Dunántúli Napló, 1984. szeptember (41. évfolyam, 240-269. szám)

1984-09-25 / 264. szám

1984. szeptember 25., kedd Dunántúlt napló 5 A Segítő kapcsolat tervei Szolnokon Pécsett létesült elsőként a Segítő kapcsolat szolgálta­tás, amely díjtalan tanács­adást nyújt mindazoknak, akik személyes problémáik­ban szorulnak segítségre. Győr után most Szolnokon is tervezik hasonló társadal­mi szolgáltatás indítását. Háromtagú szolnoki küldött­ség volt a vendége tegnap a pécsi szolgálat munkatár­sainak, Trencsényi Józsefné, a HNF Szolnok megyei Bi­zottságának munkatársa, dr. Tekse Ilona, a Szolnok megyei Tanács gyámügyi fő- előadóia és Patkós Gyula, a szolnoki Gyermek- és Ifjú­ságvédő Intézet munkatársa. — Milyen tervekkel szeretnék indítani a szolnoki tanács­adást? Dr. Tekse Ilona: — Konkrét terveink még nincsenek, az elképzelésein­ket azok az igények hatá­rozzák meg, amelyeket a mindennapi munkánk során megismertünk. Két területen szeretnénk mindenképpen segítséget nyújtani: a gyer- mekkorúaknak, pontosabban a nevelési problémákkal küszködőknek és az idős ko­rú lakosságnak. Patkós ßyula: — Az első lépcsőben az egész családra kiterjedő gondozásban szeretnénk fo­lyamatos segítséget nyújtani a családgondozókkal, párt­fogókkal, nevelőszülőkkel kö-' zösen. Később a felnőttvéde­lemben mi is bevezetnénk olyan szolgáltatásokat, mint amit Pécsett már régóta csi­nálnak, mint a jogi tanács­adás, például . . . ... a házasság előtti ta­nácsadás elképzelhető Szol­nokon is — mondta Trencsé­nyi Józsefné. Érdemes elmondani azt is, milyen tapasztalatokról, eredményekről számoltak be a pécsi Segítő kapcsolat munkatársai, mit visznek ha­za a szolnoki vendégek. A pécsi szervezet 1982. május 17-én alakult, azóta is minden hétfőn, a HNF vá­rosi Bizottságának Geisler Eta utcai székházában várja a tanácsot kérőket. 1983 végéig 470-en kértek segítsé­get 721 esetben. Idén eddig 95-en, 183 esetben. A leg­többen jogi és szociális problémáikkal fordulnak a szolgálathoz. Az idén feb­ruárban bevezetett, házas­ság előtti tanácsadáson 50 fiatal pár kereste meg a kapcsolatot. A későbbi ter­vekről annyit, hogy szeret­nék megvalósítani a családi életre nevelés kísérleti okta­tását a Geisler Eta utcai kollégiumban. G. M. Orosz nyelvlecke sorozat a televízióban Szórakozva tanulhatnak a kisiskolások Fortocska címmel közös nyelvleckesorozatot készített oz új tanévre az Iskolatelevízió és az Iskolarádió. Az epizódok el­sősorban a kicsik nyelvtanulá­sához adnak segítséget, A 30 adásra tervezett sorozatból a rádiónál eddig tizenöt, a tele­víziónál tizenegy epizód készült el. A harmincperces televíziós filmek a Szokolov család éle­téből jelenítenek meg egy-egy mozzanatot. Ezekhez a játék­filmes epizódokhoz kapcsolód­nak a nemzetközi és az orosz mesekincsből feldolgozott rajz­filmes jelenetek. Az adások magyar szöveg nélkül, a kép segítségével próbálják feltárni egy-egv szó. kifejezés, beszéd­fordulat értelmét, használati le­hetőségét. Az alkotók — Lőrincz Zsuzsa szerkesztő-forgatókönyvíró, Lu- gossy László rendező és mun­katársaik — nagy gondot for­dítottak a szemléletességre, a fokozatosságra, az egyes kife­jezések ismétlésére, variálásá­ra. A rajzfilm hatását az elekt­ronikus technika adta lehető­ségekkel ötvözték, hogy a kis­iskolás nézők a látvány révén szórakozva tanuljanak. A rö­vid, /hétköznapi párbeszédek mellett kiszámolókat, versiké­ket, népi mondókákat, gyer­mekjátékokat, dalokat is meg­ismerhetnek a gyerekek a soro­zatból. 'A rádiós műsorsorozat egy kerettörténetre fűzi fel az egyes adásokat, két magyarul is be­szélő szereplő közreműködésé­vel. „Veszeti veit a katya 99 Kutyaharapás és következményei - tanulságokkal „Veszett volt a kutya" címmel közlemény jelent meg a múlt héten a Dunántúli Naplóban, s ebben röviden tájékoztatást ad a lap arról, hogy Mohácson az autóbuszpályaudvaron elfogott állat fertőző beteg volt. Egy fekete színű, kis termetű, korcs kutya hosszú ideje Mo­hács belvárosában, az Úttörő­liget, a Volán Rákóczi utca— Szt. István utca által határolt telepén és a vele szomszédos játszótéren tanyázott. Egy hó­nappal ezelőtt a Rákóczi utca e szakaszán — feltehetően ez a kutya — megharapta a Kó- szó Katalin nevű kislányt. Szep­tember második hetén beleka­pott egy katona lábába, majd szeptember 15-én Pettermann Éva, ötéves kislány lábát ha­rapta meg Szt. István utcai tömblakásuk udvarán. Kószó Kati azóta már meg­kapta a hat sorozat, illetve a hetedik ellenőrző oltást, a ka­tonát Pécsett, a Honvéd kór­házban ápolják, míg Petter­mann Évi Mohácson, a kórház­ban kapia az oltásokat. A kö­rülmények azonban úay hozták, hoav raituk kívül méq három felnőttnek kell megkapnia e nem veszélytelen oltóanyagot. — Amikor a kislányomat szombaton délután bevittük a kórházba, dr. Pavkovics Mária főorvosnő kérte, hogy a kutyát próbáljuk megfogni, a qazdáját meqkeresni, és az oltási bizo­nyítványa érvényességét állat- orvossgl igazolni. Ha bizonyít­ható, hoav az állat veszettség ellen védett, úgy a kislányt nem kezelik tovább. Ellenkező esetben viszont meg kell kap­nia az oltóanyagot. Minderre kaptunk két nap haladékot — emlékezik Pettermann József. — A teljes vasárnapunk azzal telt el, hoay a parkban és környé­kén feleségemmel és a ház la­kóival haikurásztuk az állatot. Nem tudtuk befoqni. Bementem a városi tanácsra, az illetékes előadótól kértem, hoay egy me­zőőrt bízzon meg a kutya kilö­vésével. Ehhez az akcióhoz a rendőrkapitány engedélye kell — közölték velem. Nem talál­tam benn. Vissza a tanácsra: adjanak mellém sintért. Mohá­cson olyan nincs, de a város- aazdáikodási vállalattól délután jön két ember a segítségemre — ígérték. — Bementem a munkahe­lyemre, a Tűzoltóparancsnok­ságra, ahol főnököm és mun­katársaim látva elkeseredésem, felajánlották segítségüket. A tűzoltók „magánakciója” nem kis felháborodást váltott ki a járókelőkből, amint vagy tízen a kutya nyomába eredve, majd fél városon át kergették. Úgy tervezték, hogy egy kevés­bé forgalmas helyen szorítják sarokba, csakhogy az állat az általa már jól ismert terüle­tet nem hagyta el. így adódott, hogy kénytelenek voltak az au­tóbuszpályaudvaron megállásra késztetni. — Bejelentettem az állator­vosnak, hogy elfogtuk, —- mond­ja Pettermann József. Ő adott egy papírt, hogy az úgynevezett sintértelepen vágassam le a ku tya fejét, amellyel kedd reg gelre a kaposvári Állategész ségügyi Intézetbe kellett ér­nem. A táviratot kedden dél után kaptuk meg arról, hogy a kutya veszett volt. — Erre nem számítottam. Nem is tudom, mit éreztem. A kislányom, a feleségem, a mun katársaim, barátaim valameny- nyien veszélyben. Még aznap este mindenkihez elmentünk megmondani, hogy reggel azonnal jelentkezzenek a kör­zeti orvosuknál, aki a részletek ismeretében hivatott eldönte­ni, hogy kinek kell oltást kap nia. Dr. Fülöp Ágnestől, a mohá­csi KÖJÁL főorvosától kaptuk a tájékoztatást, hogy a vizsgá­latokat elvéqezték, a kutya köz­vetlen érintése miatt Pettermann József és feleségén kívül méq egy személynek indokolt az ol­tás beadása, de ő saint fele lősségére ezt megtagadja. Rossz ráqondolni, hoav mi lyen következményei lehettek volna a beteg állat qarázdál- kodásának. ha nem éppen egy tűzoltó kislányát harapja meg Talán akadt volna olyan is, ak egy kutva okozta kis sérülésnek nem tulajdonít ielentőséget, és orvoshoz sem fordul. A veszé­lyes beteqséqet szőrével, nyála által is terjesztő állat rendsze­resen a játszótéren, parkban tartózkodott, ahova naponta több száz gvereket visznek ki iskolából és néha a bölcsődé­ből is. Míg a kutyát kergették nem ritkán 6—8-as falka vette körül, mivel szuka volt.... Közü­lük melyik kapott oltást és me­lyik nem — ki tudja? Mohácson nagyon sok az ut­cán kóborló kutya. Évek óta tanácstagi beszámolók, lakó­gyűlések visszatérő témája kutyabefogás eredménytelensé qe. Ellepték már a lakótelepe­ket is. Éppen ideje lenne, ha a tanács meqttflálná a módot a veszélyes kóborló állatok ősz szegyűjtésére. Berta Mária Társadalmi összefogás Martonfán Fenyőfa a művelődési házban Fenyőfa a művelődési ház­ban? Nem éppen a táncterem közepén, csak a bejáratnál nőtt ki, azaz korábban nőtt, csak később építették köré a lépcsőfeljárót, az esőbeálló-te­tőt, mely deréktájon átöleli, s fogva tartja. E furcsa termé­szetvédelmi tünemény -r- mert a természet szeretőinek keze is benne lehet — Martonfán ta­lálható, Pécstől alig 15 kilo­méterre. Ottjártunkkor a szemközt le­vő házból idős asszony jött ki, s epésen megjegyezte: — Megbolondult a világ. Mondtam én ezt már 32-ben is . . . (Miért éppen akkor? Ki tudja?) Oda nyomorították azt a fát. hogy belecsapjon a villám. Aztán az ilyen még nő is, majd csak szétveti a tetőt! Még hozzátette: állítólag a tanácsiak nem engedték kivág­ni a fát. Dr. Kófiás Mihály a „taná­csiak” nevében tájékoztatott bennünket a beépítés körülmé­nyeiről. Ő g pécsváradi nagy­községi Tanács végrehajtó bi­zottságának titkára. Elmondotta, hogy a marton- fai kultúrház — volt korábban iskola, tanácsi kirendeltség is — állaga nagyon megromlott, a felújítás, rekonstrukció égető szükséggé vált. Kaptak a me­gyétől 200 ezer forintot, és több lelkes tervezővel-társadal- mi munkással összefogva ké­szült el az épület. Korábban ezen az oldalon, ahol; a fenyő állt, nem volt bejárat. De mi­vel g martonfai orvosi rendelő is ide kerül, a tanácsi kiren­deltség is itt kap otthont, egy új bejáratot is kellett nyitni. Az épület áttervezését Kigyós Sán­dór népművelő és szobrászmű­vészünk és Kovács Attila, a Népművelődési Intézet műve­lődési otthon osztálya építész­mérnöke társadalmi munkában végezték; a fenyőfa körbeépí­tésének az ötlete az övék. (Északi országokban, ahol amúgy bővében vannak a fá­nak, nem ritka az ilyen.) A művelődési ház már csend­ben megnyitotta a kapuit, tar­tottak már a közelmúltban lag­zit is itt — s némi festés-mázolás után teljesen kész a ház. A helybeliek állítólag mór meg­szokták a látványt: minden csoda két napig tart. És még egy információ: az itt végzett munkák értéke 800 000 forintot ér, aminek döntő többsége mégiscsak a társadalmi felajánlások nyo­mán jött össze. Kozma F. Proksza László felvétele A közélet II hírei Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke befejezte évi ren­des szabadságát. Nyugállományba vonulása alkalmából ünnepélyes keretek között búcsúztatták tegnap délután dr. Várbíró Bélát, az Egyesített Egészségügyi Intéz­mények nő- és gyermekvédelmi ellátás igazgató-helyettes főor­vosát. A búcsúztatással egyide­jűleg hivatalosan beiktatták utódját, dr. Krassy Ilonát. Négyezer kiránduló vett részt a HDN-vonatok ’84 akcióban — jelentette be tegnap dél­előtt Fényes József, a MÁV Pé­csi Igazgatóságának vezetője azon az értékelésen, amit az igazgatóság székházában tar­tottak, a-Dunántúli Napló és a MÁV Pécsi Igazgatósága által kezdeményezett hétvégi nosz- talgiautak sikkes lebonyolítá­sában részt vevő különböző szervek képviselőinek jelenlété­ben. Ez alkalomból nyújtotta át Fényes József és Mitzki Ervin, a Dunántúli Napló főszerkesztője az emléklapokat és pla­ketteket azoknak, akik a nyolc héten át tartó akció tevékeny részesei voltak. Hétfőn Budapesten megkez­dődött az európai szocialista országok fővárosi oktatási ve­zetőinek konferenciája. Az egy­hetes tanácskozás témája az oktató-nevelő munka irányítá­sa ellenőrzése. A magyar fő­város immár harmadszor látja vendégül1 Berlin, Bukarest, Moszkva, Prága, Pozsony, Szó­fia és Varsó oktatási szakem­bereit. A tanácskozást Farkasinszky Lajos, a Fővárosi Tanács elnök- helyettese nyitotta meg. Az eszmecsere megnyitóján Farkasinszky Lajos kitüntetése­ket nyújtott át a szocialista or­szágok fővárosai oktatási kap­csolatainak elmélyítésében. a közös tapasztalatok hasznosítá­sában kiemelkedő eredményt elért szakembereknek. Az El­nöki Tanács a Munka Érdem­rend arany fokozatával jutaI - mazta Georgij Aszejevet, a Moszkvai Városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága oktatási főosz­tályának vezetőjét. A Szocialis­ta Kultúráért kitüntetésben ré­szesült dr. Herta Otto, az NDK Fővárosi Tanácsának tanügyi főtanácsosa és Christo David- kov. a Szófiai Néptanács okta­tási tanácsának elnöke. E. F. Evans, az angliai keele-i egyetem professzora tegnap látogatást tett a POTE Fül-Orr-Gége Klinikáján. Az is­mert kutató előadást tartott a klinikán a halláskutatás terüle­tén elért eredményeiről. Hiába készültek szüretre a diákok Több száz baranyai közép- iskolást nagy csalódás ért hétfő reggelre. Hiába ké­szítették elő a „munkásru­hát", a szőlőfürtök metszésé­re szolgáló alkalmi vágó­szerszámokat; a könyvek és füzetek mellé bizakodva a reménytelenben, a táskába dugták a szürethez szüksé­ges kellékeket. Némelyek nem hittek a rádió kora reg­geli előrejelzésében és még a függönyt is behúzták. Ne is lássam, hogy esik . . . Pedig már hétfőre virradó­ra közel öt órán át hajnali öt óráig szakadatlanul eső áztatta a baranyai földeket és kis szünet ufón reggel negyed héttől fél nyolc óráig ismét esett. Mindezt Szőcs Róbert, az Országos Meteo­Eső — azúrkékkel Jól jött a csapadék a talajmunkákhoz rológiai Intézet pogányi ál­lomásának ügyeletese is megerősítette, aki hozzáfűz- te: — A hőmérséklet a napi átlagnak megfelelően ala­kult, viszont a nyugat-dél­nyugati szél erőssége időn­ként elérte a hetven kilomé­tert. A legnagyobb széllöké­seket a déli órákban mértük. Egyébként az előrejelzés sze­rint a késő délután össze­függő felhőtakaró érkezik nyugat felől, tehát továbbra is esős, változékony időre számíthatunk . . . Dr. Reisinger Péter, a Ba­ranya megyei Növényvédel­mi és Agrokémiai Állomás főmérnöke a következőkép­pen vélekedett mostani idő­járásunkról. — A búzavetés előtt a hét elején lehullott több mint tíz milliméter csapadék ked­vez a talajelőkészítési mun­kálatoknak, ugyanis* tíz nap múlva meg kell kezdeni az őszi gabona magágyba he­lyezését. A napraforgó beta­karítását nem befolyásolja a mostani csapadék, mert a gazdaságok a vegyszeres lombtalanítást már elvégezték. A szőlőnél viszont meggondo­landó a szürkerothadás el­leni védekezés a szüret előtt, az esetleges szermaradvány miatt. Ami a talajfertőtlení­tést illeti, azt javaslom, hogy ezt a munkát halasszák ta­vaszra, mivel a kártevők — pajorok és drótférgek — ta­pasztalataink szerint leg­alább hatvan-hetven centi­méter mélységbe húzódtak, a nedvesebb talajrétegbe. S. Gy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents