Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)

1984-10-09 / 278. szám

6 Dunántúlt napló 1M4. október 9, kedd AZ UTAKON-e „autós betegség? Trabant- és Wartburg-újdonságok Tovább érkeznek pályaművek a fenti címmel meghirdetett fotópályázatunkra. Ezúttal Deli József (Keszfii út 8.) kivételesen gazdag kollekciójából emeltünk ki egy képet, amely egy budai városrészbeli — Farkas István utcai — jobb sorsra érdemes házat ábrázol. Deli József 50 db fekete-fehér papirképet és 39 db 6z6-os méretű színes diaképet küldött be, s a gyűjtemény nagy érdeme, hogy a városnak nemcsak a napos oldalát, hanem a szép­iáit is bemutatja. E szeplők egyike az itt látható felvétel. r Pécsiek a városért PÉCSI VÁROSSZÉPtTŐ V ÉS VÁROSVÉDŐ / EGYESÜLET / A város kalodát nem tűrő számadói vagyunk. Virágot hint s mécset gyújt fölöttünk, ha ölében meghalunk. Galambosi László Tervvita, folytatást várva A közelmúltban dicséretes kezdeményezést tett a város­rendezési-építészeti szakosz­tály: az Apáczai Nevelési Köz­pontban bemutatta és társa­dalmi vitára bocsátotta a he­tedik ötéves tervben indítandó ún- nagyárpádi városrész ké­szülő rendezési tervét. Bizonyá­ra a nem eléggé átütő erejű propagandának is tulajdonít­ható. hogy azok voltak több­ségben, akik hivatalból már amúgyis ismerik a tervet, s kisebbségben azok, akiknek a véleményére az előbbiek kí­váncsiak lettek volna. így az­tán kissé „belterjessé” vált a vita, s az újságírónak óhatat­lanul is a legutóbbi — vagy tíz esztendeje rendezett — hasonló vita jutott az eszébe. Akkor a Siklósi városrész tervpályáza­tára beérkezett pályaműveket mutatták be, várván a majda­ni lakók (de ki mondhatja meg, kik lesznek azok?) véle­ményét. Nagy horderejű volt a kezdeményezés — előttünk már a városnyi városrész, ami ezt bizonyítja — számottevő vi­ta nélkül, holott ma látni, hogy lett volna min vitatkozni. A születendő nagyárpádi vá­rosrész tervei nagyralátók, szemlátomást többet és mást próbálnak nyújtani a leendő lakóknak, mint az „előzmé­nyek”. A laikus résztvevő talán éppen az első látásra való tö­kéletesség miatt nem tudott mit kezdeni a tervvel, ezért a majdani közlekedési lehetősé­geket kezdte feszegetni, lévén ez az, amiről a legnagyobb biztonsággal lehet beszélni. Mégsem volt haszontalan az estébe nyúló összejövetel: a kevésszámú kívülálló bepillant­hatott a tervkészítés műhelyé­be, s megismerkedhetett a szakembereket foglalkoztató gondokkal, problémákkal. De ez kevés, ha a résztvevők vé­leményét várjuk. Meg kellene tehát találni a tervismertetés legjobb módját. Tán úgy. hogy előbb egy részletes ismertetést kellene tartani, majd a terv anyagát több napos kiállítá­son közszemlére tenni, s az is­merkedés után ismét összeülni vitatkozni. Vagy másként. .. Zsolna? Vilmos-emiékplakett Már tavaly, közvetlenül az egyesület alakulása után fel­merült a gondolat, hogy ala­pítsunk kitüntető díjat arra ér­demes személyiségek tevékeny­ségének az elismerésére. A működés megszervezésével já­ró teendők mellett ez a gon­dolat akkor nem ölthetett tes­tet A legutóbbi — október 3-i — vezetőségi ülésen újfent el­hangzott a javaslat, amelyet a jelenvoltak rövid — többségé­ben egyetértő — vita után el­fogadtak. A társadalmi elis­merést jelképező emlékplaket­tet a Pécs történetében és fej­lődésében elévülhetetlen ér­demeket szerzett Zsolnay Vil­mosról nevezi el az egyesület, és azt minden esztendőben Pécs felszabadulásának az év­fordulóján adja át olyan sze­mélyiségnek, aki kiemelkedő módon szolgálta valamilyen formában a várost. A „Zsolnay Vilmos emlékplakett" adomá­nyozásának a szabályzatát ez­után dolgozzák ki, az elisme­rést első ízben 1985-ben fogja adományozni a Pécsi Városszé­pítő és Városvédő Egyesület. leronvira-javítás 1942-ben Pécs varos polgárai mindig büszkék voltak városházukra, a város közigazgatásának és társadalmi életének központja volt mindig az épület és kör­nyéke. Nem csoda tehát, ha az épületen lévő toronyóra is mindig az érdeklődés központ­jában állott, kondulására iga­zították órájukat az emberek, szervezték programjaikat, ta­lálkozásaikat, sőt még étkezé­seiket is. Még a harmincas évek közepéről is van leírás az átható hangjáról. Érthető, hogy 1942-ben a törvényható­sági közgyűlés szintén foglal­kozott ügyével. Dr. Esztergái Lajos polgár- mester mindig sokat adott a város fejlesztésére, a hivatali rendre, a városházának és órá­jának állapotára. A törvény- hatósági bizottság elé tárta, hogy az óramű szerkezete ki­kopott, időjelzése mór nem teljesen pontos, sokszor zava­rok mutatkoznak működésé­ben. Javaslatot tett az óra teljes felújítására, új óraszer­kezet beépítésére. A bizottság az 1943. évi költségvetésből 6000 pengőt szavazott meg a munkálatokra. Ebben az időben már a vi­lágháború eseményei miatt mutatkoztak nehézségek a vá­ros gazdasági életében, de szakítottak energiát ennek a kérdésnek megoldására. V. D. Sajnos — létezik! Ügy hívják, hogy mozgásszegénység. Kicsit gorombábban: ellustulás! Valaha a sokszor visszasírt „régi szép időkben” — posta­kocsin, lovon, esetleg gyalog - még elég volt valahová egy­általán odaérni. Hogy mikor­ra?! Kivételes alkalmaktól el­tekintve — aligha érdekelt va­lakit. Mai, zaklatott, sietős élet­tempónk viszont a távolságok lerövidítésére kényszerít. E rö­vidítés közkedvelt eszköze: a gépkocsi. Ha sürgető követelménynek teszünk eleget általa, miért kárhoztatják mégis annyit az egészségügyiek ezt a közleke­dési eszközt?! Tulajdonképpen nem is az autó a hibás, hanem mi ma­gunk, akik a volán mögött ülünk. Mi, akik hagyjuk, hogy ránk erőszakolja az elkényel­mesedést. Elvben ugyanis mindenki tudja, hogy mozgás nélkül nincs élet. Testünknek mozog­nia kell, méghozzá — rendsze­resen. Egyebek közt, épp a vezetés biztonságához is szükségünk van azokra a képességekre, amelyeket a rendszeres test­mozgás biztosít. Lássuk, melyek ezek a ké­pességek! A gyors reflexek, az izmok és ízületek működésének harmóniája, a figyelem össz­pontosítása. Akár tudomásul vesszük, akár nem, a gépkocsivezetés — az „úrvezetők” számára is — munka. És fárasztó­Közismert jelenség, hogy a merev ülő helyzettől hátunk, vállunk, nyakunk előbb-utóbb megfájdul, volánra tapadó uj- jaink elnehezülnek. Nos, mit tesz ilyenkor az autós? Tiszte­let a kivételnek — megáll a presszónál, és felhörpint egy méregerős kávét. Pedig közérzetünk zavarait ilyenkor általában nem a kof­fein hiánya okozza. Inkább a feszített koncentrálás és a tar­tós mozdulatlanság a vétkes. A valódi „gyógyszer” tehát: a kikapcsolódás, és merev tag­jaink megmozgatása. Ha vezetés közben fáradtsá­got érzünk, ajánlatos megáll­ni egy kicsit. Ne legyünk res­tek leengedni az ablakot és lélegezzünk jó mélyeket! Me­revült ujjainkat — zongorázó mozdulatokkal — a kocsi bel­sejében is megmozgathatjuk. Ér­demes néhány többirányú csuklóhajlítást és -nyújtást vé­gezni, de hasznos mozgás a csuklókörzés is. A kocsiban nyakhajlításokra, fej fordító sok­ra, fejkörzésekre is van lehe­tőség. Lábunk fáradtságérzetét a bokahajlítások és -nyújtások, valamint a lábfejkörzés enyhítik. Tanulmányút az NDK-ban A közelmúltban két hetet töl­tött a Német Demokratikus Köztársaságban Surányi József, a Pécsi Autójavító Kisszövetke­zet autószerelője, amelynek során többedmagával járt Eise- nachban a Wartburg-gyárban és Zwickauban, a Trabant mű­vekben. Visszaérkezése után arról kérdeztük, milyen újdon­ságokat látott a két cégnél, mennyire változnak ezek a ko­csik az elkövetkezendő évek­ben? — Évente 128 000 Trabantot gyártanak, ami meglepő volt számunkra, hogy ezeket a kis autókat 350 különböző üzem­ben állítják elő. Naponta 520 darabot készítenek, nemrég álltak át a háromműszakos ter­melésre. Mint megtudtuk, az alaptípus előállítási költsége 7800 márka. A Trabant 1988-ig folyamatosan korszerűsödik, minden évben több újdonság­gal rukkolnak elő: például idén már 12 voltos akkumulá­tor kerül az autókba, a félten­gelyeket francia licenc alapján gyártják, melyek műszaki para­méterei jobbak, mint az eddi­giek, új típusú a karburátor. Jövőre a tervek szerint megsza­kító nélküli elektromos gyújtás lesz a Trabantokban, a főten­gely ékszíjtárcsa felől nem lesz szimmering, 1986-tól hátul spi­rálrugót terveznek, új típusú első felfüggesztést, majd ezt követően tárcsaféket. gördül. Ahhoz, hogy az abroncs az útfelületen meg tudjon ka­paszkodni, vizet kell kiszoríta­nia. Ezért vannak a rovátkák a futófelületen. A bordák szét­hasítják a vízfilmet, a rovátkák pedig elvezetik, illetve kiprése­lik a vizet. Ez a művelet akkor a leqtökéletesebb, ha minél több víz kerül a bordák közé. És ez nem is akármilyen kis mennyiség. Minél magasabbak és széle­sebbek a barázdák, annál több vizet képesek felfogni, s ezáltal jobban tapadnak. De ez a ké­pesség is meghatározott. Minél magasabb a vízréteg és gyor­sabb a haladás, annál több vizet kénytelenek az abroncsok felszívni, illetve elvezetni. Egy bizonyos ponton túl azonban a legjobb köpeny sem képes további csodára. Ilyen esetben az abroncs és az útfelület kö-- zött úgynevezett vízkaréj kelet­kezik, ami tovább csökkenti az amúgy is kis tapadóképessé­get. Végül bekövetkezik azaz ál­lapot, amikor a vízkaréj telje­sen szétválasztja az abroncsot és az útfelületet. Ezt nevezik aquaplaningnak. Ilyen esetben az abroncsok gyakorlatilag úsz­nak a vízfilmen, a kocsi kor- mányozhatatlanná, fékezhetet­— A hírek szerint 1988-ban megszűnik a kétütemű motor gyártása, s a karosszéria is megváltozik. — Valóban, négyütemű lesz a motor, valószínűleg 1050 köbcentiméteres, s NSZK ko­operációban készül. Szeretnének ekkor áttérni a fém kocsiszek­rényre, mert a mostani drága, de ebben még nem született döntés. Egyébként az NDK-ban árulják a kocsi luxus változa­tát, fejtámlával, négyküllős kormánnyal, fűthető hátsó szél­védővel, benzinkályhával, hátsó oldali pillangóablakkal. — Milyen visszajelzéseket kapnak a gyárban a Trabantok minőségéről? — Elenyésző számú reklamá- máció érkezik hozzájuk, a ha­zai és külföldi vásárlók is elé­gedettek a Trabantokkal. Hoz­zátették, hogy aki ezt a kocsit választja, tudomásul kell ven­nie, hogy ez egy egyszerű jár­mű, nem lehet összehasonlíta­ni például a VW Pólóval vagy óz Opel Corsával. Eqyébként elmondták, hogy az NDK-ban 12 évet kell várni a Trabantra — mondja Surányi József. — S a Wartburgok? — Lényeqes változásokat nem tudtunk meg, a leendő új Wartburgot titok övezi. Annyit azonban mégis sikerült, hogy valószínűleg 1300 köbcentimé­teres lesz, négyütemű, s a ko­csiszekrény is megváltozik. R. N. lenné válik, és ki van téve az oldalszél támadásának is. A világszerte sokfelé lefoly­tatott kísérletekből azt a végső következtetést vonták le a szakemberek, hogy nedves úton legtöbbször kielégítő a 2 mm- es profilmélység, még az 1 mm kevésnek bizonyul. Ahhoz viszont, hogy biztonságosan fékezni tudjunk, legalább 3 mm-es profil szükséges — és nem szabad 80 km/óránál na­gyobb sebességgel haladni. Egyébként a teljesen ép, szin­te új futófelület sem életbizto­sítás. Hétmilliméteres profilma­gasságai is — 100-as tempó­nál — kétharmaddal nagyobb a fékút, mint 60 km/óránál. A legtöbb autón egyenlőtle­nül kopnak az abroncsok. Ho­gyan cseréljük ezeket? Mi a következőket ajánljuk: arra törekedjünk, hogy meg­közelítőleg azonos magasságú futófelület kerüljön előre és hátra egyaránt. A gyakorlat­ban ezt úgy tudjuk megvaló­sítani, ha gyakrabban cserél­jük a gumikot, és ügyelünk rá, hogy gömbcsukló-kopások, te­leszkóp-hibák stb. ne okozza­nak felületi egyenetlenségeket. De a radiálabroncsokat csak azonos oldalon cseréljük, mert így nem változik a kopás iránya. STOP Jugoszláv autók Magyarorszá­gon. Idén 5000 személygépkocsit szállít magyar partnerének a kragujeváci Crvena Zastava Mű­vek. Tárgyalások folynak a gyár Jugo 45 típusú kiskocsijának be­hozataláról is. * Elektromos Lada. A Volgái Autógyárban elkészült a VÁZ— 2801 elektromos meghajtású vil­lanyautó első példányai, melye­ket nemrég szállítottak Moszk­vába a kísérleti telepre. Az elektromos Lada hatósugara vá­rosi forgalomban 80 kilométer, sebessége 60 kilométer órán­ként, teherbírása 240 kilogramm. * Huszonhat baleset. Az elmúlt héten 26 személyi sérüléssel já­ró közúti közlekedési baleset történt a megyében, kaptuk a tájékoztatást a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság közbizton­sági és közlekedési osztályától. Egy halálos, kilenc súlyos, tizen­hat pedig könnyű kimenetelű volt. Baranyai utakon Bgrgnyg megyében október 8. és október 14-e között az olábbi utakon lesznek forga­lomkorlátozások: a 6-os úton a 189,5 és a 190,6 kilométer szakasz között aszfaltozási munkák miatt sebességkorláto­zásra és félpályás útlezárásra kerül sor. Az 58-as sz. úton a 0,5 kilométerszelvényben lévő közúti felüljáró karbantartási munkái miatt a szélső forgalmi sávot lezárják. A szederkény— villany—harkányi összekötőúton a 16,7 kilométerszelvényben forgalomterelésre kerül sor. A terelőút szélessége 6 méter, súlykorlátozás 12 tonna, meg­engedett legnagyobb sebesség 30 km, előzni tilos. A hird— mázaszószvári összekötőúton a 19.5— 22,4 kilométer közötti sza­kaszon Magyaregregy és Ká­rász között burkolatszélesítési munkák miatt félpályás útle­zárásra és sebességkorlátozás­ra kerül sor. A kővágószőlős— hetvehelyi összekötőúton az 1- es kilométerszelvényben kábel- fektetési munkák miatt sebes­ségkorlátozás és útszűkület lesz. Az oroszló—szentlőrinci összekötőúton zárórétegkészítés miatt félpályás útlezárásra, se­bességkorlátozásra és kavics- felverődésre számoljanak a jár­művezetők. A harkány—Sellye— darányi összekötőúton a 34.5— 37,5 kilométer közötti szakaszon profilkiegyenlítési munkák miatt útszűkület és se­bességkorlátozás van érvény­ben. Rovatszerkesztő: ROSZPRIM NÁNDOR Vizes útfelületen Esős napokon a balesetek száma általában megduplázódik, ami nyilván a gumik állapotával is összefüggésben van. Az autó-versenysportból ismerjük: száraz úton, akár futófelület-min­tázat nélkül is lehet száguldani a gépkocsival. De vizsgáljuk meg, mi történik akkor, amikor a gumiabroncs vizes útfelületen

Next

/
Thumbnails
Contents