Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)

1984-10-06 / 275. szám

Tüdőmönyos elet Új sza kpá rok, a ktíva bb kutatóm u n ka Látogatóban a JPTE Földrajz Tanszékén Csak kevés feltétel felel meg az egyetemi szintnek A közelmúltban és a tanévkezdéssel számos új feladat­tal — és egyben lehetőséggel — bővült a JPTE Ta­nárképző Kar Földrajz Tanszékének tevékenységi köre. Differenciálódott, finomodott az oktató- és nevelömun- ka, neves másodállású munkatársakkal bővültek a kutatás feltételei is, növekvő követelmények ösztönzik a tanszék mun­katársait a tudományos fokozatok elérésére. E változásokról kérdeztük Dr. Vuics Tibor egyetemi docenst, kandidátust, tanszékvezetőt — mindenekelőtt arról, hogyan kapcsolódik be a tanszék az egyeséges tanárképzésbe? Két tanulmány- kötetről A z elmúlt hetekben két kitűnő munka is napvilágot látott környe- zettervezési témában. A pécsi szerzők és szeikesztők e kötetekkel bizonyítékot szolgáltattak a térségben folyó alapos és elmélyült kör­nyezettervezési tevékenységről, amely messze túlmutat a régió hatá­rain. S mivel most folyik a megye hosszú távú terület- és település- fejlesztési koncepciójának kidolgozása, ebben módszertani és alap­adat szinten egyaránt jelentős segítséget nyújthatnak az említett kiad­ványok. ERDÖSI Ferenc—LEHMANN Antal: A KÖRNYEZETVÁLTOZÁS ÉS HATÁSAI (Biológiai környezetünk védelme sorozat. Mezőgazd. Ki­adó, Bp. 1984.) Hírek A Magyar Tudományos Aka­démia Dunántúli Tudományos Intézeténél elkészült A környe­zetvédelem társadalomtudomá­nyi vizsgálata címmel végzett kutatás ötéves eredményeit összegező anyag, amelynek megvitatására a közeljövőben kerül sor Budapesten, a Ma­gyar Tudományos Akadémián a témakör szakembereinek köré­ben. * Csepeli György szociológus előadást tart Pécsett a Neve­lési Központ társadalomtudo­mányi műhelye rendezésében. Az október 17-én, este hét óra­kor sorrakerülő előadás a Mai magyar valóság című , sorozat keretében a nemzeti identitás és a történelmi szemlélet ösz- szefüggéseivel foglalkozik. * A Pécsi Orvostudományi Eav'etem küldöttsége, o közel­múltban részt vett az NDK 35. és az Erfurti Orvosi Akadémia fennállásának 30. évfordulója! alkalmából rendezett ünnepsé­gen és tudományos konferen­cián. Ez utóbbin előadást tar­tott dr. Kis Tibor, a POTE Se­bészeti Klinikájának igazgató­ja­* Gallyas Ferenc, a POTE idegsebészeti klinikájának tudo­mányos főmunkatársa a közel­múltban védte meg Az ideg- szövettani ezüstöző eljárások elve címmel írott doktori érte­kezését. Dr. Fischer Emil, a POTE gyógyszerani intézetének docense ugyancsak nemrég védte mea A máj kiválasztó és a vékonvbélielszívó transzport- rendszerének indukálhatósága címmel írott ún. nagydoktori ér­tekezését. * Október 13-án, Pécsett, a PAR székházban rendezi meg az MTA nvelvtudománvi intéze­te Az európai nyelvatlasz című kiadvány szerkesztőbizottsági ülését. * A Maqyar Biolóníai Társaság pécsi csoportja 68. szakülését október 25-én. 14 órakor ren­dezi meg Pécsett, a Technika Házában. Ez alkalommal az MBT székesfehérvári csoportjá­nak tagjai: Gorzó György és Radetzky Jenő tartanak filmve­títéssel eavbekötött előadást A Velencei-tó, illetve Madár­várta címmel. A rendezvényen érdeklődőket is szívesen látnak. * Levéltári kiadványok. A Bara­nya megyei Levéltár gondozá­sában a közeljövőben lát nap­világot a Baranya megye föld­rajzi nevei című nagy sikerű ki­advány második kötete, amelyet a tavaly megjelent első kötet­hez hasonlóan a levéltárban lehet előjeqveztetni, illetve megvásárolni. Nyomdába került a monoaráfiasorozat újabb két­kötetes része, A baranyai—pé­csi munkásmozgalom története is. Ez április 4. tiszteletére jele­nik meg. Baranvg településhá­lózatának múltia és jelene cím­mel a napokban kerül ki a nyomdából Barakonyiné, Wini- czei Klára dolgozata, amely szintén levéltári árusítás útján kerül forgalomba. * Veres Ferenc, a Bajai Ob­szervatórium tudományos mun­katársa a napokban érkezett haza az NDK-ból, ahol az MTA meabizásából részt vett egy csillagászati szimpózium mun­kájában. * Tudományos bestseller. Válto­zatlan utánnyomásban ismét megjelent és kapható az idei tudományos könyvkiadás best­sellere, a Mikroelektronika és társadalom — Áldás vagy átok című mű, amely Günter Fried­richs és Adam Schaff — a Római Klub számára készült — jelentését tartalmazza. — Az áttérés az általános is­kolákban és a középfokú tanin­tézetekben egyaránt foglalkoz­tatható diplomások képzésére gondos előkészítést, türelmet és fokozatosságot igényel. A tár­gyi és személyi adottságok javítása előfeltétele a bekap­csolódásnak. A földrajz a tár­gyi feltételek javítása területén viszonylag kedvező helyzetben van; a gazdaságföldrajz — társadalomtudomány, így fej­lesztése elsősorban szakiroda- lom-ígényes. Szeretnénk lénye­gesen több idegennyelvű, új statisztikai kiadványhoz jutni, ezek nagy részét bizonyára a közgazdasági kar is igényli. Sajnos, számos alapvető kiad­vány egyetlen példányszámba sem jut el az egyetemi vagy megyei Jrönyvtárba . . . — A természeti földrajz vi­szont természettudomány, vagy­is műszer- és laboratóriumigé­nyes szaktárgy, a beruházási igény azonban átgondolt ko­operációval jelentősen mérsé­kelhető. Az utóbbi években megegyezés született a tanszék és az MTA Regionális Kutatá­sok Központja között, így mű­szerhasználatunk kiszélesedett. Bekapcsolódtunk a kari mű­szerpályázatba, ezen az úton is korszerű eszközökhöz juthatunk. — Eszerint tehát a tanszék a fejlesztéshez nagyobb beru­házásokat nem igényel? — Lehetőségeinket a rendel­kezésre álló pénzügyi keretek szabják meg. Talajvizsgáló mű­szereink oktatásra és kutatásra egyaránt olkalmasak; meteoro­lógiai műszereink száma a szű­kös anyagi feltételek mellett is növekszik, a hidrogeográfiai mérésekre szolgáló eszközök együttműködéssel a városban hozzáférhetők. Az utóbbi évben a Szénbányászati Tröszttel és az Érdbányászati Vállalattal újítottuk fel kapcsolatainkat, így kőzetgyűjteményünk is kö­zeledik az egyetemi szinthez. A csillagászati földrojz egyetemi színvonalú oktatásának a Ter­mészettudományos Stúdióval együttműködve teszünk eleget. Tudományos tevékenységünket — a rosszabbodó pénzügyi fel­tételek mellett is — javítani szeretnénk. Évi személyes költ­ségvetésünk, sajnos, igen "ala­csony (2—3000 Ft), rajzolónk nincs; az 1960-as évek végén a tanszék kutatás-fejlesztési kere­te 80 000 forint körül mozgott, mai már ennek Csak mintegy az egyharmada. Ráadásul az egyes pénzügyi rovatok között alig van átcsoportosítási lehe­tőség, így a keretösszegeket gyakran nem az igényeknek megfelelően" tudjuk fölhasznál­ni ... Ez nemcsak a mi gon­dunk, hanem a többi fejlődni kívánó tanszékké, sőt az egész egyetemé 1s ... A pályázati rendszerhez kapcsolódó anyagi erőforrások szűkülnek, a külső szerződések lehetősége tudo­mányáganként nagyon eltérő, a „fővállalkozók” a kutatóintéze­tek. — Tudomásom szerint a kö­zelmúltban Enyedi György aka­démikus. főigazgató és Tóth József kandidátus, főigazgató­helyettes személyében két új másodállású oktató került a tanszékre. Mi újat hoz ez a változás a tanszék oktató- és tudományos munkájában? — Egy részt megtiszteltetés­nek tartjuk, hogy a hazai föld­rajztudomány két kiemelkedő képviselője bekapcsolódik kö­zösségünk munkájába; másrészt mindkettőjük mögött elismert eqyetemi oktatói múlt áll, a KLTE-n, illetve a JATÉ-n voltak hosszabb időn át egyetemi ok­tatók; Enyedi György külföldi egyetemeken járt vendégpro­fesszorként, ismeretterjesztő és tudományos társasági tevékeny­ségük országosan és nemzet­közileg is elismert. Mindez biz­tosíték arra, hogy a földrajz két jelentős alapozó tárgya, az általános gazdasági földrajz, illetve Magyarország gazdaság­földrajza nálunk egyetemi szin­ten tanítható. — Milyen a tanszék belső munkatársainak felkészültsége? — A tanszék oktatógárdája eddigi munkája alapján képes az egységes tanárképzést szín­vonalasan ellátni. Követelmény- rendszerünk eddig is magasabb volt az átlagosnál, diplomás tanítványaink eredményeiket megtartva vagy túlszárnyalva fejezték be egyetemi tanulmá­nyaikat. Sokat tettünk a föld­rajztudomány korszerűsítéséért, igyekeztünk hallgatóinkat a legfrissebb információkkal el­látni. Szeretnénk megőrizni a volt tanárképző intézmény hasznos oktatási és nevelési hagyományait; előre kell viszont lépnünk a tudományos kutató­munka fejlesztésében, ezért fo­kozottan elősegítjük tudomá­nyos fokozatok megszerzését. A következő öt éven belül várha­tóan a tanszék 2—3 oktatója szerzi meg a kandidátusi foko­zatot. — Mely szakpárokkal kép­zelhető el a földrajz egyetemi szintű oktatása? — Valószínűleg egyik jelen­legi szakpár sem tartható fenn. Ezért a földrajzot egy rész valamely természettudomá­nyi szakkal, így pl. a fizikával célszerű össze­kapcsolni. Ideális szakpár lehetne a földrajz—orosz, vala­mint a földrajz egyéb nyelvek­kel — némettel, angollal, fran­ciával — alkotott változata. A jövőben nem zárható ki a tár­sadalomtudomány, illeve a ter­mészettudomány szak indítása sem. — Az idegenforgalom igé­nyeinek növekedése veszélyez­tetné-e a földrajz—idegennyelv diplomások pályán maradását? — A pályaelhagyást a szak- párosítás valóban befolyásol­hatja, de véleményem szerint ez a hatás nem döntő. Mivel az eláramlás gyökerei sokkal mélyebbek, ez a szempont te­hát nem béníthatja meg a ter­vezést. Elsősorban a régió igé­nyeit szeretnénk kielégíteni és ehhez megvannak a tárgyi és személyi feltételeink; most a tanárképzés áll a szervezés kö­zéppontjában, földrajz—orosz szakos tanárokra például egy­re nagyobb az igény. Varga János A két pécsi szerző, több év­tizede szívósan és kitartóan kutatja Pécs—Baranya tájain a természet önmozgásából adódó és a mesterséges be­avatkozások révén végbemenő változásokat. Könyvük, eddigi munkásságuk összegzéseként, a konkrét területi eredményeken már túlmutatva a tudományos általánosítás felé törekszik — és eredménnyel. A történelmi szemlélet — a folyamatok hosszú időt átfogó vizsgálata — a mű alapvető értéke. Csak ennek alapján le­het ugyanis megalapozott kör­nyezette rvezést végrehajtani. A környezettervezésnek pedig je­lenleg az egyik legnagyobb problémája, hogy nem, vagy igen kis mértékben állnak ren­delkezésre a különböző termé­szeti, környezeti folyamatok idősorai. A szerzők az ember felszín- formáló tevékenységét (bá­nyászat, külfejtés, meddőhá­nyók) követik nyomon Baranyá­ban, valamint e tevékenység hatását a növény- és állatvi­lágban, a vizekben, az atmosz­férában és a talajokban. Elem­A kötet több értelemben is figyelmet érdemlő. Elsőként ki kell emelnünk témaválasztását. A környezetfejlesztési-környe- zetvédelmi munka talán a leg­fontosabb részét emeli ki a munkafázisok közül; a térképi ábrázolást és modellezést. Ez a forma, ha jól választott, a dolgok megértésének kulcsa. A tanulmányozás tárgya ter­mészeti tárgy, amely a térben létezik, és az erre rakodó tár­sadalmi, gazdasági felépítmény is egy térbeli szerkezetben mo­dellezhető. A kettő egymásra- hatása, a változás az, ami az érdeklődés tárgya. Erre alapoz­va lehet tervezni a természeti alappal harmóniában lévő jö­vőt. A láttatás, a térképi meg­jelenítés formája, módja, tar­talma tehát kulcskérdés. Kár, hogy nyomdatechnikai okokból csak kevés térkép szerepel a kötetben. A 22 tanulmányból csak 9-hez tartozik térkép, ezek közül is néhány, csak is­mert evidenciákat tartalmaz. Egyértelműen kitűnnek a sop­roni, a mecseki, a dél-dunán­túli, a vegetáció típusok pécsi, a területhasznosítás változásai­nak karl-max-stadti, és a Tisza- medence árvizei okozta válto­zások térképei, ill. „a valósáq térképi ábrázolási módszerei” című módszertani blokk. Ezek a kitűnő térképsorozatokkal el­látott tanulmányok konkrét te­rülethez kö*ött problematikát ismertetnek és mindeqyikük jól használható a tervezésben. A tanulmányok sorában olyan konkrét kiértékelési eredmé­nyek is találhatók, mint a pécsi szénbányák környezetátalakitó hatásai, vagy vegetációtípusok arányváltozása 1935—80 kö­zött Pécs térségében. E két ta­Mind keresettebbek az ol­csó, természetes talajjavító-sze­rek, a magas szervesanyag-tar­talmú tőzeg és a termőföld elsavanyodását megakadályo­zó lópi mész, amelyeket a Sár- szentmihályi Állami Gazdaság értékesít. A tőzegbányákban és a lápi mészkitermelő helye­ken megkezdődött az őszi csúcsforgalom, a gazdaságok közül mind többen vásárolják az olcsó, műtrágyát kiegészítő, illetve pótló anyagokat. zik ezeknek a változásoknak a hatásait és — gyakran szinte napi feladatlebontásig — rá­mutatnak a védekezés lehető­ségeire. A tervszerű környezet- gazdálkodásra (környezetfej­lesztés — környezetvédelem) vonatkozó kifejtéseik hitelét, ezzel együtt súlyát és fontos­ságát éppen tanulmányuk be­vezető részében kidolgozott történelmi áttekintésük adja. A különböző tervezési szinteken megjelenő környezetvédelmi koncepciók bizonytalanságának oka ugyanis éppen abban ke­reshető, hogy a tervezők egy szűk időszak statikus állapotá­ról vonnak le következtetéseket és így tesznek kísérletet egy jövőbeni tevékenység körvona­lazására. A könyv zárófejezete dél-du­nántúli példákkal ellátottan, de más területekre is konver­tálható módszertani útmutatót ad, és ez reményt keltő azon az úton, amelyen a jövőről való gondoskodás első tudatos lépéseit igyekszünk megtenni. nulmányt a pécsi vonatkozások mellett azért is emelhetjük ki, mert térképsorozataival mód­szertanilag is és — a termé­szeti alap hosszú távú változá­sainak kiderítésével — tartal­milag is példamutató. A kötet indító tanulmánya Sopron térségének hosszú távú fejlesztési tervét öleli fel. Va­lóban láttatja a térképi mo­dellezést szép és áttekinthető ábrákon, a tanulmány igazi értéke mégis az az átgondolt tervezési me‘ódus, amit végig­követhetünk. A szerzők Bunye- vácz J. és Fodor I. ezt írják: „A vázolt rendszer egy lehető­ség, eszköz a környezeti válto­zások értékelésében, a felada­tok meghatározásához, a dön­téshez.” E tanulmány arról győ­zi meg az olvasót, hoqv a módszer nemcsak lehetséges, hanem ígéretes is. Kifogásunk a tanulmánykö­tettel kapcsolatban annyi, hogy az „őstermelés” alapjai, a ta­laj. az ásvánvi nyersanyagok önálló tanulmányokban nem szerepelnek. Szó esik róluk, itt- gtt mellékesen alárendelve. Pedig ezek kartográfiai ábrá­zolásának és modellezésének komolv hagyományai vannak és társadalmi, aazdasáoi vonat­kozásaik is alapvetőek. A könyv úttörő munta és di­cséretes teljesítmény. Iqazi ér­tékét akkor fogja elnyerni, ha néhánv éven belül a téma ki­bővített tárgyalásával, a ta­pasztalatokból okulva és jobb nyomdatechnikai színvonalon egy módszertani kézikönyv irá­nyában továbbfejlődik. A lehe­tőség láthatóan adott. ötszáz hektáron bányásznak tőzeget, s évente nyolcvanezer tonnányit termelnek ki. A ta­lajjavító, termőkénesség-f oko­zó szer nemcsak itthon kere­sett. külföldre, főként a kon­vertibilis elszámolású- orszá­gokba évente nyilc-tízezer ton­nát szállítanak belőle. HÉTVÉGE 7. K. M.^ lA/ls A természeti, területi struktúraváltozások társadalmi, gazdasági, ökológiai értékelésének kartográfiai modellezése (Környezetvé­delmi tanulmányok 4. kötet, 1984. Pécs, MTA—DTI—OKTH) K. M. Természetes talajjavító szerek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents