Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)

1984-10-21 / 290. szám

nagazin # Vasárnapi magazin <#> Vasárnapi magazin vonatkozásban, azt írja: „Nem hi- betű hatalmában ..aminek per- entmond a reménykedő fohász, ami- ytatja ezt a gondolatmenetet: „De ]dna csak egy ember is, akit megse- ie? Akit törődöttségében megvi- il? Akinek kiváltaná egy megrekedt zseppét. . y hatalmas életművet hagyott maga és ez az életmű a háborús évek ille- tevékenysége, a bujkálás után telje­ki igazán. 1945-ben megjelenik vég- jzemtől szembe, 1948-ban az elsők Kossuth-díjat kap. Németh Andor, legjobb barátja, hosszú elemző kriti- n mutatja be Déry műveinek gaz­gát. Lendületes alkotói évek követ­nek — bemutatják Tükör című drá- , és elkezd dolgozni a Felelet című yén. De 1951-ben kitör egy vita a pillangó című elbeszélése körül, s ír előrevetíti azt a másik vitát, vagy b megbélyegzést, amely a korszak ie lett, és amely a Felelet második mek megjelenése után törte meg az > lendületét. Kiváló riport-novellákat 3 ezután is, például a Simon Meny- zületését 1953-ban, 1954-ben mutat- j a Talpsimoaató című drámáját, de :ább fordít. Ezután születik meg a úr X-ben című regénye és a Bécs, című drámája. író legfőbb feladatát — mint a prob- : megragadásának első lépcsőfokát társadalom kérdéseinek őszinte és edélyes felvetésében látja továbbra t mondja erről: „Az író nyugodt lel- »rettel foglalkozhatik akár egy egész í át egy dorozsmai tanyaház életta- , ha tudatában van azoknak a kér­nek, amelyek a tanyát közelről és ól körülveszik. Válaszról nem neki ondoskodnia. Nem is tudhat — ne iljük túl magunkat! —, de alakjainak ízásából az a megtisztelő feladat hó- i, hogy nevükben seqítségért folya- atik a társadalomhoz", tán méq jelentős művek következ- \ Kiközösítő, az ítélet nincs, ez nagy felvert önéletrajzi regény, a Képzelt ... és a Napok hordaléka, hogy a ís bópeer és a Kyvagiok című kisre- ne is említsük. talmas életmű hatalmas hatással! A írónak — azt szokták mondani — a mosócédulája is izgalmas. A Na- lordalékában Déry bebizonyította, nincs olyan jelentéktelennek látszó anata a hétköznapoknak, amelyet n tud érdekessé emelni, nem tud az ó számára „láthatóvá" tenni. Déry egyszerűen nagy magyar író, hanem =n ellentmondása ellenére a szocia- •nagyar társadalom írója. Nehéz és >lult időkön ívelt át pályája, mint y bonyolult egyéniség volt ő maga, yakran rendhagyó módon, de mindig ;merete szerint, makacs eltökéltség- izsgálta és kérdezte korát. Ha élne int ohogy él életműve — ma lenne es. Szalontay Mihály LŐ A vasaló abszolút hibátlan — vá- <özbe élesen Veneranda. Akkor ne kapcsolja be! — üvöltöt- villanyszerelő. Tökéletesen értem, hogy nincs miért icsolmi! — emelte föl a hangját a részéről Veneranda úr is. — Már perce magyarázom, hogy nem kell jcsolni! És még ön merészeli fél­ti a hangját! Bocsásson meg — mondta a viliany- ő vészjósló nyugalommal. — Meg nekem mondani, hogy tulajdon- ;n miért hívott ki? ön villanyszerelő, nemde? — kér- udvariasan Veneranda. Igen, az vagyok. Ez a vasaló villanyvasaló? Villanyvasaló. Hát ha ez villanyvasaló, akkor az leménye szerint kit kellett volna ki­rn? A szobafestőt? Vagy a masszőrt? Ne-e-em — rázkódott meg a vil- rerelő. Idehallgasson — vonta meg a vál- éneranda úr —, úgy tűnik nekem, ön kissé szórakozott. . . Jobb lesz, láskor jön el. A vasaló nincs elro- i, tudok várni. az ajtóhoz kísérte a villanyszerelőt. :súzáskor a mester esküvel fogadta, másnap újra eljön. Zahemszkv László fordítása A kormány és a pártok közvetítései Pécs vidéki bányászok 1934-os nagy sztrájkja A több mint ötnapos éhségsztrájk győzelemmel végződött 7----­í 3 9 5 C ’ ■ * 9 fO t r /2 ■ /9 '5 te jÉjgí /6 1 '9 lo 21 21 15 2V 25 26 2 7 7S 29 3o 3/ 3Z 35 39 35 36* 3* 33 39 90 9/ hl 93 99 95 ■*9 I 5c *7 67 Bartók mondotta A két világháború közti idő­szak egyik legnagyobb hatású bányászsztrájkja zajlott le 1934. október közepén a Pécs vidéki szénmedencében. Október 13- án, csütörtökön, három héttel az előbbi munkabeszüntetés után, két napon át 870 bányász szállt le a tárnákba, de kijelen­tették, hogy amíg követelései­ket nem teljesítik, éhségsztráj­kot tartanak lenn, a föld alatt. A korabeli híradás szerint az ellentétek az őszi segélykiutalá­sok körül támadtak. Október 9- én küldöttség kereste föl a bá­nyaigazgatót, és a segélyek százalékos osztása helyett ará­nyosan való osztást követeltek. Továbbiakban az 1933. július elsejétől kezdődő bérredukció eltörlését is kérték. Az igazgató megígérte, hogy 55 000 pengőt 4600 bányász közt osztanak szét arányosan, így 17 pengőt egynek-egynek. Két nap múlva azonban a DGT közölte, hogy csak 15,5 penqőt ad egy főnek, és a másik.kö­vetelést sem teljesíti, termelési nehézségekre hivatkozva. Elő­ször akkor este a Thomen-ak- nóban sztrájkoltak 350-en, majd másnap az István- és a Ferenc József-akna is követte. Az igaz­gatóság először Tolnai József helyi szociáldemokrata párttikár közvetítésével tárgyalt, de a felek nem egyeztek meg. Ugyanígy járt a bányakapi­tányság közvetítése is. Az aknákat csendőrök száll­ták meg, megakadályozva a további leszállást, a bányá­szok őrséget szerveztek. A sztrájkolok kijelentették, hogy inkább éhenhalnak, de nem engednek. A belügyminisztert is tájékoztattál: az esetről, az országos szociáldemokrata ve­zetők közül is többen Pécsre utaztak. A következő nap sem változott a helyzet. Bár 130 munkást fölküldtek társaik a kimerültség miatt, 800-an to­vábbra is kitartottak. A bel­ügyminisztérium, a bányakapi­tányság, a Dunagőzhajózási Társaság országos képviselői szintén a helyszínen voltak a Ami az embernek jó, jó a majomnak is — gondolták a melbourne-i állatkert tudósai, és felneveltek egy - retorta- gorillát. A kis majom a na­pokban, 17 nappal „koráb­ban” jött a világra. Az állat­kert szóvivője szerint azonban helyi közigazgatás képviselői­vel együtt. Esztergályos János szociáldemokrata országgyűlési képviselő szintén sikertelen kí­sérletet tett a békülésre, este 200 asszony vonult az István- aknához. A sztrájkolok száma mégis nőtt, mivel a tűzveszély elhá­rítására leszálló műszakonkén­ti 8 bányász nem jött többé föl a tárnákból. A negyedik napon a csendőrök mellé ka­tonaságot is kivezényeltek az aknákhoz, gépfegyverekkel. Közben a bányavidéken éle­lem- és pénzgyűjtés indult meg a sztrájkolok és1 családtagjaik megsegítésére. A lentiek el­szántsága nőtt: inkább min­dent lerombolnak, de nem en- qednek — hangoztatták. Ek­kor a keresztényszocalista bá­nyászok is csatlakoztak a sztrájkhoz. Közben állandóan folyt a közvetítés, a kormány szintén tárgyalt az ügyről. A világsajtót is bejárt éh­ségsztrájk október 16-án ért véget, megegyezéssel. A 111 órás küzdelem után a követ­kezőkben állapodtak meg: 1. Őszi segélyként 23-ig 57 300 penaőt fizetnek ki. 2. Téli se­gélyként, karácsony előtt uqyanennyit. 3. A sztráik miatt nem lesz megtorlás. 4. Tovább­ra is jár az üdülési szabad­ság. 5. A kormány megvizsgál­ja a bányászok keresetéből le­vonandó összeg nagysáqát, A DGT a neki juttatott ked­vezmények után tökéletesítette berendezéseit, ezért kevesebb emberrel, munkanappal, erő­sen leszállított kereseti lehető- séaekkel többet termelt, keve­sebbet fizetett — ezt még a kereszténvszocialista szakszer­vezet vezetőié is elismerte. Nem csoda teháh hoqy kitört az éhségsztrájk. A reményüket vesztett elkeseredett emberek íqv tiltakoztak, nehezen tartot­tak ki, de győztek. A kormány­zat is kénytelen volt elismerni igazukat. ő is és anyja, Yuska is jól ér­zi magát. A gorillabébi a má­sodik kis gorilla, amely az anya testén kívöl fogant. Az első retorta-gorilla Memphis­ben (az Eqyesült Államok Ten­nessee államában) született, de csak öt napig élt. Rejtvényünk vízszintes 14. és 66. számú sorai a zenei élet nagy alakjának híres mondását, füg­gőleges 36. számú sora pedig egyik legismertebb zongorada­rabját tartalmazza. VÍZSZINTES: 1. üdülőhely a Kaukázusban. 8. Kétüléses ke­rékpár. 14. Bartók Béla híres mondása a zenéről, folytatása a vízszintes 66. számú sorban. 16. Erőművéről ismert, Várpa­lotához csatolt helység. 17. Há­zi szárnyas. 18. A magasba tar­tó. 19. Számára. 20. Régi ma­gyar férfinév. 22. Női név. 23. Sedan része! 24. Mozgáskép­telen. 25. Annyi mint, rövidítve. 27. Passaunál ömlik a Duná­ba. 28. Tagadás. 29. A Jupiter egyik holdja. 30. Gárdonyi Gé­za színpadi műve. 31. Fordított határrag. 32. Buddhista pap. 34. Neves német opera- és dal­énekes (Theo.) 35. Lengyel sci- fi író (Stanislaw.) 37. . . . Reed, népszerű énekes. 39. Több per­zsa uralkodó neve. 41. Rovar tojás. 42. Fej része. 43. Név­elővel: Bródy Sándor színmű­ve. 44. „... a gabona” (Pető­fi Sándor verse). 46. Mint a 28. számú sor. 47. Durva posz­tóból készült felsőkabát. 49. Ugyancsak. 50. Kilovolt rövidí­tése. 51. Északi női név. 53. A calcium vegyjele. 54. Város a Szovjetunióban, a Don torko­lata közelében. 56. „... victis”. 57. „... bordái” (Juhász Fe­renc verse). 59. Csupor. 61. Vá­ros Svájcban. 62. Az ő részére. 64. ... Ridge, atomipari köz­pont az USA-ban. 65. Meríté. 66. A mondás befejező része. 69. Klasszikus tagadás. 70. Szovjet nemzetközi sakk-nagy­mester volt. 71. Pohárszék. FÜGGŐLEGES: 1. A tévé leg­több adása már ilyen. 2. Szak­iskola elavult neve. 3. A nagy­szülők kedvence. 4. Ilyen lap pl. az „Élet és tudomány". 5. A Száva mellékvize Jugoszlá­viában. 6. Méter kétötöd ré­sze! 7. Az illemszabályoknak megfelelő lenne. 8. Légzőszerv. 9. Rangjelző. 10. Holland és spanyol gépkocsik jele. 11. Vi­lágbajnok kajakozónk (József). 12. „Megvette már az . . .-t?” 13. Kályhához tart. 15. Sziget­ország. 20. Község Vas megyé­ben. 21. Szórakoztató intéz­mény. 24. Kötelezvény. 26. Op­tikai nagyüzemünk névjele. 29. Elektromos töltésű atom, 30. Állami bevétel. 32. Oldalirány. 33. Hentesáru. 34. Szülő. 35. Albán pénz. 36. Bartók Béla egyik legismertebb zongora- darabja. 38. Virgoncak. 40. Női név. 41. „Maneken...” híres brüsszeli kútszobor. 43. Alátá­masztás. 45. Svéd golyóscsap­ágy márka. 48. Csíralevelek. 50. A svájci köztársasághoz tar­tozó szövetséni államok neve. 51. Katonai támaszpon*. 52. A hangok művészete, névelővel. 54. A vértanúk városa. 55. In­díték. 56. Francia regényíró, a tudományos kalandregény leg- naavobb mestere (Jules, 1828— 1905). 58. Telefontárs. 60. Sző­réből ecset is készül. 61. Köz­ség Dombóvár közelében. 63. Lám. 65 Emleget páros betűi. 67. Továbbá. 68. Idegen címzés- rövidítés. E. B. Beküldendő: a mondás és a Bartók-mű címe, legkésőbb október 29-én (hétfő) déli 12 óráig beérkező- leg, LEVELEZŐLAPON, 7601. Pf. 134. Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre. Az október 1-i lapban közölt rejt­vény megfejtése: Zengett a nóta, puttonyba került levágva, lerántva, bezúzva a fürt. Könyvjutalmat nyertek: Forr Bálint, Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 12., Kutas Erika. Mágocs, József A. u. 12., Mercz Károlyné, Liptód. Dobó u. 41., Sasvári Imréné, Villánykövesd, Rákóczi u. 48., Skriván István, Pécs, Viktória u. 1. A könyveket {rostán küldjük el. Vargha Dezső levéltáros A vízkezelő egyesületek és az Intéző Bizottság már isme­rik az év folyamán eladott te­rületi engedélyek árából be­folyt összeg nagyságát, veze­tőségi üléseken így már dön­teni tudtak az őszi kihelyezések nagyságáról, fajösszetételéről, minőségéről. Annak ellenére, hogy az or­szágos haltermés közepesnek, helyenként jónak ígérkezik, a hal kedvezményes beszerzési ára mintegy tíz százalékkal ma­gasabb a múlt évinél. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt őszi te­lepítések színvonalát nem min­denütt sikerül biztosítani. A mennyiség szintentartását csak úgy lehet elérni, hogy a kihe­lyezett haltömeg nagyobb ré­szét az olcsóbb méret alatti, másodosztályú pontyból végez­zük, aminek az ára megegye­zik a múlt évi első osztályú ponty árával. Ennek elsősorban az lesz a következménye, hogy a horgá­szok az év első felében több méret alatti ponttyal találkoz­nak, melyek csak a nyárra érik el a kifogható nagyságot. Ki­zárólag méretes hal kihelyezése a területi jegyek árának jelen­tős emelésével járna, ismerve azonban a horgásztársadalom jövedelmi helyzetét — sok a nyugdíjas — ez nem kívánatos. A horgászvizek őszi kihelye­zésénél az üzemtervi előírás teljesítése az elsőrendű feladat. Attól eltérni csak a halászati felügyelő engedélyével lehet. Az üzemterv teljesítése utáni többlethalasításhoz nem kell engedélyt kérni. Érdemes azon­ban ilyen esetben a MOHOSZ vagy az Intéző Bizottság szak­embereinek a véleményét ki­kérni. Nagyon fontos, hogy a telepítésre szánt hal fertőző betegségektől, parazitáktól mentes legyen. Feltétlen meg kell kívánni az eladótól a fa­jonkénti és minőségi osztályok szerinti szétválogatást. A hal átvételénél, a bemérésnél, szál­lításnál és lerakásnál az átve­vő képviselője legyen jelen. Az eladó gazdaság, vagy a HAL­ÉRT a haleladást élveszállítás garanciájával vállalja, ezért a tavakba való kihelyezés előtt a halszállító edényekben ellen­őrizni kell a halak állapotát. A kihelyezendő halat, ahol arra lehetőség van, célszerű halcsúszdán leengedni, mert íqy kevésbé sérül, nem nyomó­dik. A vízberakóst követően néhány óráig figyelni kell a ha­lakat, hogy azok elúsztak-e, nincs-e elhullás, a lerakás he­lyén fenékdög. Javasoljuk, hogy a pontyte­lepítés után kéthetes tilalmat feltétlen tartsanak, de ajánla­tos erre az évre a békés halak horgászatát megszüntetni, hi­szen a telepített hal a jövő évi halfogás eredményességét szol­gálja. A pontytelepítés mellett idő­szerű az egyéb halfajok beszer­zése, őszi telepítése is, az iro­dalmi ajánlásoknak megfele­lően. Ha beszerezhető az egy­nyaras csuka, süllő, compó, ká­rász, telepítésük tovább színe­sítheti horgászfogásainkat. A csapadékszegény év miatt hor­gászvizeink nagy részén a víz­szint lecsökkent, ezért csak olyan mennyiségű halat szabad kihelyezni, amelynek az átte- lelése biztonságos. A téli hal­figyelést, halvédelmi előkészü­leteket már most kell megszer­vezni, hogy szükség esetén azonnal eredményesen beavat­kozhassunk, az esetleqes hal- pusztulást megakadályozhas­suk. Az őszi haltelepítés körülte­kintő, sokirányú odafigyelést, szervezést kíván, ezért a hor­gászvízzel rendelkező egyesü­letek vezetőinek megfontoltan kell döntéseiket meghozni, a jövő évi eredményes halfogást megalapozni. Dr. Kovács Zoltán Rádió mellett... Hétfőn Ha a kedélyállapotom nem valami ragyogó, úgy próbálom helyre ütni hangulatomat, hogy a készülék keresőgombját ad­dig cseterem-csavarom, míg sikerül valam szívderítőbb mű­sort fognom. A rendszeresen ismétlődő sportműsorban ép­pen egy riportot hallok, amely­ből szomorú eseményről érte­sülök. Tehetséges, fiatal fővá­rosi labdarúgót az orvosok, saj­nos örökre eltiltottak a játék­tól ; beteg a szíve. Elképzelhe­tő, hogy a tiltás milyen lelki törést okozott a fiatalember­nek, hiszen reményteljes vá­gyai, tervei egyszeriben rom­ba dőltek és a jövőben új pá­lyát kell választania, a koráb­bitól eltérően talán egy új életformát kell megszoknia. A sportnak ezután nem résztve­vője csupán szemlélője lehet. A sportegyesület — amelynek színeiben futballozott — felte­hetően nem han»ia magára a fiút, hanem tőlük telhetőén se­gítik, támogatják. Ezt sejtetni engedte maga a riport is, amely vele készült. A riporter a továbbiakban megkérdezte tőle: „Mire van igényed, van-e valami kívánsá­god? Ha jól tudom, üzletveze­tői képesítésed van .. . Esetleg egy borozó, vaqy egy virág­üzlet...?” Hoppá! Hát ez már nem valami „fair" dolog. Szó­val, ha eqy labdarúgó — va­lami oknál fogva — végérvé­nyesen befejezi sporttevékeny­ségét, nem is jöhet más szá­mításba. csak eqy borozó? Egy bolt? Netán egy butik? Lehe­tőleg olyan munkahely, amely­ben — feltehetően — „nagy dohány van"? Azon tűnődöm, miképpen kreálnak majd egy „boltot” a fiatalembernek? Újat nyitnak? Vagy valahonnét leváltanak (áthelyeznek) egy üzletvezetőt és helyére ültetik? A feltételezés legalább olyan durva, mint annak megvalósí­tása de hát mire gondolhat­nék? Akárhogy kutatok emlé­kezetemben, de azt hiszem, arra nem volt még példa, hoqy — mondjuk egy bá­nyász, aki hasonlóképoen sze­rette szakmáját amelyre jö­vőjét alaDozta —, ám egyszer betegségére való tekintettel eltiltják a föld alatti munkától és beduqják eay „vendéglátó­ipari egységbe", hadd keres­sen szegény... A borozó, a kocsma, a vendéglő „tabu”, azazhogy nem mindenki szá­mára. Végtelenül sajnálom a fiút. De a szemlélet — amelyet ezúttal a riporter is képviselt — bántó. Vártam a hétfő esti kabarét, helyette — amint ezt a rádió- újsáq is írta — összeállítást tűzött műsorára a rádió. Rend­ben van néha a kabaré szer­kesztői és írói is pihenhetnek. Ám mégis vártam valami hu­mort, hiszen az első részben két olyan nevet találtam, akik a rádióban is, tévében is nagy­szerű perceket szereztek a kö­zönségnek: neves riporter, aki néha színészként is szerepelt már a másik pedig humorista, méghozzá a javából. Még csak nem is mosolyogtam. Cseveg­tek, heherésztek a mikrofon előtt, túlzottan bennfentesen: engem, mint hallgatót, kizár­tak az áramkörből. Úgy érez­tem magamat, mint a zsúfolt buszon, ahol két utas harsog­va cseverészik egymással, a többi utast figyelembe sem véve. Mi közöm nekem ehhez? Természetesen „nosztalgiáz­tak” (mór a vízcsapból is nosz­talgikus történetek folynak manapság . . .) régi — ám szi­gorúan velük történt eseteket hoztak fel amelyek a hallga­tót aliqha derítették jókedvre. (Tíz-húsz tyúktoiás volt a fi­zetsége a rádióbemondónak a neayvenes évek második felé­ben ...) És akkor mi van? Nem baj, ez a hétfő is el­múlt. Rab Ferenc Retorta-gorilla Ausztráliában Horgászat Őszi halasítások

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents