Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)
1984-10-30 / 299. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLI. évfolyam, 299. szám 1984. október 30-, kedd Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: A hegyek országa (2. oldal) Sürget a vetés! (3. oldal) Az utakon (6. oldal) Gondok a Szellőző Művek mázaszászvári üzemében. (Tudósítás a 3. oldalon) A X. országos békekonferencia állásfoglalása A békéért érzett felelősség és cselekvési készség jegyében tanácskozott a X. országos béke- konferencia. Megállapította, hogy a magyar békemozgalom, amely hazánk érdekeit, az emberiség egyetemes ügyét szolgálja, alapvetően teljesíti feladatát; hozzájárul ahhoz, hogy népünk meggyőzően adjon hangot békeakaratának, cselekedjen a béke védelmében és erősítéséért — röqzíti bevezetőben az állásfoglalás, majd így folytatódik: A konferencia úgy ítél'e meg, hogy a magyar békemozgalom az új követelményekhez iqazod- va megújul. Tevékenységében nagyobb teret kapnak az egyének és közösségek békeakaratát kifejező kezdeményezések, visszaszorulóban vannak a formális elemek. Békemozgalmunk a IX. magyar békekongresszus óta eltelt hat évben is hozzájárult a béke erőinek világméretű összefogár sóhoz, őszinte, nyílt párbeszédet, építő szándékú vitát folytatott minden olyan külföldi; elsősorban európai szervezettel, amely erre készséget mutatott. Az országos konferencia küldöttei megemlékeztek a béke- világmozgalom elindulásának 35. évfordulójáról, tisztelettel köszöntötték a mozgalom alapító tagjait. Nagyra értékelték, hogy napjainkra jelentős politikai erővé vált a békeszerető, emberek világméretű összefogása. A nemzetközi helyzet jellemzőiről szólva a dokumentum rámutat: A magyar békemozgalomnak ma szembe kell néznie a nemzetközi feszültség, a fegyverkezési verseny növekedéséből, a mind több tömegpusztító eszköz megjelenéséből fakadó súlyos problémákkal. A tőkés világ — mindenekelőtt az Egyesült Államok — szélsőségesen reakciós körei a történelmileg kialakult erőegyensúly megbontására törekedve tovább fokozzák és eqyre újabb területekre terjesztik ki a fegyverkezési hajszát. Az amerikai középhatósugarú nukleáris eszközök nyugat-európai telepítésének megkezdése lehetetlenné tette a tárgyalások folytatását a stratégiai, illetve a hadszíntéri nukleáris fegyverek korlátozásáról,’tovább élezte a nemzetközi feszültséget, rontotta a nemzetközi légkört. A szocializmust építő magyar nép biztonságban kíván élni. Vívmányait féltve érthető aggodalommal figyeli a nemzetközi eseményeket. A mai világhelyzetben a mozgalom legfontosabb feladata, hogy hozzájáruljon olyan nemzetközi légkör megteremtéséhez, amelyben a leszerelést előmozdító tárgyalások újrakezdődhetnek, pozitív eredményre vezethetnek. Az országos békekonferencia meggyőződéssel vallja: korunkban a világháború elkerülhető, a béke megőrzése elérhető cél, érte élni;’ dolgozni, harcolni érdemes, valamennyiünk kötelessége — hangsúlyozza az állás- foglalás. Ezt követően a dokumentum felszabadulásunk, s a fasizmus felett aratott győzelem közelgő 40. évfordulójára, a történelmi útunk tanulságaira, az elmúlt négy évtized társadalomépítő erőfeszítéseire emlékeztet, majd a feladatokat számba véve leszögezi: A magyar békemozgalom munkájának középpontjában változatlanul az a törekvés áll, hogy népünk békeakaratát kifejezve, a társadalom minden rétegét mozgósítva alkotó módon járuljon hozzá hazánk békepolitikájának formálásához és megvalósításához. A mozgalom híve és szószólója a leszerelésnek, elsősorban a nukleáris ' leszerelésnek, mert fontosnak tartja, hogy megálljon a fegyverkezési hajsza és a katonai erőegyensúly a fegyverzet mind alacsonyabb szintjén maradjon fenn — folytatódik a dokumentum. — A mozgalom támogatja hazánk külpolitikáját, a Szovjetunió és a többi szocialista ország békekezdeményezéseit, az ENSZ erőfeszítéseit. Várakozással tekint az 1986-ra meghirdetett nemzetközi békeév elé, amelyre gazdag programot készít. Elő kívánja segíteni a helsinki záróokmányban foglaltak maradéktalan megvalósítását, amelynek menetében jelentős esemény lesz a fővárosunkban 1985 őszén összeülő Európai Kulturális Fórum. A magyar békemozgalom szolidaritást vállal Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeivel minden földrész haladó erőivel, amelyek eltökélték, hogy országaikat megszabadítják a gyarmatosítás súlyos örökségétől, a neo- kolonializmustól, a diktatórikus elnyomástól, az imperialista beavatkozástól, és a szabad füg- aetlen fejlődés, az emberi élet útján haladnak. A továbbiakban az állásfoglalás kifejti: a mozgalom a béke szeretetéből táplálkozó népinemzeti egység egyik alkotó eleme és erősítő tényezőié. Ezért is szélesíti együttműködését a Hazafias Népfronttal, más társadalmi mozgalmakkal és tö- measzervezetekkel. Törekszik arra, hogy a munkásság és a szövetkezeti parasztsáq mind szélesebb tömegei vegyenek részt a békemunkóban. Tovább építi, mélyíti kapcsolatait a tudósokkal, írókkal, művészekkel, pedagógusokkal, orvosokkal, az értelmiség minden réteaével. s igyekszik cselekvési körébe vonzani társadalmunk kiemelkedő személyiségeit. Mindinkább bevonja munkájába a hazánkban élő nemzetiségieket. A béke a különböző világnézetű emberek egyetemes üqye. Ezt jól tükrözi, hoqy a magyar egyházak és vallásfelekezetek felelősséget éreznek és vállalnak a hazáért és az emberiségért. Tevékenyséaük a jövőben is értékes hozzájárulás lesz a közös üqyhöz: az élet és a béke védelméhez. A dokumentum a tennivalókról szólva egyebek között kiemeli: a magyar békemozgalom feladatai közül a legfontosabbnak azt tartja, hogy munkájának tartalma álljon összhangban nemzeti célkitűzéseinkkel és nemzetközi elkötelezettségünkkel, érvelése meggyőző, stílusa vonzó legyen, módszerei és eszközei pedig segítsék elő, hogy minél szélesebb körhöz eljutva az emberek értelmére és érzelmére egyaránt hatni tudjon. Az országos békekonferencia állásfoglalásában végezetül felhívással fordul minden honfitársunkhoz: tegyünk meg mindent nemzeti boldogulásunkért, szocialista hazánkért, a békéért! Befejeződött a X. országos Havannában megnyílt a KGST Sarlós István felszólalása vábbra is eredményesen oldja meg saját problémáit. A világ- békéhez hazánk saját belső stabilitásának megőrzésével járulhat hozzá a leginkább, ezért ennek további megszilárdításán, a szocialista vívmányok előrevi- telén kell fáradoznunk. Fejti György, a KISZ KB első titkára rámutatott: a fiatalok világszerte, így Magyarországon is tudatában vannak annak, hogy életkoruk miatt is a leg- érdekeltebbek a béke megőrzésében. Feszül bennük a vágy, hogy tegyenek valamit, ám gyakran felvetődik bennük az a kérdés is: van-e tényleges lehetőségük erre. A béke ügyét szolgáló tettek keresése során ifjúságunknak.tudnia kell: ha valaki tisztességesen dolgozik, tanul, részt vállal a társadalmi előrehaladás feladataiból, akkor — ha nem is tekintjük ezt konkrét békemozqalmi tettnek —, hozzájárul békeszerető politikánk súlyának növeléséhez. Ugyanakkor növekvő szerepe van a béke meqőrzését szolgáló cselekvés közvetlen formái bővítésének is. Az ifjúsági mozgalom tevékenységében ma nagyobb teret kapnak az egyének és közösségek békeakaratát kifejező új kezdeménvezések. Egyetemeken, középiskolákban, üzemekben és intézményekben ifjúsá- qi békecsooortok, körök, klubok alakultak, s hasznos eszmecserék, élénk viták bontakoztak ki. — Mi nyitottan fo- aadjuk a fiatalok kérdéseit, megértjük aggodalmaikat, kétségeiket is — mondotta Fejti Györqv, hozzátéve: — De nem riadunk vissza az eszmei vitáktól sem, ha azt taoasztaliuk, hogy a fiatalok őszinte béke- váavát ellenfeleink kétes politikai céliaik érdekében próbálják kihasználni, ha megkísérelik szembe állítani a békeakarotot a haza védelmének meatisztelő kötelezettséqével, szövetséqi el- kötelezettséqünk vállalásával. Végezetül a KISZ KB első titkára kijelentette: a szervezet a jövőben is arra törekszik, hogy a fiatalok tenniakarása, dinamizmusa tovább gazdagítsa a békemozglmat: hogy a különböző korosztályok értékes együttműködésével a magyar (Folytatás a 2. oldalon) Hétfőn Havannában középeurópai idő szerint 16 órakor megkezdődött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIX. ülésszaka. A tanácskozást a kubai főváros kongresz- szusi központjában Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt KB első titkára, az állam- és minisztertanács elnöke nyitotta meg. A tanácskozáson részt vevő országokat üdvözölte Fidel Castro, hangsúlyozta: Kuba további fejlődéséhez nagy ösztönzőerőt jelent, hogy a szocialista gazdasági együttműködés szervezete fennállásának 35. éve alatt most először Európán kívül, az amerikai földrészen tartja tanácsülését. Ez a tény a KGST egyetemes jellegét bizonyítja, s erről tanúskodik az is, hogy az értekezleten teljes jogú tagként, vagy meghívottként részt vesz több ázsiai, afrikai és latin-amerikai ország, valamint két tekintélyes latin-amerikai regionális gazdasági szervezet. A kubai államfő emlékeztetett rá, hogy az értekezlet feszült, veszélyekkel terhes nemzetközi helyzetben kezdi munkáját. Különösen Latin-Amerikában, a Karib-tenqer térségében fenyeget az imperialista agresszió vészéivé. Az amerikai kormány az utóbbi időben több békés hangvételű nyilatkozatot tett uqyan, de nem lehet eldönteni, hoqy eqy realistább politika nyitányáról van-e szó, vagy csak — mint azt sokan megalapozottan vélik — időleges választási megfontolásokkal állunk szemben. A megnyugtató szavak ellenére az Egyesült Államok folytatja a feqyverkezést, amelyet már a világűrre is ki akar terjeszteni, nem mond le a katonai fölény megszerzéséről, nem változtatott mélységesen reakciós, militarista külpoli(Folytatás a 2. oldalon) . A Beton- és Vasbetonipari Művek hirdi gyártelepén általános rendeltetésű vasbeton térelemek gyártását kezdték el. Ezek a régen csak garázsnak használt elemek a továbbfejlesztés folytán alkalmasak lesznek raktár, szerszámos kamra, elárusitópavilon, iroda, raktár, öltöző kialakítására, de arra is jó, mint képünkön látható, hogy hétvégi házakat, vagy horgásztanyát létesítsenek. Képünkön az előtérben egy horgásztanya prototípusa látható. A képen Barabás Miklós, az Országos Béketanács újjáválasztott főtitkára záróbeszédét mondja. V asárnap az Építők Rózsa Ferenc székházában plenáris üléssel folytatta munkáját a X. országos békekonferencia. A tanácskozáson jelen volt Méhes Lajos, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese. A széksorokban csaknem 1200 küldött és meghívott vendég, köztük a társadalmi és tömegszervezetek, a munkáskollektívák, az ifjúsági közösségek, az egyházak képviselői, tudományos és kulturális életünk kiemelkedő személyiségei foglaltak helyet. A konferencia munkájában részt vett a Béke-világtanács küldöttsége is. Az ülést Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg. Elmondotta: a konferencia címére az ország különböző pontjairól számos távirat érkezett, ipari és mezőgazdasági nagyüzemek dolgozói, iskolák, pedagógus- és diákközösségei köszöntötték belpolitikai életünk e kiemelkedő eseményét. Ezután Vályi Gábor, a jelölő- bizottság elnöke bejelentette: az új összetételű Országos Bé- ketanncs szombaton a késő esti órákban megtartotta alakuló ülését, és megválasztotta a testület elnökséqét, valamint vezető tisztségviselőit. Mint mondotta: a sokasodó teendők, a mind nagyobb követelmények megkívánják, hogy az OBT az eddiginél is ruqalmasabban dolgozzék. Ezért úgy döntöttek, hogy megszüntetik az ügyvezető elnökség intézményét és annak feladatait is eay, a korábbinál s-’űkebb létszámú. 35 tanú elnökség látja majd el. Az Orszános Béketanács elnöke ismét Sebestyén Nándorné, főtitkára Barabás Miklós tett. A plenáris ülés hozzászólásokkal folytatódott. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Orszáqos Tanácsának főtitkára a néofrontmozgalom nevében üdvözölte és együttműködéséről biztosította az új béketanácsot. Szólt arról, hogy a magyar társadalomban az elmúlt eqy-két esztendőben felerősödött a veszélyérzet a fe- nyeaetettsénael szemben: most azért kell dolqozni, hoqy ezen érzés fokn-rádó cselekvőkészséggel is párosuljon. Az egyén és a békemozgalom viszonyát elemezve hangoztatta: az emberek csak akkor hiszik el, hogy személyes közük van a békéhez, ha hisznek a közösségi intézményekben: abban, hogy egyéni életcéljaik megvalósításához, gondjaik megoldásához csak a közösség — s nem az elzárkózás, az elszigetelődés — képes lehetőséget nyújtani. A figyelem középpontjába a családot kell állítani, mert ez lehet biztositéka a közösségi gondolkodásmód erősítésének. Pozsgay Imre az előrelépés fontos tényezőjének nevezte a mindennapokban megnyilvánuló demokrácia kiteljesítését is. Mint mondotta: ahogyan az állampolgárok a társadalom valóságos szereplőivé váltak, úgy értik meg mindinkább, hogy szerepük lehet a világ gondjainak megoldásában is. A továbbiakban kifejtette: hazánk elsősorban azzal gyakorolhat hatást a világra, ha tobékekonferencia
