Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)
1984-10-28 / 297. szám
a Dunántúli Tlaplo 1984. október 28., vasárnap Megkezdődött a X. országos bekekonferencia Németh Károly felszólalása Az agresszió, a háború erői megfékezhetek és legyőzhetek (Folytatás az 1. oldalról) désének alapvető oka és tényezője azoknak a washingtoni és NATO-vezető köröknek a politikája, amelyek kérdésessé akarják tenni a történelmileg kialakult, békét biztosító egyensúlyt, hogy katonai erőfölénnyel kényszerítsék rá elképzeléseiket a világra. Ennek keretében követik egymást a súlyos kihívások, az új amerikai középhatótávolságú atomeszközök nyugat-európai elhelyezésétől kezdve az űr végtelen térségeinek tervezett mili- tarizálásáig. Ez az alapvető oka annak, hogy az elmúlt évek során lényegesen romlott a két nagyhatalom viszonya, s nem került sor közöttük egyetlen érdemi megállapodásra sem — hangsúlyozta az OBT főtitkára, majd leszögezte: — Az amerikai kihívások elkerülhetetlen válaszintézkedéseket kényszerítenek ki. így az egyensúly fenntartása azzal jár, hogy a fegyverkezési verseny mind nagyobb iramú lesz, az egyensúly egyre magasabb szinten áll helyre, ami a hétköznapok nyelvén szólva több költséget, több fegyvert, nagyobb megterhelést és fokozott veszélyeket jelent. A józan ész nevében kérdezhetjük: ha egyszer a mérleg serpenyői egy-egy vagy öt-öt kilogrammal is egyensúlyban tarthatók, miért halmoznánk a tonnákat, sőt a megatonnákat? Meggyőződésünk, hogy bármennyire bonyolult és nehéz a világhelyzet, van kivezető út. Minden felelős kormány elemi kötelessége az egyoldalú előnyökről való lemondás és a katonai erőegyensúlynak a fenntartása, a fegyverzetek egyre csökkenő szintjén. Ez a kölcsönös biztonság egyetlen lehetséges alapja. — Olyan légkört kell teremteni, amelyben a vitás kérdéseket jószándékú, a megegyezésre őszintén törekvő, az egyenlő biztonságon alapuló, a nemzetközi bizalmat elősegítő tárgyalásokon oldhatják meg. Ehhez megvannak a megfelelő kiindulópontok: a Szovjetunió és a többi szocialista ország békekezdeményezései, valamint más, a realitásokat figyelembe vevő javaslatok. — Az imperialista kihívásokra adott válaszként világszerte fellendült a béke híveinek mozgalma — mondotta a továbbiakban. — Különösen érvényes ez kontinensünkre. Az európai békemozgalmaknak új eleme és jellemzője, hogy a hagyományos békeerők mellett százezer számra jelentkeztek és álltak csatasorba olyanok is, akik korábban nem voltak e küzdelem szervezett résztvevői. Az Európában, az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában és Japánban kibontakozott békemozgalom példa nélkül álló a háború utáni időszakban. Napjainkban a háborús veszély elhárítása, a béke védelme az a nemes indíték, amely a földkerekség s kontinensünk békeszerető embereinek millióit egyesíti, tekintet nélkül bőrük színére, származásukra, világfelfogásukra, társadalmi helyzetükre. Meggyőződésünk, hogy további közös és párhuzamos akciókra van szükség. A magyar békemozgalom nyitottan fogad minden előremutató, hasznos kezdeményezést, kész a közös munkára, az együttes fellépésre. — A magyar békemozgalom erejéhez képest mindent megtesz a nemzetközi békeerők egységének és harcának elősegítésére. A legnagyobb, legszélesebb nemzetközi béke- mozgalom, a Békevilágtanács tagjai vagyunk; tevékenyen részt veszünk céljainak és programjának alakításában, az együttesen megfogalmazott politikai akciók megvalósításában. Ehhez jó feltételeket teremt, hogy magunk is széles körű együttműködési politikát folytatunk. A gyakorlatban igyekszünk megvalósítani azt az alapelvet, hogy egymás álláspontjának tiszteletben tartása mellett, nyíltan, őszintén keressük az összekötő szálakat, a közös vagy párhuzamos cselekvés lehetőségét mindazokkal, akik velünk együtt valóban a békét akarják — mondotta Barabás Miklós. Ezután arról szólt, hogy a magyar békemozgalom kiemelkedő feladatának tekinti a nemzeti felszabadulásra és a függetlenség megszilárdítására irányuló törekvések támogatását, s a hozzájárulást a nemzetközi konfliktusok békés, tárgyalásos rendezéséhez. — Nem igazán békemozgalom az, amely nem vállal segítő szolidaritást a harcolókkal, az éhezőkkel és azokkal is, akik ugyan már kivívták függetlenségüket és szabadságukat, de azt csak szakadatlan készenléttel és küzdelemben tudják megvédeni. Hozzátette: a magyar békemozgalomnak régi hagyománya a szolidaritás azokkal, akiknek nem jut a békéből, vagy akik ma is szenvedik a gyarmati idők súlyos következményeit. Mozgalmunk joggal lehet büszke arra, hogy ha szerény mértékben is, de tevőleges jelét tudta adni szolidaritásának, például az évtizedekig harcoló Vietnam támogatásával, vagy a kambodzsai gyermekváros felépítésével. A békemozgalomnak most feladata az is, hogy kezdeményezéseket tegyen áz imperializmus támadásainak kereszttüzében helytálló nicara- guai nép támogatására, s erősítse szolidaritását Ázsia, Afrika és Latin-Amerikg népeivel. A magyar békemozgalom eredményeit, gondjait számba véve rámutatott: az elmúlt hat esztendőben gazdagodott a békemozgalmi tevékenység politikai tartalma, szélesedett társadalmi bázisa. Erősödött a munkájára irányuló figyelem is. Mindez megmutatkozott az egyes emberek és a helyi közösségek fokozódó érdeklődésében, de a társadalmi és tömegszervezetek megnövekedett aktivitásában is. Különösen megélénkült a fiatalok tenniakarása. Ebben jelentős szerepe van a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséggel kialakított harmonikus együttműködésnek. — Úgy tapasztaljuk, hogy a fiatalok többségének elkötelezettsége meanyilvánul tetteiben, munkájában, magatartásában. Ez a nemzedék azonban másként kérdez, másként vitatkozik és töpreng, mint a megelőző korosztályok. És kérdéseikre válaszolni kell! — hangsúlyozta a főtitkár, majd hozzátette: a legutóbbi időszak megmutatta, kik azok, akikkel lehet és szükséges is vitatkozni, és azt is, hogy kik azok az — egyébként elenyésző számú és társadalmi támasz nélküli — emberek, akiknek az ifjúsági békemozgalom csupán álca és ürügy. A mozgalom nem hunyhat szemet afelett sem, hogy az ifjúság körében is sokféle, gyakran egymásnak ellentmondó nézet él. Nyílt, őszinte eszmecseréken, okos szóval, az érzelemre és az értelemre egyaránt hatva kell alakítani gondolkodásmódjukat, segíteni eligazodásukat a korántsem köny- nyen megválaszolható kérdésekben. — Az üzemek munkásainak, a mezőgazdaság dolgozóinak helytállása az országépítő munkában, a béke, a haladás és a szolidaritás ügyének támogatására tett felajánlásaik mozgalmunk sikerének alapvető összetevői voltak és maradnak. Az értelmiség, a tudósok, az írók, a művészek képviselői is tevékenyen részt vesznek a békemozgalomban, s hagyományosan jelentős részt vállalnak a feladatokból a vallásos emberek és egyháziak. Az utóbbi évek eredménye, hogy a békemozgalomba mind nagyobb mértékben kapcsolódtak be a hazánkban élő nemzetiségiek. — Mozgalmunk eredményeinek forrása a gyümölcsöző együttműködés a társadalmi és tömegszervezetekkel, mozgalmakkal és az új békemozgalmi közösségekkel. Azt kérjük tőlük, hogy az eddig kialakult jó kapcsolatokat ápolva továbbra is kiemelt módon szolgálják és képviseljék a béke ügyét — mondotta az OBT főtitkára, s külön kitért a Hazafias Népfronthoz, társadalmunk legátfogóbb politikai tömegmozgalmához fűződő kapcsolataikra. — A mozgalomban mind nagyobb teret kaptak az egyének és közösségek kezdeményezései, visszaszorulóban vannak a formális elemek — állapította meg a továbbiakban. — Megelégedettségre azonban nincs ok, mert a munka tartalmi gazdagítása, az új kezdeményezések bátorítása, a jó tapasztalatok széles körű megismertetése és alkalmazása továbbra is sürgető feladat. Ennek érdekében támogatják például az egyes társadalmi csoportok és foglalkozási ágak képviselőinek — az orvosoknak, a pedagógusoknak és a fizikusoknak — önálló békekezdeményezéseit. Hiszen a sokféleség nem gyengíti az egységet, sőt, az egyik legnagyobb eredménynek tekinthető, hogy napjaink magyar társadalmában a lehető legszélesebb politikai platform teremthető meg. — A változó körülményekhez való- rugalmas alkalmazkodás munkánk elengedhetetlen feltétele. Az elmúlt időszak bebizonyította: jó úton haladunk. Továbbra is felelősségünk és kötelességünk őrizni, továbbfejleszteni és gazdagítani, munkánkba beépíteni a 35 éves szervezett békemozgalom eredményeit és értékeit. — Tanácskozásunktól azt várjuk, hogy széles körű, őszinte eszmecsere bontakozzék ki mozgalmunk feladatairól. A szekcióülések is azt célozzák, hogy minél többen juthassanak szóhoz; s olyan állásfoglalást fogadjunk el, amely világosan megfogalmazza céljainkat és segíti napi munkánkat — mondotta végezetül Barabás Miklós. Ezután megkezdődött a vita az OBT beszámolója és a konferencia elé terjesztett állásfoglalás-tervezet felett. A vitában felszólalt Németh Károly. Elöljáróban köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, s átadta az MSZMP Központi Bizottsága és személy szerint Kádár János szívélyes üdvözletét, jókívánságait. A X. országos békekonferencia hazánk fontos politikai eseménye, hiszen önök olyan kérdésekről tanácskoznak itt, amelyek népünk s az egész emberiség szempontjából — a szó szoros értelmében — élet- bevágóak. Tanácskozásuknak súlyt és tekintélyt kölcsönöz az a munka, amelyet az elmúlt években az Országos Béketanács folytatott, és égisze alatt a cselekedni kész, békeszerető honfitársaink végeztek. Az egységes magyar békemozgalom teret és kibontakozási lehetőséget ad a kezdeményezéseknek; igazi közössége a különböző társadalmi rétegekhez és korosztályokhoz tartozó, világnézetüket tekintve gyakran különböző embereknek — hangsúlyozta. — örvendetes, hogy mind a munkában, mind a konferencia küldöttei közt megnőtt a fiatalok száma és aránya. Lendületük, tettrekészségük éppen úgy nélkülözhetetlen a békéért vívott küzdelemben, közös ügyünk továbbvitelében, mint az idősebb nemzedékek élettapasztalata. Meggyőződésünk, hogy a magyar békemozgalom a jövőben is aktívan kiveszi részét a békéért folyó világméretű küzdelemből. Honfitársaink ott voltak a szervezett béke-világ- mozgalom születésénél, és nem hiányoztunk azóta sem a küzdők közül. Éppen napjainkban van a nemzetközi békemozgalom létrejöttének, szervezeti kialakulásának 35. évfordulója. A történelem tanulságait felismerve, nagy felelősséggel jártak el mindazok, akik erejüket latba vetve munkálkodtak a wroclawi és a párizsi békekonferenciák összehívásán, a Békevilágtanács megalapításán. Felismerték, hogy a II. világháború szörnyű pusztítása után a közvélemény a politika fontos tényezőjévé lép elő; a tömegek megnyerése és mozgósítása megsokszorozhatja a békemozgalom erejét. A világ 35 év alatt sokat változott, ez a felismerés azonban időtállónak bizonyult. Ezt tanúsítják azok az új békemozgalmak is, amelyek az elmúlt években jöttek létre a világ különböző részein, elsősorban az amerikai közepes hatótávolságú rakéták túszává tett Nyugat-Európában. Őrizzük a történelmi sorsfordulók tanulságait — Népünk, minden ember boldogulásának legfontosabb feltétele a béke — mondotta a továbbiakban. — A feszültebbé vált nemzetközi légkör, a világgazdaság változásai próbatételek elé állítanak bennünket, de gondjaink ellenére békében élünk. Igaz, a földkerekség több pontján véres ösz- szecsapások zajlanak, de nem lehet eléggé becsülni, hogy Európában, ahol a két világ- rendszer közvetlenül érintkezik, s ahol máig is a legnagyobb a katonai szembenállás mértéke, már csaknem 40 esztendeje sikerült megőrizni a békét. Ez nyújt lehetőséget az anyagi, szellemi, erkölcsi gyarapodásra, ad alapot arra, hogy az emberek, családok, kisebb-na- gyobb közösségek normálisan élhessenek, célokat tűzhessenek maguk elé, megtervezhessék jövőjüket. A különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mellett élésének körülményei között a gazdasági kapcsolatokból kölcsönös haszon származik, a nemzetközi munkamegosztás előnyeit százmilliók élvezik. Századunk népvándorlása, a turizmus a személyes élmények és kapcsolatok erejével köti össze a népeket, erősíti barátságukat, békevágyukat. Az emberiség valódi kulturális értékei hamarabb válnak közkinccsé. Emlékezzünk és emlékeztessünk a hidegháborús korszakra, amikor mindez elérhetetlen volt, amikor népek szigetelődtek el egymástól. Mindennek kárvallottja az emberiség volt. A magyarság több mint ezer éve Európa közepén él, itt, ahol a történelem során a hadak útjai oly sokszor találkoztak, s a fegyvereket annyiszor mérték össze. Sorsunk úgy alakult, hogy a mi népünk többet szenvedett háborúktól, elnyomástól, mint sok más nép. Magyarország — történelmi okokból — sohasem volt olyan gazdag, mint például az angol, a holland vagy a francia birodalom, sőt népünk többször is szinte gyarmati sorban élt, s fájdalmasabban, nehezebben tört előre a társadalmi haladás is országunkban. Az a nép, amely annvit szenvedett, mint a miénk, soha nem felejtheti el, hogy mit jelent számára a béke. Az a nép, amelynek nemzeti létét nemegyszer fenyegette végveszély, igazán tudhatja és értékelheti, mit jelent számára, hogy kevés híján négy évtizede szabad, a társadalmi haladás élvonalában menetel. Megőriztük és ma is őrizzük történelmi sorsfordulónk tanul- sáaait. Elsősorban azt, hogv békénk megőrzése, gazdasági és társadalmi fejlődésünk csak a haladás oldalán, a szocialista országokkal szoros szövetségben biztosítható. A fegyverkezési hajsza, a konfrontáció politikája értelmetlen ségét mindazokkal, akik felismerték : a fegyverkezési hajsza, a konfrontáció politikája értelmetlen, veszélyes, és minden népnek, keleten és nyugaton egyaránt felmérhetetlen károkat okoz. Németh Károly ezután arról szólt, hogy napjainkban nagy veszély fenyegeti földrészünk és a világ békéjét. — A fegyvergyártásban érdekelt és a realitásokat figyelmen kívül hagyó imperialista körök mindent elkövetnek azért, hogy eltemessék Helsinki szellemét. A politikai enyhülés nem volt ínyükre, hiszen az a katonai enyhülés felé mutat. Rágalmazzák a békemozgalmakat, a keletieket és a nyugatiakat egyaránt. Hatalmas eszközöket fordítanak erre, és ha nem megv kívülről, megpróbálnak belülről zavart kelteni. A fegyverkezési verseny fokozásával azt a nem titkolt céljukat is szeretnék elérni, hogy gazdasági nehézségeket okozzanak a szocialista országoknak. Az emberiséanek tudnia kell, hogy lakhelyüket, a Földet kik fenyegetik pusztulással, hogy kiknek a lelkén szárad az anyagi és szellemi erőforrások mérhetetlen pazarlása, miközben vérlázító nyomorban élnek embermilliók. A fegyverekre költött hatalmas összegek bőven elegendőek lennének ahhoz, hogy a földkerekségen mindenki boldogulhasson, emberi körülmények közé kerüljön, hogv a vilóaon minden gyermek iskolába járhasson. Ezt ki kell harcolnia az emberiségnek. . n.-i ZÖLDÉRT Vállalat az alábbi munkakörökre dolgozókat felvesz: 0 rendész, mérleges, • éjjeliőr, • villanyszerelő, • asztalos, • lakatos, • üzemi étkezdénkbe tálalót. JELENTKEZÉS: PÉCS, MEGYERI ÚT 66. Munkaügyi osztály. — Ezért — miközben ma is tisztelettel adózunk a fasizmus szétzúzásában döntő részt vállaló szovjet népnek — békepolitikánk sarkkövének tartjuk együttműködésünk, barátságunk, szövetségünk erősítését a Szovjetunióval és a szocialista közösség országaival. Az a meggyőződés vezérel bennünket, hogy nemzeti érdekeinket és a béke ügyét is akkor szolgáljuk legjobban, ha a két világrendszer küzdelmében egyértelműen állást foglalunk, és a társadalmi igazságosságért, az emberibb jövőért, a szocializmusért küzdő erőkkel szövetségben haladunk. Őrizzük és változatlanul időszerűnek tartjuk azt a tanulságot is, hogy az agresszió, a háború erői megfékezhetők és legyőzhetők, ha az emberiség józanul gondolkodó, nagyobbik része összefog a legfontosabb, az élet megőrzése érdekében. Pártunk és kormányunk ennek szellemében tevékenykedik a nemzetközi életben. Következetesen törekszünk arra, hogy bővítsük országunk politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait, a különböző társadalmi berendezkedésű országok állampolgárainak találkozási, ismerkedési lehetőségeit. Keressük a közös fellépés lehetőÉletbevágó érdek az erőegyensúly fennmaradása A nemzetközi helyzetet azok a szélsőséges imperialista körök élezik, amelyek a fegyverkezési versenyt fokozni akarják, őnös érdekből arra törekszenek, hogy a történelmileg kialakult katonai erőegyensúlyt —• amelynek létrehozása a szocialista közösség országainak nem kis anyagi áldozatába került —, felborítsák, s erőfölényre tegyenek szert. A Szovjetunió, a szocialista országok ezt semmiképpen sem engedhetik meg. Nemcsak a szocialista országok népeinek, de minden más népnek is életbevágó érdeke, hoay az erő- egyensúly fennmaradjon. Mi, a Varsói Szerződés többi tagállamával együtt azt hirdetjük, arra hívünk fel, hogy ne fegyverkezzünk, hanem tárgyaljunk, mégpedig olyan megállapodásról, amelyen minden érdekelt fél egyenlő biztonságát aarantólja, a fegyverzet mainál lényegesen alacsonyabb szintjén. Közös nemzetközi állás(Folytatás a 3. oldalon.)
