Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)

1984-10-27 / 296. szám

!♦!*!♦!»!♦*♦!*!♦!»*•***♦*•***«***♦*»***♦***»*♦*•*«*♦*. UunOnUrlK 6S KOrnyeKe Szülőből Szőlőkocsonya. Az egészen érett, édes szőlőszemeket ki­préseljük, a kapott levet vá­szonzacskón átszűrjük. Egy li­ter léhez 40—45 dkg cukrot veszünk, és folytonos keverge­tés közt kellő sűrűségűre főz­zük. Langyosan töJtjük üvegek­be, lekötjük, kigőzöljük. Szőlőlekvár. Érett, fekete sző­lőt megmosva leszemezünk, majd lábasban rétegesen le­cukrozzuk: 1 kg szőlőre 30 dkg cukrot téve. Lassan főzzük, a képződött habot és a kifővő magokat gondosan leszedve róla. Kevés fahéjjal és reszelt citromhéjjal fűszerezzük. Mele­gen töltjük üvegbe, de csak akkor kötözzük le, amikor ki­hűlt és meghártyásodott. Szőlőbefőtt. Befőzésre csak a nagy szemű, húsos szőlő való, aminek kemény a héja. Az alaposan megmosott szőlősze­meket üvegbe rakjuk, és fel­öntjük forró cukorsziruppal. Egy kiló cukorhoz fél liter vizet szá­mítunk, majd az üvegeket le­zárjuk, és kigőzöljük úgy, hogy csak 90—95 fokig hevítjük a vizet, tehát ne forrjon, s hagy­juk a vízben kihűlni a befőt­tet. Leve szódával hígítva fris­sítő ital. Mustkolbász, Egy liter lisz­tet elkeverünk annyi édes, föl­forralt musttal, hogy híg pala. csintatésztaszerű legyen. Két li­ter mustba beleteszünk 25 dkg cukrot, csipet törött fahéjat, szegfűszeget és 12 dkg egé­szen finomra tört keményítőt. Feltesszük a tűzre, és főzés közben lassan belekeverjük a fenti híq tésztát. Folytonos ka- varás közben sűrűre főzzük. Egy szál vékony spárgára fel­fűzünk felibe vagy negyedébe tördelt diót. Ezt a diós sprágát belemártjuk a meleg pépbe és nyomban ai napra akasztjuk, vagy meleg helyen szárítjuk. A pép megkocsonyásodik raj­ta, és hamarosan ki is hűl. Ak­kor újra belemártjuk, újra szik­kasztjuk mindaddig, míg kol­bász vastagságú rudat kapunk. Ezután meleg helyen felakaszt­juk, míg egészen megszárad és megkeményedik. Finom cse- meqe. Otelló szőlőből készült mál­na. 3 kg leszemezett szőlőt ki­préselünk. és hozzáadunk 6 li­ter vizet, 3 dkq borkősavat (patikában kapható). Három napig állni hagyjuk, közben kevergetjük. Utána tüllruhán átszűrjük és hozzáadunk 7 kg cukrot, 2 málnaaromát, majd üvegekbe rakjuk. Főzni, gőzöl­ni nem kell, nagyon kiadós és finom. Mind több embernek okoz örömet, hogy élhet a tisztálko­dás legkényelmesebb módjai­val, kinyújtőzkodhat a fürdő­kádban vagy alaposan lezuha­nyozhatja magát. Ám a meleg­vizes fürdés nemcsak felüdülést ad, bajt is okozhat. Ha valaki forró, 39—40 Cel- sius-fokos vízben fürdik, a kipi­rult testre vetett egyetlen pil­lantás meggyőzi arról, hogy a bőrben a felületen futó erek erősen kitágultak. Kevesebb vért kapnak a belső szervek, a szív és az agyvelő is, amelyek erre nagyon érzékenyen reagál­nak. Az alacsony vérnyomásúak könnyen lesznek rosszul ilyen forró fürdőben. Ne fürödjenek forró fürdő­ben a magas vérnyomásúak sem, nekik ettől még maga­sabbra emelkedhet a vérnyo­másuk, felgyorsulhat a szívmű­ködésük. Idősebb korúak el- meszesedett és rugalmasságuk­ból jócskán vesztett erei meg­pattanhatnak, és könnyen agy­vérzés lehet a következménye. Akár magas, akár alacsony va­lakinek a vérnyomása, helyesen teszi, ha 35—36 C-foknál ma­gasabb hőfokú vízben nem für­dik. Szívbetegek fürdőjének hő­foka sohase haladja meg a 37 Celsius-fokot, abban se tartóz­kodjanak sokáig! Meleg vízben senki se füröd- jék naponta csak azért, mert erre lehetősége van. Gondoljon arra, hogy a meleg víz és a szappan eltávolítja a bőr ru­Egészségvédelem A fejfájásról galmasságát biztosító zsírréte­get, annak újbóli képződésére pedig elég hosszú idő szüksé­ges. Sokak szerint a fürdésnél sokkal egészségesebb, frissítőbb a zuhanyozás. Tisztálkodási szempontból is előnyösebb, mi­vel az állandóan folyó víz a szennyet nyomban el is távo­lítja a bőr felületéről. Képünkön a legegészsége­sebbnek tartott, úgynevezett svédzuhanyt láthatjuk, amelynél a testet oldalról, több szórófej­ből is igen erős vízsugár éri, masszírozó hatást is kifejtvén. Ennek egy újabb változatánál a szórófejekből váltakozva hol meleg, hol pedig hideg víz lö­vell ki. Újdonság­ajánló . ■ Musti. A Szekszárdi Sző­lőtermelő és Borászati Tár­saság, fizikai eljárással tar­tósított must gyártását kezdte meg. A 2 decis fla­konba kiszerelt, Musti elne­vezésű natúr szőlőlé már kapható a pécsi élelmiszer- boltokban. Petrezselymes majonéz. A kecskeméti UNIVER friss fürjtojások felhasználásá­val készült majonézzel bőví­tette a választékot. A tubu­sos majonéz petrezselyem­levéllel ízesített. Gombás és halas hidegtálak, szend­vicsek készítéséhez kitűnő. Pacalpörkölt. A Skála- Coap monopolcikke a jugo­szláv import fóliadobozos pacalpörkölt. A pécsi Kon- zum Áruházban kapható ételkonzerv 400 grammos. Tortabevonó gyümölcs­zselé. Természetes alap­anyagból, almából gyárt tortabevonó zselét a Nyír­egyházi Konzervgyár. Egy kis üvegnyi gyümölcszselé egy nagyméretű torta be­vonására elegendő. Az új­donság a csemege jellegű élelmiszerboltokban kapha­tó. Cano mosogatószer. A Cano textilöblítőszer után most az osztrák mosószer­család új tagja is megje­lent. A Cano mosogatószer kamillakivonatot tartalmaz, kézkímélő, ugyanakkor ak­tívan oldja a zsíros szeny- nyeződéseket. A fejfájás a leggyakoribb panaszok egyike. A fej bármely részére lokalizálódhat, de az esetek többségében homlok-, halánték- vagy tarkótáji a fáj­dalom. A fejfájás az emberek döntő többségénél egyszerűen ideges eredetű, de előfordul, hogy a szem töréshibája, rossz szemüveg, a nyaki gerincoszlop megbetegedése, agyvelő- vagy agyhártyagyulladás, illetve más szervi betegség váltja ki. Ha valakinek tartós fejfájása van, célszerű, ha orvost keres fel miatta. Ha az orvosi vizsgálat szerint nincs szervi oka a fej­fájásnak, enyhe nyugtatószerek vagy alkalmanként egy-egy fáj­dalomcsillapító tabletta általá­ban elég a panaszok megszün­tetésére. Magas láz, fejfájás és hányás esetén — főképpen, ha felnőttről van szó — feltétle­nül orvosi segítséget kell igény­be venni, A fejfájás egyik változatáról, a migrénről külön kell beszél­nünk. A migrén rohamszerű fei-, fájás, amelyet rendszerint elő­zetes jelző tünetek vezetnek be. Lehet féloldali, a homlok-, illet­ve a halántéktájra lokalizálódó fájdalom, de kiterjedhet az egész fejre is. Oka határozot­tan nem tisztázott. Régen azt tartották, hogy a koponván be­lüli és koponyán kívüli verő­erekben uralkodó nyomás inga­dozása vaqy az agyon belüli verőerek és visszerek közötti összekötő érszakaszok megnyí­lása, tehát a keringés rövidre záródása okozza a migrént. Ma egyre inkább terjed az a felfogás, hogy az agy talamusz nevű területének biokémiai okokra visszavezethető fokozott fájdalomérző képessége a ro­ham kórélettani alapja. Ezért is nevezik úgynevezett fájdalom­betegségnek. Lényegében tehát a fájdalom volna az elsődleges, és az váltaná ki reflektorikusan a migrénes rohamot kísérő kü­lönböző idegrendszeri tünete­ket. A rohamot általában hányin­ger és hányás egészíti ki. A migrénesek ismerik rendszerint betegségüket, sőt néha azt is, hogy mi váltja ki a rohamot (például túlzott alkohol- vagy éhgyomri erős feketekávé-fo­gyasztás, a légköri viszonyok hirtelen változása, túl hosszú alvás, székrekedés, fájdalmas élmény stb.). Ha jönnek a jós­ló tünetek, látási zavarok (pél­dául cikcakkos vonalak, tűzi­játékszerű viliódzó csillagok vagy gömbök, színes, hullámzó tenger látása), gyakran sikerül magát a rohamot valamilyen migrén elleni szerrel megelőz­ni. Külön említést érdemel az arcideqzsába (szaknyelven tri- qeminusz-neuralaia) is. Ez a halánték, a homlok feletti szem­táj és a felső vaav az alsó áll­csont területén villámütésszerű- en jelentkező, hasító, tűrhetet­len fájdalom, melyet gyóavsze- rekkel rendkívül nehéz befolyá­solni, éooen ezért az ilven be- teqnek ideasebészeti intézet se- aítséaét kell igénybe venni. Az ideqsebészeten vaqy iniekció- val, vaav műtéti úton szüntetik mea a fájdalmat. Gyakran kell a műtét után az arcon tartós érzéskieséssel, zsibbadtsáqér- zéssel számolni. Ezt azonban a fájdalommentesséqért cseré­be a leatöbb betea szívesen és habozás nélkül vállalja. T ornagyakorlatok sokat ülőknek Az alábbi tornagyakorlatokat főleg az ülőfoglalkozásúaknak ajánljuk. Ezek a gyakorlatok elsősorban a kar, váll és a felsőtest izmait mozgatják. 1. Végezzünk helyben futást, lehetőleg puha felületen. Pél­dául tegyünk eqy párnát a földre. Hátrafelé és magasra emeljük fel a lábunkat. Fus­sunk egyre gyorsabban. 2. üljünk le egy székre. Ka­runkat nyújsuk ki vízszintesen előre, lendítsük mindkét karun­kat jobbra és balra, egyenes tartással. Csak a vállbái moz­gassuk karunkat. Ezután hajol­junk előre ugyancsak ülő hely­zetből, és érintsük meg mind­két kézzel a lábfejünket. 3. Álljunk terpeszbe (karok oldalsó középtartásban). Vé­gezzünk körzést mindkét karral, először kicsi, majd egyre na­gyobb köröket írjunk le. Ezután végezzünk malomkörzést: jobb kar testünk előtt, bal kar tes­tünk mögött, majd fordítva. 4. Álljunk lábujjheayre, majd guggoljunk le (maradjunk láb­A teregetés fortélyai A házimunkák egyik — majd mindennapi — teendői közé sorolható a mosás, teregetés. Ez utóbbi megkönnyítésére, il­letve a száradó holmik vasalá­sának kiküszöbölésére két- öt­let: © A pamut, jersey vagy mű; szálas holmikat (szoknya, trikó, pulóver) nem centrifugázzuk, hanem csak enyhén kinyomkod­juk belőle a vizet. Utána a raj­zon láthatóan PVC-kötözőzsi- nórt fűzünk a megjelölt helyek­re és felkötjük a szárítókötélre a simára kihúzkodott holmikat. © A férfiingeket, női blúzo­kat előbb vállfára akasztva kihúzkodjuk egyenesre, majd a derékrésznél 2—3 csíptetővel rögzítjük a szárítókötélen. ujjhegyen). Karunkat nyújtsuk hátra. Vegyünk lendületet és emeljük fel karunkat magastar­tásba és álljunk fel. 5. Álljunk nagy terpeszbe és hajoljunk nagy lendülettel előre. Közben érintsük meg ke­zünkkel lábfejünket. Emelked­jünk fel ismét, és hajoljunk megint előre. 6. Álljunk egyenesen. Jobb karunkat emeljük fel vállunk mögé behajlított könyékkel. Bal karunkat szintén behajlított könyékkel tegyük alulról há­tunk mögé, és foqjuk meg egyik kezünket a másikkal. Majd bal kar felülről és jobb kar alulról és váltakozva. 7. Álljunk temeszáltásba. Nyújtsuk ki karunkat oldalt vállmagasságban vízszintesen. Majd hajoljunk előre, és jobb kezünkkel érintsük meg bal lábfejünket, közben bal, karunk legyen félfelé kinyújtva. 8. Térdeljünk le. Emeljük fel jobb karunkat magastartásba, bal kezünk uijával érintsük meg jobb bokánkat. Majd jobb kezünkkel érintsük meg bal bokánkat és bal karunkat vi­gyük magastartásba. Felváltva ismételjük a gyakorlatot. 9. Helyezkedjünk guggolótá- maszba. Kezünkkel támaszkod­junk meg elöl. Egyenesítsük ki mindkét térdünket és emelked­jünk fel, emeljük csípőnket jó magasra. A gyakorlatot láb­ujjhegyen végezzük. 10. Ismét quqgolótámasz. Fel­váltva nyújtsuk ki a bal, majd a jobb lábunkat hátrafelé. Ha mór könnyen megy, akkor egy­más után a jobb és bal lábat nyújtsuk ki, és egyenként húz­zuk vissza kiinduló helyzetbe. 11. üljünk le egy székre. Te­gyük kezünket csípőre. Majd jobb karunkat emeljük fel fe­jünk fölé behajlított könyékkel, és fogjuk meg bal fülünket. Végezzük a gyakorlatot felvált­va, bal kézzel fogjuk meg a jobb fülünket és ismét fordít­va. A fenti gyakorlatokat lega­lább 20—2Ö-szor végezzük el, akkor tapasztalunk majd ered­ményt. Fáradt, megterhelt há­tunkat felfrissíti. Váltakozva, hol hideg, hol meleg Fürdés vagy zuhanyozás? A Gyomai Kötőipari Szövetkezet őszi—téli modelljei. Tervező: Pollermann Judit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents