Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)
1984-10-19 / 288. szám
6 Dunántúlt napló 1984. október 19., péntek Fóliaházak a város körül Gyümölcstermelés — korszerűen Méltatlanul mellőzött a szilva A tóban hal és kacsa, partián paprika Most egy olyan területre vezetjük el önöket, ahol csodálatos dolgokat művel o fantázia és a vállalkozó kedv, ahol százezres kapacitásokat építettek fel a semmiből, és minden év csak magasabb szinten ismételheti meg az előzőt, ahol a hozzáértés és a szívós szorgalom évről évre megkétszerezte a termelést, és a jól felismert egyéni érdek alapján ezrek ellátására tolóitok — nem elgondolást, hanem megoldást. * ' Gajdos György tavat létesített tavaly. Fóliái mellett a kozármislenyi völgyben volt egy gödör — benőve akáccal, csalánnal, bodzával és szeder- bokrokkal. Kitisztította, mélyítette, kissé meg is nagyobbí- totta és a földjén fakadó forrásból a felesleges vizet odavezette. Aztán fóliát húzott föléje. A 12 fokos forrásvíz 18 fokra melegedett, o tó partján március végén már kuruttyoltak a békák. Két éve Gajdos György valósította meq Baranyában először a vízfüggönyös fűtést. Fó- liahózaiban két fóliaréteg között szétpermetezi a vizet — ez a legolcsóbb fűtés. Hétfokos hőlépcsőt biztosít. Az idén egyik fóliaházában három sorban végig szalmabálát fektettek le egy ásónyom mélyen. A földet a szalmára visszarakták, műtrágyát szórtak rá, beáztatták, a szalma rothadni kezdett és a talaj felmelegedett. A bálák szélén hat sorban március 16-án kiültették az uborkapalántákat. Két napra rá kint mínusz 12 fok volt, bent o vízfüggöny alatt 16 és o talajhőmérséklet 22. Április 4-én már uborkát szállítottak az üzletekbe, aztán július közepéig az ezer tőről 12 000 kilót 30 forintos átlagáron. Augusztusban petrezselyem és zeller került az uborka helyére. Karácsonykor ők látják el a várost leveszöldjével. Ta-* valy, amikor még csak kikísérletezték, 5 forint volt csomója. S a tó? A vízbe halat telepítettek, a víz színén hatvan kacsát neveltek fel, partjára paprikát ültettek. Kívánni sem lehetne jobb klímát a paprikának. A tó 6 méter széles, 40 méter hosszú. 350 köbméteres víztömege miatt nappal nem szökik fel a hőmérséklet, nem kell szellőztetni. Most fóliablokkot épít a Gaj. dós család. Három házat egybe, egymás mellett, mint templomban a hajók. Középen o tó. „örök fagymentes helyet tudunk biztosítani és uborkát termeszteni — non-stop.” Augusztusban ültetik ki a kígyóuborkát — decemberig terem. Utána a fürtös csemege lép be júliusig. S a tó fölött gombát nevelnek. Cölöpöket vernek le, erre rácsozat kerül a gombaföldes zsákoknak. S a langyme- leg, páradús levegőben mint a gomba, úgy nő majd a champion. Gajdosék félmillió forintos forgalmat bonyolítottak le idén a baksai tsz szakcsoportja keretében. Komlóra szállítottak. — Meg éri? — Oda kell figyelni, meg keményen dolgozni, akkor igen. Azt állítják, a munkabért nem számítva, a bevétel 80 százaléka tiszta pénz. Eddig azonban szinte minden forintot újra befektettek. Három éve „egy szemétdombbal" indultak. Most alagcsövezve a terület és- a termelés minden évben megkétszereződött. „Ha jövőre is megduplázzuk, akkor már minekünk lesz a pénz” — reméli Gajdosné. De most a blokk visz el előbb több mint százezret. — S hol a határ? — Elvoltam az Alföldön, ott láttam kertészt 15 munkással, hat sofőrrel. Az már nem olyan. Úgy kell csinálni, hogy egy család ... Csak annyit, amit át lehet tekinteni. * Székely Sándor szeptember végén már újra feltette a fóliát — s alatta fejlődésnek indult ismét a paprika. — A rossz idő előtt mindenképpen fel kell tenni, akkor miért ne tegyem már most a paprika fölé? Alatta meghosz- szabbodik a tenyészidő, kötnek a virágok, kifejlődnek a paprikák. S ha novemberig minden tőről csak hármat tudok eladni... Augusztusban egy szabadtéri ágvást salátamaggal szórt be. A palánták gyönyörűek. Szeptember második felében fólia alá kerültek — tízezer fej saláta lesz karácsonyra. Székely Sándor elsőéves. Három százméteres fóliaházzal az idén tavasszal indult Keszü alatt a réten. 