Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)

1984-10-27 / 296. szám

1984. október 27., szombat Dunántúlt napló 13 Fiatalok lakástámogatása a pécsi tanácsülés előtt (Folytatás az 1. oldalról) Az ezt követő vitában Dór- mán Máténé elmondta: „Kevés kivétellel a veszélyeztetett kis­korúak ügye hivatali ügy lesz. Ehelyett hatékony, gyors intéz­kedésekre lenne szükség. Ál­talános ezeknél a gyerekeknél a munkafegyelem teljes hiánya, fogékonyság a bűn iránt. Hiányzik náluk a család tartó, visszafogó ereje. Ezért a cél: a teljes családterápiát." Er­hard Imre a tanuló fiatalok gyenge szellemi és testi adott­ságairól szólt: „Sok fiatal nem szokott hozzá a fizikai terhe­léshez, ezért krízishelyzetben összeroppannak, öngyilkossá­got kísérelnek meg. A szellemi terhelés növekedésével együtt nő a hiányzások száma is. Fé­lő, hogy az orvosok és a szü­lők gyakran indok nélkül meg­engedik az iskolától távol ma- radás*." Dr. Tóth László rendőr őrnagy az elmúlt négy eszten­dő alapján elemezte a' -gyer­mekkori bűnözés alakulását. A statisztika szerint erősödött a dolog elleni bűncselekmények száma. Különösen jellemző a csoportos elkövetés. Ennek okai a szülők nemtörődöm magatar­tására' vezethetők vissza. A gyerekkorú bűnözők főként ke­rékpárt lopnak, strandokon visznek el holmikat és alagsori helyiségeket törnek fel. Emel­kedett az utcarendet sértő, ga­rázda bűncselekmények szá­ma. A megelőzéshez társadal­mi összefogás kell. Győrök Jó­zsef az alkoholista szülők ita­lozó életmódot folytató gyer­mekeire hívta fel a figyelmet. Bednár Imre a gyermek- és if­júságvédelmi törvények, rende­letek mielőbbi megjelenését sürgette. Nehezménvezte, hogy a szülői gondoskodás mindin­kább háttérbe szorul, helyette az anyagi kérdések válnak a fontosabbá. Burqmann György a1 tanácstagokat a rendszeres pntronálásokról. a családos és ifiúsági rendezvénvek számának növekedéséről tájékoztatta. Fel- vete'te, hoav a munkahelvi kol­lektívák, a KISZ jobban fiavel- jen oda a dolgozók családne­velésére. Pirisi János a család- védelem fontosságát hangoz­tatta. Lukács József, a Baranya meavei Tanács művelődési osz­tályának előndáia kiemelte, hoav közös összefogással ered­ményessé lehetne tenni a gyer­mek- és ifjúságvédelmet. A vitában elhangzottakat Komlódi Józsefné tanácselnök­helyettes foglalta össze, majd a tanácsülés határozatot hozott a szakbizottság létrehozásáról, melyben a gyermek- és ifjúság- védelemben érdekelt szervek vesznek részt. A továbbiakban a Városi Testnevelési és Sporthivatal munkájáról szóló jelentést ter­jesztették a tanácsülés elé, amihez a végrehajtó bizottság nevében Komlódi Józsefné ta­nácselnök-helyettes fűzött megjegyzést, s véleményt mon­dott dr. Ambrus Lászlóné és Orosz Ottó, a Megyei Testne­velési és Sporthivatal elnöke. A következő napirendi pont a Pécsett végzett társadalmi munkák új szabályozásáról szólt, amit — dr. Molnár Zoltán tanácselnök-helyettes szóbeli kiegészítése szerint - a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivatala és a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa által kiadott irányelvek és a Baranya me­gyei Tanács rendelete tett szükségessé az országosan egységes elbírálás érdekében. A tanácsülés Erhard Imre mó­dosító indítványainak a figye­lembevételével, a szabályzatot elfogadta, az idei munkákat már ennek a szellemében ér­tékelik, s indítják a jövő évi munkákat. Végezetül dr. Pilaszanovich Imre, a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottságának az elnöke a tanácstagokkal foly­tatott elbeszélgetések tapasz­talatairól számolt be. Elmond­ták a tanácstagok, hogy érzé­kelik befolyásuk növekedését a város életében, hiányolják vi­szont, hogy nem vonják be őket kellően a tanácsi dönté­sek előkészítésébe, holott a részvételük révén hatékonyabb lehetne a közreműködésük n végrehajtásban. Jó a kapcso­lat a választókkal, kifejezetten jók a területi párt- és népfront­szervekkel, de nem mondható el ugyanez a KlSZ-szervezetek- kel, a munkahelyeken pedig ki­fejezetten szerény a dolgozó tanácstag munkája iránt, s az erkölcsi elismerés is ritka. A tanácstagok 60 százaléka új­ból vállalna megbízatást. A. E. — H. I. X. baranyai jogásznapok Milyen a magyar közigazgatás? Jeles számú résztvevő előtt — és ez a jogásztársadalom aktivizálódását jelzi — nyitotta meg tegnap dr. Kása Ferenc megyei főügyész — a Magyar Jogász Szövetség baranyai elnö­kének — rövid bevezetője után dr. Nagy László egyetemi tanár, az MJSZ főtitkára a X. baranyai jogásznapokat, amelyen részt vettek a megye politikai, gaz­dasági, társadalmi szerveinek képviselői is, közöttük Horváth Lajos megyei tanácselnök és dr. Sasvári László, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. Az egész napos rendezvény délelőtti programja a pécsi Ok­tatási Igazgatóságon dr. Raft Miklósnak, a kormánytitkárság vezetőjének előadása volt az államigazgatás fejlesztésének időszerű kérdéseiről. Az előadó négy alapkérdés köré csoportosította mondani­valóját: milyennek ítélhető ma a magyar államigazgatás, mennyire nyitott a megújulási folyamatokkal szemben: melyek azok a tényezők, amelyek ezt a megújulási folyamatot mozgat­ják, serkentik: melyek gátolják a gyorsabb előrehaladást; vé­gül szólt arról is: hol lelhetők fel azok a csomópontok, ahol a legsürgetőbb az előrelépés. Az első és a címben is meg­fogalmazott kérdésre lényegét illetően rövid válasz adható: a fejlődés dinamikáját illetően a magyar közigazgatás sokat ér, a követelmények tükrében azonban javítható. Ez utóbbi a társadalom kihívása az állam- igazgatással szemben, ennek az eredményei az utóbbi években tapasztalható változások. A közigazgatást magától ér­tetődően másként ítéli meg a tudomány — nem eléggé nyi­tottnak tartja a reformokkal szemben —, más oldalról vi­szont látni kell, hogy az állam- igazgatás adott helyzetet rög­zít, nem lehet jellemzője a sa­ját munkájával szembeni vál­toztatás igénye. Ebből követke­zően ezt az új iránti igényt, kí­vülről kell az államigazgatás­ba bevinni, keretek közötti mű­ködése is ezt diktálja. A kiindulópont? A társada­lom valóságos szükséglete, hi­szen a közigazgatás nem ön­magáért van. Az igény viszont közvetítéssel jut el — elsősor­ban a politika révén — a köz- igazgatáshoz. Az előrelépést szolgáló „cso­mópontok” közül csak címsza­vakban: a központi irányítás és a helyi önállóság egyidejű fejlesztése, a szocialista de­mokrácia teljesebbé tétele — ahogy dr. Raft Miklós fogal­mazta: meg kell tanulni vele élni, elsajátítani közlekedési szabályait — s miután a gya­korlatban e folyamat kezdetét Országos Gerencsér Sebestyén fazekaspályázat Tegnap délután a siklósi várban nyitotta meg dr. Sel- meczi László, a Művelődési Minisztérium múzeumi osztá­lyának vezetője a IX. orszá­gos Gerencsér Sebestyén fa­zekaspályázat kiálítását. Mint kiemelte, ez a fórum is bizo­nyítja, hogy a magyar népi fa­zekasság olyan rangot ért el, hogy kiállhat a világ elé. Al­kotói méltóképp viszik tovább a népi tradíciókat, a siklósi Gerencsér Sebestyén öröksé­gét. A pályázatra a korábbi éveknél kevesebb, összesen 72 alkotó küldte el 386 alkotását. A pályaművek közül 52 alkotó 171 fazekasmunkáját fogadta el a zsűri és ezekből a mun­kákból rendezték meg a sikló­si várban a jövő májusig lát­ható kiállítást. A díjakat dr. Nagy László, a Népi Iparművészeti Tanács elnöke nyújtotta át. Gerencsér Sebestyén-emlékdíjban Chlu- metzky Ildikó és Kiss Andrea részesült. A fazekaspályázat első díját Vargáné Kozák Éva és Sólyom Imre kapta. Máso­dik díjas ifj. Fazekas Lajos, Dugár János, Busi Lajos és Tóth Péter lett, míg a harma­dik díjat Nagy Béláné és Imre Ernő, Fehér Tibor, Dorogi Jó­zsef és Dorogi Józsefné, vala­mint id. Fazekas Lajos részére nyújtották át. A kiállításon látható faze­kasmunkák felidézik az egy­kori, már-már elfeledett faze­kasközpontok formavilágát, színeit, díszítőmotívumait. Ugyanakkor e hagyományok megőrzésével egyre több faze­kas törekszik arra, hogy edé­nyeik ne csak díszeik legyenek az otthonoknak, hanem a ház­tartásokban, az étkezéseknél is használhassuk azokat. vette, szétválasztani és külön szabályozni néhány államigaz­gatási tevékenységi kört. A délutáni programban kü­lönböző szakosztályok szekció­ülései voltak, ahol a résztvevők a szocialista népképviselet de­mokratikus fejlesztésével, a gyermek- és fiatalkorú bűnözés helyzetével, illetve a földtulaj­don és földhasználat időszerű kérdéseivel foglalkoztak. M. A. 6a*"* Magyar autóbusz balesete az NSZK-ban A Német Szövetségi Köztár­saságban Frankfurttól 50 km-re Giessen város határában csü­törtökön az esti órákban, az autópályán egy kamion hátul­ról belehajtott a pécsi Volán Vállalat különjáratába. A kü- lönbusz a pécsi Leöwey Klára Gimnázium diákjait szállította úticélként Giessenbe. A baleset következtében Tóth Éva, Pa- rasztcsák Mária és Jankó Ágota sérültek meg, akiket azonnal egészségügyi ellátásban része­sítettek; a szülőket gyermekeik állapotáról tájékoztatták. A né­met város polgármestere és a fogadó gimnázium segítségével a diákok útiprogramja zavar­talanul folytatódik, amelynek befejeztével a Volán egy másik járata szállítja őket haza. Az illetékes hatóságok a baleset okának kivizsgálását megkezd­ték. tűzvész után egy hónappal A mohácsi keltetőben válogatják a Shaver tojásokat Cseri László felvétele Bár helyett Mohácson a Shaver-program Átszervezéssel és külső segítséggel zavartalan a Shaver tojéhibrid és a Hunnia húshibrid keltetése Egy hónapja adtunk hírt ar­ról, hogy teljesen leégett a Bólvi Mezőaazdasági Kombinát bári baromfiüzemében az iker- haiós keltetőépület, a Shaver tojóhibrid-keltető. Mi történt azóta? Hoavan, mi módon biz­tosíts a BMK, hoqv q hazai vevőknek és az exportra szánt tojóhibrideket szállítani tudja? Dr. Bangó László, a BMK bári baromfiüzemének igazqa- tó-helyettese arról az emléke­zetes éjszakáról már csak a kellemesebb epizódokra emlé­kezik: — A nagy zűrzavarban azt sem tudtuk, hogy ki a mi dol­gozónk és ki az „idegen”, ki­derült, hogy a fél falu is oda­jött a tűzhöz, hogy segítse menteni a még menthetőt. Minden odalett.. . A lángok martaléka lett a 60 darab holland Reform kel­tetőgép, bennük a különböző keltetési stádiumban lévő 650 ezer tojás, a Miskolci ÁG-nak kiszállításra váró 36 800 tojó­hibrid naposcsibe, az ikerha­jós keltetőépület is teljesen ki­égett. Még dolgoztak a tűzoltók, amikor megszületett a döntés: a mohácsi keltetőbe telepítik ót a Shaver-programot, onnan a Hunnia húshibridet áttelepí­tik a tűzvészt nem szenvedett bári Gergely-típusú tartalék keltetőbe. Nem maradtak ma­gukra a bajban. A Hunnia húshibrid keltetésében kisegíti a báriakat a BARTÖV Magyar- bánhegyesről, vállalatok, me­zőgazdasági üzemek és magá­nosok jelezték, hogy önköltsé­gi áron vagy bérbe keltetnek, hogy ne legyen fennakadás, a Skála-Coop soron kívül építő­anyagot ajánlott fel. A part­nerek korrektül vették tudomá­sul, hogy csúszni fognak a szállítási határidők. Egy héten belül minden partnerüket meg­látogattak, hogy tájékoztassák őket a helyzetről. — Nem volt egyetlen nap fennakadásunk sem — mondja dr. Bangó László. — Azon a hétvégén már az első beraká­sokat elvégeztük a mohácsi keltetőnkben. Három nap kel­lett a belső átszervezéshez, és ahhoz, hogy a szülőpároktól begyűjtsük az indításhoz szük­séges 100 800 tojást. Bárban megkezdtük a leégett keltető­ből a bomló anyagok eltávo­lítását, jövő héten befejezzük az összeégett berendezések kibontását és a kitakarítást. És valamennyi keltetőüzemi dol­gozónknak munkát biztosítot­tunk. A mohácsi keltetőben Heindl Zoltán keltetési osztályvezető kalauzol. A Petersime keltetők­ben most Shaver tojásokból bújnak ki a sárgáspihéjű tojó hibridek. Napi átlagban 56 000 tojás érkezik a tojásfeldolgo­zóba, majd a mosott, váloga­tott, osztályozott, fertőtlenített és hűtött tojások az előkelte- tőkbe, onnan átlagosan 18,5 nap után a bújtatógépekbe kerülnek. Az összesen 28 kel­tetőgép ontja a naposcsibéket. November közepéig behoz­zák az egyhónapos késést, utána minden partner menet­rendszerűen kapja a szállítmá­nyokat. A gyors átszervezéssel elérték, hogy csak csúszásról, de nem termeléskiesésről ad­hatnak számot a tűzvészt kö­vető egy hónappal. November elején dönt a Bólyi Mezőgaz­dasági Kombinát vezetősége a bári keltetőtelep helyreállításá­val kapcsolatban. Remélik, hogy egy év múlva ismét a Shaver-program keltetője lesz Bár. M. L. Játszani aztán kell! Ha kell, akkor kell, s akkor nincs mese. Tartogatni nem le­het, az csak bajt okoz később, helyre nem hozható eltorzulá­sokhoz vezet, ha nem akkor, amikor kell. összeaszalódnak a dolgok, ha nem tesszük, ami­kor kell, aztán következnek a nyögések, erőlködések. Ha meg éppen játszani kell. akkor játszani kell — ezen a té­ren sincs könyörület. Hiszen az ember játékos ember, vagy mi a fene, s a név kötelez — ha nem akkor játszik, amikor kell, hanem mondjuk amikor kedve van rá, amikor van játszópart­nere, játékszere, játszóhelye, akkor méltatlan a Homo Lu- dens névre — mert ilyen ese­tekben még egy kölyökmacska is tud játszani. S akkor mi kü­lönbözteti meg az embert a kölyökmacskától? Világos: csak egy dolog, hogy az ember ak­kor is tud, sőt akkor akar ját­szani, amikor kell. Meg mondjuk, egy olyan filmcím, hogy Játszani kell! —, egy ilyen filmcím elég dupla­fenekűnek tűnik, s az ál- és az igazi fenék közé mindenki azt gondol, amit akar. Belegondol­hatja, hogy tulajdonképpen az ég világon semmi hajlandósá­gom nincs játszani, de „ezek­kel” másként nem lehet, bele kell menni az utcájukba, s úgy tenni, mintha játszanék, mert egy játszó emberbe aztán nem lehet belekötni, mint teszem az eszközkészítő, a gondolkodó, a politizáló stb. emberbe. Mert ha mondjuk eszközkészítő em­berről lenne szó, akkor mindjárt seregnyi kifogással jönnének jobbról és balról, elölről és há­tulról, mint például: pont ilyen eszközt kell most készíteni, ami­kor többe kerül az alapanyag, mint a kész termék ára? Rom­lik a cserearány, nagy a tőkés importhányada, s még a fejlő­dő piacon sem lehet értékesí­teni, s különben is elavult szer­kezet, ósdi áttételeket alkal­maz, csikorognak a fogaskere­kei, amikor pedig a világon ilyen eszközt már tizedannyi anyagból, mozgó alkatrész nél­kül, teljesen kompjuterizálva készítenek a hongkongiak is. A politizáló embert már említeni sem merem, rossz végiggondol­ni, hogy ki mit gondolna bele egy olyan filmcímbe, hogy Po­litizálni kell! Láthatjuk, az egyetlen meg­oldás, hogy Játszani kell! Még van szépsége is a dolognak: magyar—amerikai koprodukció a Játszani kell! — értelmezhető úgy is a dolog, hogy mi most az amerikaiakkal játszunk, meg úgy is, hogy mi most az ame­rikaiakkal játszunk: mindenki azt az értelmezést fogadhatja el, amelyik az ínyére való. És megvan az a mentségünk, hogy kérem szépen, mi csak játszottunk. Ha nem sikerül, mondhatjuk: lám, azért nem sikerült, mert az amerikaiakkal játszottunk, ha meg sikerül, ak­kor mondhatjuk, sikerült, mert az amerikaiakkal játszottunk. Ezer szerencse, hogy például a játék nincs rajta azon a bi­zonyos COCOM-listán, mint mondjuk egy árunyilvántartó mikroszámítógép, a játéknak nem lehet útját állni. Annál sem inkább, mert játszani, azt aztán kell. Fogcsikorgatva, mo- solytalanul, erőlködve, görcsö­sen, de kell. (Rendezte: Makk Károly.) Bodó László Pécsett, a Megye utcai állami nevelőotthonban kellemes, kul­turált körülmények között élnek és tanulnak a fiatalok. Képün­kön: délutáni beszélgetés a szabad időben. Fotó: Erb János Hatékony gyermek- és ifjúságvédelmet

Next

/
Thumbnails
Contents