Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)

1984-10-16 / 285. szám

a Dunántúlt napló 1984. október 16., kedd Kadar Janos Párizsban (Folytatás az 1. oldalról) megindította azt a folyamatot, amelynek keretében lefordít­ják a magyar irodalom értékes kincseit, amelyek eddig hoz­záférhetetlenek voltak a fran­cia közönség számára. Kezdik meghozni gyümölcseiket azok az akciók is, amelyeket önök folytatnak Magyarországon a mi nyelvünk tanítására. A fran­cia nyelvoktatás fejlődik Ma­gyarországon, és ezért szemé­lyesen köszönetét mondok ön­nek. Az elnök ezután rámutatott arra, hogy gazdasági téren az eredmények nem felelnek meg a közös törekvéseknek. Pedig ez»sn a téren is vannak távlatok. A magyar gazdaság jól fejlődik, korszerűbbé vált, s több területen, így a vegy­ipar, a gyógyszeripar terén a francia—magyar együttműkö­dés példássá válhat. Az ön mostani látogatása, első titkár úr, olyan jelentősé­get nyer. amely messze meg­haladja a kétoldalú kapcsola­tok közös vizsgálatának terü­letét — folytatta Mitterrand elnök. — Közösen vizsgáljuk meg a világ helyzetét, s ezen a téren nincs tilos téma. Mind­kettőnket egyaránt érdekel minden, ami a békével és a béke megteremtésének feltéte­leivel kapcsolatos. Van mon­danivalónk ezen a téren. Mi a világpolitikának nem tárgyai vaqyunk, hanem alanyai,, sze­replői és igényeljük azt a le­hetőséget, hogy a bennünket megillető szerepet töltsük be. Politikai és társadalmi-gazda- sáqi opcióink ugyan különbö­zőek. de keressük azt, ami kö­zelebb hoz bennünket egymás­hoz. Egyaránt ragaszkodunk a béke és a nemzetek közötti megértés eszméihez. Tudom hogy önt nagyon ér­dekli mindaz, amit Francia- ország tesz és mond, érdekli Francois Mitterrand köztársa­sági elnök pohárköszöntőjére Kádár János válaszolt: Mélyen tisztelt köztársasági elnök úr! Francia barátaink! A magam és a kíséretemben levő honfitársaim nevében őszinte köszönetét mondok a meghívásért, a szívélyes fogad­tatásért, a Magyarország iránti érdeklődésért és rokonszen- vért, amely elnök úr szavaiból is megnyilvánult. Mi, a Magyar Népköztórsa- sáq képviselői abba a dicső történelmű Francia Köztársa­ságba érkeztünk, amely a nem­zetközi élet, különösképpen az európai helyzet alakulásának nagy és fontos tényezője, örömmel teszek eleget annak a megbízatásomnak, hogy át­adjam a Francia Köztársaság vezetőinek és népének a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa', kormánya és népe szívélyes üdvözletét és jókíván­ságait. A magyar nép nagyra érté­keli országaink jó és szélesedő kapcsolatait, kiemelkedő ese­ményként tartja számon elnök úr 1982. évi magyarországi lá­togatását. Minden bizonnyal mostani tárgyalásaink is ered­ményesek lesznek, és a közös szándékoknak, a reális lehe­tőségeknek megfelelően len­dületet adnak minden téren a maqyar—francia kapcsolatok továbbfejlesztésének. Bizonyos, hogy ezzel nemcsak országa­ink, hanem kontinensünk né­peinek érdekeit is szolgáljuk. Megbeszélésünk mai kezdete is megqyőzött arról, hogy ez a várakozás reális. Meggyőződé­sem, hogy további vélemény- cserénket is a konstruktív szel­lem, a kölcsönös jószándék fogja jellemezni. Tisztelt elnök úr! ön az előbb szólt arról, hogy országaink társadalmi beren­dezkedése eltérő, és más szö­vetségi rendszerekhez tartoz­nak; másként ítéljük meg a nemzetközi helyzet több kérdé­Franciaország politikája, a vi- láaban elfoglalt helye. Ez az érdeklődés kölcsönös. Én sze­mélyesen nagy rokonszenvvel, és pontosan figyelem azt a politikát, amelyet ön folytat a Duna partján. Azt óhajtom, hoqy a kétoldalú kapcsolatok konstruktív szelleme hasson ihletően akcióinkra azokban a nemzetközi szervezetekben, amelyekben jelen vagyunk. így például a genfi konferencián, ahol globális tárgyalás indult meq a vegyi feqyverek teljes kiküszöbölésére. Megállapítha­tó. hogy a kelet—nyugati vi­szony nehézségei ellenére is az utóbbi időben bizonyos ha­ladás mutatkozott itt a párbe­szédben Azt óhajtjuk, hogy a stock­holmi konferencia munkája is jobban haladjon előre. Európa a helsinki záróokmány vonalán haladva lesz hű saját sorsához, csak ez teheti lehetővé, hogy népeink hivatásuknak megfele­lően élhessenek, hogy Európa, mint földrajzi egység hallassg szavát a világban. íme néhány konkrét példa arra, hogy mit tehet eqyütt két európai ország, mely különböző rendszerekhez tartozik. Mihelyt az a közös akarat vezérli őket, hogy leküzdjék a bizalmatlan­ságot és hozzáiáruljanak a nemzetközi feszültség tényezői­nek kiküszöböléséhez. Ezt az Európát kell építenünk, vagy jobban mondva, újjáépítenünk. Meg kell szilárdítani biztonsá­gának és virágzásának alapjait. Mi a magunk részéről nagy fontosságot tulajdonítunk az európai gazdasági közösség fejlesztésének, mert az nélkü­lözhetetlen eleme a globális európai építésnek. Újra fel kell venni a párbe­széd szálait a kontinens másik felével. Magyarország közép­európai helyzeténél fogva e vál­lalkozás egyik fő láncszemét képezi. sét. Fontos azonban az, hogy nézeteinkben és törekvéseink­ben lényeges találkozási pon­tok vannak, és ezekre a jövő­ben is építeni lehet. Kapcso­lataink meghatározó eleme, hogy egyik nép, egyik kormány sem akar háborút, s ez ad súlyt és tartalmat a béke megőrzé­séről folytatott véleménycse­rénknek. Találkoznak törekvé­seink abban is, hogy a külön­böző társadalmi berendezkedé­sű országok a békés egymás mellett élés elve alapján fej­lesszék kölcsönösen előnyös kapcsolataikat. Sajnálatos, hogy legutóbbi találkozásunk óta is folytató­dott a fegyverkezési verseny, szaporodtak a konfrontációs elemek a nemzetközi életben. Mindez olyan időszakban tör­ténik, amikor az atomfegyve­rek száma rendkívül megnőtt, s a tömegpusztító fegyverek újabb és fejlettebb fajtái jelen­nek meg. Meggyőződésünk, hogy a több nukleáris fegyver nem nö­veli, hanem csökkenti a bizton­ságot. Akik egy atomháború megnyerhetőséqéről, egy kor­látozott . nukleáris összecsapás lehetőségéről felelőtlenül be­szélnek, embermilliók sorsát, Európa és a világ holnapját teszik kockára. A Magyar Népköztársaság tevékenyen működött közre a Varsói Szerződés számos, ma is érvényes állásfoglalásának és javaslatának a kidolgozásában. A Varsói Szerződés tagállamai nem törekszenek katonai erő­fölényre, de a másik félnek sem engedhetik meg a fölény meg­szerzését. Mi a jelen időszak fő feladatának olyan szerződé­sek kidolgozását és megkötését tartjuk, amelyek garantálják a felek egyenlő biztonságát a fegyverzetek alacsonyabb szint­jén. Érvényes az a javaslatunk, hoqy a Varsói Szerződés és a NATO országai — első lépés­ként — kössenek megállapo­dást az erő alkalmazásáról va­ló lemondásról — és a békés kapcsolatok fejlesztéséről. Egy ilyen megállapodás jelentősen hozzájárulna a feszültség csök­Az elnök azután arról szólt, hogy Magyarország kulturális területen eminens szerepet ját­szik, és e szerepének jelentő­ségét még inkább fokozza majd az 1984-ben Budapesten tar­tandó kulturális fórum. Ezzel kapcsolatban azt az óhaját fe­jezte ki, hogy a kulturális fó­rum munkája sikeres legyen, és képezzen kiindulópontot arra, hogy még gazdagabb kapcso­latok alakuljanak ki az európai országok értelmiségei és mű­vészei között. A közelmúltban a magyar és a francia rádió 48 órás adásban sugárzott kö­zös programot, melyet a fran­ciák és a magyarok egyidőben hallhattak. Ez egy nagyon sike­res premier volt, és újabb lé­pést jelent a korábban megál­lapított irányban. Mitterrand elnök utalt arra is, hogy Kádár János párizsi tartózkodása alatt találkozni fog francia gazdasági és ipari vezetőkkel, s hangsúlyozta, hogy ő a maqa részéről mindent meg kíván tenni a két ország közötti qazdasági kapcsolatok előmozdítása érdekében. Nagyon vonz bennünket az — mondotta ezután —, hogy a magyar nép évszázadokon át hű maradt önmagához nagy veszélyek közepe te is, s ez két­ségtelenül a magyar nép mély belső tulajdonságainak köszön­hető. Nekem, mint franciának, meg kell mondanom, hogy Magyarországot olyan ország­nak látom, amely bebizonyítot­ta: az akarat nemcsak az élet­ben maradást biztosítja, ha­nem az előrehaladást is. E szavakkal elismerésemet szeret­ném kifejezésre juttatni a ma­gyar nép iránt, s azt óhajtom, hogy a magyar nép a távolból is átérezze, milyen különös je­lentőséget tulajdonítunk az ön látogatásának itt a Szajna partján. Az elnök végül a maqyar nép boldog jövőjére, és Kádár Já­nos egészségére ürítette poha­rát. kentéséhez Európában, s ked­vező feltételeket teremtene a leszerelési tárgyalások előmoz­dításához. Támogatjuk a Szovjetunió ja­vaslatát a világűr demilitarizá- lására, és üdvözöljük a vegyi- feqyverek betiltására vonatkozó tárgyalások megkezdését. Kon­krét eredményeket várunk a stockholmi bizalomerősítő és leszerelési konferenciától, s a helsinki folyamatba illeszkedő többi tárgyalási fórumtól. így az 1985. évi budapesti kultu­rális fórumtól is. Megtisztelte­tésnek vesszük, hogy Magyar- országra bízták e fontos ta­nácskozás megrendezését, s e megbízatásnak megfelelően eleget fogunk tenni. Európa népeinek történelmi tapasztalatai arra intenek mindnyájunkat, hogy minden lehetségest tegyünk meg föld­részünk békéjének megőrzésé­ért, a megértés, a kölcsönös bizalom és az együttműködés erősítéséért. EurÓDa térképe te­le van a korábbi nagy csaták színhelyeire emlékeztető jelzé­sekkel. Ezek nagy része az emberiség eddigi történelmé­nek leqpusztítóbb háborúját, a fasiszták által kirobbantott II. világháborút idézi. A katonasírok mellett ott van­nak a megsemmisítő táborok, az ártatlan áldozatok millióinak emlékhelyei. Néhány hónap múlva lesz a fasizmus feletti történelmi je­lentőségű győzelem 40. évfor­dulója. Négy évtized távlata sem csökkentheti a hálát azon népek és fiaik, köztük a fran­cia ellenállás hősei és a fran­cia földön is küzdő magyar antifasiszták iránt, akik váll­vetve harcoltak a náci bar­bárság ellen. Az idő múlása sem homályosíthatja el emlé­kezetünkben a történteket; el­ítéljük a fasizmus akár úi köntöst viselő, bárhol jelentke­ző kísértő árnyait. Határozot­tan visszautasítjuk azokat a veszélyes törekvéseket, ame­lyek megkérdőjelezik az antifa­siszta koalíció áldozatos har­ca nyomán kialakult európai realitásokat. Kádár János ezt követően hangsúlyozta: a Magyar Nép- köztársaság következetesen ki­tart a béke és a biztonság megszilárdítása, a nemzetközi együttműködés erősítése mel­lett. Változatlanul nagy jelen­tőséget tulajdonítunk annak a dokumentumnak, amelyet csak­nem 10 évvel ezelőtt önökkel együtt írtunk alá a finn fővá­rosban. A közeledő évfordulót akkor lehetne a legméltóbban megünnepelni, ha ismét a hel­sinki záróokmány betűje és szelleme hatná át Európa po­litikai életét. Elnök úr! Kétoldalú kapcsolatainkat áttekintve már nemegyszer szót váltottunk a világgazda­sági válságról és a nemzetközi gazdasági kapcsolatokról is. Bár vannak javulást ígérő halvány kedvező jelek, de ezek hatása kontinensünkön még nem érzékelhető eléggé. Eb­ben a helyzetben senkinek nem használ, ha a kelet-nyu­gati gazdasági együttműködés szűkül, és még politikai indít­tatású intézkedések is hátrál­tatják. Hozzá keli tenni, hogy-Ma­gyarország a jövőben sem az elzárkózás, hanem a nemzetközi munkamegosztásban való aktí­vabb bekapcsolódós útján kí­ván járni. Meggyőződésem, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű, más-más szö­vetségi rendszerhez tartozó or­szágok gazdasági kapcsolatai­nak fejlődése mindkét fél érde­keit szolgálja, hozzájárulhat mind a gazdasági fellendülés­hez, mind az enyhülés ügyéhez. Erre, és a sok eddig ki nem aknázott lehetőségre is gon­dolva a magyar—francia gaz­Kádár János, az MSZMP KözDonti Bizottságának első titkára hétfő délután a Ma­gyar Népköztársaság párizsi nagykövetségének épületében találkozott Georges Marchais- sal, a Francia Kommunista Párt főtitkárával, majd Lionel Jospinnel, a Francia Szocia­lista Párt első titkárával. Kádár János és Georges Marchais szívélyes, elvtársi légkörű találkozóján az FKP főtitkára hangsúlyozta, hogy a fejlődő magyar—francia kap­csolatok nemcsak a két ország, hanem kontinensünk minden népének érdekeit is szolgál­ják. Egyetértettek abban, hogy a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság együtt­működésének bővítése hozzá­járul az európai népek közötti megértés erősítéséhez, az eny­hülési politika eredményeinek megőrzéséhez. Megerősítették, hogy a kommunistáknak külö­nösen nagy a felelősségük és a szerepük a nemzetközi po­litikában az emberiséget fe­nyegető veszélyek elhárításá­ban és felszámolásában. Az MSZMP és az FKP továbbra is ezért tevékenykedik a két párt kapcsolatait jellemző elvtársi együttműködés és szolidaritás szellemében. Kádár János és Lionel Jospin megbeszélésén hangoztatták, hogy az MSZMP és a szocia­lista párt szilárd törekvése elő­mozdítani a Magyar Népköz- társaság és a Francia Köztár­saság kölcsönösen előnyös, sokoldalú kapcsolatainak fej­lesztését. Egyetértés volt ab­ban, hogy a különböző társa­dalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének nincs ésszerű, elfogadható alterna­tívája. Az MSZMP és a szo­cialista párt kész tevékenyen fellépni a nemzetközi légkör javításáért, a béke és a tár­sadalmi haladás egyetemes ügyének előmozdításáért. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tag­ja, délután szálláshelyén, a Marigny-palotában találkozott Claude Cheyssonnal, a Fran­dasági kapcsolatok fejlesztését igyekszünk előmozdítani. A Magyar Népköztársaság a jövőben is állhatatos és meg­bízható partner lesz a nemzet­közi együttműködésben. Ezen az alapon készek vagyunk a ma­gyar—francia kapcsolatok to­vábbi, sokoldalú fejlesztésére és gazdagítására az élet minden területén. Tisztelt elnök úr! Élve az alkalommal őszinte köszönetét mondok önnek mindazért, amit a sokoldalú magyar—francia kapcsolatok fejlesztéséért tett. Megköszö­nöm önnek azt a korrekt, rend­kívül jó légkört, amely eddigi és g mg megkezdett tárgyalá- sainkat is jellemezte, és azokat a meleg szavakat, amelyeket a magyar néphez intézett. A munkát folytatnunk kell. Tisztelettel átadom önnek a Maavar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meqhívását, hogy arra alkalmas időoontban ismét lá­togasson el Magyarországra. Látogatását magam is örömmel üdvözölném. Mi maqyarok naqyra értékel­jük Franciaorszáq nemzetközi szerepét, és az ön személyes erőfeszítéseit. Franciaországnak jelentős tekintélye és súlya van a világban, s ezért sokat tehet a nemzetközi viszonyok jobbí­tásáért. A maqa lehetőségeinek keretein belül a Magyar Nép­köztársaság is erre törekszik. A nagy francia néonek minden jót, sikereket kívánok, $ azt, hoav békében élvezhesse mun­káiénak gyümölcseit. Kádár János végül a francia népre, Mitterrand köztársasági elnök, a jelenlevő francia sze­mélyiségek egészségére, a ma­gyar—francia kapcsolatok fej­lődésére, a békére emelte po­harát. cia Köztársaság külügyminisz­terével. Nyílt, őszinte légkörű véle­ménycserét folytattak a nem­zetközi, s különösen az euró­pai helyzet legfontosabb kér­déseiről. Egyetértettek abban, hogy minden államnak — tár sadalmi rendszerétől és szö­vetségi rendszerhez való tar­tozásától függetlenül — a nemzetközi feszültség csökken­tésén kell mL..kálkodnia. Megállapították, hogy a ma­gyar—francia kapcsolatok, a rendszeres magas szintű ta-' lálkozók és a különböző terü­leteken folytatott együttműkö­dés jól szolgálják az eltérő társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését. A Este a külügyminisztérium­ban Laurent Fabius francia mi­niszterelnök vacsorát adott Kádár János tiszteletére. A va­csorán Laurent Fabius és Ká­dár János rövid pohárköszön­tőt mondott. + KAIRÓ: Kairóban hivata­losan közölték, hogy Egyiptom kapcsolatba lépett a Polisario Fronttal, a Nyugajt-Szohara függetlenségéért harcoló moz­galommal. A jelenlegi kairói álláspont szerint Egyiptom a Polisario Front ellen harcoló Marokkó mellett van a viszály­ban. ♦ BÉCS: Léig hadgyakorlat kezdődött hétfőn Ausztriában. Az október 19-ig tartó gyakor­laton vadászbombázók és heli­kopterek vesznek részt. + QUITO: Guayaquil váro­sában rendkívüli ülést tartott az ecuadori Baloldali Széles Front, a kommunista pártot is magában foglaló demokrati­kus tömb országos tanácsa. Az ülésen elfogadott okmány az egység megszilárdítására és mindenfajta államcsínykísérlet megakadályozására szólította fel az ország lakosságát. + NOVSZKA: Hat személy vesztette életét vasárnap a Zágráb—Belgrád autóúton, amikor egy személygépkocsi előzés közben összeütközött a szembe jövő autóval. + TOKIÓ: Japán és a Ko­reai NDK képviselői hétfőn Phenjanban halászati megálla­podást írtak alá. A hosszú idő óta első kétoldalú egyezmény megfigyelők szerint utat nyit­hat a két ország közötti kap­csolatok megjavítása felé. A korábbi kétoldalú halászati megállapodás 1982-ben lejárt, de a japán kormány politikája miatt mindeddig nem kerülhe­tett sor tárgyalásokra. Az új egyezmény 1986-ig érvényes, s kedvező jogokat, illetve lehető­ségeket kínál a japán halá­szok számára a KNDK területi vizein. + VARSÓ: Befejezte ötnapos lengyelországi látogatását a Palesztinái Kommunista Párt küldöttsége. A delegáció tag­jai — Szulejman Hadzsáb, a PKP KB Politikai Bizottság tag­ja és Mohammed Abu Sama, a KB tagja — megbeszéléseket folytattak a LEMP Központi Bi­zottságában, a Társadalomtu­dományi Akadémián és az Af­rikai, Ázsiai és Latin-Amerikai Népek Szolidaritási Szervezeté­nek lengyel bizottságában. A felek tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről, és tárgyaltak a LEMP és a PKP együttműködésének fejlesztésé­ről. ♦ BELGRÁD: Eltűnt egy ka­tonai helikopter Jugoszláviá­ban — jelentette be vasárnap a jugoszláv nemzetvédelmi tit­kárság (.minisztérium). A heli­kopternek pénteken veszett nyoma Szlovénia felett. A ku­tatást a> helikopter és személy­zete után megkezdték. + BEJRÚT: A libanoni Bteg- rinben hétfőn nagygyűlésen emlékeztek meg a Libanoni Kommunista Párt megalakulá­sának hatvanadik évfordulójá­ról. FURDŐTECHNOLÓGIÁK ÜZEMELTETÉSÉBEN JÁRTÁS felsőfokú végzettségű dolgozót felvételre keresünk Fizetés megegyezés szerint. JELENTKEZÉS: Baranya megyei Víz- és Csatornamű Vállalat üzemmérnöksége, Komló, Ady E. u. 4/b. sz. alatt. A BARANYA MEGYEI TANÁCSI MAGAS- ÉS MÉLYÉPÍTŐ VÁLLALAT felvesz gyakorlott karosszérialakatost JELENTKEZNI LEHET: VÁLLALATUNK VERSENY UTCAI TELEPÉN, KRÉMER ANTAL GARAZSVEZETŐNÉL. Kádár János válasza Kádár János tárgyalásai a magyar nagykövetségen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents