Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)

1984-10-20 / 289. szám

r A város „bekebelezte” Málomot Az épülő szociális otthon, a háttérben újabb panelházakat szerelnek. Jó néhány esztendeje fölöt­tébb érdekesnek tűnt, hogy a Pécs határát jelző tábla ott állt a Sarohin tábornok útjának azon a pontján, ahol kivált be­lőle a Mólomba vezető út. Most, 1984 őszén már Mólom déli végénél van a tábla, amit úgy is értelmezhetünk, hogy a hajdan önálló, város melletti községet nemcsak jelképesen, vagyis közigazgatásilag kebe­lezte be Pécs, hanem tényle­gesen is. Hiszen a város ott van közvetlenül mellette, a panel­házak sora rátekint már a má- lomi Alsó utcára. S ez a körül­mény felidéz egy másik em­léket is. Annak idején, amikor az ún. Siklósi városrész terv- pályázata lezárult, a megvaló­sításra elfogadott pályamű Mólomnak olyan jövőt szánt, miszerint az új városrész körül­öleli, s a község szépen átala­kul egy villanegyeddé, és tes­sék csak most megnézni: Mó­lom hovatovább a Mecsek-ol- dallal vetekszik. Már lakott és még épülő há­zak mentén az Egri Gyula út­tól idáig, a Mólom végi új buszfordulóig, ahol épp most fejezték be híddal együtt egy új csomópont építését, 10—15 perces kellemes séta: az út, s közben van idő elmélkedni azon,' mennyivel hosszabbnak tűnt ugyanez a távolság, ami­kor szántóföldek között kellett bandukolni. Tehát új híd épült itt, frissen aszfaltozott az út, melyen megrövidült a Malom­völgybe vezető út. A szakmun­kásképzőtől idáig három meg­állópárt számolok — hamaro­san autóbuszok járnak erre. Az új városrésznek ez lesz az első olyan lakónegyede, ahová csak átszállással lehet eljutni. Ugyanis a nevelési központtól szándékoznak új járatot indP tani ide. (De vajon nem lett vplna logikusabb kitelepíteni ide a 39-es végállomását?) Hát innen, a nagyívű busz­fordulótól indulok visszafelé, ahonnan tán száz méternyire merednek az ég felé az épülő szociális otthon IMS-pillérei. Jövő decemberre kell ennek szerződés szerint elkészülnie. Állni fog-e a tél kezdetére a szerkezet, hogy téliesített körül­mények között már a falakon belül folytatódjék a munka? Egyébként ez a szeszélyes Buszfordulótól óvodáig Őszi séta a terjeszkedő Lvov-Kertvárosban A most elkészült Malomvölgyi út a 6-os szerkezeti egység házaival alaprajzú épület is magastetős lesz, akárcsak a nyugdíjasház. Ott a panel „nosztalgiázott” először, itt. az IMS fog. Ez a Málomtól nyugatra levő építési terület a városrész ún. 6-os szerkezeti egysége, ahol — le­het — ebben az évben állni fog valamennyi ház, melyekbe persze csak jövőre fognak be-' költözni. Egyre terjeszkedik a Sarohin tábornok útjától délre épülő 5- ös szerkezeti egység, amely rendkívül „szellősnek” ígérke­zik: hatalmas belső terei van­nak, nagyobbak, mint a város­rész más negyedeinek, s emi­att már most másnak tűnik a hangulata is. Hát még ha évek múltán a növényzet is birtokba veszi! Mert az teszi igazán ott­honossá ezeket a panelrenge­tegeket, s ezért is érdemelnek nagyobb megbecsülést a fák, a bokrok, de még a pázsit is. Ennek a szerkezeti egységnek a déli karéján középmagas — tízemeletes — házak sora épül. Lehet, hogy ezek lesznek Lvov- Kertváros — és vele Pécs — utolsó tízemeletesei? A Mó­lomtól keletre építendő 7-es szerkezeti egység tervében ugyan található még három ilyen ház, de... Erősödik az a hivatalos álláspont, hogy le kell állni a túl drágán építhető és üzemeltethető középmagas há­zakról, így aztán elképzelhető, hogy a tervezettek helyét már alacsonyabbak foglalják el. Ezen a nagy, félkörte-formájú területen — melynek a köze­pén most készült el a soronkö- vetkező garzonházak fogadó­szintje — hivatalosan 1986-ban ér véget a lakásépítés, amikor folyik már Mólom keleti „át­karolása”, s indul a tervezett nagyárpádi városrész építése is az 58-as úttól keletre. 58-as út... Itt van egy lé­pésnyire, azaz tán 200 méterre a Sarohin tábornok útja és a Hajdú Gyula út találkozásától. S e kis útszakasz hiánya miatt kell az imént tárgyalt 5-ös és 6-os szerkezeti egység egyre növekvő számú lakosságának újra meg újra végigközleked­ni az egész városrészen. Az út megépítése szerepel a város 1985-ös tervében. S ha ez az út meglesz, akkor már lehet gon­dolni a városrész végleges au­tóbusz-pályaudvarának a meg­építésére is, amelynek a .he­lyét éppen a ma még hiányzó útnak a déli oldalán jelölték ki. S ha ez is elkészül, akkor a városrész tömegközlekedési rendje is alaposan megválto­zik. A Hajdú Gyula úton a befe­jező munkákon — és a beren­dezkedésen — dolgoznak már Lvov-Kertváros legnagyobb (összesen 1406 négyzetméter hasznos alapterületű) ABC-áru- házában, melynek beruházó­ja a Csemege Kereskedelmi Vállalat. A nyitás időpontja: november 29. S ha „átlépünk" az úton, a Sziráki utcai tömb­belsőben is építkezésbe bot­lunk: egy 80 személyes böl­csőde és 150 személyes óvoda épül, s jövő augusztusra készül el, segítve a 4-es szerkezeti egységben lakó sok kisgyerme­kes családot. Fejezzük be kis sétánkat az épülő gyermekintézmény előtti két-két panelház között, amik különleges színpadként nyílik rá a Mecsekre. Ez egyike an­nak a sok Ivov-kertvárosi pont­nak, ahonnan olyan nagyszerű a kilátás a „régi” városra. Hársfai István A tízemeletesek „utolsó mohikánjai"? Középkori városfal helyreállítása Pécsett, a Landler Jenő utcában Fotó: Proksza L. Régi városok kongresszusa Pécs 1986-ban ad otthont az európai építészeti szimpozionnak Tíz évvel ezelőtt rendezték meq a „Régi városok és az építészeti kultúra" első nem­zetközi kongresszusát. Ennek hatására Ausztria 1975-öt nemzetközi műemlékvédelmi évnek nyilvánította. Egy évvel később pedig Grazban létre­hozták a nemzetközi városfó­rum információs és dokumen­tációs központját. Ennek a szervezetnek 750 kisebb-na- gyobb európai város a1 tagja. Az elnöke dr. Heinz Pammer, a grazi városi tanács kulturá­lis tanácsosa. A nemzetközi városfórum elnöke tavasszal Pécsett járt, ismerkedett a régi belváros­ban folyó rekonstrukciós mun­kákkal. A látottak megnyerték tetszését, ezért meghívta a szeptember 27—30. között meg­rendezésre kerülő II. nemzet­közi kongresszusra dr. Molnár Zoltán tanácselnök-helyettest, hogy képviselje Pécset, szá­moljon be a belváros megőr­zésének, helyreállításának munkálatairól és vegyen részt cr szervezet munkájában. A közelmúltban megtartott nemzetközi kongresszusról kér­tünk tájékoztatást dr. Molnár. Zoltántól, a Pécs városi Taná­csa elnökhelyettesétől. — Kik vettek részt ai kong­resszuson, s milyen volt a mai­gya r részvétel? ,— Az Országos Műemlékvé­delmi Felügyelőség igazgató- helyettese, és Takács Gyula, a Baranyai megyei Tanács el­nökhelyettese mellett én kép­viseltem hivatalosan a magyar szokembereket. Ezenkívül — baráti, testvérvárosi kapcsolat keretében — meghívták a szom­bathelyi építészeket is. — Mi volt a kongresszus té­mája? — Számvetést adott az el­múlt évtized munkájáról, egy­ben értékelte az új fejlődési irányokat, a szükséges straté­giát. Olyan problémákról szólt, melyek mindenütt szinte azono­sak: szanálni az elavult váro­sokat, megvédeni a történelmi jelentőségű elővárosokat, meg­őrizni a falvakat és az ipar tanúit. E perspektívákból, táv­lati lehetőségekből kiindulva, új mozgalmat próbálunk indí­tani, mely „A mi Európánk - Európa a miénk!” alapgondo­latot foglalná magába. — Milyen volt a program, milyen témakörökben hangzot­tak el előadások? — A megnyitón a Landhaus­hofban az árkádok alatt a „Handwerker-Balett" felépítet­te Európa térképét. A Landha­us belsejét Európa minden or­szágának zászlójával díszítet­ték - a húsz ország résztvevői a saját nemzeti zászlójuk kör­nyékén gyülekeztek. A kong­resszust megnyitó beszédet dr. Heinz Pammer, Franz Ha­siba polgármester, dr. Josef Krainer tartományi elnök es dr. Heinz Fischer tudomány és kutatási miniszter tartották. Az­tán kontinensünk gazdagságát, sokrétűségét, fejlődését mutat­ták be diavetítés keretében. Ehhez kapcsolódva hangzottak el előadások és referátumok: Rigáról, Svájcról, Berlinről, Münchenről, Bécsről, Prágá­ról, Pécsről. — Milyen volt az ön előadá­sának fogadtatása? — A hajdani városfallal be­kerített régi belvárosnak a fel­újításáról, helyreállításának ne­hézségeiről számoltam be egy húszperces referátumban. Ez megjelent nyomtatva is, az ISG ünnepi kiadványában. A részt­vevők tetszéssel fogadták az előadást, s talán ennek is kö­„szönbetően jelentette be Pam­mer úr, a nemzetközi városfó­rum elnöke, hogy az 1986-ban megrendezésre kerülő építésze­ti szimpozion színhelyéül Pé­cset választják. A kongresszus egyhangúlag elfogadta a ja­vaslatát. — Mivel készül fel Pécs Eu­rópa fogadására? — Két év viszonylag nagy idő. Ezalatt szeretnénk meg­gyorsítani a belváros helyre- állítási munkáit. — Hozott-e haza olyan ta­pasztalatokat, amelyek itthon is használhatók? — Úgy tűnt, hogy Graz szin­te testvérképmása Pécsnek. Ezt bizonyította az elefántos ház ottani ikertestvére, vagy a Kossuth Lajos utcai mintás út­burkolat hasonló, grazi útbur­kolata. Ami számomra megnye­rő volt: az ottani főtér több­oldalú — délelőtt piaci, délután parkoló, este szórakozó — hasz­nosítása és a házak világos falfestése, az utcák tisztasá­ga. Ez mind, mind követendő példa . . .-Adóm Erika November 29-re elkészül — belső munkák a Csemege ABC-ben.

Next

/
Thumbnails
Contents