Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)
1984-10-18 / 287. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli flOPlO XLI. évfolyam, 287. szám 1984. október 18., csütörtök Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Ma: a Dunántúli Napló Újpetrén (Riportok a 6. oldalon) Korszerű elhelyezést terveznek Az épülő üzemcsarnok Vasas-bányán, ahol helyet kap a kovácsműhely, a garázs is a festőrészleg Külszíni rekonstrukció Vasas-bányán Uj csarnokba kerül a javítóbázis Három kazán házat pótol majd az új hőközpont A Mecseki Szénbányák Vállalat Vasas-bányaüzeme napi 1400 tonna szenet termel. A liászprogramnak megfelelően ezt a mennyiséget fokozatosan a kétszeresére emelik, amit a kilencvenes évek közepén érne|< el. Ehhez olyan rekonstrukciós munkát kell el- véaezniük, amit a külszíni létesítmények korszerűsége is követni tud. A hosszú távú fejlesztési program ez év elején indult. Az üzem udvarán levő, elhasznált épületek helyén szeretnének szabad terüjetet biztosítani ai majdan elkészülő külszíni létesítmények számára. Elsőként egy 220 négyzetméter alapterületű csarnokot építe. nek, ahol helyet kap majd a kovácsműhely, a targonca és más kisebb szállító járművek aorázsa. illetve a festőműhely. Az épületet a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat a tervek szerint a jövő év első negyedében adja át. Egv következő fontos lépésként az aknaszállítást végző gépcsoport tároló épületét — amely idáig a nyugati, lebontásra váró épületben volt —, áthelyezik o keleti akna északi oldalára. A rekonstrukció során az üzem udvara egészében megváltozik. Célszerűbb lesz az újonnan megépülő létesítmények elhelyezése, funkciója. Tervbe vették egy főépület megépítését is, amely az eddig szétszórt irodáknak ad korszerű elhelyezést. Ezt jövőre kezdik alapozni a felszabaduló régi udvari, elavult épületek helyén. Ebben a központi épületben alakítják ki a szociális helyiségeket is. A korábbi három kazánházat lebontják, s ezt helyettesítendő. egy hőközpont felépítését tervezik, mely képes lesz az összes külszíni épület hőigényét kielégíteni. Právicz L. Ma összeül az ország- gyűlés őszi ülésszaka Csütörtökön összeül az országgyűlés, a várható napirend szerint három téma kerül a képviselők plénumára: a tisztességtelen gadasági tevékenység tilalmáról szóló törvényjavaslat, miniszteri beszámoló a kormány külpolitikai tevékenységéről és előterjesztés a tanácstörvény végrehajtásának tapasztalatairól. Gratz Varsóban Leopold Gratz osztrák külügyminiszter, akj kedden érkezett háromnapos hivatalos látogatásra Varsóba, szerdán megkezdte tárgyalásait a lengyel politikai élet vezetőivel. Az osztrák vendéget délelőtt fogadto Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel kormány elnöke. Á Baranya megyei Pártbizottság ülése Napirenden: a szocialista közgondolkodás és életmód helyzete, a XIII. kongresszusra készülés megyei feladatterve Tegnap ülést tartott az MSZMP Baranya megyei Bizottsága. A testület munkájában részt vett dr. Kovács József, az MSZMP KB munkatársa. Elsőként Lukács János, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta a jelenlévőket az MSZMP Központi Bizottsága 1984. okóber 9-i üléséről. Ezt követően került napirendre a végrehajtó bizottság jelentése a szocialista közgondolkodás és életmód helyzetéről, tennivalóiról. Az előterjesztés megállapítja, hogy megyénk lakosságának élet. és gondolkodásmódját alapvetően a szocializmus objektív változásai határozzák meg, de nem becsülhetők le a tudatformálás tényezői sem. Fejlődésünkben kedvezően játszott közre a belpolitikai helyzet kiegyensúlyozottsága, a következetes külpolitika, a megye lakosságának anyagi és szellemi gyarapodása, a tudatformáló tevékenység fejlődése. Ugyanakkor kedvezőtlenül hqtottak a tőkés világ- gazdaság válságának negatív jelei, a nemzetközi feszültség fokozódása, a két világrend- szer közötti éles ideológiai harc, a gazdasági növekedésünk ütemének csökkenése, ennek hatása a lakosság életszínvonalának alakulására. Nehezítették a fejlődést néhány társadalmi réteq szociális problémáinak kiéleződései, a munka során elkövetett hibák, értékrend módosulások, a tudatformálás gyengéi. A jelentés részletesen foglalkozik a közgondolkodást é* életmódot meghatározó objektív feltételek változásainak hatásaival, jellemző jegyeivel, szocialista vonásainak fejlődési tendenciáival. Készítése során felhasználták o megyében folyó politikai munka tapasztalatait, a pártszervezeteknél megtartott beszélgetések tanulságait, az 1984-ben végzett, 1400 főre kiterjedő szociológiai felmérést. A sokféle tapasztalatot ösz- szegezve az a kép alakult ki, hogy megyénkben a szocialista vonások, a tudományos világPécsre látogatott a Schwerin megyei Hazafias Front küldöttsége. Képünkön: Lvov-Kertvárosban, vendéglátóikkal. (Tudósítás az 5. oldalon). nézet hegemóniájának érvényesülése, a kritikus gondolkodásmód erősödése, a politikai érzékenység fokozódása jellemzi a közgondolkodást. Szélesedett a történelmi múlt pontosabb megismerésének szándéka, a világhelyzet reálisabb értékelésének igénye. Ugyanakkor a közvélemény számos kérdésben differenciálódott, az álláspontok a korábbinál karakterisztikusabban eltérnek egymástól. Nőtt a nyugvópontra nem jutott kérdések száma, szaporodtak a társadalompolitikai kérdésekről folytatott viták. Gyakoribbak a szélsőséges nézetek, a zavaros felfogások. Tapasztalható a marxizmustól idegen eszmék hatása, a párt politikája melletti kiállás gyengülése, a nem kívánatos társadalmi jelenségek felerősödése. Ezekben mindenekelőtt a külső és belső körülmények változásai, az ellentmondásos napi tapasztalatok, a tudatformáló tevékenység fogyatékosságai, a nem eléggé szilárd marxista—leninista világnézet játszanak szerepet. Az előterjesztés részletesen elemzi a szocializmusról kialakult képét a közfelfogásbon, politikai rendszerünk működésével és továbbfejlesztésének irányával kapcsolatos nézeteket, hazánk és megyénk gazdasági helyzetének megítélését a közgondolkodásban, a szocialista hazafisággal és a proletár internacionalizmussal összefüggő nézeteket. A jelentés megállapítja, hogy a társadalom életmódja és a közgondolkodás szoros kölcsönhatásbon van. Alakulásukat meghatározzák oz objektív anyagi-gazdasági viszonyok, a változó létfeltételek, a múltból átvett minták és szokások, volamint a társadalom tudati állapota. A termelési viszonyok változásai, az élet- és munkakörülmények alakulása alkotják az életmód objektív feltételeit. A közgondolkodás állapota pedig — a benne foglalt értékrend által — orientációs alapot jelent számára. A megye közgondol, kodásának ellentmondásos fejlődése jelentkezik az életmód változásaiban. A szocialista vonások alapvető térnyerése és aazdagodósa mellett léteznek — időnként felerősödnek — különböző, elveinktől eltérő magatartásmódok és életstílusok is. Figyelemre méltó az a megállapítás, hogy megyénkben az emberek döntő többsége egyéni boldogulását a tisztességesen végzett munkával látja megvalósíthatónak. A kollektivizmus, o munkafolyamatokban megnyilvánuló együttműködési és segítőkészség fejlődött. A munkához való szocialista viszony kialakításának fontos bázisa a szocialista brigádmoz- golom, amelyben Baranyában jelenleg több mint 61 ezer fő vesz részt. Az egyéni értékrendben is kiemelt szerepe van a munkának. Jellemző, hogy a munkával szembeni elvárások nagyobb része annak minőségi oldalával, a szocialista erkölcs értékeivel függnek ösz- sze. A szocialista munkaerkölcs fejlődésére sok helyen kedvezően hatott az anyagi-technikai' bázis korszerűsödése, a gé- pesítettségi színvonal javulása, a fizikai munka végzésének könnyebbé válása. A pozitív jelenségek mellett természetesen jelentkeznek problémák is. A jelentés utal többek között arra, hogy sokan nem tartják még fontosnak az egyéni felelősséget, hogy elég gyakori a munkában a lazaság, a fegyelmezetlenség, az anyagi megbecsülés hiányát sokak részéről éri jogos vagy megalapozatlan kritika, kedvezőtlen hatást fejtenek ki az anyagellátási problémák, a munkaszervezés aondjai, a munkaerő- mozgások, a munkaidő fegyelmezett kihasználásnak hiányai. A munka ma méq elsősorban a megélhetés alapvető feltételeként jelentkezik a köz- gondolkodásban, társadalmi hasznossága sokakban kevésbé tudatosult. A saját munka iránti iqényesséa nem a kívánt mértékű. A hivatástudat és szakmaszeretet is csak a dolgozók eav részénél tapasztalható, különö'en a fiatal korosztály ebből a szempontból igen differenciált. A lakosság életkörülményei a megyében alapvetően összhangban vannak a gazdasági fejlettséggel és lehetőségekkel, állapítja meg a jelentés. A lakosság reáljövedelme - a társadalmi juttatások emelkedésének hatására — kis mértékben növekedett. Ez lehetővé tette a lakossági fogyasztás szerény bővülését. Az áruellátás az alapvető fogyasztó, si cikkekből megfelelő. Az élet- körülmények megyei jellemzője összefüga a településhálózat sajátossáqoival, az aprófalvas településszerkezettel, a városi lakosság túlsúlyával. Javultak az életkörülmények alapvető tényezőjét jelentő, a közgondolkodást és életvitelt döntő módon befolyásoló lakásviszonyok. A jelentős erőfeszítések elismerése mellett ugyanakkor általános az a vélemény, hogy a lakáshoz jutás feltételei egyre nehezebbé válnak, különösen a fiatalok, a családalapítók számára. Amikor a családi jövedelmek túlnyomó része a főmunkaidőben végzett mankóból származik, a többcsatornás jövedelemrendszer fokozatosan az életmód részévé válik. Ennek megfelelően folyamatban van a családi munkamegosztás és a szabadidőstruktúra átrendeződése is. Az emberek többsége szükségesnek tartja és helyesli a kiegészítő keresetek lehetőségét, a végzett munkával arányban álló jövedelmeket. Az életkörülmények jellemző vonósa a létbiztonság érzete. (Folytatás a 2. oldalon)