Dunántúli Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 240-269. szám)

1984-09-09 / 248. szám

2t Duncmtült napló 1984. szeptember 9., vasárnap ^ hot 3 kérdése O A Honecker-látogatás el­halasztása az európai hely­zet változását jelenti-e? Hetek óta egyebet sem tett a nyugatnémet sajtó, mint hogy azt latolgatta, létrejön-e a szepetmber 26-ra mondott Ho- necker-látogatós az NSZK- ban? Nemcsak a jogos kíván­csiság diktálta a megannyi cikket, rádió- é$ tévékommen­tárt, a háttérben olyan erők is álltak, amelyek a két német állam közötti kapcsolatok nor­malizálását csak gátolni igye­keznek. S amikor Alfred Dreg- ger, a leqnagyobb nyugatné­met kormánypárt, a CDU egyik felelős vezetője a lehető leg- félelőtlenebbül és a lehető legudvariatlanabbul nyilatko­zott a küszönöbálló Honecker- látogatásról, akkor már látni lehetett, hogy a dátum köze­ledtére a nyílt fellépéstől sem riadnak vissza azok, akiknek o kapcsolatok javítása — enyhén szólva — nem sürgős. Az NSZK jobboldali lapjai unos- umalan ismételgették Dregger kijelentéseit, hogy azokat még véletlenül se lehessen elfelej­teni, Kohl kancellár pedig nem határolta el magát pártja par­lamenti csoportjának elnökétől, hanem egyenesen azt állította, hogy a CDU teljesen egysé­ges a német kérdés megítélés sében. Persze, ha valaki egyáltalán „német kérdésről" beszél (s a kancellár egy revansista szer­vezet gyűlésén azt is mondot­ta, hogy ez a kérdés „nyi­tott" .»..), akkor pillanatnyilag nyilvánvalóan nem mutat túl nagv készséget a két német állam kapcsolatainak tovább­fejlesztésére. S ha nincs ilyen szándék, akkor miről lehet tár­gyalni? Ilyen körülmények kö­zött jobb a tervezett látoga­tást elhalasztani .. . e Mi jellemzi a chilei ellen­állást? A jövő héten lesz az évfor­dulója annak, hogy az USA által támogatott chilei tábor­nokok összeesküvése megdön­tötte Allende elnök és a népi egység kormányának uralmát. Immár tizenegy esztendeje kí­méletlen népelnyomás jellemzi Pinochet diktatúráját. Az utób­bi évedben az ellenállás mind szélesebb rétegekre terjedt ki, a rézbányászok után a mun­kásosztály más rétegei is fel­sorakoztak a harcra, majd a diákok, az értelmiség, o kato­likus egyház soraiból is mind többen fordultak szembe Pi­nochet rendszerével. Országos tiltakozó akciónapot szerveztek, eddig szám szerint tízet, a tün­tetők höl az egyetemekről, hol a templomokból, hol a gyárak­ból indultok el. Jelszavuk egy­séges: a demokráciát követe­lik. Most már a keresztényde­mokrata jellegű politikai cso­portok is a diktatúrával szem­beni ellenállásra szólítanak fel, s a hét közepén volt tiltakozó napot épp ezek szervezték. Pinochet válasza: vízágyúkés gumilövedékek, könnyfakasztó gazgránátok és botok. De el­dördülnek fegyverek is ... Ezért lehettek ismét halálos áldoza- tok, meg egy francia katolikus pap is, aki Santiago egyik sze genynegyedében élt híveivel. Elfojtani az ellenállást így sem lehet. A tiltakozó napok visszhangja messze túljut Chile hatarain. A nemzetközi elítélte- tes láttán már Pinochet kör- TZetMbLe? is ak°dnak, akik az ellenzékkel va|ó alkudozás megkezdését javasolják. ® M'< jelent a dél-koreai el­nök japán útja? . E§yre szorosabbá válik Tokió es Szöul együttműködése __ e zt jelzi, hogy miután tavaly Nakaszone személyében először fogatott japán kormányfő Del-Koreaba, most e)őször OH VT,U- Hvan dél-koreai a.llamfo látogatott Japánba. A két ország viszonya korábban minden volt. csak barátságos nem: 1910-ben Japán gyarma­tává tette Koreát, ami ellen a koreai nép újra és újra fellá­«• lí'-L.eZt| aZtán a j°Pón meg- szallok kegyetlenül megtorol­tak. A második világháború­ban elszenvedett japán vere- sag vetett véget Korea gyar­mati elnyomásának. A Koreai- felsziget déli részén kialakított nyugatbarat rendszer évtizedek mu tan mar kész lett a gazdag Japánnal való együttműködés­nél ÍUOn.ö,S€n' amikor ezt a Uel-Koreaban 30—35 000 ka­tonájával jelen lévő USA is sürgette ... Mert a mostani Cson-lóto- gatas Tokióban nemcsak a mait elfelejtetését célozza. (Ezt egyébként az idős Hirohi. to császár egy nyilatkozatával meatette: sajnálkozását fejezte ki amiatt, amit a katonái an­nak idején Koreában elkövet- tek.) Az amerikai—japán— ael-koreai katonai szövetség egvbekovácsolása terén a‘ to­kiói tárgyalások nyilván nagy előrelépést tettek lehetővé. S természetesen a gazdasáqi kérdések is fontosak voltak Na­kaszone és Csőn találkozójánál, napirendjén. Dél-Korea a ma­ga módján szintén valamilyen „gazdasági csodát" akar (és talán tud is) felmutatni, az acélgyártástól az elektronikáig. S ha a textilipar termékeit il­letően konkurrense is Japán­nak, de egyformán érdekelt vele abban, hogy például az Egyesült Államok mind több textilterméket importáljon. Akárcsak Európában, ahol a 40 évvel ezelőtti ellenségeiket az amerikaiak szövetségeseivé ^tték a Távol-Keleten is meg­próbálja az USA nemcsak a maga egykori ellenségét, Ja­pánt, hanem annak korábbi el­lenségét, Koreát is. miután az egymás közötti kibékülésüket kivívja, a maga befolyási öve­zetébe vonni. Dél-Koreában azért is part­nert talál ehhez, mert a négy eve puccsal hatalomra került Csőn éppen ezzel szeretné a maga belső helyzetét is meg- erosrteni. Szemben a növekvő ellenzékkel^ és például az 1988­előtt ar'd° ~ ° szöuli olimPÍa Pálfy József ÓRA A NAGYVILÁGBAN Leonardo Boff brazil teológust a Vatikánba rendelték, s azzal vá­dolják, hogy a „felszabadítás teológiája" elméletének kidolgo­zásával az egyház felfogásával ellentétes, veszélyes nézeteket ter­jeszt. Képünkön: Boff Rómában, riporterek kereszttűzében. ♦ SANTIAGO: Politikai tö­megtiltakozássá vált pénteken Santiagóban a meggyilkolt francia pap emlékére tartott gyászmise. A francia kormány vizsgálatot követel a rendőr- sortűz áldozatául esett francia André larlán atya halála kö­rülményeinek tisztázására. A chilei katolikus egyház vezetői j.ismételten megbélyegezték a diktatúra által alkalmazott erő­szakot. Tavaly május óta száz embert öltek meg Chilében az utcai tüntetéseken. + PÁRIZS: „Kommunisták nem vesznek részt a kormány­ban és így nem felelősek az ügyek intézéséért, de a parla­mentben támogatnak minden pozitív intézkedést, s nem tá­mogatják azokat az intézkedé­seket, amelyek ellentétesek a dolgozók és az ország érdekei­vel" — jelentette ki Georges Marchais, az FKP főtitkára, a t’Humanité szombaton kezdő­dött kétnapos ünnepén a fran­cia televíziónak adott nyilatko­zatában. ♦ BRÜSSZEL: Lord Carring­ton, a NATO főtitkára szomba­ton Washingtonba utazott. Most első alkalommal találko­zik hivatalba lépése óta az amerikai vezetőkkel, köztük Reagan elnökkel. Megbeszélést folytat a ten/ek szerint Shultz külügyminiszterrel, Weinberger hadügyminiszterrel, az amerikai kormányzat más tagjaival, a törvényhozás képviselőivel, és meglátogatja a NATO egyesí­tett erők atlanti főparancsnok­ságát Norfolkban. ♦ NEW YORK: Pénteken New Yorkban összeült az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa, hogy megvi­tassa a Nicaragua elleni leg­utóbbi agressziós cselekmé­nyeket, Javier Chamorro Mora, Nicaragua képviselője rámuta­tott, hogy az újabb agresszió­kért az Egyesült Államokat ter­heli a felelősség. Tollhegyen A dollár „álomhatárokon" jut túl és rekordértékeket ér el. Kevés hiányzik már például ahhoz, hogy a frankfurti tőzsdén már 3 nyugat­német márkát adjanak egy dol­lárért, az osztrák schil I ingbő I 20-at kell leszurkolni egy „zöld­hasúért", Franciaországban pe­dig 9 frank a dollárrekord. A közgazdasági és pénzügyi törvényekre újra meg újra rácá­fol a dollár. Mert ha egy or­szágban akkora a költségvetési hiány, mint az USA-ban, akkor annak a pénze nemhogy erősebb lehetne, de egyre gyöngébbnek kellene lennie. Azt is megsínyli másutt és máskor egy ország, ha a külkereskedelmi mérlege deficites. Az Egyesült Államok­ban júliusbon többet importál­tak, mint amennyit exportál­tak . . . Mi a magyarázat? Az ameri­kai önzés. Az, amely fittyet hány még a tőkés világbeli partnerei­nek az érdekeire is. A magas kamatlábbal felszippant minden szabad tőkét. Az USA-ba özön- lik a pénz — a közgazdasági törvények helyett a tőkés világ dzsungeltörvénye érvényesül. + VARSÓ: Lengyelországban a különböző szakmák, ágaza­tok szakszervezeti szövetségei­nek elnökei pénteken véget ért tanácskozásukon létrehozták azt a bizottságot, amelynek felada­ta egy országos szakszervezeti találkozó megszervezése, s jóváhagyta azt a dokumentum­tervezetet, amely a lengyel szakszervezeti mozgalom prog­ramjának alapelveit tartalmaz­za. Ezt a dokumentumtervezetet most széles körű vitára bocsát­ják. A vita nyomán kidolgo­zandó programdokumentum­nak meg kell fogalmaznia a lengyel szakszervezetek céljait és feladatait. A pénteken lét­rehozott bizottság pedig meg­szervezi azt az országos talál­kozót, amelyen az ország va­lamennyi szakszervezeti szövet­sége részt vesz. „n hajnali nyugalom orszá­ga" — az ősi, költői el­nevezés a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot ta­karja, amely szeptember 9-én köszönti nemzeti ünnepét. Har­minchat évvel ezelőtt ezen a napon kiáltották ki a fiatal né­pi államot, s fogadta el a Leg­felsőbb Népi Gyűlés első ülés­szaka az egész Koreára érvé­nyes alkotmányt. Az esemény történelmi jelen­tőségének megértéséhez fel kell villantani a hátteret. A felsza­badítás 1945-ben hosszú kínai, majd fél évszázados japán gyarmati uralom végét hozta Korea számára. Ám az ország amerikai ellenőrzés alá került déli részén figyelmen kívül hagyták a második világháború szövetséges nagyhatalmainak előzetes határozatait. A moszk­vai külügyminiszteri konferen­cián például még határozottan kimondták: Koreának egységes, független, demokratikus állam­má kell alakulnia, s ideiglenes kormányt kell létrehozni. Nem így történt. A déli országrész­ben washingtoni segédlettel kü­lön „szabad választásokat" tar­tottak. Válaszlépésként került sor a KNDK megalakítására 1948-ban. A hamarosan kirob­banó koreai háború tartósította a kettéosztottságot. A véres harcokat gyors hely­reállítás követte, ebben nagy segítséget nyújtottak a szocia­lista országok. A KNDK nap­jainkban ütemesen fejlődő, ipa­ri-agrár állam. Az ország ellá­tásához szükséges gabonát ma­ga termeli meg, az oktatás, az egészségügyi ellátás mindenki számára ingyenes. A sajátos lelkesedéssel hirdetett célkitű­zések közt szerepel a szocializ­mus vívmányainak kiteljesítése, az úgynevezett hármas — ideo­lógiai, műszaki és kulturális — forradalom kibontakoztatása és a nyolcvanas évtizedre meghir­detett hosszútóvú, tízpontos gazdaságfejlesztési terv végre­hajtása. Ennek egyik sarkala­tos pontja, a saját erőből tör­ténő előrelépés. A békés építőmunkát, a tár­sadalmi haladást érezhetően gátolja a Koreai-félszigeten vál­tozatlanul uralkodó feszült hely­zet. a tartós megosztottság. Phenjan — amint az Kim Ir Szén és Kádár János idei bu­dapesti találkozóján is el­hangzott — állhatatosan törek­szik a haza egyesítésére. Em­lékezetes, hogy legutóbb most tavasszal terjesztettek elő konstruktív javaslatokat három­oldalú tárgyalások megkezdé­sére a KNDK, Dél-Korea és az Egyesült Államok részvételével. A phenjani kezdeményezés — csakúgy, mint már több ezt megelőző indítvány — egyelőre nem vezetett áttöréshez. Az egyik legnehezebb akadály mindmáig a Dél-Koreában ál­lomásozó több tízezres ameri­kai haderő kivonásának kérdé­se. Távozásuk alapfeltétele len­ne a békeszerződés megköté­sének, a békés, fokozatos or- száaegvesítésnek éppúgy, mint a térségre jellemző robbanás- veszély csökkentésének. Phen­jan ismételt javaslatait a szo­cialista közösség természetesen messzemenően támogatja, így hazánk is szolidáris a távol-ke­leti baráti állam törekvésével a demokratikus, erőszaktól mentes újraegyesítés elérésére, hazájuk felvirágoztatására. Magyar vezetők üdvözlő távirata Bulgária nemzeti ünnepén TODOR ZSIVKOV elvtársnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa elnökének GRISA FILIPOV elvtársnak, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének Szófia A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és dol­gozó népünk nevében szívélyes elvtársi üdvözletünket küldjük a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Bolgár Nép- köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának, a testvéri bolgár népnek és személy szerint önöknek, nagy nemzeti ünne­pük, a szocialista forradalom győzelmének és hazájuk felszaba­dulásának 40. évfordulója alkalmából. Az elmúlt négy évtizedben a testvéri Bulgária dolgozói, a Bol­gár Kommunista Párt vezetésével történelmi utat tettek meg, nagy előrehaladást értek el a szocializmus építésében, a gaz­daság, a kultúra, a tudomány sokoldalú fejelesztésében, a nép­jólét növelésében. A magyar nép nagy megbecsüléssel és tisz­telettel tekint építőmunkájuk eredményeire, amelyek a bolgár nép életszínvonalának emelését szolgálják, s egyidejűleg hozzá­járulnak szocialista közösségünk erejének növeléséhez. A szocialista építés éveiben a magyar és a bolgár nép ha­gyományos barátsága tovább erősödött, kapcsolataink új tartal­mat kaptak és kiteljesedtek. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság együttműködése a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei, népeink közös érdekei és céljai alapján az élet minden területén sikeresen fejlődik. A Varsói Szerződésben és a Kölcsönös Gazdasági Segítség taná­csában végzett közös tevékenységünk jól szolgálja népeink ba­rátságának további elmélyítését, a szocializmus és a társadalmi haladás érdekeit, hozzájárul a nemzetközi biztonság megszilár­dításához. Nagy nemzeti ünnepükön szívből kívánunk a testvéri bolgár népnek úiabb sikereket a fejlett szocialista társadalom építésé­ben, hazájuk felvirágoztatásában, a szocialista Bulgária anyagi és szellemi javainak gyarapításában. KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LAZAR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke * Bulgária nemzeti ünnepe alkalmából Apró Antal, az ország­gyűlés elnöke táviratban üdvözölte Sztanko Todorovot, a Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlése elnökét. Táviratban köszöntötte bolgár partnerét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa. Magyar vezetők üdvözlő távirata a KNDK nemzeti ünnepén KIM IR SZÉN elvtársnak, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága főtitkárának, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnökének KANG SZONG SZÁN elvtársnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Közigazgatási Tanácsa elnökének Phenjan Tisztelt Elvtársak I A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe, az ország függetlensége kikiáltásának 36. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, az egész magyar nép nevében szívélyes üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának, a sreai Népi Demokratikus Köztársaság Közigazgatási Tanácsá­nak és a koreai népnek. Népünk ismeri és nagyra becsüli azokat az eredményeket, amelyeket a koreai nép szocialista hazája építésében, a gazda­ság, a tudomány és a kultúra fejlesztésében, az életszínvonal emelésében elért. Szolidárisak vagyunk azzal a küzdelemmel, amelyet a koreai nép folytat hazája egyesítése érdekében. Támogatjuk a Koreai Munkapártnak és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kor­mányának az ország békés és demokratikus úton történő újra­egyesítésére tett erőfeszítéseit. Meggyőződésünk, hogy internacionalista kapcsolataink fejlesz­tése, amelynek kiemelkedő eseménye volt a Kim Ir Szén elvtárs vezette párt- és államL küldöttség ez évi magyarországi látogatá­sa, megfelel népeink óhajának, jól szolgálja közös céljaink va­lóra váltását, és hozzájárul a béke és a szocializmus ügyéhez. Nemzeti ünnepükön további sikereket kívánunk a koreai dol­gozó népnek az új társadalom építésében, az ország jólé­tének gyarapításában. KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke * A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe al­kalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban üdvözöl­te Jang Hjong Szob-ot, a KNDK legfelsőbb népi gyűlése állan­dó bizottságának elnökét. A Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bi­zottsága, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa ugyancsak táviratban köszöntötte koreai partnerszerve­zetét

Next

/
Thumbnails
Contents