Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)
1984-10-24 / 293. szám
Dunántúli napló 1984. október 24., szerda Honismeret Évforduló Mezőgazdasági tájmúzeum A Fejér megyei Dég községben a Bozót patak völgyét természetvédelmi területté nyilvánították. A patak egy helyen tóvá szélesedik és annak közepén egy kis szigeten — a Fes- tetich kastélyhoz tartozó épületben — mezőgazdasági tájmúzeumot létesítettek. A nyári idényben a munkaszüneti napokon látogatható. (MTI fotó: Kabáczy Szilárd felvétele) Munkásmszgalmi emlékhelyek Marx út 45. (Ullmann-telep, Helmli-féle vendéglő) A „Helmli-féle" vendéglőben már a századforduló alatt jelentős bányamunkás megmozdulások játszódtak le. Az 1905. évi sztrájk idején Helmli József bérlőt a rendőrség letartóztatta, mert a tiltó rendelkezés ellenére sztrájktanyát engedélyezett. A bányamunkás szakszervezetért folytatott harc színhelye 1905-ben. Több esetben itt tartották meg azokat a gyűléseket, amelyeken a helyi szakszervezetek országos szervezetté való fejlesztését határozták el. A megalakult szakszervezetet a belügyminiszter betiltotta. A Pécsi Szociáldemokrata Párt elhatározta, hogy helyette ún. befizetőhelyet létesít. Erre 1906. március 26-án került itt sor. A „Bányamunkás" 1906. március 25-i számában arról tudósított, hogy a „Bara- nya-Szabolcs és Környéke Bánya- és Kohómunkások Szakegylete” befizetőhelyet létesített. „Az első világháború előtti időszakban igen sok jelentős Pécs, Marx út 45. (Ullmann-telep, Helmli-féle vendéglő) bányamunkás összejövetel helye a vendéglő nagyterme. 1914. júliusában a pécsbánya- telepi bányászok nagy méretű antimilitarista gyűlést tartottak, amelyet a karhatalom oszlatott fel. A húszas években a bányász szakszervezet itt tartotta gyűléseit. Minden jelentős sztrájk idején sztrájktanya volt. 1922-ben a parlamenti választások alkalmával tartott nagygyűlések színhelye volt.” Pécs, Ferenc utca 5. „Az 1930-as években itt lakott Benczúr Gyula, a petrozsé- nyi származású borbélysegéd, a pécsi kommunista mozgalom egyik mártírja. Lakása a kommunista sejt-szervezkedés egyik központja volt. A KMP helyi vezetőjének, Haraszti István orvostanhallgató, kommunista szervező megbizásából ő szervezte meg itt a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége első szervezetét. A csoport első összejövetelét Ferenc utcai lakásán tartotta, majd a Mecsek különböző kirándulóhelyein. A KMP. Legális szervezetben (Eszperantó, Pécsi Munkások Testedző Egyesülete) fejtett ki tevékenységet.” 1941-ben letartóztatták és Kistarcsára internálták. 1942- ben büntető századba került, ahol életét vesztette ... A lengyelországi wjazniki erdőben nyugszik. (Forrás: „Szita László: Munkásmozgalmi emlékhelyek Pécsett” c. könyv, Pécs, 1977.) Jeli József Pécs, Ferenc u. 5. sz. A KMP pécsi szervezőinek illegális találkozóhelye a harmincas években. Volt egyszer sok szélmalom Európába egyes források szerint Kínából, mások szerint Iránból vagy a Tibeti-fennsíkról származott a szélmalom a 9— 12. században. A magyar szélmalom igazi hazája a Dél-Alföld volt. Egy 1906-os összeírás szerint a Duna—Tisza közén 527, a Tisza— Maros szögében 113 malmot számláltak, míg a Dunántúlon összesen 21 működött. Napjainkra csak kevés maradt meg közülük, Bács-Kiskun, Szolnok, Békés és Csongrád megye rónáin. Az ország egyetlen működőképes szélmalma Kiskunhalason található, ahol a múlt század végén működött mintegy 40 malomból ez az egy maradt meg. Állnak az öreg malmok, szerte az országban, melyik milyen állapotban. Funkciójukat tekintve eljárt felettük az idő, de mint