Dunántúli Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 240-269. szám)
1984-09-07 / 246. szám
Dunántúli napló 1984. szeptember 7., péntek Gyümölcs- termelés - korszerűen Cseresznye és meggy A kevésbé igényes gyümölcsökhöz tartoznak, ez azonban nem téveszthető össze az igénytelenséggel. A téli-tavaszi hideget jobban tűrik mint a barack. A meggy többet bír el a hidegből a cseresznyénél. Csapadékból is szerényebb az igényük. Jól érzik magukat az enyhe lejtésű domboldalakon és fennsíkokon, főként, ha a talaj középkötött, vagy homokos vályog. Telepítésükkor kerüljük a fagyzugos völgyeket, vagy mészszegény talajokat. Vitathatatlanul óriási előnyük, hogy a téli-tavaszi gyümölcsszegény időszak után jelennek meg nyersfogyasrtásra a szamócával együtt, de kiválóan alkalmasak a befőtt, velő (dzsem) készítésére, sőt a meggyből viszonylag köny- nyen készíthető kiváló minőségű gyümölcsbor. Elterjedt alanyuk a vadmeggy és a vadcseresznye, de mivel ezeken nagy koronát nevel, ezért a kiskerttulajdonosoknak sokkal inkább a sajmeggy alanyt javaslom, főként a Mecsek köves vidékein. Rendkívüli körültekintést igényel a fajta megválasztása részint a fajták jobban eltérő tulajdonságai és részint a fajták nagy számú önmeddősége miatt. Ezen sokszor nem segít még a virágzási idő egybeesése sem. A legtanácsosabb biztosan öntermé- kenyülő fajtákat telepítenek, de aki a fajtaválasztékban szélesebb skálát akar, a vásárlás előtt okvetlenül tájékozódjon a szakirodalomban vagy szaktanácsadás útján a fajták társításáról. A kiválasztott fajtákat sorban és kevert telepítéssel ültessük a biztonságos megporzás érdekében. Bár koronaformára nem különösebben kényes és sövényen is — főként a meggy — termeszthető, a kis- és házikertekben a kombinált koronát ajánlom, mivel az könnyen alakítható és meqfelel az erősen felfelé törekvő fajtáknak is, a csüngő koronát nevelő típusoknak is. Ebben az esetben 9 m sor- és 6 m távolságra telepítsük, míg sövénynél megfelelő a 7x5-ös kötésű is. A korona kialakításánál ügyelni kell a fajta növekedési erélyére. Erős növekedésű meggy például a Meteor korai, Érdi nagygyümölcs, közepes a Pándy meggy, gyenge a Fortuna és egyes ciaánymeaayek. A cseresznyék általában erősen növekednek, például a Germesdorfi, o Hedel- fingeni, a Jaboulay, míg a Szomolyai közepesen növekszik. A rendszeres metszést igénylik. Figyelemmel kell lenni, hogy hajlamosabbak a felkopaszodásra az almás termésűeknél. A metszés ideie augusztus (0, bár tavasszal !s metszhető. A 20 milliméternél vastagabb, visszaváaott felületeket okvetlenül sebkezeljük. Talaiművelési igénye nem tér el a már termesztett gyümölcsfajokétól, csupán egy tévhit eloszlatására szorítkozom: a qyomirtó vegyszere — a gyártó cég ajánlata szerint! — épp úgy használható a cseresznye- és meqgyültetvé- nyekben, mint ahoqy azokat alkalmazzuk almáster- mésűeknél, természetesen gondosan figyelembe .kelj venni a fák korát. Buzássy Lajos Kétszáz mázsa ir| vv szóló v 7 hektáronként A fiiggönyös művelésmód villányi formája - Országos siker - A hajtások szabadon csüngenek 180—2Ö0 mázsa termést vár 24 hektáros Zweigelt szőlőtáblájában a villányi tsz, kétszer annyit, mint a nagyüzemek általában. Polgár Zoltán kishar- sányi háztájijában 250 mázsára számít. A rekord 315 mázsa volt egy hektáron. A számok szinte szédítők! — 1976-ban kezdtünk foglalkozni az egyes és kettős függönnyel — mondja Tiffán Ede, a villányi tsz szőlő-bor főága- zatvezetője. — Az állami gazdaság 100 hektár szőlőt kívánt telepíteni. Azt akartuk egyes függönyre tenni. Aztán megvalósították a kiskertekben. Az egyes függöny Magyar- országon már ismert volt, ők továbbfejlesztették és egy új formát alakítottak ki. — Egy olyan formát — mondja Tiffán Ede —, amely a mi viszonyaink között biztonságos szőlőművelést tesz lehetővé és jó minőséget ad. Az első nagyüzemi ültetvényt ebben a formában 1982-ben alakította ki a villányi tsz. Aztán a borkombinát is és azóta folyamatosan ezt csinálják. Ma a villányi gazdaság 500 hektáriából 50 — egyes függöny. Polgár Zoltán — a Pannon- vin göntéri üzemegységében a termelési ágazat vezetője — kisharsányi szőlője 5 éves. A sortávolság 3 méter, a tőtávol- sóg 2,40, de ikertőkék, vagyis 20 cm-re egymástól két tőke áll. A karókat 160—170 cm magasan alakította ki, két-két tőkét a sorban egymással szembe vezetve 115 cm hosszan egy 5 mm-es dróthuzal köré csavarva. Sohasem szakad le. A karókon 30—50 cm-re egymástól képezte ki a termőalapokat. S ez új — a fix termőalap! — Miben más ez a forma, mint a korábbi? Tiffán Ede? — Csak telepítési rendszerében és támberendezésében egyezik a korábbi egyes függönnyel. Az tulajdonképpen a Moser-féle magaskordon páros huzalok nélkül. A kordonkarokon termőalapok nélkül cseralapos vagy csercsapos váltómetszést . folytatnak. A tőkeugar hajtástömege visszaborulva beárnyékolja a termést. Minálunk fix termőalapok vannak. Tőkénként három, maximum négy. A kordonkarok csupaszok, rajtuk nem képződik egy második önárnyékoló lombfrakció. Mi három-g-nyolc rügyet hagyunk négyzetméterenként fajtától függően. Az egyéb intenzív tőkeformákat 8—15 rügyre szokták terhelni. A kis terhelésből adódóan vékony a lombfal, jó a termés megvilágítottsága, kitűnő a növényvédelem hatása. ■— Kis terhelés, s mégis fantasztikus hozam? — Nagyon jó a rügydifferenciálódás, épp az előbbiek miatt. — A lombfalba szabadon kap bele a szél. Támasz nincs, törik a hajtás, reped a kar. . . Polgár Zoltán: — Nincs karforgás, nincs repedés. Egész szőlőmben egyetlen egy repedt kar van. Ezt mi megoldottuk a karok megfelelő kialakításával és a metszéssel. — A tavasszal irtunk az egyes és kettős függönyről ahogyan azt Olaszországban csinálják ... Tiffán Ede: — Ott a nap elől el kell takarni a fürtöt, nálunk a fürtnek látnia kell a napot, ahogy ezt egy francia szólásmondás tartja. A zöld munkák törzstisztítással, szükség esetén hajtásválogatással kezdődnek. Egyszer fakadás után mindjárt, egyszer májusban. Lényeges a fésülés júniusban, hogy csüngő helyzetet vegyenek fel a hajtások, mint a szomorúfűz. És ez együtt jár a termőzóna szellő- sítésével. A szellősítés csak a termőzónában fontos: ott ez a hónalj hajtások eltávolításával és részleges levéltelenítésével jár. A csonkázás 20—40 cm-re történik a talaj felszínétől. — A szellős tőkeformáért, ahogy más művelési módoknál, ennél is meg kell küzdeni — állítja Tiffán Ede. — Van mun- ka-megtakaritás a zöldmunkáknál is, de az mérsékeltebb. Hogy itt mégis 30—40 százalékkal kevesebb munkaóra elég, az elsősorban a nagyon egyszerű, semetikusan és gyorsán végrehajtható metszésnél, valamint a szálvessző lekötés elmaradásának köszönhető. Milyen fajták váltak be? — Tiffán Ede a ritkább hajtásrendszerű fajtákat ajánlja. Polgár Zoltán saját szőlőjében Zweigeltet és Kékfrankost telepített. ,.Jó az Oportó, csak sok zöldmunkát kíván”. Fehérborszőlők közül Olaszrizlinget és Ffárslevelűt telepített, és van 25-féle csemegéje. — A minőség? — A termés jó megvilágitott- ságából adódóan jó annak minősége is, és ami nálunk különösen fontos, a színanyag termelése. Úgy tűnik — vallja Tiffán Ede — a jó megvilágított- ság, az alacsony terhelés, a lomb kedvező elhelyezkedése következtében a minőség nemhogy romlik, hanem kismérvű javulás is tapasztalható. Különben is intenzív tőkeformák esetében a művelésmód csak minimális differenciát okoz a minőségben, a nagy változást mindig a helyes vagy helytelen terhelés és a zöldmunkgk elhagyása vagy végrehajtása váltja ki. Az egyes függöny villányi formáját alkalmazza a balaton- boglári és a hosszúhegyi kombinát, a Törökbálinti Állami Gazdaság, több tolnai tsz és a pécsi Pannónia ÁFÉSZ szakcsoportja. Nincs hét most, hogy néhánv busz ne érkezne szakemberekkel, szőlősgazdákkal. Az egyes és kettős füqgöny villányi formája — országos siker. Az ilyen módon kialakított és művelt függönyművelésnek mind a nagyüzemben, mind a kiskertekben bizonyos fajták esetében feltétlen helye van — ba- ranyoi viszonyok között — az ernyőművelés mellett. Zöldség-gyümölcskiállítás Immár negyedik alkalommal rendezik meg szeptember 9-én, vasárnap 8.30 órától ai pécsi vásárcsarnokban a zöldséggyümölcs kiállítást. A szervezők célja, hogy a lakosság megismerkedjen az új termékekkel. A kistermelők mellett tsz-ek és gazdaságok is árusítják termékeiket. Egyúttal szőlészeti és borászati eszközök vására lesz. A Pannónia Agrárinnovációs Vállalat bemutatja innovációs tevékenysége során előállított termékeit. Műtrágya cövek szőlők, gyümölcsösök minden fósszárú növény műtrágyázásához, Phytowax párolgást csökkentő hatása van a zöldségféléknél, dís2- és szobanövényeknél, erdőtelepítéseknél. Gyorskötöző csomagok, szőlő és kis- kerti növények kötözésére. A piac fehér hússertést követel Egy forintos felár január 1-től A Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat a napokban kezdte meg az 1985. Öt nagyváros piaci árai TERMÉK FT/MENNYISÉG PÉCS SZEGED GYŐR KAPOSVÁR MISKOLC Burgonya Ft kg 6—8 5—6 8—9 7 4—7 Sárgarépa Ft kg — 8—10 3—6 — 5—12 Gyökér Ft kg — 12—14 7—10 — 14—24 Hagyma Ft/kg 8—12 8—10 10—12 10—12 10—14 Fejeskáposzta Ft kg 6—8 5—6 1—1,80 4—5 4—10 Saláta Ft db 8—10 3,50—4 — — — Uborka Ft kg 15—24 8—18 6—14 10—12 12—28 Sóska Ft kg — 14 20 — — Spenót Ft kg — 13—15 16 — — Paprika Ft kg 10—24 12—18 16—30 8—34 10—20 Paradicsom Ft kg 7—10 4—6 10 4—16 8—15 Tojás Ft db 2,50—2,80 2,40—2,50 2,40—2,70 2,20—2,40 1,80—3 Karalábé Ft db — 8—10 — — 4—10 Karfiol Ft kg 16—20 10—12 20 18 10—20 Kelkáposzta Ft kg 10—14 6—8 15 —? 8—10 Vegyes zöldség Ft cs 3—10 — 4—5 5 — Fokhagyma Ft kg 40—50 25—30 2—4 Ft db — 30—40 Tök Ft/kg 3—8 5—6 5—6 — 4—10 Zöldborsó Ft kg 20—25 40 — — — Zöldbab Ft kg 20—30 22—25 30—35 20 15—30 Körte Ft kg 10—20 16—20 15 16—20 10—26 őszibarack Ft kg 18—30 15—30 12—25 30 10—40 Alma Ft kg 12—18 8—18 8—26 12—15 8—20 Sárgadinnye Ft kg 5 8—12 — — — Görögdinnye Ft kg 6 6—7 8 4,60—8 6—8 Kukorica Ft db 1,50—2,50 2,50—3 3,50—7 — 1—2,50 Gomba Ft kg — 60—80 — — 50—80 Szőlő Ft kg 20—30 20—25 30 28—36 30—40 Kékszilva Ft/kg 10—14 12—15 10—12 8 8—26 évi vágóállat-értékesítési szerződések kötését. Ebben az évben jelentősen megnövekedett a kistermelők érdeklődése a sertéshizlalás iránt, de ez az elkövetkezendő évben várhatóan tovább fokozódik. 1984-ben mintegy 30 százalékkal több hízott sertés értékesítésével számolnak az előző évihez képest. 1985-ben a hízottsertés-érté- kesités feltételei alapjaiban nem változnak meg, hangsúlyt kap azonban a minőség. 1985. I. félévében a kistermelőktől felvásárolt 95—115 kg közötti súlyú, pigmentfolt nélküli, fehér hússertésért 1 Ft/kg minőségi felárat fizet a vállalat. A szerződéseket záradékkal látják el, amely szerint a hatósági átvételi árak elszámolása a mindenkori hatályos árhatósági rendelkezés szerint történik. T artósítás télire Kármentés a kertekből Nyár végén, a már letarolt kertben is akad még 1—2 zöldpaprika, zöldparadicsom, uborka, amit érdemes meg-' menteni akként, hogy savanyúságot készítünk belőle télire. A csalamádéhoz csíkokra vágott fehérkáposztát, zöld- és piros paprikát, zöld paradicsomot, gyalult uborkát, végül ka- rikózott vöröshagymát veszünk egyenlő arányban. Az aprított zöldféléket gyengén sózzuk, s összekeverve néhány órán át állni hagyjuk. A pácléhez 9 deci vizet, egy és fél deci 20 százalékos ecetet, 5 deka cukrot, ízlés szerint köményt, koriandermagot, mustármagot veszünk. A páclét 5 percig forraljuk, elkeverjük üvegenként egy mokkáskanál nátriumben- zoáttal és az üvegekbe tett csalamádéra öntjük, lekötjük. Dunsztolni nem kell. Paprikát, uborkát, zöldparadicsomot. apróhagymás karfiolt. apró patisszont és dinnyét azonos módon tehetünk el. A megtisztított zöldségfélét üvegekbe tesszük. Egy liter pácléhez 1,7 deci 20 százalékos ecetet, 5 deka cukrot, kevés sót, borsot, mustármagot, korian- dert, tetszés szerint egy szál tisztított tormát, kaprot, borókabogyót, egy-két babérlevelet veszünk. A vizet, fűszereket, sót, cukrot 5 percig forraljuk. Ha kihűlt, megismételjük a forralást. A kihűlt paciét a zöldségfélékre öntjük és lekötjük. A tetejére egy csipetnyi nát- riumbenzoátot tehetnek azok, akiknél nem elég hűvös az éléskamra. A savanyúság gőzölést nem igényel. Az almapaprikánál — ha szeretnénk, hogy fehér maradjon — literenként 1/3 borkéntablettát, vagy késhegynyi borkénport keverjünk a páclébe. Kész lecsó télire. A vízben főzött paprikánál, paradicsom- lénél ízesebb a zsírral készült lecsó. Ehhez szokásos módon bő zsírban üvegesre pároljuk a hagymát, beletesszük a cikkekre vágott paradicsomot, szeletelt zöldpaprikát, sózzuk és fedő alatt puhára pároljuk. A sűrűjét még forrón, szűrőlapáttal szedjük üvegekbe, sa tetejére a lecsó zsírja kerül. Fontos, hogy a zsír fedje, elzárja a levegőtől. Ez konzerválja. Lekötjük és másnapig párnák között szárazgőzben tartjuk. Ha felbontjuk, felmelegítjük, már csak egy csöpp piros paprika kell bele. Télen bármilyen lecsós ételhez, pörköltek ízesítéséhez használható. (Ilyen célra érdemes bébi- ételes üvegekben kis adagokat eltenni.) Gyors házi káposzta. Akinek nincs otthon pincéje, hordója, az is tarthat az éléskamrában salátaként fogyasztható, káposztás ételekhez való savanyú káposztát. Az édeskáposztát megtisztítjuk, legyaluljuk, vagv éles késsel szeleteljük, kissé borsozzuk. így hagyjuk állni másnapig, amikor kifacsarjuk és 5 literes üvegekbe tesszük. Szemes bors, 1—2 babérlevél, néhány cikk alma is kerülhet bele — ízlés szerint. Kellemesen savanyú, enyhén cukros páclét forralunk 5 percig, lehűtjük és langyosan öntjük a káposztára. Egy hétig — tüllel lekötve — melege'bb helyen tartjuk’ Ezt követően tesz- szük a hűvös kamrába. Ha a melegebb helyen habja képződne, leszedjük, s egy kevés, a fent leírt módon készült páclével pótoljuk a folyadékot. Oj távlatok a mezögaxdosägban