1870 négyzetméteren termelt salátát, paprikát és paradicsomot, mint mondja, „jó piaccal”. A tandíjat megfizette. Az éjjeliőr későn kapott észbe, a füstgáz elborította az egyik fóliaházat, több ezer palánta helyett újat kellett ültetni. Dupla fóliával lép tovább, sőt egy méter magasságig hólyagos fóliát húz a házak köré — plusz két fokot jelent egymaga. Két széntüzeléses kemencét épít, olajat csak rásegítő fűtésként használ majd a hajtatásnál. Gajdos György az új fóliasátor vázszerkezetét szereli össze. Fotó: Läufer László Háztáji — És február vége helyett már január első hetében kiültetem a salátát. Március elején szállítok, amikor még 7—8 forint lesz az ára. Utána paradicsomot nevelek. — Mit csinálna még. ha volna rá pénze? — Légfűtés helyett melegvízzel fűteném a növényzetet, kiépíteném a vízfüggönyt, blokkházat létesítenék és fekete fóliával létrehoznám az energiaernyőt. * Sorger József autószerelő most egy kútfúró vállalatnál dolgozik Pécsett. Kertvárosi panellakásukat eladták és három éve kiköltöztek Tengeribe. Újpál Ernőtől vették meg a házat, a szérűskertben ott maradtak fából a fóliavázak. Ha már van, meg kell vele próbálkozni ... Aztán vasvázassal folytatták már. — Ha valami volt, s mindig volt, szóltunk a Török Feri bácsinak. Jött és mondta. A napokban elköszönt: nem jövök többé, most mór tudjátok magatok is. Hatszáz négyzetméteres a fóliaterületük. öt fóliaházuk van, 20—25 méteresek. „Ez bevált, szellőzéshez nem kell ablakot vágni”. Most szeneskazánt vásárolnak és egy fóliaházban bevezetik a központi fűtést, mint a lakásban. „Van itt egy fűtés- szerelő srác, azzal megbeszéltem, hogy négy ív fut majd végig a fóliaházban, odafelé egy méter magasan és visszafelé közvetlenül a talaj fölött. A növényeket fűtse, ne a levegőt!" 130 000 forint értékű salátát, paprikát adtak el. A ráfordításuk 40 000 forint. — És hogyan tovább? — Két kisgyerek mellett nem bírunk többet. A primőrre megyünk rá jobban. Mindent korábban! — Esetleg fűszernövényeket termesztünk a kertben. Egyhol- das a birtokunk — teszi hozzá az édesanyja. — Mert hát megy az ember a boltba, látja, mit keresnek az emberek... Hazánkban az utóbbi időben a szilvát nem értékének megfelelően becsülik meg a termesztésben. Sokkal többre érdemes gyümölcs annál, hogy még a minimális kezeléseket is elhagyva termése a cefrés hordóba kerüljön. Kétségtelen, hogy a teljes érettség állapotában elsőrangú pálinka-alapanyag, de felhasználási lehetőségei miatt sokkal nagyobb rangot érdemelne a termesztésben. ízletes a nyersen fogyasztott, érett gyümölcse, remek lekvár-alapanyag, kompótja nemcsak kiváló zamatú, de pompás étrendi hatású is, mélyhűtésre — helyesebben qyorsfagyasz- tásra — kiváló. Gyümölcsének magas cukortartalma, melyhez kiváló íz-, zamatharmónia párosul, teszi ilyen széleskörűen felhasználhatóvá. Lassan feledésbe merül, hogy a lekvárja egyes vidékeken a szó szoros értelmében népélelmezési cikk volt. Tény, hogy a sokirányú fel- használásra a mai napig is egyetlen fajta felel meg minden tekintetben: a Besztercei szilva. Vannak ma már forgalomban lényegesen nagyobb gyümölcsű, mutatósabb, sokkol bővebben termő, új fajták, ilyen pl. a Stanley, vagy a Bloefre — ezek minden kétséget kizáróan „piacosabb" szilvák, de a régi magyar fajta, a Besztercei beltartalmi értékben gazdagabb. Termelésének visszaszorulását semmi nem indokolta; o köztudat a szilva alkalmazko- dó-képességét tévesztette ösz- sze egy merőben más tulajdonsággal, az igénytelenséggel, ami pedig a szilvának nem sajátja. A szilva a környezetre igényes. Kiegyenlített klímát kedvel, de mindenekelőtt egyenletes csapadékelosztást, hogy a többi gyümölcsöt meghaladó vízigényét kielégíthesse. Szereti a nyirkos, mélyrétegű, ártéri területeket, meghálálja a hideg szelektől védett fekvést. A talaja tartalmazzon meszet, ennek hiánya esetén meszezéssel pótoljuk a talaj mésztartalmát. Magas vízigénye ellenére nem tűri a pangó talajvizeket, legjobban az öntéstalajokon díszük. A ringlófélék igényesebbek a szilvánál, több meleget és csapadékot kívánnak, érzékenyebbek a szélverésre. Termelésükkel nagyon kevesen foglalkoznak, gyümölcsükkel alig- alig találkozni a piacon, így telepítésük erősen indokolt. A termelők a szilva trágyázásával sem sokat törődnek, holott tápanyagigénye elég nagy. A nitrogénből és a káliumból többet igényel még az almástermésűeknél is, foszforigénye hasonlít a többi csonthéjas gyümölcséhez. A tápanyagok évenkénti pótlásának elhagyása a rendszeres termések elmaradását váltja ki. Általában a szilvafajták ön- termékenyülők - ilyen a Besztercei és a Páczelt szilva. A ringlóknál figyelembe kell venni, hogy vagy teljesen önmed- dőek — pl. az Althann ringló — vagy kevésbé öntermékenyü- lők - pl. a Sermina és a Zöld ringló. A szilvafát nehéz kiskoronára nevelni, azért legalább 8X8, 9X7, vagy 9X5 méteres sor- és tőtávolságra ültessük. Célszerű a kombinált koronát vagy tölcsérkoronát választani. Ezeknél intenzívebb koronaforma kialakítása meglehetősen körülményes. A metszést nehezen viseli el, mégis rendszeresen, évente ritkítani kell. Legjobb időpontja ennek a munkának a kora ősz. Ha elkerülhetetlenül erősebb metszést kell alkalmaznunk - pl. elsűrűsödött, évek óta nem kezelt, idősebb fánál — számíthatunk rá, hogy a fa erős vízhaitásképzéssel fog rá reagálni. Ezeket a vizhajtáso- kat nem hagyhatjuk meg a tövében - kivéve azt, amelyet esetleg vázág pótlására fogunk felhasználni —, devissza- metszésükkel csak fokoznánk gondjainkat a további elsűsű- södés miatt. Ezért a növekvő vizhajtásokat a nyár folyamán a fásodás előtt tőből törjük ki, még ha ezzel nagyobb sebet eitünk is, mint visszamet- szésükkel, mert így az alapi rügyeket is eltávolítjuk. A szilva szelektív gyomirtó szerekre minden csonhéjas gyümölcsnél érzékenyebb. Ezért csak perzselő hatású gyomirtó szert alkalmazhatunk, pl. a Gramoxone-t. Tévhit, hogy egyéb gyümölcsfajoknál kevesebb növényvédelemmel is beéri, kártevői és kórokozói ellen éppen olyan rendszeres és hatékony védekezést igényel, mint a barack. Szedésénél figyelembe kell venni, hoqv termése nem utóérő gvümölcs, tehát minden körülmények között a szüret időpontját a felhasználási módnak meafelelően kell megválasztani. Étkezésre akkor alkalmas — és ilyenkor még a szállítást is jól bírja —, ha a kocsány és a bibepont felől megnyomva roppanva szétnyílik, a gvümölcshús a magtól elválik. Kompótnak ennél kissé érettebb állapotban szedjük, de még a teljes érés előtt. Amikor a kocsány felől már ráncosodni kezd, akkor a legalkalmasabb lekvárnak is, cefrének is, ilyenkor legmagasabb a