Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)

1984-10-07 / 276. szám

%• Vasárn Vasárnapi magazin Vasárnapi magazin IUI íiso r aj a n I a t Rádió A Tarasz Sevcsenko utasaként (3) A Kis Földön Velencei Filmfesztivál - sik Hasznos szépség Két műsor szerkesztőjeként találkozunk a pécsi körzeti stúdió programjában Simon Márta nevével. Ö állította ősz. sze a mai VASÁRNAPI MA- GAZIN-t, amelyben a Pécsett múlt héten megtartott orszá­gos idegenforgalmi konferen­cia egyik javaslatával foglal­kozik: vissza kellene állítania bakancsos turizmus presztízsét, vonzóerejét. Mi erről a véle­ménye az érdekelteknek —, egyebek közölt a régi mecseki túrázóknak? — erre keres vá­laszt az egyik riport. És a má. sik: Milyennek látják, láttat­ják Pécset az idegenvezetők, és azok a diákok, akik most ismerkednek az- idegenvezetés­sel? Simon Márta másik műsora csütörtökön hallható. A KUL­TURÁLIS KÖRKÉP egyrészt a kaposvári és pécsi színházi be­mutatókkal foglalkozik. Első fellépéséről beszél a Pécstől Győrbe szerződött balerina. Hangot kap a műsorban a mo­zi is: az ötvenes évek a fil­men — erről beszél filmkriti­kusunk. És természetesen a mú­zeumi hónap eseményei sem hiányzanak az összeállításból: bemutatják az új kaposvári múzeumot, amely a megyei tanács régi épületében kapott helyet. Többször bukkan fel a hét rádióműsorában Belénessy Csaba neve is. A hétfői HANGADÓról, az ifjúságnak szóló műsorról így tájékozta­tott: — A családról, az összetar­tozásról, arról, miképp tud több generáció egy fedél alatt élni, erről beszél egy 18 éves fiú. Október 10-én Pécsett koncertezik a Kormorán együt­tes, amely a kemény rock and roll alapokon szárnyaló nép­zenét játszik. Nemrég jelent meg lemezük, amely sokak szerint az év egyik csúcstelje­sítménye. Róluk szól zenés osz- szeállításunk. Televízió HASZNOS SZÉPSÉG... ez a címe Balogh Zoltán és Belé­nessy Csaba kedden elhangzó riportösszeállításának. Ellá­togattak a Nyugat-Mecsekbe, közelebbről Hetvehely környé­kére, ahol az erdőrengeteg nemcsak szépséget kínál az ember számára, hanem kenye­ret, megélhetést és az ipar­ban hasznosítható terméket is ad. Mindezt úgy, hogy az ir­tás, a fűrészek vijjogása nem­csak csonkítja a tájat, hanem helyet ad az újnak, a telepí­tés által újratermelődő fiatal erdőrengetegnek. Belénessy Csaba folytatja pénteken Ger­gely Jánossal megkezdett, NAPTÁRLAPOZGATÓ .című so­rozatát. Szerdán ZENEI ÉLETÜNK­BŐL címmel dr. Nádor Tamás összeállítása számol be három megye zenei eseményeiről. Többek között Tillai Aurél be­szél külföldi vendégszereplé­sekről, a 85 éves Bárdos La­jos zeneszerző idézi pécsi lá­togatásai emlékét, a Pécsett vendégszerepeit Hacki Tamás mondja el gondolatait, a Pé­csi Janus Pannonius Gimná­zium és Óvónői Szakközépis­kola leánykara énekel, vala­mint hallunk a kaposvári hang­versenytervekről, A szerb-'horvát nyelvű „Va­sárnap esti" magazinban töb­bek között folytatódik Franko- vics György riportösszeállítása, és szólnak a bunyevác konyha titkairól. Hétfőn egy gépkocsi- vezetővel, Csizmity Bránkóvol bezsélgetnek, Klaics Milica pedig a nemzetiségi krónika­írók munkáját mutatja be. A hétfői német nyelvű műsor ze­nés riportösszeállítása a villá­nyi nemzetiségi szüreti feszti­válról szól. Kerner Lőrinc csü­törtökön elhangzó műsorából megtudhatják a hallgatók, mi­lyen egy nap a mohácsi tsz- ben. Don Quijote — harminckilenc részben Nem tartogat különlegessé­geket, meglepetéseket a jövő heti műsorkínálat, ha csak nem számítjuk a Don Quijote harminckilenc részben elkészí­tett tévéváltozatát, amely alig­hanem rekordhosszúságú — legalábbis darabszámra a Magyar Televízió történetében. A búsképű lovag meséje ez­úttal rajzfilmen elevenedik meg, az első részt október 12- én, pénteken 18.20-kor láthat­juk a második programban. Kedden 18.15-kor kezdődik a szegedi körzeti stúdió há­romrészes dokumentumműsora — a várostörténeti filmben Szeged múltja és jelene, tu­dományos és művészeti élete tárulkozik föl. nem kevés ta­nulságot tartogatva: a többi vidéki városnak. Szerdán 21.15-kor Az ötvenes évek „odaát"... címmel stúdióbe­szélgetés kezdődik. Az „oda­át” az Amerikai Egyesült Álla­mokat jelenti, mégpedig nem akármikor, hanem az „ötve­nes években". Vagyis a sze­mélyi kultusz éveiben, amely- lyel irodalmunk filmművésze­tünk és történelemtudomá­nyunk annyit foglalkozik az utóbbi időben — gyakran el­felejtve. hogy a hazai viszo­nyok nem voltak füagetlenek a vasfüggönyön túli világtól, a hideaháború éveitől, esemé­nyeitől. A stúdióbeszélgetés résztvevői akkoriban Ameriká­ban éltek, s mint szem- és fültanúk szólnak a McCarthy szenátor nevével jelzett há­borús, szovjetellenes légkör­ről, közéletről. A második programban ezen az estén (20.00) a Tudósklub azzal fog­lalkozik, merre tart a magyar mezőgazdaság? A csütörtök este a könnyű­zenét kedvelőké lesz: Lant­madár címmel Prevert és Koz­ma József sanzonjaiból hall­hatunk néhányat az első mű­sorban (20.50), a másodikban pedig (20.00) a Zenés Tv- Színház bemutatója, Lehár Ta­vasz című operettje lesz. Pén­teken 17.25-kor kezdődik a pécsi körzeti stúdió riport­filmje Tánc és mozgás, moz­gás és tánc címmel. A cím kifejezi, hogy az egészséges életmód és a művészeti alko­tómunka szempontjából vizs­gálták a film alkotói a gyer­mekbalettet: miért van rá szükség, mi a haszna és mi a legjobb, legcélravezetőbb módszere. A kérdésre Zala- szentgróton, Pécsett és Duna­újvárosban keresték a választ a pécsi tévések, egyebek kö­zött Dienes Valéria, Dózsa Imre, Eck Imre és Tóth Sán­dor segítségével. (Szerkesztő- riporter: Hárságyi Margit, operatőr: Bárány György, ren­dező: Radó Gyula.) Ugyan­csak pénteken (21.25, tévé 2.) Fejezetek a magyar képírás történetéből címmel újabb képzőművészeti sorozat indul útjára, amely a magyar festé­szet történetét mutatja be 1850-től a századfordulóiq. G. T. A hősök emlékműve a Kis Földön A nagy nemzetközi filmfeszti nagyszabású hadgyakorlathoz ha; tanak. Megalakul a vezérkar, azaz szervező bizottság: a főparancsno azaz az elnökség, titkárság a szó étkeztetési, szállítási és híradórészl majd a szakértők útnak indulnak < lág minden tájára, hogy kiválasszá bemutatásra legalkalmasabb filnr Ha ez már megvan, szétküldik a m vókat. A filmek alkotóinak, szereplc producereinek és a „nehéztüzé tagjainak: a kritikusoknak, riport ne'k, tv- és rádiótársaságoknak. A , gyakorlat” kezdetére fellobogózzák várfalakat — a fesztiválpalotát, s „legénységnek” elhelyezésére szc szállodákat, megfújják a csatakürti letve a díszbemutatóra érkező köz get köszöntő fanfárokat, s megkez a csata. Az egyik oldalon a filmek, ben velük a közönség és a sajtó. Novorosszijszk a Fekete-ten­ger partjának fontos kikötő­helye. A Tarasz Sevcsenko utasait már kora reggel nagy forgalom fogadta a tenger­parton. Érthető, hiszen eza 160 ezer lakosú város a kereske­delemben szinte egy „átrako­dó hely” szerepét tölti be; az ország belsejéből érkező árut itt rakják a hajókra, juttatják el a nehezen megközelíthető partvidéki településekre. Maga a város kevés látni­valót kínál. Megőrizték, hely­reállították a háború után igen megrongálódott régi vá­rosrész házait, utcáit, de in­kább új, lakótelepei, modern épületei hívják fel magukra a figyelmet. A történelmi város­rész sugárútja tölti be a vá­sárlóközpont szerepét, ahol több szaküzletben, áruházban igen gazdag árukínálatot ta­láltunk. Ennek közelében ju­tottunk el a piacra is, mely­nek forgalma, kínálata meg- raaadja a nézélődők figyel­mét. Novorosszijszk a második világháborúban játszott szere­péért megkapta a Hős Város kitüntető címet. A városhoz tartozó Kis Föld (Malaja Zemlja) hősies harcok színhe­lye volt. A hajó utasai természetesen a legtöbb időt a Kis Földön töltötték. Ezen a helyen sok mindent megőriztek úgy, aho­gyan az a második világhá­ború után alakult ki. Hatal­mas területen nincsenek fák, nincs parkosított terület, csak fű, bozót, pirosló pipacsok, melyek szinte az ott elhullott harcosok véréhez hasonlók. A földet tankcsapdák, lövészár­kok, bombák és lövedékek be­csapódásai után maradt mé­lyedések szabdalják. Nem le­het másra gondolni, mint ar­ra a nagy ütközetre, mely egykoron itt lezajlott a hitle­ri német csapatok és a szov­jet hadsereg alakulatai között. A tengeri kikötő egy öbölben van, melynek egyik oldalán hegyek magasodnak, a má­sik, a város felé terülő, sík­ság. A hegyek felől indultak az emlékezetes hadművelet idején a szovjet harcosok ki­csiny, könnyed naszádjai, da­colva néha a túlerővel is. haj­tották végre a partraszállást a város felé. Fokozatosan, ha­talmas véráldozatokat hozva szélesítették ki az elfoglalt területet, s szorították vissza a német erőket. Nem lehetett őket meghátrálásra kényszeríteni. Ma a Kis Föld egy történel­mi emlékpark. Az egész or­szágból, külföldről egymást követve érkeznek a csoportok, hogy felidézzék a harcok em­lékét, tisztelegjenek a hősök dicső tette előtt. dik. Ék alakú formája az első parthoz közeledő rohamhajó formáját idézi egy szoborcso­port az oldalán pedig azt a kicsiny harci egységet örökíti meg, mely elsőként szállt part­ra a Kis Földön. A betonból készült emlékmű belsejében állítottak emléket a hősi harc­ban elesetteknek. Lépcsőkön lehet feljutni az ék alakú épít­mény legmagasabb pontjához. Halk zene szól, az építmény két oldalán neveket véstek a falba, akik életüket áldozták e földért, majd a legmaga­sabb ponton, egy vitrinben, aranyból készült szív látható. Pontosan úgy idézi fel egy hangszalag a szív dobogását, mint ahogy az élő embereké működik. Kőbe vésett sorok emlékeznek az elhaltakra. A látogatókra mindez igen nagy hatást gyakorol, nem lehet nem azokra gondolni, akik hazájuk, földrészük népeinek felszabadításáért áldozták éle­tüket. Az emlékmű szomszédságá­ban, egy parkban helyezték e1 azoknak a harci eszközöknek, fegyvereknek maradványait, melyek részt vettek a harcok­ban, és a felszabadulást kö­vetően gyűjtöttek össze a vá­ros lakói. • A tengerparton, azon a he­lyen, ahol az első szovjet egy­ségek partra szálltak, egy mo­numentális emlékmű emelke­A Hős Városban mindez em­lékeztet, figyelmeztet, hogy meg kell őrizni a békét, meq kell akadályozni egy új tö­megpusztító háború kirobba­nását! Mitzki Ervin Fájdalommentes füllyukasztás A fülbevaló eredetileg férfi­ékszer volt, ám az újabb kor­ban az erősebb nem képviselői közül — fél fülben — már csak a kalózok, matrózok, beat- zenészek és a punkfiúk visel­ték. Annál fontosabb divatkel­lék lett a fülbevaló a nőknél. Századunk elején a kislányok körében általánossá vált a fül­bevalóviselés. Már pályás kor­ban — rendszerint izzó tűvel való átégetéssel — kifúrták a leány babák fülét (abból kiin­dulva, hogy az újszülött még alig érzékeli a vele történte­ket). Az ötvenes, hatvanas évek inkább a klipszek — rugós szerkezettel a fülcimpára csap- pantható díszek — divatjának kedveztek. Ebben az időben a hagyományos fülbevaló kifeje­zetten a vidékies, a falusias ízlést jelentette. S a fiatalok és idősebbek ma ismét fülönfüg­gőt hordanak, minden koráb­binál nagyobb mértékben. Egy szellemes találmány, a svájci Bergeon cég füllyukasztó gépe jóvoltából, amely a szög- belövéshez hasonló elv alap­ján működik, már nem is kell fájdalmat elviselniök azoknak, akik átfúrt fülcimpákra vágy­nak. A füllyukasztást végző sze­mély előbb alkohollal lemos­sa a páciens fülcimpáját, steri­lizált festékkel megjelöli a lyu­kasztás helyét, aztán a tökéle­tesen lezárt dobozból a fülbe lövő pisztolyba helyezi a kivá­lasztott, steril fülbevalót, amely rozsdamentes acélból vagy ezüstből készült (netán 24 ka­rátos arannyal befuttatva). Két csattanás, és — egy kis csí­pésnek megfelelő érzés árán — a fülbevalók máris ott díszeleg-' nek a helyükön. A sterilitás nagyon fontos ennél a műve­letnél, hiszen mégiscsak egy apró seb keletkezik. Azt is jó tudni, hogy bőrbetegségeknél, vagy ha szemölcs van a fülön, nem szabad lyukasztgatni. Képünkön a fájdalommentes füllyukasztó pisztolyt láthatjuk munka közben. Jelenet az Indiana Jones című ai Capshaw den film — egy ütközet. Ha sikere produkció, a vezérkar piros pontot Ha bukás — feketét. Két hét múlt dig, a harci cselekmények, illetve c tivál befejeztével összeszámláljá pontokat, azaz kiosztják a díjakat, tikusok pedig levonják a látottak jón a tapasztalatokat, kioszják a nyítványt”. Az idei, sorrendben negyvene Velencei Nemzetközi Filmfesztiválrí számoló tudósítások többsége azt píthatta meg: a hadgyakorlat si de győztesek és vesztesek nem ■ Igazán rossz film és valódi rer nem került a közönség és a nem: zsűri elé. Néhány parázs összecsi azért sor került, így — a többi kői az olasz filmművészet fenegyereke, co Ferreri A jövő: a nő című filmj vető sajtófogadáson. Ferreri mindi ben a velencei seregszemle botr ve. Témaválasztása kétségtelenül ti, a megvalósítás rutinos, de amit amit felmutat, az felbőszíti a legj rabb nézőket is. így volt ez most napjainkban játszódó történet egy szerepét a népszerű olasz filmsztc nella Muti alakította, 6—7 hónapi hes asszonyként. Nem kipárnázvi nem a maga valóságában, me többnyire csak melltartót, és apró nit viselt. Ez azonban nem akadi meq, hoav befészkelie magát eg zasaár otthonába, és családi á ahol vidám hancúrozások kezdei zőjeként „domborított”, a szó kettős értelmében. A házasság h ban nem sokáig tartott: a férj I baleset áldozata lett. Ornella kisc és a meqözveqyült feleség ( Schygulla) kettesben maradva, csókban forrt össze a lesbikus sz dicsőségére . . . Éles any Létezik színmű, és színtelen Nagyobb bűn a régit elhalli Senki nem akkor bújik ki a A gondolkodó a csöndben t( Szemre mindenki előrelátó. A nyúl a kísérlet aktív tárgy

Next

/
Thumbnails
Contents