Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)

1984-10-13 / 282. szám

A fertőző betegségek számos fajtáját felszámolták A Di-Per-Te-tői a Hempt-vakcináig Rövidebb idő alatt, lényegesen kevesebb pénzért A kerekasztal-beszélgetés résztvevői (balról jobbra): Kosztolányi György, Kiss Róbert, Fodor János, Kecskeméti Károly, Mészáros Attila, dr. Szabó Lajos, dr. Kassai Miklós, Polgár Antal és Olasz Ferenc. Csak akarni kell! Kerekasztal-beszélgetés az olajiszapok, olajos sarak elhelyezéséről Az elmúlt hetekben Mohá­cson egy veszett kutya több gyermeket és egy felnőttet megmart. Ennek az esetnek az ismertetése után szerkesz­tőségünkben több olvasónk érdeklődött, kíváncsiak voltak, hogy a védő oltóanyagokat hol lehet beszerezni, hol tá­rolják és ki mennyit kaphat. Kérdéseikre a legilletéke­sebbektől, a Baranya megyei KÖJÁL járványügyi osztályá­nak vezető főorvosától, dr. Kiss Istvántól kértünk választ. — Napjainkban az emberi életet szinte keletkezése pilla­natától óvják védő oltóanya­gokkal. így csecsemőkorban havonta adják tanácsadáso­kon a körzeti orvosok a Di-Per- Te-t és a Morbilli-t. Minden ősszel kampányszerűen kapják a gyerekek a gyermekbénulás elleni védőoltást, ezeknek a mindenkori beadásával sikerült a hazai lakosság körében tel­jes mértékben felszámolni a dif- tériát, a tífuszt, a himlőt. Mindezek mellett olyan be­tegségek is előfordulnak, ami­ket nem lehet előre kiszámíta­ni. így hazánkban egyre gya­koribb a kullancscsípés okoz­ta fertőző agyhártyagyulladás. Általában azoknak az embe­reknek adjuk a védőoltást, akik különösen sokat járnak erdőkben. A teljes védettség három injekcióval érhető ei. Az elsőt általában február­ban, a másodikat rá egy hó­napra és a harmadikat egy év múlva kapja mindenki. így négy évig biztosított a szerve­zet ellenóllóképessége. Járványos időben influenza elleni védőoltásokat szoktunk adni. A külföldi munkavál­lalóknak és az afrikai orszá­gokba utazóknak minden hét szerdáján adjuk a kolera el­leni vakcinát. Ez csupán 50— 60 százalékos védettségen biz­Évről évre nő azok számai, akik valamilyen ok miatt kí­mélő étrendre szorulnak. Egy néhány évvel ezelőtti felmérés szerint az energia és zsírsze­gény diétát igénylők hazánk­ban mintegy 4 millió körül le. hetnek. A szakemberek azon­ban azt is tudni vélik, hogy amennyiben az étkezési szo­kásokban nem történik rövide­sen döntő változás, a veszé­lyeztetettek száma az ezred­fordulóig még tovább emel­kedhet. Szerencsére egyre kevésbé vagyunk híján a korszerű konyha megfelelő alapanya­gainak, Néhány éve a gabona­ipar vállalkozott elsőként, hogy bővítse a kínálatot. Egy másik területen kutatások kezdődtek és az ígéretes együttműködés jeqyében — pécsi közreműkö­déssel — létrejött egy új üdítő italféleség, a „Fauna”. Foly­tatva a- sort, október elején csökkentett nátrium tartalmú, zsírszegény és fehérjedús hús­ipari készítmények jelentek meg a baranyai üzletekben. A speciális tartós bélbe töl­tött felvágottak kölső megje­lenése is eltér a szokásostól. A piros színű csomagolóanya­gon sárga felülnyomás ismer­teti a készítmény összetételét és figyelmeztet arra, hogy nem hagyományos, hanem diétás termékről van szó. Igaz, a héttagú családból mindössze három viselheti a diétás elne­vezést, ennek ellenére a má­sik négy is fontos szerepet kaphat az egészséges táplál­kozásban, A Baranya megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat az országban elsőként látott az új termékek kifejlesztéséhez, az ígéretes jövő előtt álló készít­mények nagyüzemi gyártásá­hoz. Az iparszerű termelést számos kísérlet és alapos kli­nikai vizsgálat előzte meg. tosít, és félévente ismételni kell. A tetanus elleni szérumot a körzeti orvosok a gyógyszer- tárból szerzik be. Ez az injek­ció évente többször is ismé­telhető, ha a sérülés indo­kolttá teszi az újbóli adását.- Ha ennyiféle védő oltó­anyagot tárolnak, akkor a ve­szettség elleni szérumot miért nem lehet a KÖJÁL egyik hű­tőjében tartani? — Az Országos Közegész­ségügyi Intézet a veszettség elleni vakcinának az ellenőr­zését jól kézben akarja tarta­ni. Ez szorosan összefügg az­zal, hogy a veszett állat által megmart embert igen nagy körültekintéssel kell ellátni. A teljes oltási sorozat egy hóna­pot vesz igénybe: hatot egy­mást követő napon, a hetedi­ket egy hónap múlva kapja a hasfalába a sérült. A védett­ség a hat injekciót követő 10- 12 nap után kezdődik. Sze­rencsére a veszettség vírusa az idegek mentén igen las­san jut tovább. Hazánkban különben 1942 óta évente két­ezer embert oltanak be a Hempt-vakcinával. De nemcsak a veszettség, a sárgaláz elleni védő oltóanyag is csak az OKI-ban kapható. A védőoltásoknak köszönhe­tően sikerült azt elérni, hogy a fertőző betegségek csak igen ritkán okoznak halált ha­zánkban. Számos fajtáját tel­jesen felszámolták. A turiz­mussal, és a külföldi munka- vállalásokkal együtt viszont bekerülnek az országba a fer­tőző trópusi betegségek. Ezek felszámolására minden óvó­intézkedést megtesznek. Mind­ehhez szervesen hozzátartozik, hogy minden védőoltás — akár hazai, akár import anyaggal történik — ingyenes. amelyben jelentős szerepet vállaltak dr. Mózsik Gyula docenssel az élen a POTE I. sz. Belklinikájának orvosai. A termékcsolád első tagja a sokak által kedvelt párizsi dié­tás változata, amely abban különbözik hagyományos tár­sától, hogy lényegesen több fehérjét — tulajdonképpen színhúst — tartalmaz, zsírsze­gény és kevesebb konyhasó van benne. Ez a készítmény különösen a fehérjedús és ka­lóriaszegény diétát igénylők számára lehet hasznos. Akár­csak a diétás virsli, amely ugyanúgy fehérjedús és csök­kentett nátrium tartalmú. A diétás sótlan krém fo­gyasztásának a nátriummentes diéta alkalmazásakor van sze­repe. A pécsi vállalat gyárt­mánya segít a vesebetegek, a magasvérnyomásban, az idült májgyulladásban szenvedők étkezési gondjain. A zsírsze­gény diétát igénylők számára készül a nyelvfelvpgott, a ta­vaszi szelet és a májas, amely ugyancsak fehérjedús és zsír­szegény készítmény. Valamennyi közül kiemelke­dik azonban o fűszermentes fehér felvágott, amely nem­csak íz- és zamatanyagaiban, kedvező beltartalmi értékében különbözik a többitől, de árá­ban is. A diétás készítmények közös jellemzője ugyanis, hogy fogyasztói áruk néhány száza­lékkal magasabb, mint a ha­gyományos megfelelőiké. Ki­véve a már említett felvágot­tat, amely jobb is, olcsóbb is a hagyományosnál. Egyelőre Baranya' 19 üzleté­be szállítanak az új termékfé­leségből. A pécsi boltokon kívül minden szerdán friss árut visznek Komlóra, Mohácsra, Szigetvárra, Siklósra, Sásdro, Mágocsro és Szentlőrincre is. Ferenci Demeter Az ellentmondásokat szülő alaphelyzet „vegytisztán” kide­rült a nyár közepén megjelent „Olajiszapcsata” című cikkso­rozatunkból: a környezetre ve­szélyt jelentő olajiszapok és -sarak elhelyezésére, ártalmat­lanítására az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hiva­tal — a rendelkezésére bocsá­tott jogszabályi lehetőségekkel élve — kemény bírságokkal kényszeríti azokat a cégeket, ahol ezek a veszélyes hulladé­kok „keletkeznek”. Ugyanakkor Baranyában nincsen egy olyan, mindenki rendelkezésére álló lerakóhely, ahol az olajiszapo­kat, -sarakat környezetkímélő módon, s a jövőbeni újrahasz­nosítás lehetőségét is biztosi- tóan össze lehetne gyűjteni. Az érintettekkel beszélgetve egyéb ellentmondások is a felszínre kerültek. Például: a gyors — mert szükséges — megoldás érdekében igényelt együttmű­ködés helyett egymásról ugyan tudva, de a közös munkáig csak lépten-nyomon eljutva próbál­nak a gonddal megbirkózni. Vagy: a biztonságos lerakást lehetővé tevő beruházás a ko­rábbi „számitgatások” szerint 20 millió forintba kerülne. Ki­derült: elég néhány millió és néhány hónap az elkészítésé­hez ... Tapasztalataink számos újabb kérdést vetettek fel, amelyekre a Dunántúli Napló szerkesztő­ségében rendezett kerekasztal- beszélgetésen próbáltunk vá­laszt kapni. Meghívtuk Polgár Antalt, a megyei tanács környe­zetvédelmi titkárát, dr. Szabó Lajost, az OKTH Dél-dunántúli FeJügvelőségének igazgatóját, dr. Kassai Miklóst , a Magyar Állami Földtani Intézet Dél-du­nántúli Osztályának vezetőjét, Fodor Jánost, a Pécsi Autójaví­tó Kisszövetkezet elnökét, illet­ve műszaki vezetőjét: Kecske­méti Károlyt. Részt vett a ke- rekasztal-beszélgetésen Kiss Ró­bert és Kosztolányi György, a Baranya és Tolna megyei Tég­laipari, illetve Olasz Ferenc, a megyei Talajerőgazdálkodási * Vállalattól. Szerkesztőségünket Mészáros Attila képviselte. O Dr. Szabó Lajos: — Azt hi­szem, szükséges tisztáznunk: más az olajiszap, más az olaj­sár. Erre a különbségtételre mór csak azért is szükség van, mert az előbbiből a régióban egy-egy évben 10 000, az olaj­sárból 40—45 000 tonna kelet­kezik. Az igazi gond tehát az olaisár elhelyezése, s ha hoz­záteszem, ez csak kis része a veszélyes hulladékoknak, s hogy területünkön mintegy 2000 he­lyen termelnek veszélyes hulla­dékot, érthető az a jogszabályi szigorral támoaatott törekvés, hogy ezektől az anyagoktól mentesíteni kell a környezetet. Fodor János: — Egy kérdé­semre szeretnék választ kapni: ha egyszer nincsen lerakóhely — mert a garéit három cég magának készítette és ide ola­jos szennyezettségű hulladékot lerakni nem engednek —, mit tehetünk mi? Dr. Szabó Lajos: — Nem igaz, hogy a vállalatoknak erre nincsen pénze! Sokkal inkább arról van szó, hogy az állami erőre várva gondolkodnak a megoldáson. Pedig a környezet- védelmet szolgáló beruházások számos könnyítést élveznek. A költségek 30 százalékát vissza nem térítendő támogatásként megkapják, további 40 százalé­kot kamatmentes kölcsönként, így csak 30 százalékot kell vál­lalniuk. Polgár Antal: — Ezt a támo­gatást pályázat alapján lehet elnyerni, a beruházás mentes az építési adó, illetve a beru­házási illeték alól. Kiss Róbert: — Nyilván a le­hető legegyszerűbb megoldást kell választani, s erre szerintünk kitűnő lehetőség az olajjal szennyezett anyag felhasználá­sa a téglagyártásnál. Mi 27 céggel állunk szerződésben, az olajos sarat ráterítjük az agyagdepóra. Évente mintegy 8—10 000 tonnát tudunk fogad­ni, pillanatnyilag 2000-re van szerződésünk. DN.: — Csakhogy a január 1-től megállapított áruk: 1000 forint tonnánként — sok a vál­lalatoknak. Fodor János: — És nem eny- nyiből állnak a költségek, ha­nem ott van a szállításé is. Nálunk egy-egy évben 80 ton­na olajjal szennyezett veszélyes hulladék „jön össze", a szállí­tással együtt 100—120 000 fo­rintba kerül, hogy megszaba­duljunk tőle. A szállítás idő­pontját előre egyeztetnünk kell nemcsak a téglásokkal, hanem a Talajerőgazdálkodási Válla­lattal is. De bármikor jöhet egy nagy eső, s az utóbbi cég te­herautói már nem tudnak fel­kapaszkodni az agyagdepóra... Kosztolányi György: — Ne­künk előre be kellett kalkulál­nunk az árba azt a kockázatot, hogy — ha például csavar, fém­darab van a hulladékban — súlyosan sérülhetnek gépeink. Jóllehet, kedvezőek a tapaszta­lataink, de nem annyira, hogy ez mérsékelné az 1000 forint/ tonna árat. Dr. Kassai Miklós: — A meg­oldás valóban magától értető­dőnek tűnhet — bár nem op­timálisnak —, s csak egy rész- problémát említek: az eső le­moshatja a bányatalpra az olajos hulladékot, vagyis ott vagyunk, ahonnan el szeret­nénk szakadni: veszélyt jelent a környezetre az említett fel­használási módszer. Kosztolányi György: — Min­dig arra a depóra terítjük a hozzánk szállított anyagot, ami éppen munkában van. így egy­két hét alatt eltüntetjük a fel­dolgozás során a veszélyes hulladékot. Fodor János: — Szeretnék még egyszer visszatérni Garéra. Ha 3—4 éven keresztül le lehet itt rakni az olajos sarat, isza­pot, miért nem lehet a további­akban is? Dr. Szabó Lajos: — A legha­tározottabban jelezte az OKTH- nak a garéi lerakót építtető és üzemeltető három vállalat, hogy csak zsíros hulladékok le­rakását engedélyezik. Garé egyébként talajtanilag alkalmas az olajos szennyezettségű hul­ladékok elhelyezésére, de mint állami lerakóhelyet ezt jelen­leg figyelmen kívül kell hagy­nunk. Fodor János: — Nekünk a Bőrgyár jelezte: használhatnánk a lerakójukat, de az OKTH nem engedi. DH.: — Mikori ez a megál­lapodásuk? Fodor János: — Tulajdonkép­pen csak szóbeli tárgyalás volt. Dr. Szabó Lajos: — Van még egy fontos szempont: egy lera­kónál fenn kell tartani a veszé­lyes hulladékok későbbi újra­hasznosításának lehetőségét. Vagyis egymástól függetlenül kell elhelyezni a különböző anyagokat, keverni nem sza­bad. Olasz Ferenc: — Ha lenne kijelölt hely, megújíthatnánk a szerződéseinket korábbi part­nereinkkel, hogy elszállítjuk tő­lük a veszélyes hulladékokat. Dr. Szabó Lajos: — Most is van kijelölt hely, érvényes te­rületfelhasználási engedély, s jóváhagyott beruházási prog­ram, amelyet az UNIBER tart a kezében. Társulás révén 22 cég vállalkozott arra, hogy közös erővel létrehoznak Garéban egy lerakót. De itt lehetőleg lapátolható anyagot kell tárol­ni. DN.: — Mikor lehetne hasz­nálatba venni az új lerakót? Polgár Antal: — Ha végig­szaladunk a folyamaton — ki­indulva a jelenlegi helyzetből, tervezésen keresztül a kivitele­zés befejezéséig, mintegy két év. Dr. Szabó Lajos: — Kényte­len vagyok vitába szállni Polgár Antallal. A beruházási folyama­tot ugyan az általa mondottak szerint is „végig lehet játszani”, de véleményem szerint — ha egy 1—1,5 évre elegendő nagy­ságú gödröt alakítanak ki a le­rakásra — három hónap alatt megvalósítható. Felelősséggel merem állítani, hogy ennyi idő is elég, továbbá azt, hogy a végleges megoldás kialakítá­sáig — látva a kényszerhelyze­tet — engedélyezné a lerakást az OKTH. Mert amíg lapátolha­tó sűrűségű lesz a veszélyes hulladék, hosszú idő telik el, s közben a