cukortartalma. Ebben az érettségi állapotban használjuk aszalásra is. Baranyában kereslete van a szilvának, okszerű, körültekintő termelésének bővülése indokolt. Az eddigi „külterjes" termesztése azonban nem járható út. Buzássy Lajos pincében, kamrában, erkélyen Burgonya, gyökérfélék és alma téli tárolása Sok kiskertben több burgonya, petrezselyem, sárgarépa terem, mint amennyit a csalód frissiben elfogyaszt. A felesleget szükséges is, érdemes is tárolni. Divattá vált a „speizolás", falun és városon egyaránt bevásárolnak ősszel azok a nem termelők is, akiknek helyük, lehetőségük van a tárolásra. Ezzel magyarázható, hogy évről évre többen használják ki a ZÖLDÉRT őszi akcióját, amelynek során mérsékelt áron juthatnak burgonyához, hagymához, almához. A cél, minél kevesebb veszteséggel eltartani a termést. Ehhez hozzáértés szükséges. Tomsics Lajos kertészmérnököt, a ZÖLDÉRT nagykereskedelmi osztályvezetőjét kértük meg, adjon szaktanácsot a téli tároláshoz. Ideális tárolóhely a burgonya számára a pince, családi házak, hétvégi házak pincéje egyaránt. Borospincében sose tartsunk krumplit, a romló burgonya rothadó szaga beleivódik a hordókba, s ezt a bor is átveheti. A tiszta, átválogatott, ép burgonyát öntsük a döngölt földre, cementpadozatra. Ne tegyünk alá se újságpapírt, se fóliát. Takarást, egyéb kezelést nem igényel. A nagy hideg beálltáig ajánlatos a pincét időnként szellőztetni. Ha csí- rásodik, vagy romló gumót találunk, válogassuk ót és távolítsuk el a hibás szemeket. Ahol van kert, kis mennyiségnek is megéri vermet készíteni. Lehetőleg a telek legmagasabb pontján ássunk 50—60 cm mély gödröt Az alját száraz szalmával bélelhetjük, de anélkül is jó, ha vízmentesen tudjuk tartani. A verembe kerül a burgonya, ami jól társítható gyökérfélékkel. Tehát petrezselyemmel, sárgarépával, zellerrel, céklával együtt tárolhatjuk. Tárolás előtt a terményt nem szabad megmosni, mert elrothad. A verem fölé hulladékdeszkából úgynevezett sátortető1 készítünk, s a kiásott földdel fedjük. így lefolyik róla a csapadék. Fontos, hogy elöl egy kis ajtót hagyjunk a szellőztetéshez, s ezen a nyíláson keresztül hetenként annyit kivehetünk, amennyi burgonya és gyökérféle kell. Megteszi ajtónak egy fölhajtható fóliazsák, amit hidegben földdel letapasztunk. Alkalmi tárolóhelyeken, padláson, kamrában, faházban, sőt erkélyen is eltartható a burgonya és gyökérféle, ha a fagymentességet garantálni tudjuk. Legjobb, ha lyuggalt fóliazsákban tartjuk, így nem fülled be, de nem is szárad ki. A 0 Celsius fok körüli hőmérséklet még megfelelő, fagypont alatt 1—2 fokkal — ha jól betakarjuk — még eláll, ennél nagyobb hidegben azonban károsodik. A zsákba rakott burgonya, zöldségféle mintegy önmagát védi. Tehetjük a gyökérféléket ládába, rétegenként homokkal lerakva, ám ennél előnyösebb a zsákos tárolás. A tárolásra szánt gyökérfélét csak akkor szedjük ki, ha teljesen érett, a zöldje már sárgulni kezd. Csak 1—2 napos szikkasztás után helyezzük a pincébe, verembe. Alma csak fagymentes, megfelelő páratartalmú helyiségben áll el. Nem jó, ha o levegő túl nedves, vagy túl száraz. Legmegfelelőbb a 2— 4 fok, bár 10 fokig, tehát fű- tetlen szobában még eltartható. Tárolásra ajánlott a Jo- nathán és a Húsvéti rozmaring, valamint a Golden. Ez utóbbi kissé nedvesebb helyet kíván, különben megráncosodik. Kényes a Starking, kiegyenlített hőmérsékletet és páratartalmat kíván. Ha egészséges a belseje is, jól eltartható a birs. A körték tárolása nagy szakértelmet igényel, házilag nagyobb meny- nyiséget tárolni kockázatos.
