Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)

1984-10-04 / 273. szám

6 Dunántúli napló 1984. október 4., csütörtök Miénk a lakóhely! Új telefonfülke a Szöcske utcában Fotó: Läufer L. Lakossági összefogással — telefonfülkék Pécsújhegyen Pécsújhegyen egymás után épülnek az új, többszintes csa­ládi házak. Ma már legalább ötezren élnek ebben a város­részben. Az itt élők egyik leg­nagyobb gondja — mint má­sutt is — a telefon hiánya. Igaz ugyan, hogy a dombhaj­latnál lévő élelmiszerbolt mel­lett évekkel ezelőtt felállítot­tak egy telefonfülkét, de az gyakran rossz. Ezért sürgős esetekben a hatos útnál lévő Shell-kút telefonját veszik a pécsújhegyiek igénybe. De ez nem tekinthető végleges meg­oldásnak, egyrészt a távolság miatt, másrészt, hogy az itt dolgozók szívességből engedik meg a telefonálást. A tanácstagi választásoknál a pécsújhegyiek egy agilis, jó szervezőkészséggel rendelkező emberre, Szakvári Jánosra ad­ták le a voksukat. Ö elhatá­rozta, hoqy elsőként a lakossá­got leginkább érintő gondot — a telefonkérdést — próbálja elintézni. Támogatókra talált a HNF helyi szervezete és a párt- alapszervezet titkárában. Hárman járták a hivatalos fórumokat, segítséget kértek és társadalmi munkát ígértek. Közben mozgósították a pécs- újhegyieket, hogy minél többen vállalják a társadalmi munkát. Ennek köszönhetően elérték azt, hogy az évekkel későbbre tervezett telefonvonalat a két nyilvános telefonfülkével együtt megkapta Pécsújhegy. A társadalmi munkát már kora tavasszal elkezdték a hely­beliek. Mindenki felásta a sa­ját portája előtti árkot: készí­tették a telefonkábel helyét. Az erősáramú távvezetékek miatt különleges védelmet kellett biztostíaniuk a telefonkábel­nek — ezért két méter mély gödröket készítettek. Az építési munkához a Pécs városi Tanács 285 000 forintot adott. Ezen felül ebben részt vállaló harminchét pécsújhegyi lakos pedig 70 000 forintnyi társadalmi munkát végzett. így a közös összefogással megva­lósuló kábelfektetésnek kö­szönhetően a pécsújhegyiek két új nyilvános telefonfülkét kap­tak. Egyidejűleg lehetőség nyí­lik arra is, hogy néhány házba bevezessék a telefont. De hogy ki kapja meg, azt előtte gon­dosan mérlegelik. így az lehet a közeljövőben ezen a terüle­ten telefontulajdonos, akinek a munkája, vagy a betegsége miatt feltétlenül szüksége van a készülékre. A tiszta, virágos Siklósért A Siklós városi Tanács és a Hazafias Népfront városi bi­zottsága 1981 őszén hirdette meg először a tiszta, virágos Siklósért versenymozgalmat. A mozgalom céljául azt tűzte ki, hogy a városi lakókörnyezetet, a munkahelyeket, intézménye­ket mind szebbé, kultúráltab- bá teqye. Azóta minden évben értékelik az elért eredményeket és azokat a közösségeket, amelyek legtöbbet tettek a cél érdekében, megjutalmazzák. Az idei év legjobbjainak a múlt héten tartott tanácsülésen Szarka Árpád tanácselnök nyúj­totta át a versenydíjat jelké­pező emlékplaketteket. A lakótelepek közül a Hajdú Imre utcai, a családi házas ut­cák közül a József Attila utca, a vállalati intézményi kategó­riában pedig a Dózsa György utcai bölcsőde vitte el a pál­mát. A győztes lakótelep 15 000 forintot, a másik két kategó­ria legjobbjai 10 000—10 000 forintot kaptak további parko­sításra, játszótér felszerelésre. M. J. Segítséget kérünk Elönti a uíz a Hazakat A szentlőrinci Árpád utcában négy-öt házat rendszeresen el­önt a víz. Az itt lévő árok oly mértékben feltöltődött, hogy nagyobb esőzések után az út mellett fél méterrel mélyebben fekvő házakba ömlik a szeny- nyes víz. Tavaly az itt lakók — Deli Lajosékat és Kovács Józse- féket érinti elsősorban — be­jelentették a nagyközségi ta­nácson a gondjukat. A nagyközségi tanács két dologban tud segíteni: felújít­ja, illetve megépítteti az át­ereszeket, illetve megtervezi, felméri, milyen mélyen kell az árkot megásni. Géppel ugyanis nem lehet mélyíteni és a köz­ségnek nincs pénze a munka megrendelésére sem. A terület tanácstagja már tavaly elkezd­te a társadalmi munka szerve­zését, mert a nagyközségi ta­nács előkészítette a munkát, felmérte az Árpád utcai árkot. Sainos a közös munka nem valósult meg, az utca végén lévő házakat idén is elöntötte a víz. A nagyközségi tanács most levélben kérte az utca harminc lakójának segítségét: legalább a házuk előtti szakaszon ássák ki az árkot, hogy a vizet elve­zethessék, ne szenvedjenek kárt a csapadékosabb idő beálltá­val a szomszédaik. Bíznak ab­ban, hogy az utca lakói megér­tik a nagyközségi tanács és az itt lakók gondját, összefognak és segítenek rendbetenni az Árpád utcai árkot. Kifestették a falumúzeumot Kétnapos társadalmi munká­ban kifestette és lemázolta a leendő falumúzeumunk összes helyiségét Nagyváradi Lajos szobafestő és nyolc segítőtár­sa. A múzeumot felszabadulá­sunk 40. évfordulója tiszteleté­re szeretnénk megnyitni. Major Mátyás, krónikaíró. Hidas A szerkesztőség postájából EE3 Gyorsjáratok Pécsett Lvov-Kertvárosból a Konzumig Több olvasónk érdeklődött, miért közlekednek háromszám­jegyű piros jelzésű autóbuszok a városban? A részletes indu­lási időket a vasárnapi szá­munkban megjelent Volán köz­lemény ismertette: a vállalat cktóber 1-től, hétfőtől péntekig munkanapokon a Nevelési Köz­pontból a 16-os és a 47-es vo­nalon, Kertvárosból a 39-es vo­nalon, a reggeli és a délutáni csúcsidőben piros jelzésű 100- as sorszámú gyorsjáratokat in­dított. Ami ezt indokolttá tette, el­sősorban az, hogy az új lakó­telepek megépítésével lénye­gesen módosultak az utazási igények: a reggeli munkába já­rás időszakában a városköz­pont felé irányulnak, a délutá­ni csúcsban pedig — szintén csak egyirányú terhelést okoz­va — vissza, a mintegy 35 ezer lakost számláló Lvov-Kertvárosi lakótelepre. A gyorsjáratok be­vezetését komplex háromlép­csős utasszámlálás előzte meg: az autóbuszon történő, — a munkahelyi felmérés, amely mintegy 32 ezer dolgozót és diákot érintett vállalatonként és iskolánként — adott kezdési időpontokhoz kapcsoltan — felmérték, hogy egy adott vál­lalatnál dolgozók hol laknak és azt is vizsgálták, hogy a munkakezdési időpontokhoz milyen tényleges munkába ér­kezési eloszlások tartoznak. A felmérés eredményeként meg­állapították az utasáramlások irányát, időbeniségét, a jelen­legi eszköz- és vonalterhelé­seket. Néhány adat a Volán Vál­lalat statisztikájából. A városi tömegközlekedésben 3,2 kilo­méter az átlagos utazási távol­ság, az autóbuszokon a férő­helykihasználtság pedig 42 szá­zalék. Természetesen ebből messzemenő következtetéseket nem szabad levonni, mivel a közlekedésben olyan interval­lumok vannak, amelyeknél a zsúfoltság nagy és járatokként változó, — általában reggel 6.25-től 7.15-ig magas a telí­tettség a járatokon. A 16-os autóbusz vonalán például a teljes utasforgalom 10 500 fő, a Konzum Áruház felé, vissza pedig 10 783. Hasonlóak az adatok a töb­bi kertvárosi autóbuszoknál is. A déli városrészben közlekedő buszok a város felé haladva már úgy megtelnek, hogy me­net közben nem tudnak utaso­kat felvenni. A délutáni csúcs­időben pedig a Kertváros felé irányuló forgalomban magas az utaslétszám. Mindezek in­dokolták a gyorsjárati rendszer bevezetését, annak ellenére, hogy a tapasztalati felméré­sek mellett megállapították, hogy rosszak a feltételek a bel­városi és a Rákóczi úti szaka­szon. Részben a jelenlegi jel­zőlámpa irányítási rendszer nem a legmegfelelőbb a gyorsjárati közlekedtetésnek, részben a nagy forgalom miatt. Természetesen ez idő alatt a lassú járatok követési ideje bő­vül egy-két perccel, viszont a zsúfoltság csökken. A jelenlegi rendszerben közlekedő járatok a reggeli órákban a Konzumtól a Kertváros felé haladva a végállomásig nem állnak meg, délután pedig a Kertvárosból vissza induló autóbuszok a Konzumig. A gyorsjárati rendszer kísér­leti jelleggel működik decem­ber 31-ig, ez idő alatt folyama­tosan figyelemmel kísérik a já­ratok kihasználtságát. Marton Gyöngyi Szentlttrinciek kérdezték Lesz postaláda, telelőn? Legutóbb, szentlőrinci, fóru­munkon Kozma Jánosné (Pécsi u 12.), a Pécsi úti lakótelep mintegy háromszáz lakójának kérdéseit tolmácsolta. Jó hírünk van az itt lakók­nak: A hiányolt postaládát a héten kitették a Pécsi út 10-es számú házhoz. A nyilvános te­lefonfülkét már tavaly megren­delte a nagyközségi tanács, és a Pécsi Postaigazgatóság táv­közlési üzeménél elmondták, hogy még idén szeretnék fel­állítani a fülkét, amely meg is van, csak a készüléket nem szállította a Beloiannisz Gyár, amint megérkezik, üzembe he­lyezik a nyilvános telefonfül­két. Tönkreteszik a játszóteret A pécsi Hajdú Gyula u. 7— 9. sz. és a Németh László u. 4—6. sz. háztömböt magában foglaló épületsor között homo­kozó, játszótér van. Újabban mind gyakoribb, hogy hajnali világosodás előtt és este söté­tedés után a környék lakói er­re a területre hozzák kutyái­kat, vagy inkább csak ehgedik szabadjára, s beszennyezik a füvet és homokot, ahol gyer­mekeink játszanak délutánon­ként. Felháborító, holott ötven méternyire még szabad terü­letre vihetnék, s a legsajnála­tosabb, hogy nők is vannak a kutyasétáltatók között, akik le­het, hogy anyák vagy anyák lehetnek. Tudtommal a játszóterekre még pórázon is tilos kutyát be­vinni. Nincs lehetőség a ren­delkezésnek érvényt szerezni? S. L. pécsi lakos Kétújfaluban a községi közös tanács a Rákóczi utcában egy új, 20 kilovoltos transzformátort építtetett a DÉDÁSZ szigetvári üzemigazgatóságának hálózatszerelési csoportjával. A transzfor­mátor üzembe helyezésével nagymértékben elősegítették a fo­gyasztók teljesítménykielégítését, és megjavultak az esti csúcs­időben a feszültségi viszonyok. így a község területén három darab transzformátor látja el a lakosságot villamosenergiával. Barta Boldizsár, Kétújfalu * Hozzászól az olvasó Mohácsi munkáskutatók eredményei A Dunántlúi Napló szeptember 12-i számában megjelent Tanulmány a mohácsi csata helyszínéről című íráshoz szól hozzá Kiss Béla a Mo­hácsi 502. sz. Radnóti Miklós Ipari Szakmunkásképző Intézet tanára, honismereti szakkörvezető. Leveléből részleteket közlünk anélkül, hogy a szakemberekre tartozó vitát el akar­nánk dönteni. Szűcs József mohácsi munkásku­tató 35 éven keresztül kutatta a csatateret. Módszere: főleg szántás után a barázdákban talált tárgya­kat, melyek akár elpusztult falura, akár a csatára utalnak, összeszedi, térképre bejegyzi. Ezekből válasz­totta ki az oly nevezetes Földvár, el­pusztult községet, mely előtt játszó­dott le a sokak által vitatott török cselvetés, itt lőtték halomra a ke­resztény sereget, itt álltak az el­lenség ágyúi, itt kell a tömegsírokat keresni I Jugoszlávia területén több ezer halott csontjait találtuk meg Páv- kovics István és Jáksics Mátyás dél­szláv hasonló érdeklődésű munkás kutatóval. Jugoszláv területen talál­tuk meg előbb említett délszláv Puszu-Keleszeszi romjait! E török szó Les-Templomát jelenti. Bizonyá­ra a csatatéren végrehajtott csel- vetésről nevezte el a török a leg­nagyobb csatájának emlékére állí­tott templomát. Sok mást is tudnak a mohácsi munkáskutatók igazolni tárgyi bi­zonyítékok alapján: pl. török ha­jóhad és a magyar naszádok ütkö­zetének színhelyét a Dunán. Dr. Szita László a Baranya megyei Le­véltár igazgatója 1976-ban a levél­tár évkönyvében kinyomtatta a mun­káskutatók felfedezéseit. Ezek az év­könyvek cserepéldányként nagy rész­ben külföldre kerültek. így figyeltek föl Jugoszláviában is munkánkra. Szeretnénk, ha hazánkban is töb­ben megismerhetnék a mohácsi munkáskutatók felfedezéseit. Kiss Béla az 502. sz. Radnóti Miklós Ipari Szakmunkásképző tanára, honismereti szakkörvezető * KOSZKÁR-PÁLYÁ- ZAT: E heti nyer­tesünk Skoda Im- réné pécsi (Építők útja 5/b) olva­sónk. A felvétel­hez magyarázat­képpen a követke­zői irta: „Több, mint 3 hónapja tátong ez a gödör a házunk előtt. A kiásásához a DÉ­DÁSZ szakembe­reinek mindössze egy délelőtt elég volt. Vajon a be­temetésére mennyi idő kell még?" Várjuk az önök felvételeit a jövő héten keddig. Cí­münk: Pécs, Hu­nyadi út 11. Telefonnál Megváltozik a forgalmi rend Legutóbbi telefonos fóru­munkon a pécsi közlekedésről, az utak állapotáról mondták el véleményüket olvasóink. A be­jelentésekre Rózsa Bélától, a Pécsi Köztisztasági és Útkar­bantartó Vállalat útkezelési osztályvezetőjétől kaptunk vá­laszt: , Dr. Hamvas Antalné Pécs, (Vak Bottyán utca 56. sz.) a Vak Bottyán utca, Hunyadi és István utca közötti szakasza forgalmi rendjének módosítását és ezen szakaszon járda épí­tését kérte. Bejelentését a helyszínen megvizsgáltam és jogosnak ta­láltam. A forgalmi rend az alábbiak szerint változik: A „iejtőirányú” (kelet felől érkező) forgalom köteles el­sőbbséget adni a Hunyadi út felől érkezőnek 20 km/h se­bességkorlátozás mellett. A jelzőtáblák elhelyezése ok­tóber 5-ig megtörténik. Az utca É-i oldalán a járda október 30-ig elkészül. Stefanovics István (39-es dan­dár u. 5/b. sz.) a 39-es dandár úton átépített autóbuszmegál­lók és utasperonok által oko­zott vízelvezetési elégtelensé­gekre hívta fel a figyelmet. Az autóbuszmegállók építé­se a meglévő és jó minőségű beton burkolatalap meghagyá­sával készült, amelynek szint­je a csatlakozó aszfaltburko­latnál 5—6 cm-rel magasabb. Ezt a „lépcsőt” ideiglenesen aszfalttal egyenlítettük ki, és ez az állapot megmarad mind­addig, amíg aszfaltszőnyeg építésére anyagi fedezet (kb. 8 millió forint) nem áll ren­delkezésre. A bejelentést követően (a szeptember 25-i egész napos esőzés után) a problémát a helyszínen megvizsgáltam. Az útburkolat víztelenítését aszfaltozással javítjuk oly mó­don, hogy ezáltal a felszíni csapadékvizeket a víznyelők­höz kényszerítjük. A járdákon képződő víztó­csákat süllyedések segítik elő, melyeket szintén aszfaltozással fogunk kijavítani, előrelátható­lag október 30-ig.

Next

/
Thumbnails
Contents