Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)

1984-10-24 / 293. szám

Világ proletárja!, egyesüljetek! Dunántúli ncroio XLI. évfolyam, 293. szám 1984. október 24., szerda Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: A Zöldért a téli zöldség- gyümölcs- ellátásról (5. old.) A nevelés dilemmái (6. old.) Felkészülés a pálya- választásra (3. old.) Vissza a tevékeny életbe M [anapság hazánkban kö­rülbelül háromszázezer olyan csökkent munka- képességű ember él, aki a rokkantnyugdíjat élvezi. A leg­óvatosabb becslések szerint is — sajnos, a dolog természete miatt itt igazán csak becsülni tudunk - négyszázezerre teszik az alkoholisták számát. To­vábbi százezer közöttünk az olyan ember, akr születésétől fogva vagy gyermekkorban el­szenvedett betegséqe miatt mozgásában, munkájában, te­vékenységében többé-kevésbé korlátozva van. összesen nyolcszázezer ember! A mun­kaképes magyar lakosság ti­zenöt-tizenhat százaléka, de nyolc százaléka az ország la­kosságának is! A rehabilitációval, a csök­kent munkaképességű ember­nek a tevékeny társadalomba való visszavezetésével foglalko­zott a Magyar Rehabilitációs Társaság hatodik kongresszu­sa, amelyet a fővárosban ren­deztek október 16-20-a között. A rehabilitáció, az emberi munkaerő helyreállításának tudománya mind szerteága­zóbb tevékenység. Világszerte terjed az alko­holizmus, egyre többen kísér­lik meg gátlásaikat feloldani kábítószerekkel. E két szenve­délybetegség a külsődleges, szembetűnő elváltozások mel­lett szinte minden esetben megváltoztatja a beteg társa­dalmi státusát is, az alkoho­lista, a drogélvező elveszti kapcsolatát környezetével, fel­bomlik családi élete, elfordul­nak tőle egészséges barátai, szenvedélye olyan biológiai, kémiai folyamatokat indít meg szervezetében, aminek követ­keztében csökken munkaké­pessége, mint személyiség, egyre kevésbé lesz hasznára a társadalomnak, . előbb-utóbb parazitává válik. Más társadalmi megítélés alá esnek azok az emberek, akiknek munkaképesséqe úgy csökkent, hogy személyiségük emiatt nem károsodott. Ök azok, akiket üzemi baleset ért, megrokkantak, vagy valamelyik — sajnos, sok ilyen van — fog­lalkozási ártalom következté­ben kényszerültek nyugdíjba. Számukra - mivel lelkükben- gondolkodásukban ép emberek maradtak —, különösen gyötrő állapot a tétlenség. Annyira, hogy ez nemegyszer a felesle­gesség érzetét keltheti bennük, s okozója lehet az előbb em­lített két szenvedélybetegség valamelyikének. Azok a rehabilitálandó em­bertársaink, akik születésüktől vagy gyermekkoruktól szenved­nek olyan betegségben, ami miatt kevesebbet vagy másként tudnak dolgozni, mint az egészségesek, ugyancsak foko­zott gondoskodást kívánnak és érdemelnek. Hiszen őket a sors . szeszélye olyan’ életele­mektől fosztotta meg, amelyek más ember számára természe­tesek. Egy-egy rehabilitációs kong­resszuson a legtöbb szakember orvos. Az alkoholistával, a drogélvezővel — így logikus - a legtöbbet az orvos foglalko­zik, de mellette mindig ott a pszichológus, a szociológus, a jogász, a közgazdász, össze­hangolt csapatmunkájuk ered­ménye lehet a gyógyulás, a szesz, a kábítószer függőségé­től való megszabadulás, a visszaút a társadalomba. Szerteágazó, komplex tudo­mánnyá lett a rehabilitáció, hiszen az előbb felsorolt kva­lifikált szakembereken kívül ebben a tevékenységben részt vesz az építész, a formaterve­ző, a ruhakivitelező, a cipész, elektromérnök, a protéziskészí­tő. A mostani rehabilitációs kongresszussal egyidőben kiál­lítást is rendeztek a Semmel­weis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri épületének díszudvarán azokból az eszkö­zökből, amelyek a végtaghiá­nyos vagy mozgásukban korlá­tozott emberek számára teszik elviselhetőbbé az életet. Lát­hattunk itt egy teljesen beren­dezett házat is — a nyugatné­met Roth cég kísérletezte ki, s gyártja már hosszú ideje. Ke­rekesszékkel közlekedő ember is elvégezhet benne minden olyan munkafolyamatot, ami létfenntartásának alapfeltétele. Emelhető-süllyeszthető a kony­hai munkapad, s ebben a he­lyiségben minden fiók kereke­ken gördül. A fürdőszoba pad­lócsempéje — az ugyancsak NSZK-beli Gail cég szabadal­ma és gyártmánya — több irányban bordázott, így szinte lehetetlenné teszi az elcsú­szást. A házban lévő székek többsége hidraulikával állítha­tó, akárcsak az ágy. A min­dennapi használati eszközök — folyóirat-tartó, könyvlapozó, burgonyahámozó, . valamennyi evőeszköz — úgy készültek, hogy félkezű, vagy akár mind­két kezét elveszített ember is használhassa őket. A kerekes­székkel közlekedő ember szá­mára szinte leküzdhetetlen akadályt jelent a lépcső. A gu- mihernyótalpas lépcsőnjáró — rá kell helyezni a kerekes szé­ket — külső segítséggel ugyan, de ezt a gondot is megoldja. B rehabilitáció komplex tudománya korunk egyik legdinamikusab­ban fejlődő tudománya, olyan tudomány, amelyik emberi lel­keket mehf meg, aktívvá és a jövőben bízóvá teszi a csök­kent munkaképességű embert, utat nyitva számára az ön­megvalósításhoz, lehetőségei­nek kiszélesítéséhez. A jól al­kalmazott rehabilitáció - em­beri út. Vissza a tevékeny életbe. Hegyes Zoltán Bilak—Dzsumblatt találkozó Vasil Bilak, a CSKP KB El­nökségének tagja, a Központi Bizottság titkára kedden fo­gadta Valid Dzsumblattot, aki a Libanoni Haladó Szocialista Párt küldöttsénének élén a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága meghívá­sára tartózkodik Prágában. A szívélyes légkörű megbeszélé­sen teljes támogatásukat fe­jezték ki a valamennyi érde­kelt fél részvételével megtar­tandó nemzetközi értekezlet összehívásával kapcsolatban, amelyen a közel-keleti kérdés konstruktív és tartós megoldá­sát dolgoznák ki. Megkezdődtek a magyar— jugoszláv parlamenti tárgyalások Kedden az Országház­ban megkezdődtek a hi­vatalos tárgyalások az or­szággyűlés és a jugoszláv parlament hazánkban tar­tózkodó , küldöttsége kö­zött. A két tárgyalócso­portot Apró Antal, az or- szágqyűlés elnöke, illetve Dúson Alimpics, a Jugo­szláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság szövetségi nemzetgyűlésének elnöke vezette. A megbeszélésen tájé­koztatták egymást a tör­vényhozó testületek tevé­kenységéről, az előttük ál­ló feladatokról. Áttekin­tették a két parloment eqyüttműködését, a kap­csolatok továbbfejleszté­sének lehetőségeit. Véle­ménycserét folytattak a nemzetközi helyzet idősze­rű kérdéseiről. Magyar felszólalás az ENSZ-ben Az ENSZ közgyűlés de- kolonizációs bizottságában a külföldi gazdasági érde­keltségekről folyó vitában felszólalt dr. Somogyi Fe­renc, hazánk képviselője. A magyar képviselő alá­húzta, hogy az önkormány­zattal nem rendelkező te­rületeken a külföldi mo­nopóliumok kizsákmányo­ló tevékenysége akadá­lyozza a függetlenség megszerzését, a népek ön­rendelkezési jogának érvé­nyesülését. Elítélte a fajül­döző dél-afrikai rezsimet Namíbia megszállása és a terület természeti kincsei­nek lelkiismeretlen kizsák­mányolása miatt és köve­telte a Namíbiára vonat­kozó ENSZ-határazatok késedelem nélküli végre­hajtását. MEDOSZ nagyaktíva Pécsett Jövőnk záloga a korszerű gazdaságirányítás, gazdálkodás N apjaink izgalmas kérdése a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése, ezen belül is a jövőre startoló új válla­latvezetési felállás. A választott vezető — a választott tes­tületi irányítás — társadalmi életünk néhány területén már létező fogalmak, a pályázati rendszer elismert, a meghatározott ideig szóló vezetői megbízás nem újdonság. E fogalmak rövidesen a gazdaságban is meggyökereznek, s mint tudjuk, elsőként a MÉM felügyeleti köréhez tartozó vállalatok-gazdaságok privilégiuma lesz az átállás, ezen úttörő munka, melynek előkészülete egyre pergőbb. Tegnap délután az SZMT székházában a MEDOSZ Bara­nya megyei Bizottsága nagyak­tívát hívott egybe, melyen a MEDOSZ-hoz tartozó gazdasá­gi-intézményi vezetők, párttit­károk és szakszervezeti titkárok vettek részt. Mészáros Miklósné, a MEDOSZ megyei titkára megnyitójában jelölte meg a napirenden levő témát, mely címszerűen így hangzik: A gaz­daságirányítás korszerűsítéséről és a szakszervezet pártirányítá­sáról szóló központi bizottsági határozatokból adódó felada­tok. Dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára — a nagyaktíva' előadó­ja —, elöljáróban elmondotta, hogy a gazdaságirányítás kor­szerűsítése társadalmi életünk egyik legfontosabb — legin­kább szem előtt levő feladata. Végrehajtása egységet, egysé­ges szemléletet kíván. Mint mondotta: több