Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)
1984-10-03 / 272. szám
1984. október 3., szerda Dunántúlt Ilaplo 5 Az oktatási törvény tervezete A következő hetekben vitatják meg az új oktatási törvény tervezetét a pedagógusok és a felsőoktatási intézmények oktatói, hallgatói. A Művelődési Minisztérium illetékesei az MTI munkatársát tájékoztatták arról, hogy az oktatást és a nevelést — az óvodai neveléstől a felső- oktatási intézményekben folyó továbbképzésig — átfogó törvény célja a művelődéshez való állampolgári jog, és az ezzel kapcsolatos kötelesség összhangjának még teljesebb megteremtése, s az e jog gyakorlásához szükséges feltételek biztosítása. Az országgyűlés ülésszakán idén tavasszal elfogadott oktatásfejlesztési program alapján a törvény szabályozni fogja az oktatás és a nevelés alapelveit, rögzíti az iskolarendszer szervezetét és továbbfejlesztésének irányát is, meghatározza a tanulók, a hallgatók, a pedagógusok, továbbá a szülők jogait és kötelességeit, az oktatási-nevelési intézményekben végzett munka demokratizmusának feltételeit. A törvény végrehajtásáról minisztertanácsi rendelet gondoskodik majd, amelynek tervezete a törvényével egyidejűleg készül. Az oktatásügy irányítói szerint a hazai társadalmi-gazdasági fejlődés szükségessé teszi az oktatási rendszer feladatainak újrafogalmazását. Egyre fontosabbá válik, hogy a nevelés-oktatás eredményesebben segítse a gazdasági, a társadalmi és a kulturális haladást. Erre azonban csak akkor lesz képes, ha megújítva tartalmát és módszereit, fejleszti szervezetét, s rendelkezik a mindehhez szükséges személyi és gazdasági feltételekkel. A nevelőtevékenységnek is jobban kell igazodnia az élet ellentmondásos valóságához, a gyermekek, fiatalok fejlettségéhez, igényeihez. A nevelés hatékonysága érdekében az iskolának erősítenie kell az együttműködést a felnövekvő nemzedék nevelésében részt vevő intézményekkel, különösen a családdal, a qyermek- és ifjúsági szervezetekkel, a köz- művelődés intézményeivel, a fegyveres testületekkel és a fiatalok képzésében közreműködő munkahelyekkel. Ha az országgyűlés a törvényjavaslatot elfogadja, azt követően a miniszteri szintű végrehajtási jogszabályok kidolgozására, illetőleg a jelenleg érvényben levők átdolgozására kerül sor. Ennek eredményeként jelenik majd meg a korszerű, egységes — a jelenleginél lényegesen kevesebb jogszabályból álló — oktatási joganyag. Állategészségügyi országos tanácskozás Harkányban Állatorvosok, műszakiak, agrárszakemberek a tőgyfertőzés megelőzéséről. Élelmiszereink 40 százalékának alapanyaga a tej, illetve a tejtermékek. Nagyon lényeges tehát, hogy e népszerű, nap mint nap fogyasztott táplálék milyen minőségű. A tejtermelésnek persze nagyon sok összetevője van. A tej .minőségét már az istálló tisztaságától kezdhetjük nyomon követni, mely a fejésnél alkalmazott különböző fejőgépek szakszerű kezelésén keresztül a tehenek, gépek, hűtők higiénés követelményein át, az állatok egészségügyi állapotáig tart. Ezekről a kérdésekről tartottak tanácskozást tegnap Harkányban, az állami gazdaságok székházában, az ország valamennyi területéről össze- sereglett majd másfél száz agrárszakember, állatorvos, műszaki, tudományos munkatárs és főiskolai tanár. A tanácskozást a Magyar Agrár- tudományi Egyesület és a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát közösen szervezte, immár harmadik alkalommal. A tanácskozás elsőrendű célja, hogy az érintett szakemberek megállapítsák, s egyber» számot adjanak arról, hogy hol tart ma az állategészségügy, az agrártudomány, a sajnos gyakori tőgygyulladásból származó veszteségek csökkentésében, illetve a betegség gyógyításában. Magyarországon mintegy 700 000-re tehető a szarvasmarha-állomány. Ennek 'egy százaléka szenved tőgygyulladásban, de a kezdeti stádiumban — amely nehezen ismerhető csak fel, s nagy szakértelmet igényel — csaknem 25—30 százalék. Az ebből adódó tejveszteség nem kevesebb, mint 1 milliárd forint. A szakemberek szerint ilyen betegség mindig lesz, ám lényegesen csökkenteni lehet és kell. A betegség fő okai: a környezet nem megfelelő tisztasága, a gépek szakszerűtlen kezelése. Ennek kiküszöbölése nem jelent komoly anyagi áldozatokat, ám ugrásszerű javulásra nem számíthatunk. A tény az, hogy minden évben jobbak a feltételek úgy szakember, mint technika tekintetében. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban, ahol - az előadássorozatot követően szakmai bemutatót tartottak a rendezők, erre példát is láthattak a résztvevők. Négy éve rendelkezik a kombinát csípőteleki tehenészete a világszínvonalon álló Bou-Matic fejőberendezéssel, melynek alkalmazásával a tőgyfertőzések nagymértékben elkerülhetők, tisztasága, korszerűsége miatt. Právicz L. • • Ötéves testvérkapcsolat Finn vendégek a vakok megyei szervezeténél Finn vendégei vannak a Vakok és Gyengénlátók Szövetsége Baranya megyei Szervezetének. A vendégek Lahtiból, Pécs testvérvárosából érkeztek. A két szervezet közötti kapcsolat a hetvenes évek közepén kezdődött és 1980- ban utazott az első pécsi csoport Lahtiba. A látogatást egy év múlva viszonozták a finnek és azóta — kölcsönös magánvendéglátás alapján — háromévenként találkoznak. Most a lahtiak vannak Pécsett, akik kéthetes magyarországi programját a baranyai szervezet állította össze. A múlt heti érkezésükkor a vendéglátó pécsi családok fogadták őket a Ferihegyi repülőtéren és három napot Budapest megismerésével töltöttek. Azóta Pécsett vannak, s innét kirándulnak az ország és a megye különböző tájaira, városaiba. Jártak a Balatonnál, Hévízen és Badacsonyban, megismerkedtek a villányi szoborparkkal is. Hétfőn este a megyei szervezet pécsi, Móricz Zs. u. 8. szám alatti klubjában találkoztak helybeli sorstársaikkal. Uolevi Kalionen Erkki Venölöinen Keijo Miettinen nem győzi dicsérni az őket vendégül látó Dlusztus Ágneséket, Vincze Józseféket, Nagy Mártát és a megyei szervezetet a gazdag programért. Mint mondják, egymás körülményeinek megismerésén túl személyes barátságok szövődnek köztük s többen elkezdték a nyelv- tanulást. Szó esett arról is, hogy a jövőben gyakoribbá kellene tenniük a cserelátogatást. A finn vendégek tegnap Abaligetre utaztak, ma Szigetvárral ismerkednek, holnap és pénteken szabad programjuk lesz, illetve pécsi családoknál vendégeskednek, s a hét végén elutaznak Baranyából. Ablak-lesen a tévétoronyban Megpattant egy üvegtábla Viharos szél fújt az idő tájt a Misinán. Évente háromszor, négyszer van ilyen. Persze ez a jelző, hogy viharos, elég tág meghatározás. — Viharosnak számít az óránként 54 kilométeres sebességnél nagyobb légmozgás — kaptuk a pontos választ a po- gányi meteorológiai állomástól. — Akkor szeptember 24-én 12 óra 2 perckor 76 kilométeres óránkénti sebességgel száguldott a szél. A tévétorony üvegablaka nem bírta a nyomást. Már egy helyen régebben megpattant, s akkor egyszer csak tovább repedt, kitörött. — Amott, a kijárattal szemben, az esett széjjel — magyarázza Molnár Józsefné, a tévé- torony presszójának alkalmazottja. — Éppen akkor nem volt vendég nálunk, így csak mi ijedtünk meg. Az ablak a város felé néz. A panoráma talán még szebb lett, hogy az üveg nem törte meg a visszaverődő képet, de nyilván be kellett zárni a presz- szót a balesetveszély miatt. Csordás Gábor irodalmi estje Vers és zene sokdimenziós találkozásával indult tegnap a Várkonyi Nándor Könyvtár olvasótermében Csordás Gábor irodalmi estje. Verseire Wéber Kristóf komponált a költő szavait a maga eszközeivel pontosan közvetítő, modern, izgalmas zenét. Mint a Pécsett, a Baranyában születő irodalom estjein az utóbbi években, tegnap is megtelt a könyvtár szép olvasóterme a vers barátaival és mindazokkal, akiknek Csordás Gábor versei értékes, elmélyülésre és továbbgondolásra érdemes alkotásokat jelentenek. A találkozóra a költő közelmúltban megjelent második kötete adott alkalmat, a Kupié az előcsarnokban című kötet, amelynek verseit Kulka János, a Pécsi Nemzeti Színház művésze szólaltatta meg. Csordás Gáborral Parti Nagy Lajos beszélgetett költőtársként, nemzedéktársként, és próbálták ketten újra szavakba önteni a versekben útnak indított üzeneteket. Az előcsarnokban elhangzó kupié üzenetét például, egy olyan nemzedék szavát, arhely a valódi cselekvés előterében, előcsarnokában leledzik. Csordás Gábor beszélt arról is, hogy kezdettől tudatosan vállalt, és sokak által üdvözölt közéleti költészetében mely kérdésekre keresi a választ: kik vagyunk, honnan jövünk, hová tartunk, hogyan élünk? —az 1945—55. között születettek kérdései ezek. E korosztály művészei és a tegnapi est költője is ezen aktuális kérdések feltevésén meg a válasz keresésén túl, fontosnak tartja azt is, hogy a mesterségbeli tudásnak visszaadja régi becsületét. Hogy minden téren igyekezzék megszerezni azt a tudást, amit a világ eddig felhalmozott. A költő pedig úgy érzi, hogy a maga területén erre ő is köteles példát adni. Gállos Orsolya Igen, a szél. Az bizony meg- gyötri ezeket a nagy üvegfelületeket, gondolhatja a kívülálló. Egészen addig, amíg a szakemberrel nem beszél. — Nem a szél, hanem a hőmérséklet változása pattantja meg az ablakokat — mondta Tölösi Péter, a tévétorony főnöke, vagy ahogy hivatalosan szólítják, a vezeték nélküli távközlési felügyelőség vezetője. Nagy a felület, 5 négyzetméteres egy ablak, és ennél fogva könnyen a hőingadozás prédájává válhat a Hungaro- pan. Ez a fantázianeve annak az orosházi terméknek. Az ablakot két rétegű üveg alkotja. Az egyik 8, a másik 10 milliméter vastag, a külső felülete foncsorozott, A két lapot légmentesen, fémmel forrasztják össze. Azelőtt Belgiumból érkeztek az üvegek, ma már innen az Alföldről. Talán mondani sem kellene, igy jóval olcsóbb, „csak 1000 forint négyzetmétere és a minősége sem rosszabb, mint a külhoninak. Ettől' persze még előfordulhatnak ilyen „pattanások”. — Eddig körülbelül tízszer volt ilyen. Idén az volt a harmadik ablak, ami kitört — mesélte a házigazda. Az üvegezés nem könnyű munka. Schreer Ottó szállító kisiparos kézbe vette a táblát és „felsétált" vele a lépcsőn (I), majd megjöttek a BÉV ügyes kezű szakemberei és betették az új üveget. Nem kívülről a levegőben lógva, hanem bent- ről, a presszóból, mely pénteken már ki is nyithatott. A szél tehát felmentetett. Egyébként sem sokat zavar odafent, A tervezőknek már a kisujjukban van az ilyesfajta méretezés, a vasbeton is keményen áll, az antennák pedig nem olyan kinyúlóak, hogy mindenféle szél játékai lennének. A közétet hírei Marjai József miniszterelnök- helyettes kedden hazaérkezett Tallinnból, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosából, ahol részt vett a magyar gazdasági napok rendezvény- sorozatának megnyitásán. * A Hazádnak rendületlenül országos sajtópályázaton szép pécsi siker született: dr. Mészáros Attila, lapunk belpolitikai rovatvezető-helyettese II. helyezést ért el a riport, publicisztika kategóriában, míg a rádióriport ka^góriában ugyancsak II. lett Simon Márta, az MR Pécsi Körzeti és Nemzetiségi Stúdiójának szerkesztő riportere. A díjakat hétfőn este Budapesten a Magyar Újságírók Orszáqos Szövetsége székházában Megyeri Károly, a MUOSZ főtitkára adta át. A schwerini iparkamara meghívására a Baranya megyei KIOSZ 3 fős delegációja utazott tegnap Schwerinbe, hogy megbeszéléseket folytasson az ottani testvérszervezettel és részt veqyen az NDK megalakulásának ünneoséaej- in. A Baranya megyei KIOSZ- küldöttsóg tagjai: Keszthelyi Gábor asztalos, elnök, Haiós Ferenc megyei titkár és Kovács Józsefné oktatási előadó. * A Baranya megyei Tanács cigányügyi koordinációs bizottsága teqnapi kihelyezett ülésén a Pécsi Bőrayárban megvitatta a gyár jelentését- a cigányszármazású dolgozók helyzetéről. A jelentés eqv felmérésre alapozódott, mely valószínűleg nem vett figyelembe minden cigányszármazású dolgozót, hiszen — mint ahoay sehol sem — nem tartiák nyilván a dolgozókat származásuk alapján. A ielentes iay mindössze azok adatait tartalmazza, akik vállalják ciaány származásukat. A felmérés meqállapitása, hoqv nincs különösebb különbség a gyár dolgozói között például a fizetésben, hiszen munkakörhöz, s nem bőrszínhez kötött a fizetség. A cigány férfiak átlagos fizetséqe a Pécsi Bőrgyárban ö'ezer forint, a nőké pedig négyezer forint fölött van. A bőrgyári sziqorú munkafegyelem és a gyakran nehéz fizikai munka azonban nem minden újonnan belépőnek felel meg. de itt sincs különös eltérés a cigány és a nem cigány származásuk között. A bizottság Pirisi János elnökletével ezután meghallgatta és megvitatta a megyei tanács ipari és kereskedelmi osztályának jelentését, amely az ipar, a szolgáltatások és a kereskedelmi ellátás helyzetét taglalta Baranya cigánylakta településeink függvényében. B. Cs.
