Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)

1984-10-26 / 295. szám

1984. október 26., péntek Dunántúlt napló 3 Negyven­ötösök A PÁRTÉLET októberi száma közli Rákos Imre Negyvenötö­sök című írását, melynek alap- gondolata, hogy a felszabadu­lás 40. évfordulójához köze­ledve, visszatekintve történelmi múltunkra, lehetetlen nem szól­ni azokról, akiknek ez a kor­szak alkotja életútjuk jelentős részét. Lehetetlen nem szólni azokról, akik a történelemnek ezt a szakaszát az első napok­tól megszakítás nélkül a párt soraiban küzdötték végig. A szerző felhívja arra is a fi­gyelmet, hogy a negyvenötösök egykor több százezres tábora az idők folyamán erősen meg­csappant, sajnos a természet rendje, hogy többségük már nincs életben. Főleg az idő, de némileg a történelem is meg­rostálta soraikat. Nem volt könnyű annyi vihar, megpró­báltatás közepette talpon ma­radni. A különböző idők, me­lyeket átéltek, sokféle próbá­nak vetették alá őket. A több­ség azonban kitartott az ügy mellett, és ha egyeseknek a nehéz időkben átmenetileg vol­tak is kétségeik, eszmei-politi­kai elkötelezettségük, végül is erősebbnek bizonyultak. Országosan alig maradtak meg ma félszázezren. Sokuk nyugdíjasként él, de politikai­lag még mindig aktívak. A neqyvenötösök közül a legfia­talabbak is már közel járnak a hatvanhoz. Ezek a párttagok szerves egységben élnek azokkal, akik korábban, vagy későbben let­tek a párt tagjai. Semmiben nem különülnek el, nem élvez­nek különösebb előnyöket, nem is tartanak erre igényt. Moz­galmi tapasztalataik igen gaz­dagok, sokrétűek, ezekre épí­teni, odafigyelni az egész párt kötelessége, nemcsak a kötele­ző tisztelet és megbecsülés okán, hanem az ésszerűség is ezt diktálja. Minden bizonnyal még jobban lehetne és kellene a negyvenötösök tapasztalatai­ra építeni. Arról is szól az írás, hogy pártunkban a negyvenötösök nagy értéket képviselnek. Fo­kozottabb és aktívabb részvé­telük a politikai munkában mindenképpen hasznára válik az egész pártéletnek. A moz­galom ezáltal olyan gazdag tapasztalatokat, sokrétű isme­reteket mondhat magáénak, melyeket nehéz pótolni. Ugyan­akkor könnyelműség lenne le­mondani azokról a tapasztala­tokról is, melyeket a párttag­ság más rétegei, csoportjai képviselnek. A pórt történelmi útjának tanulságai éppen az­által válnak teljessé, hogy a különböző időkből, a forradal­mi harc eltérő szakaszaiból származó tapasztalatok egység­be ötvöződnek. Fontos tanulság, hogy a negyvenötösök sok mindent megéltek, sok mindent tettek, gazdag, tartalmas út áll mö­göttük. Mégsem lehet róluk a múlt időben beszélni. Itt van­nak, itt élnek közöttünk, a mai idők jelenében. Cselekvőén ki­veszik részüket a mindennapi gondokból, a feladatok megol­dásából. Ezért, amikor a fel- szabadulás 40. évfordulójának megünneplésére készülünk, nem felesleges a pártszervezetek fi­gyelmébe ajánlani azt a tettre- készséget, amit a negyvenötö­sök nemzedéke még mindig képvisel. M. E. Már körvonalazódik a leendő park az egykori bozótos helyén Ma délelőtt különbusszal in­dul Budapestre a X. országos békekonferencia mintegy negy­ven tagú baranyai küldöttsége: az Országos Béketanács újon­nan megválasztott tagjai és a konferencia küldöttei. Szinte va­lamennyi társadalmi réteg és korosztály képviselve van ebben a küldöttségben. Hesszenber- ger Adám, az Országos Béke­tanács mohácsi tagja 28 évé­vel az ifjabbak közé tartozik. Pár nappal az indulás előtt munkahelyén, a mohácsi Tema- forg Vállalatnál beszélgettünk Hesszenberger Ádámmal. Né­hány héttel ezelőtti megválasz­tásakor foglalkozásaként még az üzemrendész megjelölés sze­repelt, azóta már művezető gyakornok a fonodái résznél. — Mindig is műszaki ember voltam — mondja a halk szavú, de határozott, megfontolt fia­talember. — Egy megbetege­dett munkatársunk helyébe ke­rültem ideiglenesen üzemren- désznek. Egyébként víz-gáz­szerelő az eredeti szakmám, ké­sőbb épületgépész végzettséget szereztem, s tíz évig a Baranya megyei Állami Építőipari Válla­latnál dolgoztam. Családi okok miatt kellett munkahelyet vál­toztatnom. Nős vagyok, felesé­gem a Mohácsi Gabonaforgal­mi Vállalatnál adminisztrátor. Két gyermekünk van és Gör- csönydobokán lakunk. Muszáj volt a lakóhelyhez közelebb eső munkahelyet keresni, mert köz­ben családi házat is építettünk és sokat számított, hogy meny­nyi szabad idő marad a munka után. A Temaforg tmk-műhelyé- ben 1983 januárja óta műszaki ügyintézőként tanultam bele ebbe az új feladatba. Hesszenberger Adóm Sombe­rekén született. Szülei termelő­szövetkezeti tagok. Ök is Gör- csönydobokán élnek, fiuk és családja közelében. Az Országos Béketanács tag­jának lenni újdonságnak számí­tó társadalmi megbízatás Hesz- szenberger Adám számára. Ed­dig a KISZ-ben tevékenykedett, amelynek még szakmunkástanu­lóként, 1971-ben lett tagja. Amikor idén a pusztavacsi bé­kefesztivál előtt az Országos Béketanács előkészítő propa­gandista tanfolyamot indított, a Mohács városi Népfrontbi­zottság őt találta a legráter­mettebb aktivistának e képzés­ben való részvételre. — Egy hét alatt sok Izgalmas előadást hallottunk, s közben részt vettünk a békedemonstrá­ciók szervezésében, röplapokat osztogattunk, a járókelők véle­ményét kérdeztük a békéről, a békemozgalomról, hogy mi jut eszükbe róla. Őszintén megvall­va, én is csak itt ismerkedtem meg a békemozgalom jelentő­ségével, szerepével. — S mit válaszolt volna, ha a járókelők visszakérdeznek: önnek mit jelent ez a szó, hogy „béke"? — Általánosabb értelemben a különböző társadalmi rend­szerekben élő emberek kölcsö­nös egymást-megértését. De amint kimondom ezt, már arra gondolok, amit a béke elvesz­tésével saját magam veszíthe­tek: a családom, gyerekeim, a munkám értelme, mindaz, amit eddig elértem. — Az Országos Béketanács új tagjaként mit vár az orszá­gos békekonferenciától? — Ezért nevezték el konfe­renciának, hogy kitűzze a ma­gyar békemozgalom jövőbeli céljait, feladatait. Én a szek­cióülések közül legszívesebben az ifjúság és a békemozgalom témában szólalnék fel. Úgy lá­tom, hogy még nagyobb figyel­met kell fordítani a propagan­dára, hogy a fiataloknak konk­rét ismereteik legyenek a bé­kemozgalomról, el tudjanak igazodni ai nemzetközi helyzet kérdéseiben. Ennek a propa­gandának igen hasznos keretet adhatnának az ifjúsági béke­klubok. Minél több ilyen klub létesítését szeretném szorgal­mazni. A magam korábbi ta­pasztalataiból állíthatom, hogy az emberekben él a békevágy, sőt a cselekvő akara': is a bé­ke ügyének védelmére, de a mindennapok apróbb, nagyobb gondjai, feladatai között meg­megfeledkeznek róla. A béke­mozgalom aktivistáinak, propa­gandistáinak — köztük most már nekem is — az a felada­tuk. hogy ezt a cselekvő aka­ratot ébren tartsuk bennük. D. I. 32000 tanuló a városért Társadalmi munkára hívják föl az általános- és középisko­lásokat Pécsett: a felhívás jel­szava „32 000 tanuló a váro­sért". A társadalmi munkaak- oiót Pécs m. város Tanácsa vb művelődési osztálya, a KISZ Pécs városi Bizottsága és a Magyar Úttörők Szövetsége Pécs városi elnöksége hirdetett meg, hazánk és Pécs felszaba­dulásának 40. évfordulója al­kalmából. A társadalmi munkák — me­lyeknek jegyzékét megküldték valamennyi általános és közép­fokú intézménynek — ütemezé­se 1984 októberétől 1985 jú­niusáig történik. A munkához szükséges feltételeket a meg­hirdető szervek, valamint a Pé­csi Kertészeti és Parképítő Vál­lalat, a Mecseki Kultúrpark biztosítják. Az 1984/85-ös tan­év végén a legeredményeseb­ben dolgozókat jutalomban ré­szesítik. További jelentkezése­ket is elfogadnak a KISZ Pécs városi Bizottságán (Pécs, Rét u. 4., telefon: 15-292). Ébren tartani a cselekvő akaratot Hesszenberger Ádám, az Országos Béketanács tagja Több tetőfedő fólia Az utóbbi hetekben meg­nőtt a kínálat a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat keresett termékéből, a cse­réppel fedett házak tetőterét szigetelő fóliából. A mű­anyag fólia gyártását már­ciusban kezdték meg, s a ta­vaszi budapesti nemzetközi építőipari szakkiállításon nagydíjat kapott. A bemutat­kozás olyan jól sikerült, hogy a nyár végére az igények már meghaladták a gyártá­si lehetőségeket. Október elején azonban nagyobb mennyiségű poliészterszálat sikerült beszerezniök, s így fokozhatták a fólia előállí­tását, s kiszállítását a forgal­mazó Tüzép-telepekre. A kí­nálatnak ez a növekedése még nem késte le a szezont, mert a műanyagfólia az őszi esők, s a tél beállta előtt belülről még mindig felerő­síthető a cserepekkel borított faszerkezetre, így is megfe­lelőképpen szigeteli a pad­lásteret. Jövőre várhatóan tovább nő a magánházépítkezők igénye e szigetelő fólia iránt, ezért a gyártó vállalat kere­si annak lehetőségét, hogy miképpen biztosíthatná a megfelelő ellátást. A legna­gyobb gondot annak a kül­földi hálószerkezetnek a be­szerzése jelenti, ami nélkül az egyszerű PVC-fólia nem bírna a szél erejével, s a fel- szögelésnél is hamar elsza­kadna. Ezért a Hungária az Innovatex Fejlesztő Vállalat­tal közösen megkezdte a po­liészter-háló hazai változatá­nak kidolgozását. XIII 40 Emlékpark felszabadulásunk évfordulójára Megye- szerte javá­ban folynak azok a tár­sadalmi munkaak­ciók, melyeket felszabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére szer­veztek különböző települése­ken. A negyven óra társadalmi munka egy-egy település fej­lesztéséért sok olyan feladat megoldását szolgálja, amelyek­re talán másképp nem jutott volna pénz, vagy csak később került volna rá sor. Siklóson magától adódott, hogy milyen feladat elvégzésé­re szervezze a népfrontbizott­ság a lakosság összefogását. Három évvel ezelőtt hozzákezd­tek egy nagyszabású terv, a szabadidős és honvédelmi park megvalósításához. Az erre a célra kijelölt 15—16 holdas terület a város szélén, a villá­nyi út mentén, a Tüzép-telep mellett fekszik. Valamikor bozó­tos volt itt és féllegális szemét­lerakóhely. A tereprendezés és parkosítás révén ma már kezd felsejleni a szabadidős és hon­védelmi park alakja. A teljes társadalmi munka értékéről, a költségekről még nagyon is ko­rai lenne beszélni, hiszen a park területére tervezett játé­kok, sportpályák a fából készü­lő vár, a szalonnasütő helyek méq csak papíron léteznek. A park kivitelezését tíz évre ter­vezték, vagyis a kilencvenes évek elején készül el teljes egészében. — A parképítést szeretnénk a tervezettnél valamivel koráb­ban, esetleg az évtized végére befejezni — mondja Fábos Pál, a Hazafias Népfront Sik­lós városi Bizottságának titká­ra, a munkák tervezője. — A felszabadulásunk 40. évforduló­ja tiszteletére azonban felada­tul tűztük ki, hogy elkészítjük a park első ütemét, s április 4- én felavatva emlékparkká nyil­vánítjuk. Az emlékparkunk a villányi út mentén húzódik mintegy 2,5 holdas területen. Az emlékpark létesítésére összefogott a város lakossága: felnőttek és iskolások. Részt vállaltak a munkában a mun­kásőrök is. — A legutóbbi egységgyűlé­sünkön határoztunk úgy, hogy a munkásőreink segédmunkák­kal és szakmunkákkal egyaránt részt vesznek a szabadidős és honvédelmi park építésében legalább 40 órás társadalmi munkával. Elsősorban a város­ban lakó munkásőreinkre szá­mítunk, de elképzelhető, a környékbeli községekben, vala­mint a Villányban, Harkány­ban és Beremenden élő mun- kásöreink is részt vesznek a; fel­adatban — mondja Gulyás Jó­zsef, a siklósi „idősb Kréth Imre" munkásőregység parancs­noka. A „Negyven óra Siklósért” társadalmi munkaakció azon­ban korántsem merül ki az em­lékpark létesítésével. A városi népfrontbizottság szervezésé­ben Siklós szinte valamennyi parkjának, játszóterének felújí­tását, csinosítását is végrehajt­ják. Néhány játszótér esetében ez a munka felér egy új léte­sítésével. A park- és játszótér- felújítási társadalmi munkák értékét előzetesen közel egy­millió forintra becsülik. D. I. Verseny az élelmiszeriparban Mind szélesebb körűen bon­takozik ki az élelmiszeripari vál­lalatoknál a felszabadulási és kongresszusi munkaverseny. Az ÉDOSZ értékelése szerint ed- diq az ágazat 7500 szocialista brigádjának már 80 százaléka kapcsolódott a versenybe. A szakszervezet a verseny alaku­lását folyamatosan nyomon kö­veti, s a legjobb tapasztalato­kat közreadja, A versenyfel­ajánlások egy része a lakosság ellátását, a választék bővítését, javítását, illetve az export fo­kozását segíti. Más része a vál­lalati gazdálkodás javítását, s a költségek csökkentését irá­nyozta elő. Különösen a dohány-, a nö­vényolaj- és a tejipar szocia­lista brigádjai járnak élen a hatékonyság javításában. A Ka­posvári Tejipari Vállalatnak például a belső tartalékok fel­tárásánál a sajtérlelés ésszerű­sítésére dolgoztak ki javasla­tot. Jövőre már ■— az eddigi gyakorlattal ellentétben — eqy helyen, a csurgói üzemben ál­lítanak elő bizonyos sajttípu­sokat, ezzel évi 3—4 millió fo­rint megtakarítást érhet el a vállalat. A Komárom megyei Tejipari Vállalatnál a fuvar- költségek csökkentésére mun­káltak ki új „menetrendet”, amelynek alkalmazásával éven­te félmillió forinttal kevesebbe kerül a szállítás. A hús-, a hűtő- és a barom­fiipar szocialista brigádjai a versenyben az új termékek gyár­tásának beindítását segítik. A Győri Húsipari Vállalatnál az olcsó termékek kateaóriájába tartozó újfajta kenőmájasok gyártásának előkészítését szer­vezik meg a szokásosnál is na­gyobb gondossággal, ezzel is segítve a későbbi termelés fo­lyamatosságát. A Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalatnál megkezdték a libahúsból ké­szült különféle ízesítésű kolbá­szok, a szalámi, és a sonka próbagyártását. Az új termékek készítése, különösen a vágás­nál és a feldolgozásnál, az ed­digiektől eltérő munkafáziso­kat is igényel. A X. országos békekonferencia éléit Hegyven óra társadalmi munka Siklósért

Next

/
Thumbnails
Contents