részkérdésről szeretne szólni e témakörben, olyanokról, melyek ma a leg­fontosabbnak tűnnek, melyek az együttgondolkodást nem nélkülözhetik. A vállalatvezetés korszerűsí­téséről szólva elmondotta: oz elkövetkező hónapokban sok közös feladatot szül e téma, mind a gazdasági vezetők, mind a párt- és szakszervezeti veze­tők számára. Mai tájékozottsá­gunk még nem teljes körű — majd a gyakorlót első tapasz­talatai után mondhatunk végle­ges véleményt —, de az elve­ket o Központi Bizottság jóvá- hagy'a, s rövidesen mind a pártéletben, mind szakszervezeti téren különböző útmutatók je­lennek men e témakörben, amolyan segédeszközként. (Az aktíván felszólaló Czirmay Ti­bor, a MEDOSZ titkárságának tagja, gazdaságpolitikai osz­tályvezet ő, külön hangsúlyozta: a vezetési struktúra változásá­ban a szakszervezeti vezetők­nek, bizalmiknak, aktíváknak amolyan információs-meggyőző-'í szerep jut. Feladatuk a dolgo­zók pontos tájékoztatása és meggyőzése, omi nemcsak nagy feladat, hanem óriási fe­lelősség is!) Mint azt Dányi Pál említette: Baranyában a jövő év első felé­ben 12 vállalatot-gazdaságot érint a vállalatvezetés módosu­lása — a MEDOSZ körében —, s e munkában a legtöbb figyel­met a kollektív testületek, a vállalati tanácsok létrehozása követel. Lényeges, hogy az elő­készítő munka során — és an­nak minden fázisában — a po­litikai törekvések kellő tudatá­ban, személyes felelősséggel járjanak el az érintettek. Szük- séq lesz tudat- és szemléletfor­málásra. Látni kell, hogy ma eqv nagymérvű társadalmi át­alakulás részesei vagyunk — nem szemlélői —s s ez az átla- aosnál többet kíván mindenki­től. Ezt követően Dányi Pál né­hány közgazdasági kategóriára hívta fel a figyelmet, úgymond e kategóriákat fordította le a mai gazdálkodás nyelvére. Szólt a bérről, annakl két megközelí­téséről. A bér egyrészt jövede­lem, másrészt az ösztönzés eszköze. Ez utóbbiról korábban nem illett beszélni. A mai gaz­dálkodás viszont megköveteli, hogy minden gazdasági vezető az ösztönzés eszközeként lássa a béreket, s ne szociális jutta­tásként kezelje, hanem több és jobb munkára sarkalljon vele. A munkaerőgazdálkodás is a ko­rábbinál merőben más megkö­zelítést kíván; politikai és gaz­dasági elveinket próbáljuk szinkronba hozni. A teljes fog­lalkoztatottság nem jelenthet gyárkapukon belüli munkanél­küliséget. Az új gazdasági sza­bályzók arra ösztönzik majd a gazdálkodókat, hogy az effajta munkanélküliséget számolják fel, a felesleges létszámot építsék le. Baranya sajátos helyzetben van; akad bőven olyan vállalat, ahol fogadják majd1 e „fölöslegessé vált” munkaerőt. Az árszínvonal nö- veléséről-növekedéséről szólva elmondotta, hogy ez gazdaság- politikánk cselekvőképességét növeli, de nem mindegy, hogy mennyire spontán avagy kéz- bentartva érvényesül. Sokan a nyereség növelésének egyetlen eszközét az áremelésben látják, holott tudnivoló, a költségek a'akulása — netán csökkenése — is nyereségnövelő. Sok veze­tőnek sajátos elképzelése van a gazdaságosság értelmezésében; a gazdaságtalannak tűnő tevé­kenységet egy tollvonással fel­számolnak. Gondoljuk végig — mondta Dányi Pál —, mi tör­ténne, hogy ha mondjuk az aprófalvakba ezentúl azért nem szállítanánk kenyeret, mert gazdaságtalan? A megyei párt- bizottság csak ozokat — a politikailag is megfontolt — felszámolási törekvéseket támo­gatja, melyek a társadalmi ér­dekekkel nem ellentétesek, s azokat is csak a fokozatosság elvének szem előtt tartásával. \/éqül a mennyiség-minőség-jö- vedelmezőség kategóriákat állí­totta szembe, kihangsúlyozva: egyetlen gazdaságipolitikának nem lehet az a célja, hogy a mennyiség és a minőség rová­sára szorgalmazza a jövedelme­zőséget! Pedig számokban fo­galmazva ma igen sokan, 60 százalékra voksolnak a jövedel­mezőség, 30-ra a minőség, és csak 10 százalékra a mennyiség szempontjából. Ez helytelen, szöges ellentétbe áll mindennel, ami ma életünk jobbítását cé­lozza. Kozma Ferenc A szociális gondoskodás helyzetéről tárgyalt tegnap a Szigetvár városi Tanács végrehajtó bizottsága. (Tudósítás az 5. olda­lon.) Képünkön: a közelmúltban, a régi kórház területén elkészült a szigetvári öregek napközi otthona. Läufer László felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents