Dunántúli Napló, 1984. október (41. évfolyam, 270-300. szám)

1984-10-13 / 282. szám

ASZÓT elnökségének ülése A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteki ülésén megtárgyalta és véle­ményezte a jövő évi népgaz­dasági terv kidolgozásának irányelveit. Az elnökség támogatásáról biztosította azt a gazdaságpo­litikai törekvést, hogy 1985-ben erőteljesebben fejlődjék nép­gazdaságunk, mivel csakis a további eredmények teszik le­hetővé a dolgozók jövedelmé­nek növekedését, a reálbér csökkenésének megállítását, az ellátás és a szociális gondos­kodás színvonalának fenntartá­sát. A testület fontosnak tartja, hogy az 1985. évi terv céljai­nak elérését az eaész társada­lom támogassa. Ezért a szak- szervezetek aktívan kívánnak részt venni a terv előkészítésé­nek további munkálataiban, majd a végrehajtásban is. A terv teljesítéséhez a dolgozók kongresszusi és felszabadulási munkaversenye is jelentősen hozzájárul, ám arra van szük­ség, hogy a munkaverseny szervezésében jobb munka- megosztás alakuljon ki az ál­lami és társadalmi szervek kö­zött, üzemi és ágazati szinten egyaránt. Az elnökség különö­sen fontosnak tartja, hogy gazdasági törekvéseink össz­hangban legyenek a nehezebb helyzetben lévő rétegek gond­jainak mérséklésével. A testü­let helyesli és szükségesnek tartia a népességpolitikai in­tézkedéseket, amelyek kialakí­tásában maguk a szakszerve­zetek is részt vettek. Ugyanak­kor hangsúlyozta: szükséaes- nek tekinti*' a szociálpolitika hosszú távú programjának ki­dolgozását, amely lehetővé te­szi a törekvések átfogóbb át­tekintését. Az elnökség összességében egyetértett a jövő évi népgaz­dasági terv irányelveiben fog­laltakkal. A testület áttekintette a tex­tilipari szakszervezet szakmun­kástanulói alapszervezeteinek működésében szerzett tapasz­talatokat. Megállapította, hogy a szakmunkástanulók körében végzett szakszervezeti munka elősegítette a fiatalok szakmai nevelését, világnézetük formá­lását és hatékonyabb érdekvé­delmét. Az ülésen megtárgyalták a környezetvédelem helyzetét, tennivalóit is. A vita után az elnökség határozatot hozott a szakszervezetek környezetvé­delmi feladatairól. Ebben hangsúlyozzák: a szakszerveze­ti mozgalom segítse elő, hogy a környezetvédelem a társa­dalmi közgondolkodás mind fontosabb részévé váljék. A szakszervezetek segítsék a dol­gozók és különösen a fiatalok környezetvédelmi ismereteinek bővítését és mozgósítsanak az emberi környezet megóvására, fejlesztésére. A szakszervezeti aktivisták figyeljenek éberen a környezet rendellenességeire, jelezzék a gondokat, s javas­lataikkal és tevékeny közremű­ködéssel segítsék a problémák megoldását. Alapvető feladat, hogy a szakszervezeti mozgal­mi munkában komplex módon kapjon helyet a környezetvéde­lem. Felavatták a 232 millió forintos létesítményt Meggyorsul a forgalom Közös határállomás M u ra ke resztú ron Felavatták a Paksi Atomerőmű második reaktorblokkját Pontoson 11 órakor gördült be az új murakeresztúri állo­másépület elé a jugoszláv ál­lamvasutak zágrábi igazgató­ságának a különvonata a ven­dégekkel, akiket a pécsi vas- útigazgatóság vezetői fogadtak a kpzös magyar—jugoszláv ha­tárállomás felavatására. A MÁV Tervező Intézet által tervezett állomásépület tulaj­donképpen tavaly óta működik már állomásépületként, ide is futnak be, s innen indulnak to­vább a vonatok, bővített funk­cióját azonban csak tegnap óta látja el. Ez azt jelenti, hogy a határon át közlekedő szerel­vények ezután csak a magyar oldalon állnak meg, s itt végzi mindkét fél az útlevél-ellenőr­zést, a vámkezelést, a növény- és állategészségügyi vizsgála­tot stb., vagyis meggyorsulhat a forgalom. A magyar és jugoszláv nem­zeti, valamint vörös zászlókkal fellobogózott állomásépület előtti téren megjelent vendé­geket Halmai Árpád, a vas­utas szakszervezet területi bi­zottságának titkára köszöntöt­te abból az alkalomból, hogy 12 évvel a gyékényesi közös határállomás avatása után a 120 éves murakeresztúri vas­útállomás is magasabb fokra lép. A háború után, 1955-ben nyílt meg ismét határállomás­ként a murakeresztúri állomás, az átmenő forgalom a három évtized alatt a többszörösére növekedett, s a további fejlesz­tést szolgálta az az 1972-ben kötött államközi egyezmény, amely előírta az itteni közös határállomás létesítését A 232 millió forintos beruházás meg­valósulásáról Zámbó Tibor, a MÁV gyékényesi üzemfőnöksé­gének a vezetője beszélt, s be­jelentette, hogy a Murakeresz- túr—Kotoriba közötti határfor­galom lebonyolításának a kö­zös szolgálati szabályzata alapján május 30-a óta folyó próbaüzem eredményes volt, a közös halárállomás működteté­sének tehát nincs akadálya. Fényes József, a MÁV pécsi Lgaizgatóságának a vezetője avatta fel ezután magyar rész­ről a határállomást megállar pítván: „Az államközi szerző­désből ránk háruló feladatok­nak eleget tettünk, biztosítot­tuk a szállítás egyik minőségi mutatójának, a gyors fuvaro­zásnak a technikai és üzemel­tetési feltételeit." Rámutatott arra, hogy a magyar közleke­dés devizaszerző és -kímélő tevékenységének a bruttó ösz- szege tavaly megközelítette a 20 milliárd forintot, amiből a vasút részaránya a legna­gyobb, s ebben jelentékeny szerepük van a határállomá­soknak az átmenő forgalom gördülékeny lebonyolításával, ami különben is közös érde­ke mindkét vasútnak. Jugosz­láv részről Ivan Novacic, a zág­rábi vasútigazgatóság ügyve­zető bizottságának az elnöke mondott rövid beszédet, amely­ben méltatta a MÁV erőfeszí­téseit a közös határállomások létesítése terén, s bejelentette, hogy az említett államközi egyezménynek megfelelően a jugoszláv fél most dolgozik a szabadkai közös határállo­más létrehozásán. Az avatóünnepség után be­mutatták a vendégeknek az új létesítményt. H. I. wattos reaktorblokkja bizonyí­totta: a paksi létesítmény a világon üzemelő atomerőművek között a legbiztonságosabbak közé tartozik. Most felavatott II. számú reaktorblokkja már szeptember 6. óta termel vil­lamos energiát. — A mai gazdasági helyzet­ben fokozott jelentősége van annak, hogy a végleges határ­időnél 24 nappal előbb való­sult meg az energiatermelő egység első párhuzamos kap­csolása — állapította meg Marjai József, majd a népgaz­daság idei eredményeiről szól­va a többi között ezeket mon­dotta : — 1984-ben a nemzeti jöve­delem növekedési üteme vár­hatóan meghaladja a tervezet­tet, az ipari termelés élénkebb a felvételezettnél. Az elért po­zitívumok számbavétele mellett azonban tudnunk kell azt is, hogy ez a növekedés nem tel­jesen a népgazdasági prioritá­soknak megfelelően bontako­zott ki. A tervezettnél és a népgazdasági teljesítménnyel indokolhatónál nagyobb mér­tékben nőtt az energiafelhasz­nálás is. Az energiahordozók hazai termelésében nehézsé­geink és elmaradásaink van­nak, gyengült az energiagaz­dálkodás lendülete. A felszólalók legtöbbje ki­emelten foglalkozott a világ- bégke megőrzésével, a nemzet­közi biztonsággal, a fegyver­zetellenőrzéssel, a kelet—nyu­gati kapcsolatokkal. A fejlédő országok képviselői szóvá tet­ték az eladósodás problémáját és új gazdasági világrend be­vezetését szorgalmazták. Éles bírálatok érték Izrael aqressziós politikáját és a; dél-afrikai faj­üldöző rezsimet. Az Egyesült Államok és szö­vetségesei meghiúsítják a nem­zetközi fejlesztési stratégia megvalósításának értékelésével Nehéz munka a szomszéd várban is (Riport az 5. oldalon) Pénteken ünnepélyesen fel­avatták a Paksi Atomerőmű második reaktorblokkját, ha­zánk legújabb villamosenergia- termelő bázisát. Az ország leg­nagyobb beruházásán az egyik üzemcsarnokban tartott mun­kásgyűlésen megjelentek az építő és szerelő vállalatok munkásai, műszaki dolgozói, s a mór üzemelő két reaktor­blokk irányító és ellenőrző szakemberei. A munkásgyűlés elnökségében foglalt helyet Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Kapolyi László ipari, Somogyi László építési és városfejlesztési mi­niszter, Nyikolaj Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagy­követe, ott voltak továbbá a testvérországok képviselői, Tol­na megye párt- és állami ve­zetői. Pónya József, a Paksi Atom­erőmű Vállalat vezérigazgató­ja jelentette a kormány elnök- helyettesének, hogy a szeptem­ber 6. óta energiát szolgáltató második reaktorblokk működé­se kifogástalan, és a 440 mega­watt teljesítményű berendezé­sek biztonságból is jól vizsgáz­tak az elmúlt időszak alatt. Ezután Marjai József emel­kedett szólásra. — A Minisztertanács elnök- helyettese ünnepi beszédének bevezető részében arról szólt, hogy a Paksi Atomerőmű csak­nem egy évvel ezelőtt üzembe helyezett I. számú 400 mega­ENSZ-közgyűlés Befejeződött az általános vita A tervezettnél egy nappal korábban, csütörtökön fejezte be az általános vitát az EN5Z- közgyűlés 39. ülésszaka. A vi­lágszervezet 159 tagja közül 150 állam képviselője fejtette ki véleményét a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A három hétig tartó vitában felszólalt nyolc államfő, nyolc miniszterelnök és 117 külügy­miniszter. Az Egyesült Államok álláspontját Ronald Reagan el­nök ismertette, míg a Szovjet­unió elképzeléseit és javasla­tait Andrej Gromiko, ai Szov­jetunió első miniszterelnök-he­lyettese, külügyminiszter ter­jesztette elő. Magyarország képviseletében Várkonyi Péter külügyminiszter mondott be­szédet. Az általános vitában résztvevő államférfiak között számos kétoldalú találkozóra került sor. foglalkozó ENSZ-Bizottság munkáját — hangsúlyozza az a közös nyilatkozat, amelyet Belorusszia1, Bulgária, Csehszlo­vákia, Lengyelország, Magyar- ország, Mongólia, az NDK, a Szovjetunió és Ukrajna képvi­selői írtak alá. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLI. évfolyam, 282. szám 1984. október 13., szombat Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Rekordtermések, de hogyan tovább? (3. oldal) A foghoz fogorvos kell! (7. oldal) A Horthy-lelkiismeret (7. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents