Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)

1984-10-29 / 298. szám

Képek és kudarcok A színésznő a festőnőről - és az önbizalomról A festőművésznő tegnap este kincsekre lelt a vakolat alatt. Műértékre a képernyő­beli történetben. A milliós nézőtábor tagjai pedig kincs­értékű felismerésre leltek ön­magukban: a magánélet ár­nyait elkergetheti a hivatás­szeretet fénye. Mondják: ilyesfajta hatások okán lesz élő a drámai művészet. Cal- góczi Erzsébet: Szent Kristóf kápolnája című tévéjátékát Nemere László rendezte és főszerepét egy, a képernyőn méltatlanul ritkán látható színésznő, Bodnár Erika ala­kította, aki szerint: — Ez a festőművész rész­ben a magánélete miatt, részben pedig azért lesz „csak” restaurátor, mert nem hiszi el magáról, hogy tehet­séges festő. Jellemző Gal- góczi-hősnő: nincs önbizal­ma. De a restaurátor mun­kaláza, a hivatástudat, mű­vészet elragadja és így érté­kes dolgokra bukkan. — A színésznő szerint a fő­hősnek ez a sikere inkább alkotói vagy inkább fel­fedezői siker? — Mindkettő. Máskülönben művészettörténeti szempont­ból valódi esetet írt meg Galgóczi, ami a második vi­lágháborúban, illetve utána megtörtént. A szerepnek két vonulata van, s ettől nagyon izgalmas. Egy ember, akinek a magánélete teljesen ku­darcba fullad, menekül ez elöl a kudarc elöl a munká­ba. Nem tartja jelentős fel­adatnak, csak belemenekül. Mikor ezzel a munkájával mégis sikert nyer, — ez a második vonulat! — akkor a válság helyett megoldja ma­gánéletét. Az pedig már közhely, hogy a magánélet és a munka ritkán sikeres egy­szerre, s az egyik gondjait ellensúlyozza vagy megoldja a másik öröme. — Netán alléle munka- terápiának érzi ezt a tévéjá­tékot? — Itt azért másról is szó van. Mert ha egy ember a munkáját hivatásnak is érzi, akkor tud igazán úgy belefe­ledkezni, hogy elfeledje a többi gondját. — Máskülönben? — A budapesti Katona Jó­zsef Színházban, vagyis a színházamban most kezdjük a Coriolanus próbáit, s én Coriolanus feleségét játszom majd. Terveim? — Nem igen foglalkoztatnak filmen, kép­ernyőn, tehát ez nem terve­zés kérdése. Ezért is örülök a Galgóczi tévéjátékbeli sze­repnek, mert szeretem az írá­sait és kicsit a magam gond­jaira is találtam ebben a játékban. Földessy Dénes Tolmács nélkül a föld alatt „A Verlesoloban a Steiger az Abbauhoz tartozó Streckni- be osztott, majd közölte, hogy a Firstniben Hangendabsatz van, ezért a Hauptzimmer mel­lé Einsteigot és Unterzugot is kell zimmerálni.” Kipróbáltam, a fenti mon­dat lefordítása — teljes egé­szében — még szakmabeliek­nek sem sikerült. Tolmács kéne ide! vakargatták fejüket bá­nyászismerőseim. Forgatom a kinyomtatásra váró bányász-szótárt: Verlesolo == felolvasóterem, Steiger = aknász ..., tehát még egyszer a leszállás előtti életkép, ezúttal érthetően: Liszt-átiratok banglemezen Félévenként szeretnének Magyarországra jönni Nemzetközi nagydíjat kapott Jandó Jenő A világ nagy lemeztársaságai minden évben elküldik a leg­frissebb Liszt-felvételeiket Ma­gyarországra, hogy itt eldönt­sék, melyik a legkiválóbb. Az idén a szigorú zsűri egy fiatal, pécsi származású zongoramű­vész játékát értékelte nemzetkö­zi nagydíjjal. Jandó Jenőt bu­dai otthonában kerestük fel. — Liszt bámulatos újító volt, de talán a mai napig tapasztal­ható vele szemben egy nagyfo­kú előítélet a magyar zenei életben. Pedig érdemes vissza­emlékezni Bartók Béla akadé­miai székfoglalójára, amikor is igen elismerően nyilatkozott pél­dául a rapszódiákról. Mindig szívesen játszom Liszt műveit. Legutóbb, szerdán a Haláltán­cot adtam elő a Zeneakadé­mián, majd ráadásként egy 1881-ben írt Liszt-darabot, a Szürke felhőket. A közönség nagyon pozitívan reagált erre a modern kis darabra és ezt óriási dolognak tartom. — Hogyan született a lemez­felvétel? — Tudajdonképpen ez egy különlegesség. A munkára, a darabok betanulására, a hang- lemezgyár kért fel, amit öröm­mel vállaltam. A felvételeken nem eredeti kompozíciók szere­pelnek, hanem a zeneszerző fiatalkori átiratai. Annak ide­jén a Ricordi kiadó bízta meg Lisztet, hogy írjon át Rossini- műveket zongorára. — A hét eleién érkezett visz- sza a Német Szövetségi Köztár­saságból. Mos* hova készül? — A közeljövőben az Állami Hangversenyzenekarral Spa­nyolországba és Olaszországba utazunk. Tizenhat koncertet adunk és Peskó Zoltán lesz a karmester, aki**Olaszországban igen népszerű. — Bárányai pódiumon mikor találkozhatunk önnel? — Pécsre nem jutok el az idén, bár a Liszt Ferenc Társa­ság helyi tagozatának levele épp itt van az asztalon. Szíve­sen mennék, de elfoglaltsága­im ezt most nem teszik lehető­vé. A jövő év elején viszont Siklósra készülök. Ferenci Demeter A jazz lengyel játszói Pécsett A „fehér" jazz apró termetű lengyel óriása — a szaxofonos Zbiqniew Namyslowski — az el­múlt héten idei második kon­certjét adta a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán. A két új taggal érkezett formáció a ta­vaszinál is — ha azt egyáltalán fokozni lehet — izgalmasabb, érdekesebb műsorral kápráz­tatta el a közönséget. Az ér­zelmek, a lélek mélységeiből fakadó és precíziós műszerként funkcionáló varázslat Namys- lowskiék zenéie. Az együttes minden tagja hangszerének ki­váló művelője — különösen Já­ték Smietana virtuóz gitárjáté­ka tetszett. — Jarekkel három hónapja játszunk együtt, így ez a csa­pat már nem a meghirdetett Air Condition, hanem a Na­myslowski—Smietana Band. — A magyar közönség, így a pécsi egyetemisták is nagyon kedvelik, értik-érzik a lengyel jazzt! Mikor hallhatunk újabb Namyslowski-nagylemezt? — Mi is érezzük, hogy egy hullámhosszon vagyunk a kö­zönséggel, és így volt ez Bu­dapesten és Veszprémben is. Nagyobb az érdeklődés a iazz iránt Magyarországon, mint az utóbbi időben nálunk. Lemezt pedig legközelebb majd ho­zok, mert a szocialista orszá­gok nem szokták egymás jazz- lemezeit kiadni. A mi magyar- országi koncertjeink is szemé­lyes kapcsolatainkon múlnak. Vannak barátaim a Műszaki Dente, Boudelaire és a festészet. A bécsi Galerie Mana-ban Gil Schlesin­ger osztrák festőművész sajátos ké­peinek kiállítását nyitották meg a múlt héten. Az új expresszionista ké­pek két nagy világirodalmi alkotás­nak, Dante: Az isteni színjáték és Baudelaire: A romlás virágai című művének festészetbe átültetett gon­dolatvilágát mutatják be. A vén blues-énekes. Az Egyesült Államokban 89 éves korában meghalt Alberta Hunter, az amerikai blues egykori legendás énekese. Szövetkezeti vállalat pályázatot hirdet főkönyvelői munkakör betöltésére. Pályázati feltételek: felsőfokú iskolai és szakmai végzettség, legalább 5 éves szakmai, 2 éves vezetői gyakorlat. Jelentkezni: részletes önéletrajzzal, „Kereskedelem" jeligére a Sallai utcai hirdetőbe. Jelentkezési határidő: 1984. november 15. Zbigniew Namyslowski a PMMF- en Fotó: Tóth László Eqyetemen, és itt Pécsen is már másodszor játszunk. A folytatás sem rajtunk múlik, szeretnénk félévenként jönni; már csak azért is, mert nagy­ra tartom a magyar jazz-zené- szeket, többükkel játszottam együtt különféle fesztiválokon. — A napokban megrende­zendő varsói jazzfesztivál után mik az együttes tervei? — Ha minden összejön, ren­geteget utazunk és koncerte­zünk a jövő évben is. Az Egye­sült Államoktól Kínáig több or­szágban foqunk játszani, ta­vasszal fellépünk a Szovjet­unióban is. Két út között újabb lemezeket szeretnénk csinálni, amelyeket remélem, Magyarországon is hallgatnak majd. Juhász László Koncertper vagy politikai per? Va­nessa Redgrave, a palesztinbarát filmsztár keresetet indított a Bostoni Szimfonikus Zenekar ellen 250 millió forintnak megfelelő összegű kártérí­tésért. Az 1982 áprilisában a zene­karral közösen tervezett koncertkör- útjukat ugyanis bombamerénylettel fenyegetés miatt vissza kellett mon­dani, s a híresztelések szerint a visszamondás mögött a Bostoni Szim­fonikus Zenekar izraelbarát mecéná­sai állnak. Karajon és a berlini hagyományok. Évszázados hagyomány a Berlini Fil­harmonikus Zenekarban, hogy nem a mindenkori vezetőkarmester, ha­nem a zenészekből alakult testület irányítja a zenekar próbarendjét és egyáltalán az életét. Régi rangjuk visszanyerése végett most eltekintet­tek az évszázados gyakorlattól egyet­len karmester — Karajan kedvéért. Üj helyen, új névvel Múzeum lett a kaposi megyeháza Tárlatok, állandó kiállítások a 150 éves klasszicista épületben A napokban a tv-ben is be­jelentették: Kaposvár volt me­gyetanácsi székházába beköl­tözött Somogy múzeuma. Je­lenleg folyik a berendezkedés, az első emeleti kiállítótermeket pedig már szeptemberben el­foglalta az V. dunántúli tárlat egyik kiállítása. A múzeum ko­rábbi helyiségeit, vagyis a Rippl-Rónai parkra néző másik patinás épületet immár teljes egészében birtokba veheti a kaposvári levéltár. Az új me­gyei tanácsszékház fölépültével megoldódik tehát a sok évtize­des qond. Új helyén a múzeum új elnevezése: Riopl-Rónai Mú­zeum helyett Somogy megyei Múzeum. A klasszikus stílusú, monu­mentális, U-alakú épülettömb a város legnagyobb, s a Du­nántúl egyik legszebb klasszi­cista műemléke. Főbejárati ré­sze fölépítésekor, 150 évvel ez­előtt is a fő utcára nézett. Ma­gával ragadó látvány ez a szé­pen tagolt éDÜlettömb, hatal­mas, emeleteket átfogó abla­kaival s középső, kiugró hom­lokzati, azaz „középrizalitú” szakaszával. Elődje, a XVIII. század derekán épült. Földszin­tes (barokk) megyeháza épület volt ez, közelében az ugyan­csak földszintes börtönépülettel, amelynek, följeqyzések szerint ún. „kínzóháza” (domus tortu- ralis) is volt a megyei foglyok vallatására. A népdalokból is­mert ..Somogyi” betyárnevek vi­selői közül többen itt rabos­Várj, míg sötét lesi. Több európai ország mozihálózata telújította és telt házaknak játssza Terence Young: Várj, míg sötét lesz című filmjét, fő­szerepben Audrey Hepbumnel — „Klasszikus krimi, — írta egy grazi lap a felújítás alkalmából — de felsejlik mögötte a Trisztán és Izolda emléke". F. D. kodtak. Csakúgy, mint később, a megyeház melléképületeként emelt, szintén klasszicista stí­lusú, emeletes börtönépületben, ahol egyébként a feudális vár­megye levéltára (!) is helyet ka­pott. S itt lelt otthonra ké­sőbb a Rippl-Rónai Múzeum elődje is. A volt megyeháza, a múzeum mai új otthona 1828 és 1832 között épült. Megyeházaként szolgálta 150 évig a vármegyét, majd 1950-től Somogy megye Tanácsát. Érthetően alapos műemléki felújításra szorul, fő­leg a födémszerkezete, ami Mé­száros Balázs múzeumigazgató elmondása szerint öt-hat év múlva kezdődhet meg. A hatalmas épület földszint­jén a régészeti osztály, a gond- noksáa, s a raktárak kaptak he­lyet. Első emeletén van a kiál­lítóövezet. Itt rendezték be Martyn Ferenc állandó kiállítá­sát, a nagyteremben pedig a dunántúli tárlat egy részét. To­vábbá itt helyezik el a megye történetét bemutató állandó kiállítást; Bernáth Aurél Kapos­várnak ajándékozott képanya­gát, valamint a Soanyolország- ban élő, ieles fotóművész, Juan Gyenes 50 kéoét. Az emelet eavik szárnvábon az iaaz- aatósáq működik, a másik a történeti osztályé. A II. emele­ten dolaoznak a restaurátorok, a technikai csoDort, a hang­stúdió, a számítóqéD s a mű­vészettörténeti osztály. Hat he­lyiségben a természettudományi osztály, nyugati szárnyában a néprajzi osztály kapott helyet. December végéiq még há­rom nagyobb kiállítást tervez új helyén a múzeum. Közülük kiemelkedik a város felszaba­dulási ünnepe alkalmából a Somogy képzőművészetének 40 éve c. retrospektív, meghívásos tárlat, amelyet a szomszéd épü­let sarkán, a Somogyi Képtár­ban rendeznek be. W. E. „A felolvosóteremben az ak­nász o fejtéshez tartozó vágat­hajtásba osztott, majd közölte, hogy a főtében fedőugrás van, ezért a főácsolat mellé segéd- és gyámácsolatot is be kell építeni.” „Gyűjtsünk szótárt" címmel 1975-ben felhívás jelent meg a Mecseki Bányászban. 47-en ra­gadtak tollat, közülük 609 szó­val Török István (ma már nyug­díjas) bányamérnök aratta le a babérokat. Az összegyűlt 3098 kifejezés közül 975 olyan volt, melyet a bányászaton kí­vül más iparágban is használ­nak (pl-: fándli = kőműves­kanál), 858 pediq a gépesítés folytán teljesen kiment a divat­ból (pl.: kupli = csavaros lakat). A pályázatra beérkezett — évekig a fiókban porosodó — leveleket (a Petőcről nyugdíjba vonult diszpécser) Baczur Ala­jos vette védőszárnyai alá. Kartonozta, betűrendbe szedte a szavakat és felkutatta ere­detüket. Csinálok egy kis „revíziót”. A kanyarkulcsot megtalálom, de íőtegyalunak, platnikulcsnak nyoma sincs. A gyűjtemény is­tápolója megköszönj az emlé­kezetfrissítést, gyorsan beka- nyarintja a hiányzó szavakat a spirálfüzetbe, közben elkalan­dozik, egészen a nagyharsányi bauxitbányáig. — Újonc voltam, amikor a csapatvezetőm vállamra rakott eqy nehéz vasdarabot és uta­sított, vigyem ki az aknához, helyette pedig hozzam el a plat- nikulcsot. Az aknánál adtak egy vastag fadarabot, aminek vé­gén hosszú lánc lógott. Ezt vonszoltam több kilométeren át a munkahelyig. Társaim csak úgy dőltek a röhögéstől. El­magyarázták, hoqy a platni- kulcs, a főtegyalú és a kanyar­kulcs nemlétező szerszámok. Arra jók, hogy az újoncból hü­lyét csináljanak. A mai bá­nyászgyerekek sokkal rafinál­tabbak mint rni voltunk. Ha el­küldik őket az aknához, kisé­tálnak, leülnek és megvárják a Schicht (műszak) végét. A mecseki bányászok szókin­csét összefoglaló gyűjtemény, ha — kilenc (!) év után — végre lektorálja és nyomdába küldi valaki, az első bányász­szótár lesz az országban. Nem­rég „rémhír” kelt lábra, mely szerint Sopronban már megje­lent hasonló, de hamar kide­rült: kacsa az egész. Igyekezni kéne, mert a következő hír, lehet, hogy igoz lesz . .. Stausz Csaba Megvételre ajánljuk: a volt sásdi járásbíróság épületét Érdeklődni személyesen vagy írásban, A PÉCSI BÍRÓSÁGI GAZDASÁGI HIVATAL VEZETŐJÉNÉL, Pécs, Széchenyi tér 14., I. emelet 30.

Next

/
Thumbnails
Contents