pénz is fogy. Ha a szóban forgó ideiglenes lerakót meqépítik, s ide hordják az olajiszapot, akkor 2—3 év telik el, amíg meg lehet kezdeni a víztelenítését. Ennyi időre pedig az OKTH-nak van türelme — csak kezdjenek bele! Polgár Antal: — Ez az „eret­nek" gondolat évekkel ezelőtt már eszünkbe jutott... Dr. Szabó Lajos: — Akkor al­kalmazom jól az előírásokat, ha a gazdasági helyzetünket is figyelembe veszem. így kell megközelítenünk az elérendő célt, s nyilván kisebb a kár, ha — egyelőre vizesen — de ott van az olajiszap a lerakóban, mintha hazugságra kényszeríte- ném a vállalatokat. DN.: — Ezek szerint az OKTH sürgeti és rövid idő alatt meg­valósíthatónak is tartja egy át­meneti lerakó létesítését Ga­réban. Dr. Kassai Miklós: — Látszó­lagosnak érzem a „heppien- det”: az UNIBER szervezésé­ben létesülő lerakó ugyanis mintegy 20 millió forintba ke­rülne. Irtózatosan soknak tar­tom, lehet azt lényegesen ol­csóbban is megcsinálni. Csak­hogy a vállalatokra nyomás ne­hezedik — szabaduljanak meg az olajos, veszélyes hulladé­koktól, mert különben a nya­kunkba szakad a büntetés, — s ezt a helyzetet mintha mások kihasználnák ... Kiss Róbert: — Szélsőséges árat mondok: a földmunkák köbmétere úgy kerülhet legfel­jebb 100 forintba, ha a kivite­lező a kitermelt talajt el is szál­lítja. Dr. Kassai Miklós: — Én is úgy vélem, néhány millióból megvalósítható a 22 vállalat közös, átmeneti lerakója Garé­ban. Egyszerű munka, ma már különböző vállalatok olyan tel­jesítményű földgépekkel rendel­keznek, hogy két hét alatt kiás­hatják a szükséges nagyságú gödröt. Ezt a néhány milliót pe­dig az érintett 22 vállalat már tudja fedezni. Olasz Ferenc: — Ha elkészül az új lerakó, mi nemcsak veszé­lyes hulladék odaszállítását vál­laljuk, hanem a létesítmény üze­meltetését is. Fodor János: — így egyszer­re két legyet lehetne ütni: csak az olajos sár kerüljön a lerakó­ba, az olajiszap a téglásokhoz. Nem kell ide-oda szállítani az anyagot. Pénzt nyerünk vele. Dr. Szabó Lajos: — Valóban sok a megvalósításhoz eddig szükségesnek ítélt 20 millió fo­rint. Ha kell, új kivitelezőt kell keresni versenytárgyalássai. Én is úgy vélem, sokkal olcsóbban elkészülhet az átmeneti lerakó Garéban és rövid idő alatt. Csak példaként: egy komplett me­gyei lerakótelep, ahol minden­féle veszélyes hulladékot elkü­lönítve tudnak tárolni, kezelni, utakkal, kiszolgáló-berendezé­sekkel. szociális létesítmények­kel mintegy 60 millióba kerül­ne, de mi tudjuk: a felét ennek le lehet faragni. .. o Kiderült: ha figyelembe vesz- szük azt a négy esztendőt is, amióta a 22 vállalat az UNIBER „vezényletével” a garéi tározó megvalósításáért fáradozik, „izzad", s azt a kettőt, ami még vissza lenne az elkészültéig, érthetetlennek kell tartanunk, hiszen a kerekasztal-beszége- tésen résztvevő szakemberek szerint néhány hónap alatt el­készíthető. Kiderült továbbá az is: az OKTH — átva a vállala­tok • nehéz helyzetét — türel­mesebb lett. A következő lépés­nek tehát annak kell lennie, hogy a társulásban résztvevő vállalatok — minél hamarabb — döntsék el: melyik útra lép­nek. Az OKTH ugyanis olyan „labdát” adott fel, aminél könnyebben levehető nem való­színű, hogy lesz. Ehhez minden feltétel adott —• mint ez a szerkesztőségünkben rendezett beszélgetésen egyértelműen ki­derült. Adóm Erika Piros alapon sárga betűk Diétás húskészítmények

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents