként. Listát készítenek azokról a hiánycikkekről, ame­lyeket a kisiparosok képesek legyártani mind a termelők­nek, mind a fogyasztóknak. Felderítik, hol vannak olyan elfekvő készletek, amelyek a műhelyekben még felhasznál­hatók. Aztán közvetítik a cé­gek felé az iparosság ajánla­tait, a műhelyekben kidolgo­zott, de másutt is alkalmazha­tó újításokat, szóval mindazt, amire a kisiparosok képesek. Hogyan tervezik ezt a közve­títő-tevékenységet? Elsősorban a személyes kapcsolatteremté­sen keresztül, Patz József, a megyei szervezet központjában várja a vállalkozókat, érdeklő­dőket. A pécsi Kossuth Lajos utcai ügyfélszolgálati iroda szolgáltatásait pedig kibővítik. Felkutatják, melyik kisipari mű­hely képes valutamegtakarító termékek előállítására, vagy exporttermelésre. Október 12- én tartják az első börzena­pot a KIOSZ klubjában, amely­re a külkereskedelmi cégeket hívták meg, 52-féle termelési lehetőséget már most tudnak ajánlani a géplakatos és gép­jármű szakmában dolgozók­nak. Rövidesen megkeresik az építőipari vállalatokat, hogy egyeztessék, milyen szakipar­ban tudnak besegíteni a kisipa­rosoknak. Ugyancsak ősszel in­dul az ügyfélszolgálati irodá­ban a műszaki szaktanácsadó szolgálat az építő szakma mes­tereinek. Az eszköz- és anyagbeszer­zésekben kétoldalú megálla­podásokat terveznek — pél­dául a TÜZÉP-pel — elsősorban a műhelyek biztonságos ellá­tása édekében, viszont ezek a műhelyek olyan termékeket tudnak adni a kereskedőknek, amelyek keresettek. Lehetőség van arra is, hogy az iparosok tőkével segítsék egy-egy szö­vetkezet munkáját, S amit a KIOSZ még nyúj­tani tud a vállalatoknak, to­vábbra is vállalkozik a mes­tervizsgáztatásra. G. M. Húszszázalékos exportnövekedés Húsz százalékkal növeli az idén tőkés exportját élelmiszer- iparunk egyik legkorszerűbb létesítménye, az évi 140 ezer tonna kukoricát feldolgozó sza­badegyházi Izocukor és Szesz­gyár. ötvenezer hektoliter fi­nomszeszt szállít Svájcba és Japánba, hétezerötszáz tonna kukoricacsírát pedig Görög­országba. A gyárban előállí­tott kukoricacsírát már tavaly is külföldön értékesítették, de finomszeszből — amelyből az izocukor és szeszgyár üzembe helyezése előtt jelentős beho­zatalra szorult a hazai gyógy­szer- és vegyipar — az idén szállítanak először nagyobb mennyiséget határainkon túl­ra. Mivel a nyugat-európai or­szágokban megnőtt a kereslet a növényi anyagokból készített szesz iránt, várható, hogy a kukoricából előállított termék a jövőben is versenyképes ma­rad ezeken a piacokon. Vízrendezés a cún-szaporcai Dráva-holtágban Négy kilométeres tó Befejezés előtt a természetvédelmi beruházás A holtágak előbb-utóbb el­kerülhetetlen természetes sor­sa, hogy végképp elszakadnak a főmedertől, és eliszaposod­nak. A Dráva cun-szaporcai patkó alakú kanyarulatát rész­ben maga a szeszélyes folyó, részben a kétszáz éve, Má­ria Terézia idején végrehajtott vízrendezés vágta le. A holtág öt, egymással, s a Drávával összeköttetésben lévő tóvá sza­kadt szét. A 400 hektáros terü­letet 1976-ban nyilvánította a természetvédelem védetté. A cun-szaporcai holtág a köl­töző vízimadarak nemzetközi­leg is számon tartott pihenő­helye, egyféle madármotel. Az utóbbi évtizedben hábo­rítatlansága ellenére is veszé­lyes, kipusztulással fenyegető helyzetbe került a Dráva-holt- ág sajátos, gazdag élővilága. A folyó új, magasabb árvízvé­delmi töltése miatt egyre keve­sebb vízhez jutott, a holtág közelében fekvő településeken átfolyó patakok vize pedig mind több szennyező anyagot szállítottak a tavakba. A víz­szint és ezzel a vízfelület le­csökkent, s megindult a híná- rosodás. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Dél- dunántúli Felügyelősége két­lépcsős megoldást dolgozott ki a holtág eredeti állapotá­nak helyreállítására. 1982-ben árokrendszer és közbeiktatott zsilip kiépítésével elérték, hogy a környékbeli patakokból csak tiszta víz kerülhessen a tavakba. A vízrendezés máso­dik lépcsője idén tavasszal kezdődött és várhatóan még októberben befejeződik. Ennek során a vízrendezési munkák kivitelezője, a Sellyéi Víztársu­lat leméfyíti és kitisztítja a holtágat a Drávával összekötő árkot, nagyobb teherbírású zsilipet épít be a rendszerbe. A közlekedés biztosítására az árkot egy híd íveli át. Az előre gyártott zsilip és híd már csak beépítésre vár. Az árokmélyí­tés és a gátmagasítás munká­ja az utolsó stádiumnál tart, néhány héten belül elkészül. Az 1,3 millió forint értékű természetvédelmi beruházás révén a Dráván legközelebb levonuló zöldár a jelenleginél közel három méterrel maga­sabb szinten tölti fel a holt­ágat, újra biztosítva ezzel a vízimadarak számára az ide­ális költőhelyet, madárvonulás­kor pedig a pihenőhelyet. A jelenlegi ötből újra egyetlen, négy kilométer hosszúságú, 100—120 méter szélességű patkó alakú tó lesz, amely­nek a vízfelülete a 400 hektá­ros természetvédelmi terület 80 százalékára terjed ki. Lelki beszélgetések Kisebb bajok - nagyobb segítségek Mindnyájunk­nak vannak az életében ne­héz helyzetei, - mindenki kerül bajba, kátyú­ba. Gondoljuk végig, mik ezek a szokásos bajok és ne­hézségek, mit szoktunk és mit lehet tenni megoldásuk érde­kében, kitől lehet segítséget kérni és kapni, s aki segíteni képes, az mit is szokott csinál­ni tulajdonképpen? A mindennapi élet számtalan nyűge, gondja, baja a legtöb­bünket általában fokozott erő­feszítésre késztet, hogy meg­oldjuk, kiküszöböljük, vagy le- küzdjük őket- így van ez a munkahelyi bosszúságok, mél­tánytalanságok, sérelmek ese­tében éppúgy, mint ha baj lesz a gyerekkel az iskolában, ha meghal az édesanyánk, ha elhagy a kedvesünk, vagy ha valamilyen baleset vagy beteg­ség ér és kórházba kerülünk. Ezek a feszült élethelyzetek mind tokozott megterhelést, stressz jelentenek számunkra, amelyeket azonban fokozott aktiválódással, erőbedobással többnyire ki tudunk védeni. De mi van akkor, ha egyszerre sok minden összejön? Ha ugyan­akkor feszült, sőt elviselhetet­len éppen a légkör a munka­helyen és a családban, ha nem megy a munka és nem megy a szeretkezés, ha egymásután rosszak a nappaljaink és rosz- szak az éjszakáink, rosszkedv­vel kelünk és fásultan fek­szünk? Mi van akkor, ha már hetek óta egy nehéz döntés előtt állunk és képtelen va­gyunk elhatározni magunkat? Ha érthetetlen gátlások és fé­lelmek fojtogatnak, megma­gyarázhatatlan feszülések pat­tannak bennem, vagy az üres, tompa életuntság kezd elural­kodni rajtam? Nos: ilyenkor nagyon kell egy megértő támasz, egy jó barát, akinek van egy kis ideje rám és meghallgat. Velem van és rám figyel. Úgy kell, mint egy falat kenyér az éhezőnek. Nagyon jó, ha van ilyen jó ba­rátom, vagy ilyen a házastár­sam, aki képes ilyen nehéz^ helyzetekben segítségemül, tá­maszul szolgálni. Ha ilyen nincs, jó szolgálatot tehet ne­kem egy kolléga a munkahe­lyen, a szomszéd, vagy az a jóindulatú öregúr, aki együtt utazik velem a vonatfülkében. Némelyikünk sokak számára képes ilyen segítséget szolgál­tatni. Egyesek külön élvezik, hogy „lelki szennyesládának" használják ismerősei és őszin­tén elmondják nekik bánatai­kat. Elég sokan vannak azon­ban, közöttük idősek és magá­nyosak - akiknek „se kutyája, se macskája", s őket senki sem hallgatja meg. A pszichológiai kutatás kide­rítette, hogy a komolyabb lelki problémák megelőzése és lelki egészségünk, mentálhigiénénk fenntartása szempontjából na­gyon fontos az a körülmény, hogy az egyes emberek milyen társas támogató hálózatban élnek. Mennél jobban működő ilyen támogatók vannak körü­löttünk, annál kisebb valószí­nűséggel kell szakember pszi­chológus segítsége, vagy annál jobban ki tudja fejteni jóté­kony hatását, ha mégis alkal­maznak pszichológusi segítést. Hogy tud segíteni egy ilyen megértő barát? Mindenki ké­pes ilyen segítésre — a tudo­mányos kutatás szerint, aki tud igazán odafigyelve meghall­gatni, aki tud szolidáris lenni, aki együttgondolkozik velem, aki új megvilágításba tudja helyezni a dolgaimat, aki iga­zán bele képes élni magát a helyzetembe. Ezek a képességek fejleszt­hetők. Lehetőség van arra, hogy tréningezzük magunkat arra, hogy jobban tudjunk baj­bajutott társainkon segíteni- S az is valószínű, hogy az, aki másnak hasznára tud lenni a segítő képességének növelésé­vel, önmagán is jobban tud majd változtatni a nehéz hely­zetekben, kátyúkban. A tapasz­talatok szerint igen nagy az emberekben a segíteni vágyás és a tettrekész erő. Ha ezt egy kicsit tudatosítanánk és fejlesz- tenénk-szerveznénk, ezek a se­gítő erők eljuthatnának a ma­gányos és elhagyatott lelkek- hez is. Ezeknek a problémáknak a felismerése nyomán az Apáczai Központ művelődési házában „Lelki Támasz tanfolyamokat" szervezünk, ahol szakemberek rövid és intenzív tréningcsopor­tokon kiképzik a résztvevőket a hatékonyabb segítés képessé­geire, s megtanítják őket arra is, hogy hogyan lehet a rend­szeres kölcsönös lelki segít­ségnyújtás alkalmait megszer­vezni. Honti B. László Humanisztikus Pszichológia Egyesület Értékelték a Dél-dunántúli MÉH Vállalat háziversenyét A z elmúlt, 83/84. évi iskolaévre is hasz- nosanyaggyűjtési versenyt hirdetett a Dél-du­nántúli MÉH Vállalat Bara­nya, Somogy, Tolna és Zala megye úttörőcsapatai részé­re. A pajtások az előző tan­évinél több mint 1,5 millió forinttal nagyobb értékben adtak át papírt, háztartási textíliát, vas- és fémhulladé­kot a telepeken, így az ál­taluk gyűjtött és átadott hasznosanyagok értéke meg­haladta az 5 millió forintot. Négy megye úttörői az el­múlt tanévben összesen 1620 tonna papírt, 80 tonna tex­tíliát, valamint 2500 tonna vas- és fémhulladékot adtak ót a MÉH-nek. Az 1984 ja­nuártól júniusig tartó II. fél­évi háziverseny során össze­sen 904 tonna papír, 45 ton­na textil és közel 1800 tonna vas- és fémhulladékot (Ba­ranya adatai ugyanilyen sor­Úttörők ötmilliós hulladékgyűjtése rendben 427, 22 és majd 700 tonnát) gyűjtöttek. A II. félévi vállalati úttörőgyűjtés értéke 3,3, míg Baranyáé megközelítőleg 1,5 millió fo­rintot tett ki. A Dél-dunántúli MÉH Vál­lalat értékelte (mégpedig a gyűjtött anyagok forintátla­gai alapján létszámkategó­riánként) az iskolai ered­ményeket és a négy megyé­ben 78 úttörőcsapatnak mun­kájuk elismeréséül 187 600, Baranyában a 21 kiemelke­dő gyűjtést végrehajtó isko­lának 61 800 forintot fizet(ett) ki. A legeredményesebb isko­lák, úttörőcsapatok Baranyá­ban: I. kategória: 1. Pécs, Jókai utca, 2. Pécs, Anikó ut­ca, 3. Szigetvár, Zrínyi utca. II. kategória: 1. Pécs, Kert­város, 2. Pécs, Gyárváros, 3. Pécs, Öz utcai II. sz. Gyakor­ló. III. kategória: 1. Duna- szekcső, 2, Hímesháza, 3. Pécs-Vasas, II. 4. Pécssza- bolcs, 5. Nagyharsány, 6. Pécs, Bártfa u. IV. kategória: 1. Dunafalva, 2. Gödre. 3. Diósviszló, 4. Dencshá- za, 5. Pécs-Vasas I. Az V. kategória legjobbjai: 1. Bo- gád, 2. Drávasztára, 3. Er- dősmecske. M. L.

Next

/
Thumbnails
Contents