műemlékek, megérdemlik a megmentést, mint idegenforr galmi látványosságok, vonzzák a turistákat. A malomromok megmentése is egyike azon feladatoknak, amelyeket alföldi tájemlékeink védelmében mielőbb meg kell oldani. Képünkön egy sajátosan magyar, alföldi stílusú, négyvitorlás szélmalmot láthatunk, szépen rendbehozva. Korabeli sajtószemle: 1944. október A nyilas hatalomátvétel országos és helyi hírei A hónap első napján rendelet jelent meg, s ezért a Dunántúl ezután — takarékossági okokból — hétköznap 4, vasárnap 6 oldallal jelenhetett meg. Az 1945-i költségvetés tárgyalásánál derült ki, hogy a város kölcsöntartozása 10 és háromnegyed millió pengő. Az Erdélyiek Pécsi Otthona 5-én kezdte meg működését a menekültek megsegítésére, a Vöröskereszt urnagyűjtése pedig 28 553 pengő volt. A háború közeledtét a hadiesemények mellett az egyre szaporodó baranyai-pécsi származású hősi halottak és a honvédek harctéri levelei tükrözték. Az aradi vértanúkra való emlékezéssel egyidőben Pécsett szintén megalakult a már nem hadköteles, de egészséges férfiakból az Apáca (ma Geis- ler Eta) utcai leventeparancsnokságon székelő nemzetőrség. A 200-nál is több jelentkező közt szép számmal akadtak fiatalok. A hadiesemények elől menekülők Pécsett is jelentkeztek, ahol a városháza III. emelet 65. szobájában fogadták őket, élelmiszerjegyeket, pénzt kaptak, tömegszálláson alhat- tak. Az elsötétítés esti fél héttől hajnali ötig tartott akkoriban. A város 1945. évi szegényügyi kiadásait 11-én hozták nyilvánosságra. Az előirányzat a költségvetés 5,72%-át tette ki. Dr. Esztergár Lajos polgár- mester nyugalomra, takarékosságra intő felhívását 13-án olvashatták az emberek. Másnap közzétették a Szociális Misszió 3 havi tevékenységéről szóló összeállítást. A hadikórházzá átalakított Széchenyi Gimnáziumban élelemmel látták el a sebesült katonákat a város jóérzésű lakói. Az október 15-i számban a szüreti kilátásokat is olvashatták. A kedvező időjárás miatt a termés jó közepes volt, s a minőségre sem lehetett panasz. Ebben a számban volt található a megye községeiben lévő lezárt zsidó üzletek árukészletének, berendezésének értékesítéséről szóló pontos kimutatás is. A nyilas hatalomátvétel híreit október 17-től olvashatták a pécsiek. Hojthy Miklós további sorsával együtt. Kiáltvány tudatta, hogy a honvédség a helyén van, és „Aki nincs velünk ebben a pillanatban, az ellenségünk! Az ellenséggel szemben pedig kérlelhetetlen magyar szigorral fogok eljárni! Ebben a percben minden becsületes magyar ember honvéd! Fel a fejjel, higyjétek el, hoav úrrá leszünk ebben a gi- qászi küzdelemben, s győzni fogunk!" Vitéz Molnár vezérőrnagy. a pécsi 4. honvédkerületi parancsnok közölte továbbá, hogy este héttől reggel 6-ig nem szabad az utcán járni! Ekkor tudta meg mindenki, hogy Debrecen térségében nagy páncélos csata folyik, s a front az Alföldön áll. A vál'l- tozó időket jelezte Szálasi, Be- regfy és a többi „vezér” felhívása, a lőfegyverek, lőszerek beszolgáltatási kötelezettsége, valamint az a hír, hogy „Min-_ den zsidó fajó sárga csillagos házba köteles költözni!" Ekkor közölték, hogy Dálnoki Miklós Béla és Kéry ezredes „a bolsevistákhoz pártoltak át" A 18—48 éveseket mindenütt ösz- szeírták, a sárga csillagot ismét viselni kellett! Feléledt a Hungarista Mojgalom, a nyilaskeresztes párt és ifjúsági szervezete több ülést tartott, s közölték az „Ébredj magyar!" és a „Testvér elég a szolgamm ÍMÜ 19* 19‘ 'A ságból!" kezdetű indulók szövegét. Virág Ferenc püspök a megbékélés jegyében a menekültek támogatására hívott föl, s 3000 pengőt adományozott a szűkölködőknek. Ismét fölerősödött azonban a német buzdító harci jelentések hangja, s honi követőik az újság hasábjain közölték: „Utolsó figyelmeztetés! Rémhírterjesztők, locsogok, fecsegők! Figyelünk benneteket mindenütt! Mindent látunk és hallunk! Szüntessétek be a magyar lélek mérgezését! Nincs tovább! Akit tetten érünk, keservesen meglakol!” A pécsi nyilasok a Rákóczi út 14. sz. alatti pártházban gyülekeztek ... Vargha Dezső levéltáros Schiller Kétszázhuszonöt évvel ezelőtt, 1759. november 10-én a würt- tenbergi Marbachban született a német irodalom egyik nagy költője: Friedrich Schiller. Jogot és orvostudományt tanult. És bár tanulmányai befejeztével ezredorvos lett, ő mégis a divatos Sturm und Drcmg-irány termékeit olvasta. A külföldi írók közül főleg Rousseau és Shakespeare gyakorolt rá hatást. Bizalmas barátság fűzte Christian Gottfried Körnerhez, akinek fia (Kari) írta a hazánkban is sokáig népszerű drámát Zrínyiről, a szigetvári hősről. Tizennyolc éves korában hozzákezd a Haramiák című dráma megírásához. Itt bontakozik ki először szabadságvágya és forradalmi szelleme. Nem csoda, ha felettese, Károly Jenő herceg, eltiltja a további drá- maíróstól. Schiller azonban nem tűrve a herceg zsarnokságát, muzsikus barátjával Mannheim városába szökött. Itt jelenteje meg Fiesko című tragédiáját, amelvet követett a Luise Millerin. (Ennek címét később Iff- land tanácsára Kabale und Liebere — Ármány és szerelemre változtatta át.) Ez utóbbinak központi problémája az udvar és a polgári család ösz- szeütközése, az egyén és az elnyomó társadalom ellentéte. Drámáinak sikere azonban nem sokáig tart. Fölváltja súlyos betegsége és nyomora. Már halálhírét is költik. Talán e vészhírnek köszönhető, hogy „emléke megtiszteltetésére” több helyről is jelentős pénzbeli támogatást kap, s ekként lehetővé válik családja megélhetése, saját maga gyógykezel'e- tése és hazája megismerése. Utazásának nagyobb állomásai: Lipcse. Drezda és végül Weimar, ahol megismerkedik Goethével, de szorosabb barátság csak évek múltával szövődik közöttük. Schillernek ugyanis, mint a Hórák szerkesztőjének, sikerül munkatársnak meq- nyerni Goethét s most már közösen alakítják ki a német klasszicizmus elméletét és gyakorlatát. Goethével eqyütr írta és adta ki a naav felzúdulást keltett Xéniák című epigram- maqvűjteménvt, amelyben irodalmi ellenfeleiket állították pellenaérre. Maid balladáinak, leíró költeményeinek eqész sora következett. Ezekben a széo- ség, az iqa<zság és az erkölcs eavségének aondolatát vetíti elénk. Formailag pediq funkcionális egységet teremt az enikai, lírai és drámai elemek közö’t. A német nemzeti eqyséa. az összefoaás, a népi ellenállás megteremtéséért harcol háromrészes drámáiéban, a Wallensteinben is. E realista történelmi dráma egyben a német nemzeti dráma meqszüle'ését is jelenti. Egy évvel haiála előtt ie'ent meg legismertebb és legjelentősebb drámai alkotása: a Teli Vilmos. Itt is az elnyomót1- nép zsarnokság elleni tiltakozásának, szabadsáqszeretetének ad hangot. Azzal a céllal írta, hogy „megmutassa a színpadon az egész népet". E drámájával Schiller elju'ott kora és társadalma leqvalóságosabb problémáinak feltárásához, a Habsburg elnyomás elleni szabadságharc jogosságának elismeréséig. Demetrius című drámája már töredék maradt. A halál munkássága teljében ragadtat el, 46 éves korában, 1805. május 9-én. Balladáinak hatása némileg Aranynál, drámatechnikája Katona Józsefnél észlelhető. Sok fordítója1 közül kiemeljük a Pécsett diákoskodott Váradi Antalt, aki a Teli Vilmost is lefordította. Tóth István dr.
